Ennek is lenne haszna (antennaemelés), de tetszik a videjó: http://www.youtube.com/watch?v=MMB2VR0087w&feature=PlayList&p=A1375B225F3F4406&index=0&playnext=1
Valami mórickarajzot , vagy forrást föltehetnél, mert én az általam ismert vízkerekek egyikéről se bírom elképzelni, fordított üzemben mi módon tudna fölfele vizet emelni.
Hulladék alumíniumból is lehetne hidrogént fejleszteni.
Na, ez izgalmas felvetés, akkor meg majd te is fejtsd ezt ki....}}
Faraday II. törvénye szerint:
"Minden anyag gramm-atomsúlynyi mennyiségének kiválasztásához 96500 C (As) töltés szükséges."
Hidrogénre: Kh=0,116 cm3 / C
Ja, és a 96500 C után lesz 22.414 liter hidrogéned.
A H2O-ból lásd be, milyen arány jön ki, aztán lesz még minimális feszültség, amin át kell folyjon az elektrolizáló áram, ezek szorzata nem más, mint fűtés a löttyben.
A lényeg, hogy legyen jó hatásfokú generátorod, gazdaságos áron. Magad építed, átalakítod, mindegy. A lényeg, hogy ne legyen magas az ára, mert akkor csak soká térül meg. Sajnos az egyenirányításnál is sok a veszteség, főleg kis feszültségnél(12V, 6V névleges). Ha már működik az villanydelejes apparátus, utána te döntöd el, hogy széllel, vízzel, hővel, pedállal hajtod. A legjobb lenne mindhárommal. Olcsó napelemcellák is sokat dobnának az ügyön.
Az a baj, hogy azon agyaltok, hogy lehetne jó hatásfokot otthon elérni. Szerintem ilyen kis méretű készülékekkel sehogy. A kérdés, hogy érdemes-e. Én sajnos völgyben lakom és eléggé turbulens a szél felénk, ráadásul nagy fákkal vagyok körülvéve, így max egy függőleges tengelyű kerék jöhetne számításba. Ezt is csak kiegészítésnek használnám, mondjuk LED-es világításra, vagy a felesleges energiát bevezetném a HMV-be fűtőszállal. Az mindig felvenné a termelt energiát, és soha nem fűtené túl a tartályomat (300l eléggé sokat felemészt, bár ide dolgozik a napkoli is). Még az is lehet, hogy a gépészeti berendezéseim (szellőztető, kazán, HMV cirkuláció, solar) menne szünetmentesről, és ide dolgozna a szélkerék is. Szóval otthoni kis méretekben nemigen lehet jó hatásfokú rendszert kiépíteni.
VER szakon végeztem a Kandón de erről még csak ebben a topicban hallottam pedig úgy rémlik egy előadáson sem aludtam el.
Adnak a fölös teljesítményért pénzt a piacon hiszen elég nagy rendszer jár együtt biztosan lehet vevőt találni vagy legrosszabb esetben megemelik egy kicsit a kapocsfeszt és a fogyasztóknál előbb melegszik a víz a bojlerben, de szerintem ilyet már rég nem csinálnak.
Az alaperőművek csúcsra járva fedezik a minimális fogyasztást, a drága üzemű csúcserőművek meg amúgy is csak szükség esetén járnak.
Azon töprengtem, hogy esetleg egy centrifugálszivattyú jó lehet turbinának, de a motort generátorként használni már nem olyan egyértelmű ( pedig az lenne az igazi).
Szia! azért a gyárilag vizturbinának gyártott gépek is ritkán ugrik át a 75%-t --főképpen kicsiben........s már csak a szivattyúzást kell hozzászorozni.tehát nemigen jobb az ólomakkunál--de ebből lehet XXXMW-s is csinálni! mig akkuval?
1 liter víz 9,81N. Ez 1 másodperc alatt lefolyva 1 métert 9,81W.
10m x 9810N=98100J.
98100/100=981s=16min 21s.
A lényege a szabályozhatóság, energiatároláshoz nagy magasságkülönbség, és tartáélyméret szükséges. A víz mennyiségével beállíthatod pl. a 10A körüli értéket. Én könnyű szerkezetű 2-3m-es átmérőjű vízkeréken gondolkozok. Bár ha áttétel kell, ugyanott vagyok, mint a turbinával.
Nagyban mégiscsak ez az szinte egyetlen energiatároló módszer, amit tudnak használni. A teljes hatásfok 80(!)%-ot is eléri. Jobb mint egy akksi. Esetleg lehetne vizet bontani, és a hidrogént felfogni. Azzal mehetne aztán az autó, vagy otthon üzemanyagcella, vagy bármi. Csak kis méretben nem túl biztonságos.
hat igen kecsesnek elmegy de az 5Kw ezzel a meretu airfoil-lal kb 60 Km-es szelnel ha kijon:0.Azonkivul mind1 hogy csavargatjak a lapatot a verticalisnal 1 lapat dolgozik atobbi meg rosz iranyba.Szerintem ha ezzel kivesz valaki 8 Hp-t a szelbol ismerve a Betz torvenyet akkor en inkabb ugy 100Km/ora szelre godolok.Sajnos csodak es kis szelgeneratorok nagyobb teljesitmenyre csak a hirdetesekben leteznek :)
Ez a kocsonyás hasonlat tetszik :). Gondolom a toronnyal együtt 2 tonna, mert én csak a generátorra gondoltam. Valahogy el tudnám viselni, ha az én kertemben "reszketne". :) Megéri ilyet építeni, mivel a vas úgysem lesz olcsóbb, így tuti visszahozza az árát, ha esetleg szétrágja az idő vasfoga úgy 150 év múlva :). Addig úgyis kitermeli az árát.
Ha nem fogja le, akkor próbáld a trafót. Abból gondoltam, hogy anno a biciklidnél nem működött. A másik kerékagymotoromon kipróbálva is szinte rövidzárnak felet meg a trafó.
