" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Bocs,hogy beleszólok. Nem értem ezt a nagy felháborodást. Persze évekkel ezelőtt nekem is rosszul esett,hogy sem Endrétől sem Jánostól nem kaptam választ ehhez hasonló kérdésekre. De évek óta nem tudsz eljutni Szombathelyről Tormaföldére az hihetetlen,ha annyira borzasztóan érdekel a téma. Egy gazdálkodót egészen más oldalról érdekel a fügészet ,mint egy erkélyi hobbikertészt. Azonkívül azt is megértem,hogy többszáz megkeresés után nem reagál minden kérdésre. Azt árul el és annak akinek akar. Ezzel együtt elismerésre méltó az úttörő munkájuk.
Csak támogatni tudom Ninovargát! A szőrös kivi a téli mélynyugalomban legalább annyit bír mint a szőlő (vesd össze a Feri szőlő fagytűrésével). A tavaszi fagykárok is nagyobbak a szőlőn mint a szőrös kivin. A játékkivi télen fagyhatatlan, de a tavaszi fagyot ugyanúgy nem szereti mint a szőrös. A kép nálam borzadályos , de lesz mégis szép eredmény. Képek majd akkor lesznek . Egyenlőre NEM !!!!
Én írtam neked és Lucának is a Luca diplomamunkájával kapcsolatban észrevételt illetve pár kérdést. Ezen e-mailemet már kétszer is elküldtem, de válasz sajnos nem érkezett. Most úgy gondoltam itt újból megteszem:
"Szia Endre! Már jó ideje figyelemmel kísérem a fügeültetvény életét, a kezdetektől kezdve napjainkig. Hol egy híradást látok a TV-ben, hol pedig fényképeket találok friss hírekkel az interneten. Tetszett már kezdetektől fogva az elképzelés és kíváncsi vagyok az ültetvény jövőbeni alakulására is. Én személy szerint is elég régóta foglalkozom fügékkel, 2008-ban két konténeres fügével kezdődött minden, melyeket annak idején még kertészetben vásároltam és bár azóta több buktatón és kudarcon vagyok túl velük kapcsolatban, de azóta egyre csak gyűlik a tapasztalatom. Többek között ezért is gondoltam, hogy felvegyem a kapcsolatot veled és Lucával és tapasztalatokat cserélhessünk a fügékkel kapcsolatosan. Talán nem veszed tolakodásnak, ha tegeződök, mivel én is elég fiatal vagyok, 33 éves, s úgy gondolom közel egyidősek lehetünk. Sajnos a tapasztalatszerzés elég korlátozott számomra, mivel saját telkem / kiskertem nincs és mivel 4 emeletes társasházban lakok, így csak egy erkély adatott meg számomra, hogy kísérletezzek a fügékkel és azon belül is a fajtákkal. Az erkélyen 20 literes kannákban nevelem a fügéket, összesen 13 darabot és ezen belül is 6 különböző fajtát (idén a dézsás fügéimről összesen 156 db termést szüreteltem le). 2012-ben gondoltam egy merészet és pár fügeágat közvetlenül ledugtam a szabad földbe a lakótelep egy kevésbé forgalmas részén. Azóta ezen ledugott fügeágakból 2-3 méteres fák nőttek, ezek egy része kisebb törzsű törpefáknak van nevelve, de megpróbáltam a japán módszert is, amikor is két hosszabb hajtást leívelünk a talajjal párhuzamosan. Mindez egy L alakú garázs hátsó falrésze tövében. Már 2014-ben megjelentek az első terméseik és úgy 50 db termést érleltek, azóta minden évben egyre több a termés rajtuk. A lakótelepen összesen 15 db fügető növekszik. Így kert hiányában is lehetőségem nyílt "tanulmányozni" a fügéket és a szabadföldi tartásukról is lett némi tapasztalatom ezen 5 év alatt. A lakótelepre a követező fajtákat tudtam beszerezni a közeli utcák növényeiről: Zöld aszalódó, Györöki lapos, Ujjas Óriás (nálatok a sárga nagy termésű fajtára hasonlít). Sajnos eddig még személyesen nem volt lehetőségem ellátogatni Tormaföldére, mivel nem rendelkezem autóval és a tömegközlekedés is eléggé macerás arrafelé és nehéz az odajutás, attól függetlenül, hogy még csak nem is Magyarország túlsó feléről van szó, mivel én Szombathelyen lakom. Jövőre viszont mindenképp tervezem, hogy a szüretre ellátogatok. A füge termesztésével kapcsolatosan nagyon kevés információ lelhető fel az országban, a fellelhető információk is néha eléggé ellentmondóak és