" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hát igen én csak kacagok a sok milliárdoson hogy mekkorákat buktak :))))))))))
Ez a válság csak nekem/nekünk szegényeknek jó mert mi nagyot nem tudunk bukni :))))))))))))))))))))) igaz a mondás hogy minden rosszban van valami jó !!
Jelentem Baracson a "Tápos Jolinál" az após felfedezett egy szép nagy fügefát a néni szerint barna a külső színe és már vagy 30 éve meg van nekik ,finom a lekvárja. Ha mutatja magát majd be kellene azonosítani a növényt !!
Az anyóshoz teleltetés céljából elvitt olajfáim a fűtetlen verondán szépen telelnek, ledobálták a leveleiket de hoztak is 10cm hosszú új hajtásokat.
Nem voltam külföldön, de azért tudom, hogy az ottani válság a miénkhez nem hasonlítható. Mi már a válság előtt is egy totálisan tönkretett ország voltunk és azok lennénk világválság nélkül is. Ennyi a "parányi" különbség.
Egyenlőre csak tájékozódok, mert előre látó vagyok. Sajnos még nincs helyem, még házvásárlás előtt állunk(ami lehet több év is amíg találjuk a megfelelőt). A szülői háznál van egy kevés hely a barack most néhány évig magról nőhet ott.
A lilahúsú őszibarackmag érdekelne, már azért is mert így kockázatmentes a szállítása, a kis magoncok lehet, hogy jobban megsínylik a postai kézbesítést
A barackmag biztos csíráztatásán mi a megfelelő módja, mennyi ideig életképesek a magok, illetve kell-e vermelni, sajnos ebben nincs gyakorlatom de szivesen megpróbálom, ha pontról pontra leírod.
Elég hosszú ideig távol voltam. Ha valaki intézett volna még hozzám kérdést, amit nem válaszoltam meg, kérem ismételje meg, mert ha így lenne, csupán arról van szó, hogy elkerülte a figyelmemet. Esetleges hallgatásom nem szándékos.
Hát ha már ilyen VÉRszomjas vagy, vérbelü körtém pl. nekem is van-igaz még kicsi- de oltani lehet belőle. Meg néhány régi almafajtám, de piros belü nincs. Van viszont nekem egy volt technikumi osztálytársam, aki régi göcseji- hetési gyümölcsfák összegyüjtésével foglalkozik, van már neki vagy 300 fajta. Nagyon korlátozott mennyiségben van neki eladó is ebből-abból.
Jav.: a sietségben egy jelzőt elszúrtam: voluble = változatos (nem volumineous, vagy hogy' a francba kéne írni ennek a gall idiómának a kacifántos írásmódja szerint?!) Tehát nem terjedelmes, hanem "forgandó", mint a szerencse.
Ez számomra is egy most fölbukkant új fajta (kopasz, simabőrű /chinensis/), nem azonos a Kiwi Gold-dal. A szövegből úgy fest, mintha eladásra reklámoznák, ebből arra lehet következtetni, hogy szabadon forgalmazott fajta (talán).
Kiwi SORELI®
Avec leurs grandes feuilles caduques en forme de coeur et leurs rameaux volubiles et gracieux, les kiwis méritent d'être cultivés pour leur feuillage tout autant que pour leurs fruits. Très rustique, cette liane vigoureuse, appréciant le plein soleil....
Nagy, szívalakú, lombhullató leveleikkel és terjedelmes, kecses ágaikkal a kivik művelésre érdemesek mind levélzetük, mind gyümölcsük kedvéért.
Nagyon rusztikusak (a neolatin nyelvek ezt a jelzőt az ellenálló, különösebb gondozást nem igénylő, a falusi környezetre jellemzően, szinte természetes módon vegetálni képes szinonimájaként használják), ezek az életerős indák, szeretik a teljes napfényt(!)... ITT ÁLLJUNK MEG EGY PILLANATRA, MERT ITT A FRANCIÁK IS LEÍRTAK EGY ALAPVETŐ TÉVEDÉST, ÚGY HOGY NE IS FOLYTASSUK!