A vizes dolgot kis tartállyal gondoltam. Áramot állítasz elő belőle, de mégis kisebb az ingadozás, mint közvetlen szélgenerátor esetén.
ha ha tarcsas mosogep:). Nem az en kreaciom csak ismerem aki keszitette es ezzel lett kiprobalva egy regebbi generatorom.Igazabol suritett levego eloallitasara tervezte de nem nagyon jott ossze.Ez egy darius typusu szelkerek.Kicsit tobb mint 120 kilo,az osszsuly ugy 2 tonna korul van.Erre irtam hogy igy lehet a penzt elfustolni de legalabbjol nez ki :)Amugy 50-60-as fordulaton ugy reszket az egesz monstrum mint a beka a miskolci kocsonyaban:)
Gyönyörű keverőtárcsás mosógépet hoztál össze :). -Gratulálok. Kicsit Oroszos a kivitel, de ez legalább garantálja, hogy nem esik szét. -Tényleg szép munka! A tárcsákat mivel vágtad ki? Ha jól saccolom, kb.120kg-ot nyomhat :) Ehhez már kellett erős gép.
ugy tunik nincs elaprozva:) Ahogy elnezem nem sok erdeklodes volt a kepek utan :0.Itt van meg nehany kep egy masik szelkerekrol ha valakit erdekel,igy lehetegy talicska penzt es kb 2tonna vasat elherdalni :)
Nagyon szép munka. Látszik, hogy minden alkatrésze megvan tervezve. De sajnos a költségek is valószínű nagyon magasak. Itt a fórumon egy ilyen generátor a legtöbbünk számára elérhetetlen. Kíváncsian várom, hogy milyen rotor, milyen magasságban fogja a generátort hajtani.
Ezzel már próbálkoztam. Akármekkora kondikat tettem rá, terhelve hamar leesett a feszültség. Üresjáratban meg kis terheléssel müxik. Ennél az lenne a jobb, ha kondi helyett akkukat kötnék rá, az már egyből 2x12V=24V lenne. Csak akkor 3 pólust kellene csúszógyűrüzni, de legalább kettőt, ha a két fázis közös pontját a toronyra kötjük. A trafó nem terhelné a szélkereket üresen, mert mint tekercs, váltóáramú szempontból nem tekinthető ohmikus ellenállásnak. Egyébként már egyszer rákötöttem a tekercsekre a trafót, nem fogta le, simán gördült. Csak azt nem tudom, ha a trafó nagyfesz részét rövidre zárom, jelent-e akkora féket, mintha a kisfeszültségű részt rövidzáraznám. A vizes ötlet sem lenne rossz, csak ahhoz hogy helyzeti energiája legyen, kellene magasság, meg nem akármekkora víztározó. Házi körülmények között sajnos kivitelezhetetlen.
"A szélkerekem mint írtam 12V-os, 2 fázisú. Sajnos a 2 fázist nem lehet sorbakötni, mert úgy van tekerve, emiatt mindkét fázist külön Graetz egyenirányítja és utána van párhuzamosítva a 2x12V dc."
Egyenirányítás után kondikat használva sorba lehet kötni.
Szerintem a trafó primere kis fordulatszámon szinte rövidzár a generátor számára. Nem indulna el, mint ahogy az izzókkal is tapasztaltad. A feszültsége is nagyon széles határok közt változna. 50Ft-os izzólámpát ráköthetsz, az nem brutális árú, de értékesebb dolgot ne köss rá. A visszatáplálás szerintem nem fog működni. Esetleg rossz hatásfokkal, szélgép árama villanymotort hajt, azt hajtja a hálózatra csatlakoztatott másik villanymotort, mely generátorként funkcionál.
Probléma számodra a szél sebességének, erejének állandó változása. Ha van lehetőséged megoldani, a helyzeti energiás víztároló vízhúzó szélgéppel valamelyest megoldaná a problémát.
Ha kicsi a szél, keveset pumpál fel, ha nagy, többet. A lényeg, hogy ha tele a tartály, vagy van benne elegendő mennyiségű víz, az igényednek megfelelően és PONTOSAN SZABÁLYOZHATÓAN tudod a vizet áramtermelésre felhasználni(pl 5 liter/s). Nem megy 70V a 12V-os akkura. Ha a felső tartály megtelik, mert nem használtad fel a vizet,a túlfolyón visszakerülhet a víz az alsóba.
Ja, a lényeg: a hálózatra visszatermelő motort felpörgeted hálózati árammal, majd azt hajtatod a vizesgéppel, szabályozhatóan. A jó hatásfokú megoldást ki kell kísérletezni.
Én is játszadoztam egy kicsit. Jobb széllökéskor a 12V-os szélkerekem kimenetén mértem 70V-ot is, így az akkukat élből le kellett vennem, mert recsegtek szó szerint, akkora volt a töltőáram. Gondoltam ha akkut nem tölthetek, akkor fűtök. Egy régi 50-100W körüli fűtőbetétet raktam rá, ami némi fehér izzás után az örök vadászmezőkre költözött. Aztán halogén 55/60W-os izzókkal próbálkoztam. Rátettem egy 60W-os szálat, az le sem fogta. Majd rá a másik szálat is (párhuzamosan), de az is fehérre izzott. Ha viszont kitért a szélből vagy megállítottam, akkor a 2 izzószál (115W) annyira lefogta, hogy nem tudott felpörögni. Utána azt játszottam, hogy 2 izzót használtam, mindegyiknek a szálait párhuzamosítottam, ezeket sorba kötöttem. Nem sokáig bírták, egy jobb szélnél az izzószálak és az őket tartó konzolok szó szerint elcsöppentek. Próbáltam a bojlerra is kötni, hátha fűt valamit. Méréseim alapján max. 1.5-1.8A folyt és 50-60V kapocsfeszültség volt, tehát valahol 80-100W körül adott le az 1.2kW-os fűtőbetét. Ezek után nem maradt más, mint este, illetve éjszakára rövidrezárni a kereket, mielőtt nagy galibát csinál. Bár van rajta mechanikus védelem, nem akartam, hogy a szomszédok keltsenek, mert nem tudnak aludni.
Más. Eszembe jutott még valami, de nem tudom működne-e. A szélkerekem mint írtam 12V-os, 2 fázisú. Sajnos a 2 fázist nem lehet sorbakötni, mert úgy van tekerve, emiatt mindkét fázist külön Graetz egyenirányítja és utána van párhuzamosítva a 2x12V dc. Tehát a kerékből kijön 4 db madzag, amik 2 tekercshez kapcsolódnak, ezek még váltófeszt adnak. Inverter hijján arra gondoltam, van pár tönkrement 12V-os ups-em, ezekben 400-600W-os trafó. Mi lenne, ha feltranszformálnám a termelt váltófeszt és azt küldeném a 230V-os fogyasztóra (pl. bojler)? De azon is gondolkodtam, ha tudnám, hogy a 2 tekercs milyen ütemben dolgozik (gyanítom ellenütemben), akkor a 2 tekercs 1-1 kivezetését összekötném, ezt tenném a középleágazásos ups tarfó közepére, a széleire meg a 2 tekercs másik végeit. Ha működne és a termelési tartományban 50Hz körül lenne, még a visszatáplálás sem kizárt, hogy működne. Vélemény?