úgy gondolom eléggé hiányosak is, így mikor tavaly ráleltem Luca diplomamunkájára az interneten nagyon megörültem. A diplomamunkát olvasva elhatároztam, hogy írok neked egy levelet füge témában és pár kérdést össze is írtam, melyekre persze tudom, hogy nem biztos, hogy azóta született válasz, az is lehetséges, hogy pár kérdésre csak a jövőben lehet választ adni. Olvasom, hogy Petriventében volt a dugványiskola kialakítva, gondolom ez azért történt így, mivel ekkor még nem volt megfelelően kialakított ültetésre kész terület az ültetvényben. Miközben a terület rendezése történt a dugványok növekedhettek egy másik területen. A dugványokkal kapcsolatosan a következő tapasztalataim vannak, gondolva az esetleges újabb telepítésekre is az ültetvényben. A lakótelepen növekvő fügéim között vannak helyben dugványozott, helyben gyökerező fügetöveim és olyan fügetövek is, melyek előbb dézsában gyökeresedtek meg és 1-2 év dézsában való tartás után lettek kiültetve. Azt gondolná az ember, hogy a nagyobb gyökérzettel kiültetett növény előbb növekedésnek indul és hamarabb nagyobb növénnyé válik, de én épp ennek ellenkezőjét tapasztalom. Szebb és erőteljesebb növekedésű és jobban fásuló növények azok, melyek helyben lettek dugványozva. Ennek a módszernek abban látom az előnyét, hogy a gyökérzet abban a talajban marad, melyben elkezdte a növekedését és szabadon növekedhet minden irányban, feltéve, ha a talajt a dugvány környezetében kissé meglazítottuk. A kiültetett növények gyökérzetének előbb szoknia kell az újabb talajt, illetve a gyökerek körkörös növekedése miatt, amelyet a dézsában növesztett, hurkok alakultak ki és ezek a későbbiekben egymást akadályozva növekednek tovább. Ez a kezdeti időszakban és a jövőbeni növekedésükkor is egy hátráltató körülmény lesz. A dézsából kiültetett növények épp ezen okok miatt az első évben nagyon gyenge növekedést tapasztaltam és az éves növekedésük sem haladta meg a 20-30 cm-t. Ezt a növekedést a helyben dugványozott növények jócskán felülmúlták, így hamarabb kialakult a növény vázrendszere. A gyenge növekedés általában gyenge, vékony ágakkal párosul, melyek jobban ki vannak téve a téli fagyoknak. Ezen gyenge növekedést csak erős visszavágással lehetett megszüntetni, és általában egy éves lemaradást hozott a helyben dugványozotthoz képest. Ezen tapasztalások után a dézsás növényeket minél mélyebbre kell ültetni, hogy a talajfelszín alá kerülő ágrészekből gyökeret verjen a növény és ezen lassabb növekedést ezzel lehet ellensúlyozni és serkenteni, mivel a talaj alá kerülő ágrész dugványként viselkedik és az ágak oldalán új gyökerek törnek elő és ezek már kezdetektől a nekik megfelelő centrális irányban növekedhetnek és jobban megtámasszák a szélviharok idején a fejlődő növényt. Tapasztalatom, hogy a dugványozás évében nagyon rászorulnak a rendszeres öntözésre, de általában véve a második évben már alig kell nekik kiegészítő öntözés a természetes csapadékmennyiség mellett. Az ültetvényben az 5 éves töveken volt már olyan, hogy nyáron a nagy szárazságban a leveleiket és/vagy a terméseiket el kezdték volna hullatni a növények? Úgy emlékszem a Györöki lapos fajtából van a legtöbb tő az ültetvényben, ezen fajta hajlamos a termések elrúgására, még dézsás viszonyok között is. Ez az ültetvényben is jelentkezik? A japán módszer a diplomamunkában is említésre kerül. Ezen japán módszer elsősorban az első terméseket kevésbé nevelő fügéknél lehetséges. Én két tőnél megpróbáltam a talajjal párhuzamosan kialakítani a karokat, és úgy tapasztaltam hogy a vízszintesbe hajlított ágakon elsősorban a törzs környékén próbál meg a növény erőteljesebben növekedni, és a végek felé egyre nehezebben növekszik. Ezért én egy olyan tövet is kialakítottam, melynél a két fő hajtást nem vízszintesen, hanem a talajjal közel 30-40 fokos szöget bezárva