Több felejthetetlen élményem is volt akkor Dunabogdányban: egy sárga bikinis lány a strandról, a fantasztikusan finom házi kenyér a hajóállomás melletti kis pékségből, no meg a Kis Dunán szokatlanul nagy csurma látványa a hajóról.
1988 nyarán a KOMÁROM motorossal előfogatoltunk a nagymarosi építkezésnél, majd miután váltott bennünket az újonnan elkészült SZÉCHENYI, befogtak bennünket kőhordásra. A 400-as Z-k bementek saját lábon a bogdányi rakodóra, mi pedig a személyhajó ponton vártuk meg, míg megrakják őket. Hatosával, nyolcasával fogtuk össze őket, s úgy battyogtunk fel velük Dunakilitire az épülő duzzasztóhoz. Felejthetetlen látvány volt, ahogy a "kis" karaván elvonult a dunabogdányi strand előtt. Sajnos én sem fényképeztem.
Ha Dunabogdányba kellett menni, jobban szerettek föntről bemenni Bogdányig. A bajaiak is úgy jártak. Többször láttam a Jégtörő XI-est Verőcén lekötni a vontát és kettesével hordta be Bogdányba őket.
Ha jól emlékszem, bár gyerekként nem szakszerűen figyeltünk meg :-), a kis jégtörők 400asokat, a nagyok 600asokat húztak 3-6 db-ot 1-2 sorban fel és lenek Kisoroszi-Dunabogdány vonalon.
Akkoriban a FOKA-sok rendszeresen használták a Szentendrei ágat. Főleg hegymenetben. Völgymenetben csak akkor mentek ha ott volt uticéljuk. Bp 300 alatt ők se szívesen jártak arra terhelten.
Ez így igaz, azért írtam, hogy "...vontató már nemigen van...", arról nem is beszélve, hogy azóta történ egysmás a Dunán, és átlagosan is kevesebb a víz....
A nyolcvanas években még lehetett Szentendrénél JÉGTÖRŐ-s vontákat látni; nekik nyilván nem volt más választásuk. Sajnálom. hogy még egy Pajtás gépem se volt, hogy megörökítettem volna.
Szárnyasok közül Bíbiccel járható, van is rá példa ( idén is ). Annak a merülés nem gond
( 11 dm), viszont a hullámkeltés és az érvényben lévő sebességkorlátozás miatt mégsem lehet csak úgy berongyolni. Nem beszélve a jelentős evezős forgalom plusz kockázatáról.