Nem igazán alkalmasak szélgenerátor építésre. Sajnos úgy vannak polarizálvam, hogy a kifli 2 széle a 2 pólus és nem lapra, mint ahogy nekünk kéne. Itthon szétszedtem vagy 10 vinyót (munkaköri ártalom), ahány vinyó, szinte annyi különböző mágnes. Amúgy gyengék is, még ha jól is lennének polarizálva, akkor is 3-5 db-ot egymásra kellene pakolni.
Itt van nehany kep a kiserletekrol es valasz a kerdesekre.
Neodimium magnesek 40x40x40 mm.
Huzal 1.2mm.
rotor atmero 1.2M nem eppen zsebmeret de elfer :)
2 tekercs van hasznalva 1 kep
Elso kiserletnel U alaku magnes tarto 1 magnes es 1 vas kocka athittem ez a nyero de ....
2. kiserlet I tarto vaskocka nelkul szinte ugyanaz az eredmeny.Miutan csak a tekercs egyik oldala van izgatva igy kb 170 fordulatnal adott le ugy 3 Kw korul.
3 Magnesek megduplazva a teljesitmeny 100-az fordulaton 5.6Kw 50 es fordulaton1400Wtt.
ez volt a cel ugyhogy ez alapjan keszult el a masodik generator ami felkerult a tartora.
Igen egyetertek a magnesek nem olcsok bar en relative olcson jutok hozza,igy is megszaggatja az ember zsebeit :).
Ja a csevetesteket es tekercseket magam keszitem van hozza felszereles/azthiszem valaki ezt is kerdezte/
Régi vincseszterekből lehet kitermelni nagyon erős mágneslapokat. Az alakjuk íves, tehát ideális lenne a generátorokhoz. Csak kell találni egyforma vinyókat a bontók mélyén.
Találtam egy remélhetőleg megfelelő mágnest a generátorhoz: Mikrosütő magnetronból lett kibontva. Elég erős! Azonos pólusokat alig lehet összenyomni, pedig ez csak ferrit mágnes. Ami még fontos, hogy axiális a mágnesezés iránya, és középen lyukas. Még szereznem kell 2db-ot (még egy magnetron kell hozzá), így elég magas lesz a "torony" Mérete meggyőző: 52x20x12,7mm. A 4db már 52x20x50,8mm lesz. :). Azon még gondolkodom, hogy milyen legyen a generátor. Eddig a 8 póluspár és 11 tekercs tűnik a megfelelőnek, de lehet, hogy 8 póluspár és 17 tekercs lesz belőle.
Sziasztok. Emlekeztek korabban irtam itt, hogy keszul a NACA4412-es profilu rotorom. Ma delutan felraktam. Kb. 10 m/s szel volt. Eloszor uresjaratban teszteltem, hogy mit tud max. forogni ill. van-e kiegyensulyozasi problema. Hat volt bizony. Szabadon 600 f/p volt amit forgott maximum. Most leszedtem, ismet kiegyensulyoztam. 5 gram elteres van koztuk. Ezt festéssel kiegyenlitem. Holnap reggel ismet felrakom, remelem lesz meg akkor is szel. Ha igen, akkor beszamolok az eredmenyrol.
Igy nez ki elolrol. és ilyen a profil (szarnyszelveny).
Hát igen. Egyetértek veled. Ezen én is gondolkodtam. Bár sehol nem írta laci1111 hogy neodimium mágnesekkel van szerelve. Viszont ha ferrittel akkor meg túl mgasnak találom a mért teljesítményt. Hát talán majd még kapunk infot később.
Lehet, node képzeld el ezt neodim mágnessel, ami horibils összeg, és mindez még csak a mágnesre kiadott pénz. Tudod én is egy megszálott "szélörült" vagyok, de költcsségei miatt azért visszafogott, Sajnos éppen ezért nehéz előbbre lépni még kisérletképpen is. Üdv, Sanyi
Megérkezett az ígért szél ! Sajnos itt mindig lökésszerűen jön,aztán elhal... De szinte folyamatosan ez ismétlődik. Felraktam az oszlopra egy 60W-os halogénlámpát. (mechanika védelme) Néha egész rendesen megküldi :)
Most hogy visszaolvastam néhány megadott adatott kiváncsi lennék, hogy ezt a 39 tekercset , milyen átmérőjű tárcsára tudtad elhelyezni. Mindezekhez összesen, hány darab mágnest használtál fel. /huzal átmérő, menetszám?/
Igen a meresek probapadon tortentek es ugytunik amire tervezve lett alacsony fordulat es max.6kw 100-as fordulaton azt hozza is a generator.Igaz nem zsebmeretu :) a cel az volt hogy eloszor megfelelo generator aztan hely ahol szel is akad es oszlop engedely ,osszeszereles es a vele jaro fejfajasok:)Ezek megtortentek de ahogy legeloszor is irtam tovabbikiserletek kellenek a lapatok szama es az airfoil typusaval.ami fent van az nem megfelelo es csak arra letthasznalva hogy egyaltalan elindul-e 3m/sec szelnel .elindul es vanszorog is ezt a youtube-on megnezheti aki akarja.Most a lapatokon dolgozom es keszul probara 2 lapat az adott meretre S1210 typ. a solidity az adott atmeron 3 lapattal valahol 0.23 korul van ami jol alatta van a max 0.4-nek ami meg hasznalhato a H rotoros typusoknal.ahogy en tudom 0.4 solidity felett csak a problemak vannak es nem torque es fordulat.Eziranyu tapasztalatokat szivesen varnek toletek. Lesz meg tobb kep is de azert receptet ne varjatok tolem :) Addig is mindenkinek BUEK.
Azthiszem, hogy mindenki nevében köszönjük a képeket, és majd a többit is. "CSAK" az lenne a jó ha leirnál adatokat és információkat is. Hogy mire is gondolok:hány voltos a rendszered, hány fázisú, a tekercsek és mágnesek száma huzal átmérő és menetszám no és nagyon lényeges a csévetest méretei és hogy honann lehetne szerezni ilyen csévetestett stb....... Persze tudom, hogy ez nemkis kivánság, de ha lenne egy kis időd tedd meg.
Adigis neked és családodnak és a többi " széltoló" megszállotnak BÉKÉS BOLDOG ÚJÉVET KIVÁNOK MINDENKINEK:
Szépek az adatok. Ha jól értem, ezeket a teljesítményértékek még nem a rotor és szél által érted el hanem "próbapadon". Van már tapasztalatod szélsebesség/teljesítmény viszonyában is? Mert ez a lényeg.
Veszélyes dolog olyan anyagokkal szórakozni, aminek az ellenállása hő hatására csökken! Hamar leégetheti a tápláló eszközt.
