Mostanában azon gondolkozom, hogy lehetne jobb hatásfokkal átalakítani házilag a hőenergiát villamos energiává. Valami könnyen megkonstruálhatóra gondoltam, a tetőn házilag gyártott napkolektor, a pincében fix hőmérséklet a kettő között működne egy hőenergi gép amely áramot termelne akkuba, belátom, hogy a napelem könnyebb de ha valaki megmondja hogyan csináljak házilag napelemet, akkor nyert, Ez sem tűnik könnyebb útnak!
Szia! Házi üzemanyag cellát csak a Conrad-nál láttam vmi 10W-s ban. ha érdekel Fénykapu 2,45X pontjai ... nem tudni csnált -e valaki otthon --habár Pt és Va nem mindenkinél fordul elő--még munkahelyen sem...
Hát igen. Ez itt egy eléggé "rázós" téma akkor már inkább üzemanyagcella, tényleg házilag rakott már össze valaki? Milyen a hatásfoka, részletes leírás?
Amúgy a hőenergia van aránylag ingyen, hiszen a napból ezt elég jó hatásfokkal nyerhetjük, csak tárolni átalakítani kellene jobb hatásfokkal házilag!
szia4 ettől 1X úbben -de drágábban : magnézium rúd a villanyboylerhez+ ecetsav --nagy mennyiségű H2-t ad a 2kW-os aggregátort is elviszi a hidrogén magában -de 1óra üzem kb 3000Ft.
Te is ilyen piramis hívő vagy? Te láttad már ennek kísérleti bizonyítékait, vagy csak ennyi időd van, hogy bedőlsz az ilyeneknek! Ennyi erővel vihetnék magammal némi vizet, amelybe időnkét beleszóratok egy kis fémport, és már fejlődik is a hidrogén, de ez mennyivel környezetbarátabb olcsóbb, ha az így megtermelt hidrogént 30% körüli hatásfokon hasznosítom? Közben meg gyártom a magnézium, nátrium... oxidot!
Irtam ,hogy kevés a gázfejlődés,de csináld utánam ha akarod.
Tölcs fel egy edényt SiC-al ,öncs hozzá: nátron és káli lug oldatot a töménység rád van bizva.bugjál bele nikkelezett fém szita elektródát, kapcsolj rá 24v egyenáramot 5 percre,utána az elektródákat ki is veheted.Még egy honap mulva is fejlődik gáz.
Ja és takard le egy üveg lappal a párolgás miatt.
A hidrogén tárolás problémája csak üzlet, az autóban közvetlenül kell átalakitani a vizet. Meyer megoldotta, megis halt!!A viz tárolásába nincs üzlet.
Még annyit,(már egyszer valahová leirtam) az elektróda alakja is befojásolja a vizbontás hatásfokát, nem csak az áram fajtája és milyensége .Szerintem valamilyen fémpor + elektrolit a vizbontás jövöje . Márcsak a felület miatt is.
Érdemes lenne kipróbálni egy piramisban bontani a vizet. Minusz 20C fokon nem fagy meg benne a viz.Mi történne a külömböző módszerek kipróbálásakor
Hát nem tudom te hogy bontottad a vizet, de azért szívesen utánad csinálnám aztán a fejlesztett gázzal tunkolnám az autómat mellette mehet a víz is, hogy jobb legyen a hatásfok. De hogyan tároljam az autóban, a fejlesztett hidrogént? A víz felbontása azért sarkalatos kérdés, mert az akkumulátorok nagyon nehezek fajlagosan a hidrogénben több energiát tudnál tárolni kisebb tömeg mellett. Nekem azért érdekes, mert aránylag kis átalakítással a hidrogént bevezethetem az égéstérbe, és benzin helyett máris elektromos energiával megy az autó. Ennek nagyon sok hátulütője van persze. Igazából ki kellene dobni a benzin motort és elektromosat beépíteni.
Ha ingyen energiát akarunk, akkor a napot kell befognunk!
A kazánban nincs lerakódott koksz, legfeljebb korom , nem a kéménybe fejlődik a hő hanem a kazánba ,ott a hőtől válik szét a viz és gyulad be. Megint csak az arányokon van a hangsúly.
