" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Visszatérve az OMSZ méréseire, illetve mégsem. Én Szombathely belvárosában egy 100 x 120 m-es körzetben lakom. A környező épületek 3- 4 emeletesek. Itt kedvező az éghahajlat, a fügémen már nagy rügyek, illetve borsónyi gömbök vannak. Amint korábban írtam jelentősen melegebb az éghajlat mint egy külső kitett területen. Szerintem a fügét tehát elsősorban a kedvező mikroklímáju területeken érdemes termeszteni. Mint ahogy egyes cseresznye fajtákat is ajánlanak- hogy ez kiskerti termesztésre ajánlott. Nagy üzemi termesztése a fentiek miatt szerintem nem biztonságos. Ugyanakkor a datolyaszilva mely hazánk éghajlatát bírja, esetleg nagyüzemi termesztésre is alkalmas.
Szegény omsz, sajnos a véletlenszerűen telepített állomásokon mért klímaadatok alapján hibásan meghatározott klímaterületeket képzelt Magyarországra. Keverve a mikroklímát a makroklímával, az időjárás hangulati elemeit, a tényleges tényezőkkel, az egyes talajok és egyéb környezeti tényezők hatását a légköri folyamatokéval. Nagyon-nagyon sajnálatos, hogy a gazdaság támogatására hivatott szakmák ilyen kegyetlenül alacsony színvonalon teljesítenek.
Valóban. A mandula elterjedése teljesen a talajminőséget követi. Zala megyében például csak Keszthely környékén van belőle számottevő állomány, mivel a megye többi részén mészhiányos, savanyú, vagy semleges kémhatású talajok vannak.
Magyarországon a nemesített őszibarackok kezdetben a meszes, mandulás vidékeken terjedtek el, mivel keserűmandulára szemezték őket. A keserűmandula alanyon lévő őszibarackok ugyanúgy rövid életűek voltak a mészhiányos talajon, mint maga a mandula.
Ezért sokáig az a tévhit élt, hogy Zala megye nagy részén nem lehet "franciabarackot" termeszteni. Ugyanakkor ez a vidék volt a hazája az elképesztő fajtaváltozatosságot mutató magonc őszibarackoknak, köztük számos szelekcióra érdemes, fantasztikus fajtával, amit szisztematikusan és időtállóan senki nem mentett meg. Így ezek nagy része örökre elveszett.
Ezek késői túlélő utódai azok, amelyek után most kutatok. Különleges alakúak, színűek, vagy extra későiek és rezisztensek. A tudatlanság felmérhetetlen károkat okozott.
Az őszibarack saját gyökerén abszolút nem igényel meszes talajt, sőt, nem szereti azt. Csak nagyon későn jutottak el ahhoz a felismeréshez, hogy evidens módon, a nemesített őszibarackfajtákat saját fajra, azaz saját faját képviselő magoncokra kell szemezni. Csak közben elszaladt az élet.... tudatlanágban...
Elnézést kérek, hogy az éghajlat vonatkozásában beleszólok. Abban egyetértek hogy a növény bármely fagytűrő növényt (fagyhatárig) nem érdekli más mint a helyi mikroklima. Aztán mondhat az OMSZ bármit ez így van.
sajnos a miracosa egy létező növény a Sieberz Kft katalógusban létezik, amint irta, a mirabella szilva és a sárgabarack hibridje. Úgy néztem a topikból, hogy lesz előadás a nyugat-dunántűlon szívesen részt vennék rajta.
Az elmult hétfőn vettem a szombathelyi piacon egy babért keskeny és fényes levelű azóta kint van a szabadban, de jelentősebb hideg nem volt. Így nem lehet tesztelni. Nálunk a hőmérő szabvány magasságban van. A télen a leghidegebb -10 celsius fok volt. Ugyanakkor a tőlünk 4 km -re levő kertben -16 fok volt. Így szerintem csak a helyi kedvező mikroklimának van jelentősége.
Nekem A Balaton északi partján több mandulafa volt, szerintem nem az éghajlat, hanem a meszes talaj játszik szerepet. minthogy a csonthéjasok általában a meszes talajt igénylik.
lili0010 sajnos a füge típusát nem ismerem, úgy kaptam, hogy valahol háza alapját építették és kivették, kiásták. Én egy kb. 50 kilós tőmböt, tuskót kaptam sajnos fényképet majd csak tavasszal tudok küldeni, addig egy db leteszek gyökereztetni, amennyiben kell.
Bár idő híján a metszéseket csak lucaszékként tudom kezelni, így még ezen is finomítani kell, de talán azért érzékelhető, hogy évről-évre hogyan közelítek a káki "tőkefejes" formájához.
Sajnos, senki nem találta el a gyümölcsöt, pedig ráutalásként az előtte lévő hozzászólásomban "véletlenül" megemlítettem példaként azt a gyümölcsfajt. Most segítek még egy picit.
köszönöm szépen! akkor ez eleve reménytelen vállalkozás részemről! én csak cserépbe földbe dugtam őket,lesz ami lesz alapon,némelyiket bemártottam gyökereztető hormonba is.Ne nevess ki!