És aki viharvédelemre rövidzárat használ? De sorba is lehet kötni pl. egy bojler fűttőbetéttel is és akkor mind a két ezköz fűtheti a vizet. Nem kell semmit sem ki-be kapcsolgatni. Csak jól kell méretezni!
ez a kesz tekercs kiontve a keresztalaku lyukak a kiontes elotti felfogatasok es egyuttal szellozesre is jo:) Egyenlore talan eleg lesz.Kesobb kuldok a rotor-rol kepeket.Kinek mi a velemenye ?? Ja a kesz tekercs egy forgoasztalon vanaminek nincs koze az egeszhez.
Koszi az erdeklodest.Nem tudom hany kepet lehet felrakni egyszerre.Talan valaki megmondhatna.Igy akkor egyenkent felrakom a kepeket kezdve a tekercsektol
A készülék 5 percenként ment, de azt senki sem tudta eddig megmondani hogy a mentés az vajon átlagról vagy pillanatnyi értékről szól e. Ezeket az adatokat a "szélsebesség km/h" oszlop adataiból állítottam össze, de van egy "széllökés km/h" oszlop is, természetesen sokkal vadabb értékekkel. Igazából a lökésekkel nagyon nem foglalkoztam, mert a 6 lapátos generátoromnál már messze nincs olyan durva hatása a teljesítményre mint a 3 lapátosnál.
Úgy értem, hogy a sebességértéket milyen időköz átlaga alapján állapítod meg?
Ugyebár a szél lökésekkel "dolgozik", azokat a kerék a maga tehetetlenségével tuja ( tudná) követni, de pl. 10 perces átlagban eltűnik a széllökés, noha termelés szempontjából akár hasznosulhat is.
"A szeles haverom mondta, hogy a téli hónapok elég nyugisak szél szempontjából. Na de ennyire..."
Ez nagyon függ attól hogy hol laksz. Nálam pl. a december volt a legerősebb az összesített adatok szerint. (az összes szél 12,41%-a 15km/h-nál nagyobb volt)
Rendben van joco koszonom a felvilagositast,ahogy irtam uj vagyok es nem ismertem az itteni szokasokat.
a generator 3 fazisu ,fazisonkent 13 tekercs van.A tekercsek legmagosak.Alacsony fordulatra lett tervezve igy20 fordularon lead650 w-ot 50 fordulaton 1400w-ot 100fordulatnal 5600w-ot.ezek a meresekhydraulikus meghajtasnal megfelelo terhelesel lettek merve.a magnesek 40x40x40-es meretuek es a tekercsek ennek megfeleloen vannak kialakitva.Egyenlore ezt tudom irni .
"Neked olyan anyagból kellene a fűttőszál, aminek a hőmérséklet növekedésére az ellenálása csökken." Veszélyes dolog olyan anyagokkal szórakozni, aminek az ellenállása hő hatására csökken! Hamar leégetheti a tápláló eszközt. Vannak ilyenek, pl. szén (grafit), szilíciumkarbid és pl. a kapcsolóüzemű tápok bemeneténél, vagy egykor a soros fűtésű elektroncsöves berendezésekben alkalmazott NTC (NTK) ellenállás. Jó hűtésű eszköznél, pl. merülőforraló, a hőelvétel miatt minimális ellenállásnövekedéssel lehet számolni.
Ezt így még nem hallottam, de ha mondod biztosan igazad van. Emiatt jobb volna az erbe által javasolt páka fűtőbetétet használni, az nem izzik fel, így az ellenállása sem nagyságrendekkel változik. Feltételezem.
Csak várom-várom a szelet, kinézek, áll a kerék, még a függőleges tengelye körül sem csavarog. A szeles haverom mondta, hogy a téli hónapok elég nyugisak szél szempontjából. Na de ennyire...
Neked olyan anyagból kellene a fűttőszál, aminek a hőmérséklet növekedésére az ellenálása csökken. Az izzóknál ez pont fordítva van. Pl. egy 230V-os 60W-os izzó üzem közben kb. 100x-os az ellenálása, mint 20C fokon.
Itt az a szokás, hogy megkérdezzük a gép paramétereit. Huzalátmérő, tekercsek száma, fázisok száma, fordulatszám, termelt feszültség/szélsebesség stb. Ebből tanulhatunk is és egyben kapsz ötleteket is, meg természetesen kritikákat is.
Na ebben igazatok lehet, mármint hogy az izzó nem bírja sokáig zárt térben. Igazából az lenne a jó, ha sűrűn kellene cserélni, de olyan gondom nem lesz:) Arra gondolok, annyit nem fog fújni a szél:( Nem is tudtam, hogy létezik 12V/100W-os pákabetét. Pedig én is gyerekkorom óta forrasztgatok, de valahogy mindig 24V/50W-os Weller cucc jut eszembe. Még egyenlőre tesztelem mi az a terhelés, amit konstatsként ráakasztva a szélkerékre el tud indulni kis szélben is, de 100W tuti sok neki. Próbáltam ráakasztani halogén izzó egyik szálát, de kis szélben nullára lefogta, tehát már az 50-60W is sok neki. Csak megint ott tartok, hogy várom a szelet, de mint általában nagy ívben tojik rám... Lehet valami áramkört kéne kreálni, ami lenge szélben 12V felett akkut tölt, ha felmegy a töltőáram átkapcsolja a fűtőbetétre. Még valami pwm áramkörrel is lehetne játszadozni, hogy ne kapja direktben a 100W fűtőbetétet a szélkerék, de annyira nem akarom elbonyolítani, minél egyszerűbb, annál biztosabb a működés. A legtutitbb az lenne, ha csinálnék vagy csináltatnék egy olyan szélkereket, ami direktben akkora feszt csinál, amivel a bojlert lehetne fűteni. Kis szélben csak akkora feszültséget adna, hogy a bojler fűtőbetétje nem terhelje túl, aztán ahogy nő a szélsebesség, nő a termelt feszültség is, de nyilván a szélben lévő teljesítmény is, így a nagyobb teljesítményfelvételt a szélenergia már tudja biztosítani.
A 12 V 100 wattos pákabetét azért valamivel olcsóbb, mint a halogénizzó és sokkal hosszabb az élettartama. Van 1, ami gyerekkorom óta működőképes. Voltak időszakok, mikor sokat használtam. Kicsi zárt térben névleges feszültséggel hajtva az égő nem fogja sokáig bírni. Halogénnek mindkét szálát folyamatosan meg nem is szabad üzemeltetni. Nem arra van méretezve.
Hogy viszi magával a hidrogént? 1. Összesűríti, de nem tud magával sokat vinni. 2. Alumínium formájában. De hová teszi a keletkező anyagokat?