Megkellene kérdezni egy tűzoltót,hogy nagy fajhőjű,nagy mennyiségű anyagok oltásakor miértnem jó és miért kevés a viz oltani. Ahol nincs zárt tér és nincs koksz.
w.w.w. indavideo.hu/videó/A_sós_viz_eg
Érdemes megnézni,valószinü több energia kell a vizbontáshoz mint ami keletkezik,de megint egy uj módszer!?
Egyébként bontottam úgy vizet,hogy csak a beinditásához kellett áram kb 5 perc.
Utána addig fejlődött gáz amig kinem száradt az edényem.Igaz a folyamat lassu volt.
Még egy módszer:Google keresőbe: égő viz ,katt..
Igaz ez is elektrolizis csak megint máskép.
Engem nem lehet meggyőzni az ellenkezőjéről,biztos van egyszerűbb módszer a vizbontásra.Én próbálkozok tovább.Valaki előbb utóbb rájön egy egyszerű módszerre, és nem feltétlenül a haszonszerzés fogja vezérelni.
Egy módja van az új és rendszer forgató dolgok elterjesztésének a nagy nyilvánosság és nem az önzés.
Ott a lerakódott koksz elégetéséről lehet, szó! Mármint a kazánoknál. Egyébként a motorodat is biztosan hűti a vízgőz is lévén sokkal magasabb hőmérsékletű a blokk ráadásul, ha elolvastad amit írtam akkor az is egyértelmű miért segít ez.
A hatásfok a befektetett és a hasznos teljesítmény/munka hányadosa, tehát ha a hatásfok nő, akkor kevesebb üzemanyag kell ugyanakkora távolság megtételéhez ergo a fogyasztás csökken.
A benzin gőzeiben ég el a legjobb hatásfokkal, a vízgőz befuvatásával, vagy víz-vízgőzzé alakításával ezt a gőzfejlődést lehet segíteni, javítja az égést. Öreg szakik mondták nekem, hogy ha lehet választanom, hogy egy üres vagy teli benzintartályt hegesszek, akkor mindig a telit válasszam, ami persze vicc, de jól mutatja a jelenséget. Gyerekkoromban próbáltam gyúlékony anyagokat meggyujtani, azt hittem a benzin nyer, mekkorát tévedtem! Eloltotta a gyufát!! Egy ideig nem értettem, aztán egy kísérlet alkalmával meggyőződtem róla, hogy a gőze mennyire ég :)
A négyütemű motor esetén a hatásfok kb 30% ezt 15%-al megemelni az még mindíg csak 35% -os hatásfok. Ezt nem nehéz elérni. A jelenség legegyszerűbben így értelmezhető:
A négyütemű Otto-motorban a sűrítési ütem végén a hőmérséklet 400 celsius és a nyomás 16 bar körüli. Az ideális benzin-levegő keveréket ekkor meggyújtva az elég (nem robban, mint ahogyan sokan helytelenül mondják), és az égéskor felszabaduló hő a gázokat terjeszkedésre készteti. A probléma akkor áll elő, ha túl magas a sűrítési ütem végén a hőmérséklet, mivel ekkor a keverék nem a gyújtószikra hatására, hanem önmagától gyullad meg. A lángfront sebessége jóval nagyobb, mint normál esetben, ez a kopogásos égés. Ha a hengerbe víz kerül, akkor az a sűrítési ütemben gőzzé fog alakulni. Ehhez azonban hőt von el a környezetéből, vagyis a benzin-levegő keveréktől és a dugattyú-hengerfej-henger egységtől. Az eredmény: a gőzzé válás hűtő hatása miatt a keverék nem éri el az öngyulladási pontot, az égés csak a gyújtószikra hatására indul meg. További előny, hogy a víz a gőzzé válás pillanatában az esetleg még nem tökéletesen porlasztott benzingömböcskéket is szétpukkantja. Ez azért érdekes, mert a benzin tökéletesen csak gőzeiben ég el, ami a gömböcskék felületén van. Minél kisebbek a gömböcskék, annál jobb az égés. A hevített gőz 12-szer akkorára tágul, mint az ugyanannyi hővel hevített száraz levegő, tehát nő a nyomaték. A kiáramló gőz a motorban és a kipufogórendszerben lévő kokszlerakódást pucolja. További előny, hogy az égési folyamat lassításával az effektív középnyomás (amitől a nyomaték függ) úgy növelhető, hogy közben a csúcsnyomás csökken! Ez csökkentett terhelést jelent a hajtókarcsapágyaknak. (Ez egyébként hallható is, a motor elcsendesedik, amikor megkapja a vizet). Ha a vizet nem becsorgatjuk, hanem nagy nyomáson beporlasztjuk a szívócsőbe, akkor a víz már a beszívott levegőt is hűti, amivel nyári hőségben javíthatjuk a töltési viszonyt (a hidegebb levegő sűrűbb). A vízbefecskendezés hátrányaként jelentkezik, hogy az Otto-körfolyamat csúcshőmérséklete csökken, ezért az ideálisan működő motor csúcsteljesítménye elméletileg szintén csökken, azonban a vízgőz nagyobb tágulása miatt ez nem lép fel, ráadásul az égést lassító és hűtő hatása miatt az előgyújtás biztonsággal növelhető, így a teljesítmény nemhogy csökken, hanem nő.