hajlítottam meg. Ez a változat eredményesebb. A hajlított ág szinte minden részén előtörnek újabb hajtások, így a bokrot jobban szétterítjük, nagyobb lombfelületet alakítunk ki, így akár többet is teremhet, és talán hosszabb életet élhet. Általában a fügék természetesen is törekednek a minél jobban szétterülő lombkoronára, hosszanti hajtásokat hoznak, majd ezek a termés súlya alatt meghajlanak és szétterülnek, néha a talajra is lehajlanak és több helyen akár le is gyökeresedhetnek. Általánosságban a több metszés megnöveli a betegségre való hajlamot. A többször metszett növény nagyobb valószínűséggel kap betegségeket a sebfelületen, és elsősorban a kisebb ágak vágása jobb. A vastagabb ágakat nem szabad bolygatni. Látom, hogy az ültetvény inkább bokorformát mutat. A metszés, ha volt ilyen, hogyan történik? Az ültetvényben van olyan fajta, amelyik természetes növekedéséből fakadóan is inkább a fa formát próbálja felvenni? Nálam a zöld aszalódó fajta metszés nélkül, magára hagyva is inkább fa formát nevel, az alapi résznél ennél a fajtánál még egyszer sem láttam a földből előtörőerő hajtásokat, erőteljesebb növekedésű és vastag husángokat növeszt, talán azért is, mivel nagyon széles nagy karéjú levelei vannak, több tápanyagot hozva ezzel létre. A Györöki lapos füge is hasonló habitusú, ennek a fajtának is felfelé álló elég merev ágrendszere van. Ez nem lesz majd gond a jövőben? Gondolva arra, hogy az ültetvényhez felhasznált dugványanyag is egy elég szép terebélyes fügefáról lett megszedve és ahogy olvasom a bokorforma fenntartása lenne a cél. Következő kérdéskör a termések kukacosodása. Az ültetvényben is előfordult már a csapadékosabb időszakban érő növényeken? Ezt általában az olyan termésű növényeknél tapasztaltam, melyeknél nyitott a serlegvirágzat, illetve amelyiknél a virágzat belső része üreges. Az üregesség a magot nem hozó fajtákra jellemző. Ugyanezen témakör a madárkár is, mely az elijesztés mellett sokszor egyéb védekezést is megkíván. Tapasztalatom, hogy az évek folyamán a több termés több rigót vonz és sokszor meg sem várják, hogy beérjen a termés már az érés kezdeti szakaszában a vízzel való telítődés időszakában, mikor a termések növekedni kezdenek, már bele-belekóstolnak a termésekbe. Ez nagyobb lombkorona esetén hatványozottabban jelentkezik. Ti ekkor hálóval véditek a bokrokat? Az lenne még a kérdésem, hogy az ültetvény helyén milyen növényzet volt régebben? Több könyvben is olvastam, hogy volt erdőségek talaja elég termékeny és általában barna erdőtalajnak nevezik, a sok humuszos anyag és növényi rost miatt. Ha ezen területen előzőekben erdő volt jó ideig, akkor nagy valószínűséggel elég termékeny a talaj. Évek során felhalmozódott a lebomló levelekből a tápanyag. Ha így van, akkor elképzelhető, hogy jó ideig ez ki is tart. Gondolkodtatok a fügebokrok leveleinek összegyűjtésében és komposztálásában? - Komposztkazal kialakításával az évente jelentkező lombból elég hamar lombkomposzt lenne nyerhető, s majdan a fügetövek köré tányérszerűen elterítve megfelelő tápanyag utánpótlássá válhatna és méghozzá ingyen, illetve a nyári aszályosabb időszakban megtartaná a nedvességet a talajban. Külföldi szakirodalmakban láttam olyat, hogy faforgáccsal feltöltötték a fügék töveit, ez is gondolom a nedvesség megtartását célozza meg. Említésre került az egyik szakmai folyóiratban, hogy kísérletképpen pár tő alá tettetek egy kis plusz tápanyagot, ezzel kapcsolatosan mik a tapasztalatotok? Ezzel a témával függ össze még a fű kaszálása is. Ezen lekaszált füvet felhasználjátok, visszaforgatjátok a talajba? Illetve egy tenyészidőszakban mennyiszer nyírjátok a füvet? Vagy csak a szüreteléskor történik meg mindez? A füves területnek is megvan a maga kettőssége, az aszályosabb időszakban a növényzet is takarja a talajt, de nedvességet is elvon a tövektől.