Sajnos drága az üzemanyagcella. De nagy luxus a drágán előállított hidrogént egy veszteséghőgyár belsőégésű motorban elégetni. Az égés magas hőmérséklete miatt nitrogénoxidok is keletkeznek. Üzemanyagcella, vagy otthon fűteni a hidrogént. Ha közlekedés, léggömböt tölteni.
A kis teljesítmény, lassú haladás a legkevésbé környezetszennyező módszer. Az akkukat is újra fel kell dolgozni, ami szintén energia.
Napelemes autó lenne jó, 0 szennyezés(illetve a gyártásakor van valamennyi. Vagy kerékpározni. :-) ). De egy személyautó 1 tonnás tömege, 0,02 gördülései ellenállás és a napelemek számára kicsi felülete miatt nehézkes... könnyű, és nagy teherbírású jármű kell. Utánfutóval működhetne. Kamion kocsijának tetejét megpakolni napos elemekkel.
Mindkét izzószálat egyszerre üzemeltetve normál felhasználáskor is lecsökkenhet az izzó élettartama a túlmelegedés miatt. A rézcsőben lévő kevés levegő miatt nem melegszik túl bekapcsoláskor? Télen előnyös lehet, a szobát is fűti. Kellemest a hasznossal. :-) Automata kellene. Ha magas a feszültség, automatikusan sorba köti őket.
Ma kiraktam a napelemet, és játszottam a Belkin inverterrel is. Üresjárat 12,5V 0,4A 1 kompakt fénycső 1A. 2 db 1,5A 25W 230V izzó: leadott 21W 180V 0,12A 21W a felvett 12,5V 2,5A mellett. 67% hatásfok. Lehetne jobb. Viszont jól melegítette a kezem. :-)
1 kompakt fénycső (6W hálózatból felvett) fénye erősebb, mint a 12V 10W izzólámpáé.
"Néhány W-nál talán jobban jársz egy izzólámpával, az is fűt."
Te Robi! Nem is beszélsz hülyeséget. Mi a fenének gyártsak én fűtőbetétet 12V-ra, amikor ott vannak készen az izzók. Ott van pl. a H4-es autóizzó, ami 60/55W-os. Az izzónak amúgy általában hátránya, hogy a felhasznált energia alig pár %-a megy világításra, a többit hő formájában disszipálja el. Nekem az most pont jól jön, ráadásul ha kiég, veszek egy másikat és kicserélem. Elektronikusan már tudom variálni, hogy hány darabot kapcsoljak a szélkerékre, illetve azokat sorosan/párhuzamosan. Az armaturába forrasztok 4 db leforrasztott végű 18mm-es rézcsövet (asszem a 15-ösbe nem fér bele az izzó üvegbúrája), s azokba dugom az izzókat. Lesz 4 db izzó az 8 db izzószál, max 460W párhuzamosan kötve. Lehet jobban járok, ha nézek valami használt 30 literes villanybojlert és arra készítek armatúrát, mint hegesztgetünk tartályt, az szigeteljük stb. Eddig úgy tűnik, ez lesz a jó megoldás a bojler előfűtésére.
Szia Régóta problémáztok ezen --Vannak egyszerűen járható utak ha 2 mágnes táárcsa van a hátsót kissé elékelni -1/2 mágnes osztással --ez még utólag is járható de én nem szoktam házi generátort épiteni--inkább valami gyárit "megbűvölök"
másik: valóban célszerűűbb akkutőltéshez 100-300V egyent generálni - s ezt vinni a lakásba , majd kapcsoló táppal akkut tölteni/felhasználni. persze célszerú ha kicsi generátor ellenállása de nem kell a végletekbe esni sztem elég ha: Rg/Rt =1/10 arány megvan.....
Nem értem, természetesen a vasmagos ragadni fog, de ha megindult, nem épp annyiszor jobban fog rázni??
Az a baj, hogy nem fog megindulni sem. A ragadás miatt. Persze most nem a 20-30W-os generátorokról beszélek. Azok lehet hogy megindulnak, de keveset termelnek.
amin tudunk változtatni : az N bár korlátozottan (helyszúke ,,,,)
Hát nem.
Vékonyabb huzallal ugyebár tengersok menet fér be a tervezett keresztmetszetbe.
Az indukált fesz persze nagyobb lesz ( messze van a torony, jobb, ha nagyfeszen jön a delej).
Nyilván kisebb áram fér ki, de én már régesrég nem hiszem, hogy valaki komolyan a hagyományos akkutöltési karakterisztikán töri a fejét: el kell a generátort engedni, és kapcsolós táppal tölteni az akkut- ha már valaki azt szeretné.
Ha túl sok a termelt villany, tőlem lehet fűteni, de gyanítom, a terheléssel való viharvédelem csak álom.
Ha sorba kötöd a tekercseket, és teljesen fázishelyesen szeretnéd megépíteni a generátort, akkor a vasmagos ragadni fog, a légmagos pedig nagyobb terhelésnél rázni, rezonálni.
Nem értem, természetesen a vasmagos ragadni fog, de ha megindult, nem épp annyiszor jobban fog rázni??
Szia! biztosan át lett tekercselve? nagyon az eredeti lépéstávolság van rajta , sajna igy a huzal átmérőt nem tudom megsaccolni?Ha a tengely átmérőt még megmondanád ? Különben= Köszi a Képet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szia! ha a gépeden rajta van a fénykép -megnézed hol ?Asztal, dokumentumok , blutoth-inbox STb. nyitsz egy új hozzászólást -lemész alulra --TALLÓZÁS (kiválasztod hol volt a kép )akkor kis ablakban beadja azt a helyett , ott megkeresed a képet -megnyitás ---majd a hozzászólásnál a FELTÖLTÉS-- ekkor megmutatja mit tettél be --BESZÚRÁS- ha rosszat választottál törölheted.--ÉS ALÉNYEG ELKÜLDÉS remélem érthető,ha kissé kezdő is a leirás.
Szia! köszi --látom a sietségben elnéztem a 0 -kat.Hát ez van ! azért továbbra is fentartom , hogy túl magas az a 80% --inkább 50% tetszene , de ha szivattyúból van fabrikálva még a 30% is kétséges. A szabályzás igen , de akkor meg a terhelést is "igazgatni" kell!?
Utoléri? Azért nem. E = m x g x h 1 méter magasan 1000kg x 9,81 x 1m= 9810J. 1kWh= 3 600 000J. 1000 liter víz 367m magasan. Hegyoldalban jó. Pl Csobánc tetején összegyűjteni a vizet.
10 méter magasan 98100J. 15V-tal és 80% hatásfokkal(optimalizált vízkerék) 5232As. 5A-rel 17 perc 26 másodperc. 1,453Ah. Azért az akku jobb. Inkább a szabályozhatóság az előnye. A vízkereket szabályozással a legjobb hatásfoka közelében lehet működtetni.