Természetesen nem saját kútfőből, hanem szakirodalomból!
Ebben az esetben tehát szó sincs a víz "elégéséről" Nincs plussz energia, csak hatásfokjavítás!
Minden a mennyiségen múlik!Egy bizonyos mennyiség után tényleg az ellenkezőjét éred el a vizgőzzel. Ha képes vagyok 15%-os üzemanyag megtakaritást elérni a motornál,akkor a plusz energiát honnan veszem ,ha nem a gőzből.Amit viszont a veszteség hőből nyerek.
Vegyünk 100 egységet éghető anyagból + 15 egység gőz hozzáadásával,115 egységet érek el.
60km/ó helyett 70km/ó -val megy a motorom a vizgőz nyomása nem indokolja a 15 egységnyi energiát a + 10km-es sebbesség növekedést.Honnan van a + energia?
Nem abbol,hogy elég a gőz,honnan van egy kazánban nagyobb nyomás gőzrásegitéssel,ha nem a viz égéséből.
Tüzet azért lehet oltani vizzel mert nagy mennyiségbe öntik az éghető anyagra.
Csökkensd a mennyiségét,emeld a hőmérsékletét és állits be egy maximumot a gőzből és + energiád lessz!
Nem értem mi az a más fizikai jelenség a benzinmotorban.
És ha műkődik zárt térben (henger,kazán) miért ne működhetne égőfejként?
Hát ha ez alapján látod bizonyítottnak, hogy a víz elég, akkor eléggé lukra futottunk!
Szerinted miért oltanak vízzel, bármekkora is a hőfok? A víz gőzzé válása közben hőt von el a környezetétől ezért jó oltó anyag. Az tény, hogyha túl nagy a tűz akkor gőzzé válik mielőtt elérné célját, ráadásul a gőze is eléggé nagy hőmérsékletű, és veszélyes, de nem termel plussz energiát az elégése. Azt nem tudom, hogy mi ez a vízplazma, meg freeenergy ami sok internetes oldalon megoldja mindannyiunk problémáját, de nagyon sok értelmes ember ezzel foglalkozik és valamiért nem tudják megismételni a kísérleteket.
A víz égése a benzinmotorban egészen más fizikai jelenség csak a hatásfokot javítja. Ez még nem energia a vízből.
Még mindíg várom a megfejtést, mert nyitott vagyok.
Azt tudod,ha a H2-őt tiszta oxigénnel égeted el,robban ,ha levegőn ,csendesen ég a hidrogén nyomásától függően.Ha nyomása van akkor szúró lángja van.De 2600Cfokos hőmérsékletet ad.Ha a sajátmaga álltal elpárologtatott,nem túlnagy mennyiségű vizgőzt engedsz a lángjába (ami még nem hűti le) és képes elégetni. Az adná, adja a plusz energiát.
Ha a motorodba több gőzt engedsz mint ami a benzinnel együtt képes elégni nem ,fog menni.Már pedig elég ha egyszer csökken a fogyasztás,ez meg tény.
- Már nem tudom ,hogy hol olvastam ,de kutatják a vizplazmát.Ha rátalálok,megirom.
