" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Lehet, h. tudja a neveit, nekem ezt a papirt adta, nem volt rajt bővebb ismertető.És az egyik fajta tavaly febr. 10-én már virágzott, igaz kb. akkor a som is. Jobb idő volt.
Ok,az már nem távolság.Viszont: lehet hogy idegesítő a kérdésem,de a japánszilvákból lehetne fajtaneveket is ?...csak azért,mert én szeretek utánaolvasni a dolgoknak. Ja igen ,az komoly,hogy ilyenkor már virágzana ?... mert akkor hány évente van esély termésre ...???
Az "ipse" is letenyei,csak azért kérdezem,mert ha sikerül elkeverednem a környéketekre,jó lenne egy nap mindent begyüjteni/Nino:káki,kivi,körte?,őszib?,Szaquaro:japánszilvák,"ipse":japán-kínai-magyar coctail esetleg./
Kösz Ninó! Debrecen környékén, ha nem is fügék, de attól félek az őszibarackok vannak veszélyben. Ha elmegy a hozzászólás, ami már több ízben sikertelen volt, szeretném megkérdezni mi az oka, hogy a káki nem talajszinten van oltva. Ill. hogy az oltás alól kitört alanyhajtásig földbe süllyesztve,remélhető-e annak gyökeresedése, majd egy idő után leválasztanám és a kertész barátommal a nemesről beoltatnám. Vajon a munkán kívül remélhetek-e egy újabb termőképes egyedet is?
Aszongya az ipse, h. kb. ezek vannak, meg még ez-az, meg ami a testvérénél van.
ALMA: Jonathán, Jonagold, Idared, Starking, Golden, Húsvéti rozmaring, Staymared, Jonager, Egri piros, Batul, Jonica, Star deria, Bőralma, Japán, Korai nyári
KÖRTE: Kornélia, Clapp, Vilmos, Piros ~, Bosc kobak, Conference, Seres Olivér, Vaj, Árpával érő, Hosui, Cukor, Hébér, Búza, Dinnye, Citrom, Piros búza, Nyári piros, Abata féte, Téli, Pekheustriumph apát
Kínunkban jókat gúnyolódunk, jókat viccelődünk ezeken a dolgokon, de engem eközben mélységesen elszomorít!
Elszomorít, és szörnyen rossz érzés, hogy nem értem, hogy lehet ekkora állatságokat, ekkora szarvashibákat (bár ez már mamuthiba) elkövetni, pedig ez annyira de annyira egyszerű!
Hagyjuk, mert úgyis tilalom alatt vagyunk. Kár értünk, mert egyébként kimeríthetetlen. De hát tartsuk magunkat az utasításhoz, nehogy mi csináljunk fordított sztereotípiát a fórum olvasói körében, a maradék 9 999 970 helyesen informált magyar ellenében!
Még szerencse, hogy a Cseke Tanár Úr nem a tengerparton mért! Egyébként arrébb 80-100 km-rel nem az Atlanti-óceán van, hanem a mediterrán Földközi-tenger :))
Kézenfekvőbb megoldásnak mutatkozott számukra a patakpartok t.kig érő harmatjában mérni az Rh-t és úgy értelmezni, hogy az az Atlanti-óceán, ami ugye itt van és 80-100 km-rel odébb már nincs.
Ugyebár elvileg ez most egy óceáni, észak-atlanti légtömeg! Az Alpokalja hírhedt klímaleírása: "Az Alpokalja kílmája hűvös, párás, nedves és csapadékos a fokozott óceáni hatás miatt" Hát most óceáni eredetű a levegő felettünk! Ennek ellenére Szentgotthárdon 1 órája +4,3 fok volt, Szegeden pedig +0,6! Szentgotthárdon az Rh 40 % alatt, Szegeden az Rh 50 % felett van! Akkor az óceáni hatás alapján végül is melyik térség párásabb-nedvesebb és melyik hűvösebb?
Drága Kis Barátom! Itt csak Te tudod egyedül, hogy én ezeknek a dolgoknak a tanulmányozására mennyi időt és energiát áldoztam, most már Veled karöltve. Ha ezek után minket valaki hiteltelennek minősít valamilyen felszínes benyomása alapján, arról nekem ismét olyan jut eszembe, ami már többször eszembe jutott más kapcsán is, régebben: "Tamás pedig, egy a tizenkettõ közül, a kit Kettõsnek [Ikernek] hívtak, nem vala õ velök, a mikor eljött vala Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Õ pedig monda nékik: Ha nem látom az õ kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom az ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az õ oldalába, semmiképen el nem hiszem. És nyolcz nap múlva ismét benn valának az õ tanítványai, Tamás is õ velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívõ."