Kedves Zoltán! Úgy gondolom, mind az egyelőre még (reméljük, nem sokáig) egzotikumnak számító fajok, mind a már felkutatott, vagy felkutatásra váró régi, hagyományos, de valamilyen tulajdonságuk miatt különleges gyümölcsfajok vonatkozásában a lehető legjobb helyre leltél. Valóban különleges értéket képviselnek a "pirosbelű" "vér"gyümölcsök, hiszen azok az antocián pigmentek, amelyek ezt a sajátos színt okozzák, nagyon hatásos antioxidánsok egyben, így ezeket a gyümölcsöket még értékesebbé teszik. Lilahúsú őszibarackhoz hozzáférek, amennyiben ez érdekel, ebből tudok magot (esetleg, bár biztosra nem ígérem, kis magoncot), de oltó, vagy szemzővesszőt biztosan, szerezni számodra. Talán piroshúsú körtére is lehetne találni rövid kutatás után, amennyiben ez is érdekes. Nagyon örülök, hogy táborunk Személyeddel tovább erősödött! Érezd Magad jól köztünk és légy minél aktívabb!
Megpróbálni, megpróbálok, csak gyakran hiú remény marad. Először 2007. 12. 07-én írtam ezzel kapcsolatban a régi fórumban. "...Én minden tavasszal irigykedve nézem Északkelet-Magyarországot, késői tavasza miatt. Ott még nyugodtan alszanak, amikor itt már fagyoktól kell rettegni, mert minden virágban van. Az ott nem hátrány, hanem előny!..." Továbbra is fönntartom ezt a véleményemet és szívesen elfogadnám azt az összeget, amit, mondjuk, mindössze 10 év alatt köszönhetnek a észak-magyarországi kajszitermő körzetek az ezen körülményből fakadó terméskiesés elmaradásának.
Tipikus koratavaszi helyzet a mai. A hegyen negyed négykor 16,2 fok! Aggodalommal szemlélem, mert a továbbiakban esetleg bekövetkező lehűlések ennyivel nagyobb kárt tudnak tenni. Azzal egyenértékű, mintha majd egy azonos, vagy akár, abszolút értelemben csekélyebb lehűlés esetén itt nagyobb hideg lenne, mint a most hidegebb, a vegetációban visszamaradottabb körzetekben.
Cegléden van egy intézmény majd visszakeresem a nevét, ahol a régi fajtákból sok fellelhető,volt nemrég szó róla én is ilyeneket kerestem ,hogy van é nekik amit te keresel azt nem tudom a Ninóféle Gazdaság is kisérletezik pár rezisztens gyümölcs fajtával majd ő ,biztos ír neked róla
Nagyon érdekes a fórum, idővel szeretnék beszerezni én is egy két egzotikus gyümölcs fajtát.
Tetszik a hozzáállásotok a témához :)
Nem tudom, hogy van-e olyan fórum, ahhol a régi gyümölcs fajtákat is megemlítik, szerintem itt is megérdemelnek néhány szót.
A Bálint György írt már a régi hazai gyümölcsfajtákról, ha jól emlékszem a Gyümölcsöskert címet viselő könyvében.
A régi magyar gyümölcsfajták is olyanok mint az újak, mert annyira méltatlanul elfeledettek, hogy sokat már nem is lehet megtalálni közülük, illetve meglepődve hallják a hazai gyümölcsök vér jelzővel említését.
Engem a "vérgyümölcsök" érdekelnének, vérnarancsról lehet hallani, de hazai gyümölcsök között is volt(van?) néhány faj ami "vér" jelzőt érdemel.
Vérbarack lekvárt ettem már, és olvastam véralmáról is, stb.
Tudomásotok van-e arról, hogy hol lehet ilyen tájjelegű régi fajtákat találni, vásárolni?
pen. Válasz ment.
szi szépen m
egkaptam válasz ment