-Találtam mágneseket a forgórész közepéhez: http://www.supermagnete.hu/R-27-16-05-N A szállítás kicsit drága, de a mágnes paraméterein van a hangsúly. Úgy gondoltam, hogy a tengelyre lehetne húzni 10db-ot, ez így már 50mm magas lenne, ami a célnak megfelelő, a 85kg-os tartóerőről nem is beszélve. Az ujjbecsípődéstől sem kell annyira félni, mivel nem 1db nagy, hanem 10db kisebb mágnest kell a helyére tenni. Majd lerajzolom, hogy hogyan gondoltam az erővonal elterelést a tekercsekhez.
A tekercs vasmaghoz viszont műgyantába kevert Vas-Oxid port gondoltam felhasználni, de előbb kipróbálom, hogy nem marad-e mágneses :)
Szia! nagyon jelentős VIZIGÉNY +magasság is. tehát a 1m3 viz 10m-nél magasabbról utóléri a 120Ah Pb akkut.mert azért vannak hatásfoko is ( a házi hydrogenerátorok nem igen lépik át az 50 %-t)
12V 45Ah akkut. Először csak a műszer, mint rövidzár, majd az akku. Az áramerősség nem változik jelentősen azonos súly esetén, a fordulatszám a feszültséggel arányos. Tehát 12V-on gyorsabban pörög a gép, süllyed a súly, de az áramerősség szinte azonos. 12V-on kb 1m-t süllyed 1 másodperc alatt. 98,1J munka. 15V 5,5A = 82,5W 84% hatásfok. 70-80% között szokott lenni. A 2kg-mal 0,7A az már nem annyira gazdaságos.
(Azért mértem, mert lehet, hogy a szélgépes szivattyúzás-vízkerék párosítás jobb megoldás lesz. Jelentős vízigény: 1kg 1 liter. A 10kg-os súly másodpercenként 10 liter víz. Higanyt, folyékony ólmot kellene használni. :-) )
Próbaképpen rövidzárba tettem egyenirányítás után , majd a 3 fázist még egyenirányítás előtt. Utóbbi esetben jóval lassabban ereszkedik le a súly. Jelentős a veszteség az egyenirányítókon.
A vízbontóval is mekkeltem, azt leírom a vízbontós fórumon.
Nem építettem meg. Nagyobb kondikkal sem működik? Az a baj, hogy nincs kivezetve a tekercsek mindkét vége, különben azokat is köthetném sorosan egyenirányítás és kondik után.
Ma kipróbáltam az elektromos kerékpár motorját. 8cm a sugara, spárga, végére mázsasúlyok. 1,5kg-ig ragad, lökésre megindul. 2kg 0,7A 5kg 2,4A 10kg 5,5A
Itt egy másik: http://gasboards.com/products-page/electro-scooter-robog/gbh1000bker
(GBH10.00B)Kerékagymotor 3 fázisú (kefenélküli) 48V 1000W teljesítménnyel robogók részére
sajnálom mert én ugy emlékeztem hogy egy trabant generátorod van.
Nekem van egy áttekert trabant generátorom 24V-ra és 265-ös fordulaton lead 48V-ot, és próbából felajánlottam volna hogy elviszem kipróbálásra hogy mi a különbség a gyári és az átalakított között. Mivel nekem nincs tornyom meg lapátom se.
Ez milyen moci lehet? Talán modellmotor? 3 fázisú brushless moci . És úgy tűnik hogy nem gyenge!!! Bocs hogy nem ide tartozik,de nagyon figyelemre méltó a teljesítménye!
Nekem egy szárítógép motorja van beépítve, 1:4.3-as áttétellel. 220v 360W. Egyenáramú. Permanens mágneses. És helyileg Tata mellett lakom. Nagyon régóta érdekel a dolog,és tetszik. Mindig volt valami,amit pörgetett a szél. Ez már áramot is termel,csak hát óriási szórással...
Meg az sem artana, ha a kimenet nem lenne stabilizalva, es fel tudna menni 30V-ig. 24V-os pakkot 24V-tal tolteni kicsit keves. Ha tudna tobbet, ezekbol parat ossze lehetne kotni diodaval, maris x100W-tal lehetne akkut tolteni. Bocs az ekezetekert, enyem rendszer beszelni csak angol...
Ezt ismerem:) Nekem egy házilag kivitelezhető diszkrét alkatrészekből felépíthető cucc kellene:) És az sem gond,ha a bemenete sokkal nagyobb intervallumban működik. Jó szélben lejön 18 V is,de ez igen ritka... Átlagban úgy 6-7 V jön csak le. Lehet az én elvárásom túl nagy,mert kis szél= kevés feszültség=kevés áramerősség... Mindenki azt hiszi,ha pörög,akkor áramot is termel,na ez nem igaz...
Nem tudna valaki egy rémesen egyszerű feszültség kétszerező rajzot? Amihez nem kell "sok" ismeret? Futófényt ,multivibrátort,és egy pár erősítőt már építettem rajz alapján. Ennyit tudok :P Vagy ez,vagy kicsit nagyobb áttétel..... Nekem kb 1:5 a reális áttételezés. A mostani 1:4,3 ,kicsit még kevés.
Egykor nagyon sok helyen alkalmazták ezt a megoldást, mikor a kis kínai még csak rizst ültetett a teraszain. Csöves rádiók, EZ80, EZ 81, stb. Akkor még az egyenirányító drágább volt és nem olyan egyszerű csövekkel Graetzet építeni. Az alumínium tokozású szögletes szelénekkel indult hódító útjára a Graetz. A legtöbb távol-keleti készülékben minimum 4 db diódát találsz, de inkább kis kerek, vagy lapos vagy ... Graetzet.
Szia! talán igy...... nem véletlenül nem használják -- csak a hálózati trafós készülékekeben /ott is a távol keletiben .ettől jobb eredményt érsz el a3 v több fázisú egyenirányitással nX2 db dióda. 1 relével+ kondival kiegészitve meg fesz 2X .........
Szia! ha ezeken végigmész -láthatod miért nem célszerű--akkor inkább 1-2 feszkétszerező(alacsony fordulaton is tölt valamit)A 3 képet nem engedi idetenni.....
Ahogy mondani szokták egyszerű, mint a faék - Mindenki abból építkezik, ami kéznél van, illetve amivel a legkevesebb probléma van. Majd kérünk képket :)
Sziasztok! az asztalos ismerősöm éppen most kért meg: egy hajómalom makett villamositására(mennyi áramot termelne? ). Ez a Sajó folyóra lessz kikötve -a parton meg épül 1 ilyen makettA lápátátmérő 2.5m Maradok a jól bevált autó generátornál a BMX bicikli vázból készült áttétellel...