Idén július közepén felénk nagy diónyi jégesővel járó felhőszakadás volt. Az eső elvonultával boldog voltam, hogy a füge terméseket nem verte le a jégeső, mivel azok még kemények voltak és szerencsére nem az érési puhább periódusban voltak. (képek róla a levél elején) Persze a jégeső szépen kicsipkézte a növények leveleit, voltak olyan levelek is, melyeknek szinte csak a levélnyele és egy kis rész maradt meg. A növények elvesztették a lombozatuk közel 1/3-át. Ezt ekkor még nem is tartottam olyan jelentős kártételnek, gondolva arra, majd növeszt a növény újakat. Igen ám, csak 2-3 hét eltelte után a növények a termések jelentős részét (körülbelül a felét) lehullatták, a lombkorona mennyiségének csökkenése miatt. A terméshullással egy időben erőteljes növekedésbe is kezdtek. Szerencsére azért volt pár termés, ami beért idén is, de csak körülbelül a tavalyi termésmennyiség 60-70%. De ha nem lett volna a jégeső ennek legalább a kétszerese lett volna. Szerencsére az ágak növekedése megállt szeptember végére, de így is van pár ág, ami nem megfelelően fásult. A terméshullás mellett a másik káros következménye a jégesőnek a fakéreg pár helyen való felszakadása az ág hosszanti irányában, egyfajta hasadásként jelentkezik, ami egyes helyeken vágási sebhez hasonlatos és félő, hogy ha elfertőződik kéregrák alakulhat ki belőlük. A 2010 és 2012-es ültetések óta az ültetvény területén az összes tő termővé vált? Úgy emlékszem idén közel 1 tonnás termés lett leszüretelve, ez 1200 tőnél tövekre lebontva 1 kg/tő-re jön ki, ez azt sejteti, hogy van még pár fügető, ami még nem termett idén. Említésre került a Kínából származó Artux fajtájú füge, ez mennyire bírja a teleket és mik vele kapcsolatban a tapasztalatok? A domborzat az, ami lehetővé teszi az ültetvény létjogosultságát. Adódott e épp a domborzatból adódó rossz tapasztalat, gondolok itt például a szélre, mivel általában véve a magasabb helyek általában szelesebbek is. A szél hatása mennyire veszélyezteti a termések érését nyár végén, ha épp nagyobb vihar támad. Arrafelé is gondolom egyre jellemzőbbé válik a nyári heves viharok. A környező erdősáv megvédi az ültetvényt a nagyobb viharoktól? A keleti domboldal alsó részén elhúzódó erdő akadályozza e a tél folyamán a hidegebb légtömegek lejutását a domboldalon, nem alakul e ki az ültetvény alsó részén fagyzug, illetve a fügetöveken fagykár? A nyugati lejtőn a teraszos kialakítás mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket? - Gondolok itt a nagyobb mérvű eróziónak való kitettségre. Talán megbocsátod ezt a pár kérdést tőlem, de a fellelt információkat olvasva ezen kérdések merültek bennem fel. Remélem, én is tudtam számodra pár új dolgot mondani. Bízom benne, hogy megosztva egymással tapasztalatainkat egyre több ismeretanyag gyűlik fel a füge sikeres termesztése és nevelése érdekében."
A Magyar Nemzetben írottakhoz képest én több ízben is megpróbáltam veled felvenni a kapcsolatot füge téren. Itt a fórumon is mindenkit lelkesítesz arra, hogy fügéket neveljünk, többünknek még dugványágakat és növényeket is adtál, de akkor mire fel az az elutasítás, amit kapok. Én megosztottam veled a tapasztalataimat és te mint ültetvényes gazda még csak válaszra sem méltattál. Ez elég érdekes számomra, annak ellenére, hogy én is korodbeli 30-as vagyok. Jó lenne, ha ezt megmagyaráznád!
A jó termékenyülésnek 17 fok kell és átlagban 4 nap ,és ekkor jó a termékenyülés ! Ha tartósan hideg van a virágok nem termékenyülnek meg a pollen elpusztul mire elvégezné feladatát !
Sajnos nem normális ! Az ilyen elhúzódó virágzás a hideg időjárás következménye ,ahogy írtam is hogy egyik nap meleg van, a másik nap meg hideg ! Az első termékenyült virágok megmaradnak, a többit meg le szokta dobni ,itt meg még meg is fagyott egy része !
Én két hete metszettem meg egy szőllőtőkémet 1-2 rügyre, aminek egyik karja 11 a másik karja pedig 13 méter hosszú. Mivel még nem hajtottak ki csak távolabb- amit lemetszettem, így megmenekült az elfagyástól.
A közel "ezer sebből vérző Kárpát felvidéki" szőllőről lecsüngő jégcsapokon még nagyanyám is csodálkozott....
Hasonló itt is a helyzet ! A hidegtől már rosszul indult a virágzás is, kétszer fagyott 2-3 napon keresztül reggelre ,a fügének lőttek még nem bújt elő sehol sem a szőlő 50-60% és a tegnapi fagyás még nem is igazán látszik csak a virágokon és a füvön voltak forrázási foltok a gyümölcsökön elhúzódó virágzás és viráglepergés van, volt ! Ha maradt is valami az inkább a tetején figyelhető meg a fákon kérdés hogy nem-e lepotyog az is ! De virág is még mindig van minden fán !
Volt egy kis fagy . A kisebb hibik takarva megúszták. A nagyok nem lettek takarva. Konyulás még nincs. A kaktuszok sem lettek takarva. Kivi egyenlőre úgy néz ki , hogy kopp-kopp .... ! Végleges eredmény déltől várható.