- Azért is ajánlják a motorok hengerfejét bevonni kerámiával mert nagyon magas hőmérsékletet ad a hidrogén égése.
- A viz több mint egy folyadék ami az élethez szükséges. Információt hordoz és energiát továbbit az ÉLŐ VIZ könyvben olvashatsz róla. Azt hiszem van utalás a google keresőbe:MAGHAR AKADÉMIA web lapon is.
Azon ne aggódj, hogy kiadod magadat, ha százan megtudnánk csinálni, akkor is nagy eredmény lenne. Egyedül nem megy, vagy legalábbis sokkal lassabb.
1 A H2 égése gondolom a H2 és oxigén egyesülése mely valóban energia termelő!
De: Az égés során energia szabadul fel, nem hőfok, tehát még mindíg nem értem a 2600 celsius fokot! Hogy mekkora hőmérséklet jön létre, az az elégett gáz mennyisége és a rendszerben levő egyébb anyagok fajhője határozza meg.
2 Még mindíg kérdés milyen folyamatból akarsz energiát termelni? A víz bontását az a hő végezné amelyet megtermelsz azáltal, hogy elégeted a felbontott vizet-- vizzé. Ez kissé a felemelem magamat a hajamnál fogva típusú gondolatmenet.
3 Én úgy tudtam, hogy a plazma halmazállapothoz nagyon magas 10000 fok feletti hőmérséklet kell. Te ezt hol olvastad ki vizsgálja? Titok?
Én sokkal földhözragadtabb vagyok, én csak azt szeretném, hogy a gépkocsik kevesebbet fogyasszanak, és kevesebbet szennyezzék a környezetet.
Ezért nem szeretem az irást, nem azt adja vissza amit gondolok vagy irok.
NEM HARAGSZOM SENKIRE!
Most lehet ,hogy kiadom magam . Van egy elképzelésem amit előbb v. utóbb megpróbálok megcsinálni.
"Van egy nagy hőfokot kibiró porózus anyagod, szivacsod ,beleállitod vizbe, alulról H2-őt bugyogtatsz a" szivacsra" a szivacs fölött begyujtod, Tegyük föl ,hogy folyamatosan ég. Fölhevül a szivacs elkezdi párologtatni a vizet.Mivel a H2 égése 2600C fokot ad a szivacsból párolgó gőz ezen a hőfokon elég ez adja a plusz energiát.Mivel nyil térben égeted egyszer ég el a gőz.
Ha zárt térben (motor hengerében) kicsi a tágulási tér és még többször is betudod gyujtani? esetleg minimális H2 hozzáadásával, vagy a magas hőmérséklet föntartásával.
A H2 + O zárt térben ég,és a tér tartósan magas hőfoku 2000-2600C fok a folyamat állandó lehet H2+ O--- vizgőz--- H2+O a folyamat állandó lesz.
Annyira gyorsan zajlik a folyamat ,hogy nem beszélhetünk sem gázról sem vizgőzről. Ezért vizplazma, amit még most kutatnak.
Értem és elolvastam az előzőeket, csak azt nem értem miért gondolod, hogy ezzel plussz energiához jutsz. A víz felmelegítéséhez használt energiátvisszakaphatod, de mivel nyersz többet? Az erőművekben valóban a közelébe sem jutnak ennek a hőmérsékletnek a víz esetén. Ezt visszavonom! De az energianyereséget nem értem. A motorba jutatott víz növeli a motor hatásfokát ezért a vízbefecskendezés hasznosnak tűnik ráadásul a kibocsájtott szennyező gázok mennyisége is csökken. A henger falára lerakódott szennyeződés is eléghet, OK. De mégegyszer kérdezem mit értessz azon, hogy a keletkezett hidrogén gáz elég.
A második kérdésem: Miért beszélsz a víz plazma állapotáról, miközben azt mondod a víz szétesett alkotó elemeire hidrogénre és oxigénre, most akkor víz vagy sem?
Harmadik mi az a 2600C? Ekkora hőmérséklet jön létre? Vagy ennyi coulomb töltése van?
Most dühös vagy rám és azt hiszed kötözködöm....
Nem így van, én mindíg mondom a tanítványaimnak kérdezzenek olvasssanak alkossanak véleményt, majd ismét kérdezzenek....