Szia! Ha akkut töltök --lényegtelen a BRUMM . Mivel n=60Xf/p af a frekvencia p=a póluspárok száma na otdulat 1/min. tehát ebből a 72 póluspáros /144 tekercsel /48 mágnessel ) éppen 42 ford/percnél ad 50Hz-t. de lehet akárhány pólusó és akárhány fázisú generátort épiteni - vannak jobb és rosszabb konstrukciók......igazából mindegyiket célszerű lenne bemutatni (tudjuk mitől óvakodjunk) Ezt a véleményedet nem osztom:"A tekercseket középmegcsapolásúra készíteném, így 2db diódával teljes egyenirányítás lehet végrehajtani. " az 1f 1ü 2utas kapcsolás generátorban nem célszerű-- mert csak az egyik félperiódust hasznositja , igaz fele keresztmetszetű CuZ kell hozzá,de dupla menetszámmal sokkal olcsóbb a BY 5N400x diódából +1-2db s ugyanott vagyunk teljesitményben.
Elég meggyőző amit írtál (néha más az elmélet és a gyakorlat), de ne felejtsük el, hogy az említett generátorok csak 3 fázisúak, ezért kell nekik legalább 2000rpm. Az általunk tárgyalt típusok viszont 17 fázisúak, ami miatt szerintem alacsonyabb fordulaton is termelni fognak, de ezt majd szintén a gyakorlat fogja megmutatni. Nekem azért szimpatikus a megoldás, mert 3 fázisnál 120 fok eltérés van két szinuszjel között, de 17 fázison csak 21,17647 fok, így elég szép DC-t lehet belőle csinálni.
A tekercseket középmegcsapolásúra készíteném, így 2db diódával teljes egyenirányítás lehet végrehajtani.
Szia! a képletből még kihagytál 3 értéket bár azok alig változnak amin tudunk változtatni : az N bár korlátozottan (helyszúke ,,,,) a B csak mágnes cserével ? az L szinte adott kontans (ilyen a vasmag ) mi marad:__a V sebesség -áttétel-lapátszög _______________________________________ lehet, hogy rosszul értelmezem:"forgórész valóban "méteres", de egy gépkocsi generátora sokkal kisebb, mégis működik, pedig a fordulatszám sem sokkal tér el (2000-es fordulatnál már vígan termel hála a változtatható gerjesztésnek)." ????? persze,hogy működik -- de itt is a 10m/sec van jelen .... De próbáld meg 1m/sec nál azaz 220 1/min nél?-- ott gerjesztheted !
"a saját tapasztalataim szerint , kb 8-10m/sec kell a rendes áramtermeléshez -különben még feszültség sincsen rendesen"
-Én is láttam már 5, illetve 10MW-os turbinákat, ahol a forgórész valóban "méteres", de egy gépkocsi generátora sokkal kisebb, mégis működik, pedig a fordulatszám sem sokkal tér el (2000-es fordulatnál már vígan termel hála a változtatható gerjesztésnek).
Szélgenerátorhoz sajnos nem megfelelő a 3000-es fordulat, ezért kell több póluspárral operálni.
Természetesen a fordulatszám az egyik alappillére a generátoroknak, de ne felejtsük el az indukció alaptörvényét, ahol egyéb tényezők is vannak: Ui = N * B * l * v, ráadásul egyik sem négyzetesen számít... A képletet értelmezve láthatjuk, hogy a mágneses térerősség (B) legalább annyira fontos, mint a sebesség. Ezért kell a lehető legkisebb légrésre törekedni, és minél erősebb mágneseket felhasználni, a menetszám megfelelő megválasztásáról nem is beszélve.
Szia! azért ez megfogott: "(Ne felejtsük el, hogy egy gőzturbina 3000-et forog percenként!!!)" s akkor kiderül, hogy a gözturbina generátor forgórésze 85-90cm átmérűjű , s a kerületi sebessége megegyezik a vizturbina generátor kerületi sebességével......Nincs új a nap alaltt. itt is valami hasonló van ... a saját tapasztalataim szerint , kb 8-10m/sec kell a rendes áramtermeléshez -különben még feszültség sincsen rendesen
Jók lettek Szsrobert képei :) csak úgy csorog az ember nyála, ha ilyet lát... A 48 mágnes 51 tekerccsel érthető: Valószínű, hogy a tekercsek hármasával vannak sorosan, vagy párhuzamosan kötve így felfoghatjuk 16 mágnesnek és 17 tekercsnek a dolgot, a végeredmény ugyanaz. Ez is bizonyítja, hogy működőképes a dolog.
(A három fázisnál viszont csak akkor beszélhetünk 3 fázisú generátorról, ha a fázisok között 120 fokos szögeltérés van. 9 mágnes 9 tekerccsel az még mindig csak egy fázis, ezért "ragad".)
A 20 mágnes 51 tekerccsel már érdekesebb falat, mivel itt nincs közös osztószám és az eltérés is nagy a két szám között. Az 51 viszont hárommal osztható, így ezt 17 pólusú tekercselésnek kell tekinteni. Hogy hány fázisú azt első ránézésre sokszor nehéz meghatározni.
-A lényeg viszont az, hogy egyetlen mágnespár hány különböző fázisú szinuszhullámot kelt. A 48 mágnes/51 tekercses motor egy megháromszorozott 16 mágnes/ 17 tekercses motor, ezért ez 17 fázisú, a 20/51 szintén 17 fázisú.
Tehát a két generátor: (20/51, azaz 20/17) Egy körülfordulásra 170 teljes szinuszhullám keletkezik ellenben az előző példával, (48/51, azaz 16/17) ahol csak 136! Az "50Hz" előállításához szükséges percenkénti fordulatszám: 17,647, illetve 22,059. (Ne felejtsük el, hogy egy gőzturbina 3000-et forog percenként!!!) -Nem is olyan buták ezek a Kínaiak :)
A fázisonkénti egyenirányítással meg szinte tökéletes DC-t kapunk kisebb hullámossággal. Remélem érthető. Ha nem, akkor lerajzolom :)
Szia! mivel én a" 3-5-10 W-- nagyritkán a 100 W nagyságrendben utazom"- s ezért az olcsóságra törekszem nekem megfelel.Ebben a méretben csak brkácsolni tudom a generátort... nekem nagyon megfelelne 10db ilyen játékszer -ha nem a 4. emeleten laknék.
Persze aki az egész lakását + szomszédokat is ráakar kötni ?ráadásul sokszor megakarnak győzni , hogy 5000 Ft ból csináljak szélgépet - de azért havi 3000Ftnyi áramot eltudjon adni!!!!
