" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igazán köszönöm szépen a válaszodat azt hiszem marad az email, pedig szivesen csórnák Új-Zélandon kivit de egy picit messze van Kispest-től. A címem publikus az adatlapomon, ha küldtök elérhetőséget azt megköszönöm.
Nem tudom nézte-e valaki tegnap este a "Merlin 2 - A varázslóinas" c. filmet! A film elején a kezdő varázsló azzal próbált meglógni, hogy egy tál kákiból (!) egy darabot egy kézmozdulattal kiemelet, majd fejbedobta vele az őrt! Szerintem valami Sharon lehetett!
Ha ezt legalább egy szemrebbenés kísérné, de még az sem...
Villány-Siklósi borvidék Minőségbesorolási kategória: I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs Besorolás éve: Ország: Magyarország Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Borrégió: Dél-Dunántúli borrégió Éghajlat: mediterrán
De gyorsan megyek is, mert le vagyunk tiltva ennek a bírálatáról, "le kell szállnunk róla". Nehogy csorbát szenvedjen a néphülyítés!
Hát ez jó kérdés, bár az is igaz, hogy itthon is volt már néhány élelmiszerbotrány az ólmozott paprikától az átcímkézésig... Semmitől nem vagyunk biztonságban. Talán az élelmiszertermelés tömegessé válása is közrejátszik abban, hogy nehezebb ellenőrizni a szélhámosokat.
Annyit még hozzátennék az alábbiakhoz, hogy a gold kiwi levédett klubfajta, tehát nem szabadforgalmú és nem sok remény van hozzájutni. Én is keresgéltem a lehetőségeket, az egyetlen megoldás lenne egy ültetvényről oltóágat lopni Olaszországban, vagy Új-Zélandon és azt beoltani. A Ninovarga által ajánlott fajták viszont nagyon hasonlóak, a kivi olaszországi meghonosítójának saját fajtái, én is ültettem belőlük. E-mail-ben szívesen megadjuk mindketten az elérhetőséget. Természetesen ezek sem önporzók, az önporzós kivi nagyon ritka és általában apró és kevés gyümölcsöt terem. A kertészetek meg sajnos gyakran porzó, vagy termő növényeket adnak el önporzónak mondva.
"Mediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel."
"Talán nem sokan tudják," -sajnos már így is túl sokan "tudják"- "de Magyarország legdélebbi városkájának – földrajzi adottsága miatt – Magyarországon egyedülálló, különleges mediterrán éghajlata van. A Dráva síkságnak és a Villányi hegységnek köszönhetően a Földközi tenger hatása Siklóson sokkal erőteljesebben érezhető, mint bárhol máshol hazánkban. A déli szelekkel egyetemben pedig a magyar klímával ellentétben errefelé meleg a tavasz, hosszú forró a nyár, és enyhe a tél. Egyszóval az év bármely szakában jó idelátogatni, de akinek a klíma nem lenne elegendő ok a kirándulásra, az tartson velem a következő sétán, hogy bebizonyíthassam mennyi érdekesség vár ránk Siklóson!" "Történelmi látnivalóin túl e mediterrán vidék napsütötte domboldalain érlelt boráról is méltán közismert, és nem is zárhatnánk kellemesebben a napot, mint egy helyi pince hűvösében a kiváló nedűt ízlelgetve."
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=372195
Egy kicsit is jó ítélőképességgel és némi földrajzi ismerettel felvértezve már igazán kacagtatóak a fenti idézetek. Úgy hiszem, hogy az ilyen hamis félretájékoztatás, népbutítás rendkívül etikátlan, még akkor is, ha öntudatlanul teszik!
T. Topictársak! Egy költői kérdés: /Csak azért ez a kis off, mert a "kibeszélés" állítólag mérsékli az infarktus kockázatát/ Mi folyik ebben az országban? Most látom a TV-ben, hogy kínai -melamint tartalmazó- tejitalt vontak ki a forgalomból. Vajon miért kell nekünk indiai guargumis állományjavítót, írországi dioxinos húst, kínai francia kéknyelvű marhát meg hasonló finomságokat behozni az országba? Szinte hihetetlen hogy a világ más részein annyira olcsó, hogy a szállítással és a közvetítők hasznával is versenyképes a hazaival szemben.