Én is úgy gondoltam már régen, hogy nem kell magyarázni, aztán nemrégen kiderült, hogy kell, méghozzá szakadatlanul. Küszködtem, hogy megálljam szó nélkül, de nem sikerül...
Nos. Tudni kell hozzá, hogy jellemzően a nappali hőmérsékletek sokkal inkább mutatnak szinte egységes TÉRSÉGI képet, mint az éjszakaiak. Amíg a nagyon jól ismert(?) inverziós jelenség miatt éjszaka (reggel) akár egy udvaron belül lehetnek több fokos eltérések és a hőmérséklet hihetetlen módon szóródik parányi távolságokon belül, addig nappal majdnem egységes, egészen nagy területen. Ezért teljesen másképp "olvasandó" egy nappali hőtérkép, mint egy éjszakai. Amíg éjjel a hely ismerete nélkül nem könnyen ellenőrizhető a fals mérés, a nappali "kakukktojások" egy pillanat alatt kiszúrhatók.
Látható, hogy ezen a napon, napközben valóban a viszonylag legenyhébb TÉRSÉG az északkeleti, jellemzően +2 fokkal. A második legenyhébb a zalai - vasi, jellemzően +1-gyel (térségi érvénnyel), amit a muraszombati kívülről "alá is támaszt" a maga +2-jével. A +3 - +5 fokok, mind kidobandók az ablakon, ugyanúgy, mint a Kanizsa melletti, "zalai papírformát" is túlteljesíteni akaró -1, vagy a "baranyai papírformát" teljesíteni igyekvő +2, a Mohács körüli Cote d'Azur-ön.
ILYEN BAROMI EGYSZERŰ!
Választhatunk, hogy gondolkodunk is, vagy az ítéleteinket benyomásokra és félrevezetésekre alapozzuk. Ki-ki eldöntheti, hogy, makacssága függvényében, mi felel meg neki jobban, de a tényeken semmit nem változtat.
Egyébként már többször hasonlóan megokoltam, hogy miért az omsz térképekre hivatkozom. Ezek esetében nem a pontossággal van a baj, hanem az állomások elhelyezésével és AZ ESETLEGES TEREPPONTOK ÉJSZAKAI HŐMÉRSÉKLETEINEK TÉRSÉGIKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉVEL!
Elnézést azoktól, akik már korábban megértették és talán a könyökükön jön ki!
Még egy röpke gondolat:
Amíg egy állomás pontos terepviszonyait és környezeti körülményeit nem ismerjük, addig térségi összevetésre csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni. Nem lehet olyat mondani, hogy pl. mindkettő síkon van, vagy mindkettő dombon, stb. Ahány pont annyiféle A HŐMÉRSÉKLETEK ÉJSZAKAI SZÓRÓDÁSA MIATT ELSŐSORBAN.
(Lendván két mérőállomás van egymástól 1 km távolságra, a köztük lévő különbség az évi középhőmérsékletben jellemzően 4 tized fok. A "szerényebb" évi középhőmérséklete 8 tized fokkal magasabb a tőle légvonalban 13 km-re lévő iklódbördőceinél, a jobbiké 1,2 fokkal.
A napsütéses órák száma azonban térségi jellemző. (A térségen belül az adott pont ködös napjainak száma befolyásolja csupán, ennyiben függ a térségen belül a poíciótól.)
Hát ha a normális az, hogy az otromba csonkolással beépítjük az időzített bombát, hogy 10-20 év múltán biztosan törzskorhadás miatti kidőléssel pusztuljon és okozzon balesetet a fa, akkor igen...
RÁJÖTTEM, MEGVILÁGOSODTAM!!! Csak jót akart a jámbor! Tudja a jól, hogy az a "normális" nálunk, ha rendszeresen tövig visszafagy a füge és a földből sarjad újra, és csak azt a "hibát" pótolta a csonkolással, hogy ez ott hosszú évek óta nem következett be. "Kompenzáljuk a globális felmelegedést baltával!" Hurrá! ;(((
Igen, a felhőzet volt a "tettes"! Voltak -13-15 fokok így is, de csak izoláltan, és tényleg kis területeken! A holnapra virradó éjszakát kell még megúszni, akkor a keleti határ mentén lehet veszélyes a dolog, mert az érkező felhőzet előtt még lesz egy derült fél éjszaka, teljes szélleállással!