Negyedik két hidrogén atom Héliummá egyesülésekor is hatalmas energia jön létre, de nem gondolom, hogy erről beszélsz! Akkor mit értessz azon, hogy a víz elég!
Ha az elején kezdted volna a topikot ,értenéd miről beszélünk amikor a viz széteséséről van szó.
A gőz elégetéséhez mindig magas hőfokon égő anyagra van szükség.
Pld:koksz
hidrogén
benzin
folyékony vas, stb,
És mivel ezen a hőfokon szétesik H2+ O-ra,rögtön be is robban,egy robbanást hallasz pedig robbanások egymásutánja áll fenn , addig amig ,van vizgőz utánpótlás, megfelelő hő mennyiség és gőz sűrűség. Végülis ez már a viz 4. halmaz állapota a plazma állapot!!
Képzelj el egy 1m falvastagságu fém gömböt a közepében egy 10cm.es üreggel
a közepébe 100 db viz molekulát juttatsz és a gömb belsejét fölmelegited 2000 C fokra a gömböt hamarosan hütened kellene mert felolvadna és felrobbanna.
1 csep vizben annyi energia van ,hogy egy nagyvárost ellátna energiával 1 évig.
Szia! ezt hogyan érted? ".A túlhevített vízgőzből, vízgáz lesz, "??? Az erőművekben soha nem hevitik 560 Cfok felé a vizgőzt.tehát messze vagyunk az öngyülladástól ------ha folyékony Cu -Al- Fe érintkezik vizzel -- mindig hidrogén robbanásról beszélnek-- ezek 690C felettiek.
Mit csinál a víz 650 fokon? szétesik? és akkor iparilag miért nem így bontják a vizet? Egyszerűbbet kérdezek: Tegyük fel szétesik alkotó elemeire majd...? Ismét elég tehát egyesül, vagy mi lesz. Édesapám a Mátrai hőerőműben dolgozik gyakran van gőzkifúvás egy egy sérült vezetéken (Évente 2-3 alkalom) de még egyik sem gyulladt be ezt mivel magyarázod. Szerintem inkább: A túlhevített vízgőzből, vízgáz lesz, ezt a halmazállapotot nem csak elemek de vegyületek is elérhetik.
Szia! terveim nincsenek de itt néz szét--- némi lakatos ismerettel leutánozhatod+ még a siker is biztositott, link:http://www.nyirokowatt.hu/nyir/index.php?page=6
Szia! folyamatosan NEM ---csak bemutatni szoktam----1Db 12V 20W izzót tudok vele villogtatni. A + energia IGEN/NEM nem mindegy honnan számolok --mit mivel osztok. Pár mW / 70---130 / -al lehet vezérelni-de mennyit ad? mit csinál a mágnes ---nagyon mágnesfüggő.
Mivel a viz (persze vizpára vagy vizgőz)650C-on szétesikH2+O-ra ,ebből a H2 elégéskor 2600C ad elvileg a rendszer önfentartó lehetne, persze ami birja a hőt és a nyomást.Avizelégetése sohasem önmagában értendő,mindig éghető anyag,lehetőleg magas hőfokon égőre vanszükség:koksz, tiszta hidrogén,benzin stb.
Tehát ha a H2-őt elégetem és megfelelő mennyiségü vizpárát adok hozzá a vizpára is elég.
Szia ! ez a FÉNYKAPU ----pájer tibor-- vizautó kisérletek részben van . Én eddig minden vizbontónál tapasztaltam a " maradék feszültséget" persze terhelni nem lehet --- valószinűleg a POLARIZÁCIÓ---H2 és O2 buborékok---
A lugok oldják az alut.Nálam is az lehetett,sőtt miután lekapcsoltam az áramot ,úgy viselkedett mint egy ellem,folyamatosan 1,3V-ot mértem.Kár ,hogy nem láttam mennyire habzik az elektrolitom.Valahol láttam egy vizbontót különleges és olcsó ötvözetet raktak csapvizbe amitől intenziv gázfejlődés indult meg.
Én ugy értelmeztem afeltöltést,hogy a tartály két oldalán +2 elektróda amire pár mp-es egyen feszt. kell kapcsolni és utána mehet a tényleges elektródákra.