Még mindig jó lenne hidegebb helyre tenni őket, de nem fagyra. A kiültetésük pedig csak olyan évszakban történhet már, amikor a fagy esélye a nullához közelít.
Kösz a választ Nino! Debrecen belvárosában valóban volt ma reggelre jelképes mennyiségű hó. Gondolom ez a kb 11 km-re lévő kertben is elég volt ahhoz, hogy ne legyen olyan hideg mint amilyen lehetett volna teljesen tiszte időben. Mellesleg, a pincében a nyitott ablak mellett-alatt telelő vödrös kákin kb 2 cm-es új hajtások vannak. Igaz lehet vagy 10-15 C-fok. Remélem ezek megmaradnak és túlélik majd a kiültetést is.
Ahhoz nem, de azzal egyértékű két fajtához hozzá lehet férni, de már nem sokáig, mert nagyon korlátozott számban áll rendelkezésre. A Hayward téltűrése a legjobb téltűrésű szőlőkéhez hasonló, a Kiwi Goldé még annál is jobb. A rendelkezésre álló sárga fajtáké ahhoz hasonló.
Szeretném megkérdezni, hogy lehet-e a piacon kapható arany kivinek nevezett kivi szaporító anyagát valahol? Lehet-e nálunk tartani ( áttelel-e) egyébként tényleg szép sárga a húsa és nagyon finom. Nem szőrös mint az általam ismert kivi, és kevés magja van, legalább akkora mint a másik fajta ha nem nagyobb.
"Január első felében az oly sokszor emlegetett hideg légpárna miatt a légkör alsó 1000-1500 m-es rétege abszolút stabilissá vált, gyakorlatilag megszűntek benne az átkeverő mozgások. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint az őszi kalászosokban és a repcében a hetekig tartó mínusz 10-15°C-os hideg - egyelőre megbecsülhetetlen - kárt okozott. Az igen erős, hótakaró nélküli fagyokat a növények igen csak megszenvedték.
További veszélyforrás lehet az elmúlt napok változékony időjárása: a hideg éjszakákat meleg nappalok követték, az ennek következtében kialakuló felfagyás szintén növénypusztulást okozhat. Ezzel elsősorban azokon a területeken kell számolniuk a gazdálkodóknak, ahol ősszel, a vetést megelőző talajmunkák során a területek üregesek, rögösek maradtak, és az elvetett magok nem ülepedett magágyba kerültek."
Az inverzió megélése siklóernyősként, egy másik topicból:
"...rendszeresen észleljük alkonyatkor a hűlő dombtetőkről a levegő leáramlását. Miközben fönt pl. nyugati a szellő, 70 méterrel lejjebb, a völgyben már keleti, holott egy órával korábban még ott is nyugati volt, akárcsak egész nap. Aztán úgy éjjel 11 tájékán lerepülve (persze teliholdkor), úgy 30 m magasan azt veszi észre az ember, hogy hirtelen egy sokkal hidegebb közegbe került, amibe az ernyő szinte nem is akar belemerülni, csak csúszik a tetején..."
Szia Béla!Igen kell a szurinámi cseresznyét v.Pitangát metszeni.Ez még csoda lenne ha kötne,elég fiatalnak tűnik.Először nevelj vázágakat,ahhoz meg kell ritkítani a lom- bozatot,mert így elég dzsungel az egész.Válaszd ki a legerősebb 3 vesszőt a többit távolítsd el.Azokból csinálhatsz dugványt,elég jól gyökeresedik.Miután a három már jól megerősödött,csipd vissza őket és akkor az újabb hajtásokból most már a dupláját meghagyhatod.Mindig nagyon sok vékony hajtást fog hozni,azokat rendszeresen meg kell szelektálni,mert átláthatatlan lesz és a sok satnya hajtás nem bírná el amúgy sem a cseresznye méretű nagyon finom gyümölcsöket.Elég rapszódikusan terem,de ahhoz is el kell érni a szerintem 8-10 éves kort.
Ennek az oka valószínűleg nem a kivágás. A ciprusok, ha kifagynak, tőről nem hajtanak újra. A füge még olyan helyeken is kipusztíthatatlan, ahol minden télen tövig fagy. A 80-as években felújították a szécsiszigeti kastélyt, közvetlenül a Kerka partján, garantált fagyzugban. Akkor jártam ott, amikor az épület körüli sittet, törmeléket még el sem távolították. A törmelékhalom alól erős fügesarjak meredtek és a megelőző tél kegyéből érett gyümölcsök voltak rajtuk, ki tudja, hányszázszori elfagyás, vagy kivágás után. Mindenesetre, árulkodva a régi nemesi osztály ilyen botanikai vonzalmáról.
Erről most hirtelen az jutott eszembe, hogy olvastam valahol, hogy a török időkben rengeteg ciprus volt hazánkban, idehozták a megszállók a kedvenc növényeiket, mert hosszabb távra rendezkedtek be....
Aztán ezek szépen növekedtek is, és elterjedtek. Aztán eltűntek, ahgy a törökök is.....vagy kiváságra kerültek, vagy elpusztultak, mert leírások, beszámolok nem említik őket pár száz évig......a későbbiekben csak a kertész vénájú főurak hozták és telepítették újra be a kastélykertekbe, arborétumokba a ciprusféléket.....
Nem követtem pontosan az ottani légköri eseményeket, csak azt tapasztaltam a minimumok tegnapi böngészésekor, hogy éjszaka stagnált az este ennél jóval nagyobb lehűlést ígérő hőmérséklet, aminek a hátterében vagy szélerősödésnek, vagy felhősödésnek kellett lennie. Ma éjszaka is valami hasonló esemény zajlott, most bizonyosan felhősödés, mert látom, hogy jelenleg havazás van. Ilyesmire utaltam, de talán helyesebb lett volna "az elmúlt éjszakaihoz hasonló lehűlésmérsékelő tényező"-ről beszélnem.
Persze, aki arra nem figyel, hogy mit és miért kritizálunk, csak azt látja, hogy kritizálunk, az könnyen megélheti úgy, hogy ezt jókedvünkben, öncélúan tesszük, mert ez nekünk olyan élvezetes (hogy majdnem belegebedünk).
A régi topicban a haladó erőktől megkaptam azt a kritikát, hogy nem viseltetek alázattal a szakmák iránt. El kell ismernem a kritika jogosságát: a gondolkodásmentesség ilyen és ehhez hasonló fokozatai előtt már tényleg meg kell hajolni, ez már tényleg tekintélyt parancsoló. Elszáll minden erőm.
Olyan magasságban oltják be, ahol a szabadföldben lévő alany szára éppen olyan vastag, mint a rendelkezésre álló oltóvessző. A káki sajnos nem bujtható, nem gyökerezik le. Én reménykedem, hogy ma éjszaka is az elmúlthoz hasonlóan zajlik Debrecen környékén és a második felében befelhősödik, a hőmérséklet pedig nem süllyed kritikus érték alá.
Üdvözlet mindenkinek, ezúttal már itthonról, Kelet-Szibériából! Érdemes megtekinteni a "Pálmák, cikászok..." topik 42440. számú hozzászólását. Az összes olyan hajmeresztő baromság benne van, amiről mi itt beszélünk. Ugye tájidegen... Mint ahogy a kukorica, búza, paradicsom, barack, szilva és az összes fenyőféle is az.... Ezentúl tehát kizárólag kocsányos tölgyet, erdős pusztán honos vadvirágokat és még néhány őshonos növényt ültethetünk. Bezzeg tuját, meg fenyőt lehet orrba-szájba, ugye Kedves Asszonyom? A fügét azt kivágják, igaz? Klímaváltozás..... Ha a 2001-es, 2003-as, 2005-ös rekordhidegek a klímaváltozásnak köszönhetők, akkor ugyan milyen bődületes enyheségről beszélünk? Ettől függetlenül már az is eredmény, hogy lesznek cédrusok, ciprusok a szigeten, csak hát ez is a sok klímaváltozásos félreértelmezés miatt, holott épp az a lényeg, hogy ezek a növények 100 éve is ugyanúgy bírták volna a teleket, ha meg már a klímaváltozásról beszélünk, akkor valóban jó választás az ültetésük, na de nem a tévesen már a jelenbe is belefantáziált bődületes enyheség miatt, hanem mert ezek a növények szélsőséges viszonyokat bírnak hőmérséklet és csapadék tekintetében, így akkor is ültethetők, ha valójában nem is tudunk semmit a klímáról, klímaváltozásról.
dv: István