Látod e miatt nem akarok én meglevő generátorokat stb. átalakítani. Nekem a jelenlegi generátorommal nincs semmi bajom. A rotor fordulatát kellene felemelnem a jelenlegi 370 f/p-ről 600-650-re. Ez már 1,5kW-ot jelentene a nálunk levő szélviszonyok mellett. Ez már nekem megfelelő lenne.
Szia4 igen 18/16 mivel 2X1 fázisúnak készült........ a lapátozása fából+némi műanyag lemez - ez csak olyan kisérleti darab , látható a hordozható állványról is.... végül is felülmúlta az ÉN várakozásaimat-- az ÖVÉT meg ALUL!
Sziasztok! a szeméthalomban túrkálva az alábbiakkal találkoztm:http: //www.mee.hu/files/images/3/B_24_Horvath_Borka.pdf javaslat 400-600V-s egyenáramú energiaelosztásra... izelitőnek 1 kép belőle ha belegondolok , hogy 1986 óta ezen "játszadozom"-szórom a zsebpénzemet....
Abbahagyhatnád már ezt a ragad, rázkódik, rángatózik műsort! A ROSSZUL méretezett és tervezett generátor ragad. Nem egy eljárást, elrendezést ismertettünk a ragadás megakadályozására és a sima járás elősegítésére. Emiatt kell először gondolkodni, utána építeni. :-)
Fontos, hogy a 12 voltra méretezett fűtőszálaidat ne úgy méretezd, hogy felizzon. A hajszárítóban a ventillátor légárama nem engedi felizzani a szálakat. Ha leáll a motor, szétég a szárító. Állandó üzemre hosszabb szálakat kell vágni és inkább többet párhuzamosan kötni.
Halihó! Én sem szeretném nagyon bonylítani a dolgot, csak nem akarom a dolgot a véletlenre bízni, fel szeretnék készülni minden szélsőséges esetre. Szélsőséges az is, amikor épp csak lengedezik a levegő, s talán pár W-ot tudok hasznosítani. Ekkor kicsi ellenállás kell, hogy ne fékezze nullára a kereket. Lehetne azt is, hogy több ellenállást kapcsolok sorban, de így a fűtésteljesítmény a kicsi áram miatt teljesen elveszik. Kis szélben inkább egy fűtőbetét, még ha minimálisat is, de fűtsön. Viharban viszont az a lényeg, hogy olyan kicsi ellenállást is rá tudjak kapcsolni több fűtőszál párhuzamosításával, ami kellően terheli a túlpörgés ellen. Persze nem akarok 10-20 patront berakni, de azért 5-6 betétet mindenképp jó lenne kapcsolgatni. Meglátom még mi lesz, de amikor délután próbáltam alig volt szél, nem tudtam magasabb teljesítményű fűtést kipróbálni. Ha jutok valami eredményre, mindenképp közzéteszem.
Szia! én meg ezt ismerem: http://www.stanford.edu/~hydrobay/lookat/pmg.html a lényege : a mágnesek/tekrcsek száma 1 fázinál 1/1 3 fázisnál mágn,/tekercs 2/3....4/6...........48/72 db.....
Az általam korábban is ajánlott modellmotoroknál gyakran használják a több mágnes mint pólus elrendezést. 12 tekercshez általában 14 mágnest (7párt) használnak, ez szinte alig ragad. A mágnesek felváltva É-D pólussal vannak a paláston. A tekercselés is nagyon sokféle lehet. Van egy rahedli táblázat, ahol ezek a motorok tekerhetők, méretezhetők, pólusszám-mágnesszám-tekercselés függvényében.
Autósboltokban lehet kapni 12V-os merülőforralót. Ez kb 100W-nyi teljesítménnyel bír. Én ebből vennék 10-et, azzal lehet játszadozni közvetlenül a bojlerben. 400-500W-nyi teljesítmény már 10-12 órán keresztül nem rossz, ehhez 4-5db is elegendő. Így nem kéne a házi fűtőszállal mahinálni.
Szia! ez is olyan mint a horgászat---hobby ? - mennyi halat adnának érte? Kit érdekel !--- NA DE A SPORTHORGÁSZ a 30 000 Ft/kg halat szereti!!.......vagy nem kel otthon lennie "felügyelet"alatt! Én meg azt szoktam felhozni : a tudás érték -- máris milliókat érek!
Én úgy gondolom, hogy sok pénzt, időt csak az öljön bele a fejlesztésbe, -akinek nagyon sok van, ezért hobbiból csinálja. Nem érdekli, hogy megtérül-e -aki azért keresi a legjobb megoldást, mert utána sorozatban szeretné gyártani, és árusítani.
Ha a ráfordított időt számolom, abból a pénzből/időből egy rakat napelemet, szélgépet, vagy hálózati áramot vásárolhattam volna. De jó volt vele kísérletezni.
Szia! ezek azért 16---30 Ohm/méter közé esnek -- fajlagos ell.... ha ebből csinálunk 6db 14V-s egységet ez jó 80- max100 Vig ... lefelé meg léptethtjük párhuzamos/vegyes módban.....
Pointos adatokkal nem tudok szolgálni, de én a feszültséggel arányos hosszra darabolnám szét a 230V-ra méretezett huzalt. Esetleg kitermelni régebbi elektromos fűtésből, hajszárítóból.
Ha sorba kötöd a tekercseket, és teljesen fázishelyesen szeretnéd megépíteni a generátort, akkor a vasmagos ragadni fog, a légmagos pedig nagyobb terhelésnél rázni, rezonálni.
Szia! Túl sok rézcsővel nem bonyolitanám a dolgot , max. 2-3 db ebbe tennék sorosan 2-.2 db fűtőellenállást , s némi soros-párhuzamos -vegyes kapcsolással játszanék..... 6 ellenállással már sokféle feszültségen terhelhetnéd a szélgenerátort amúgy meg a boyler nyomás szabályzója után tenném be a vizkörbe +olyan 6mm es rézcsővel engedném a melegvizet "magától felmenni boylerbe"
Köszönöm mindenkinek az ötleteket. Közben kimentem a műhelyembe, mert izgatott a dolog. Valahonnét maradt egy régi hajszárító fűtőbetétje, amiből már korábban használtam nikecell daraboláshoz, így nem kellett szétbarmolnom semmit. Ahogy mértem 0.3-as a huzal átmérője, így viszonylag nagy az ellenállása. Ezt próbáltam csipeszekkel különböző hosszokon a szélkerékre csiptetni. Leginkább arra voltam kíváncsi, hogy mi az a minimális hossz illetve ellenállás, ami még nem fékezi be annyira a szélkereket, hogy megállás esetén ne tudjon elindulni. Azt tapasztaltam, hogy már 15-20 centis darab sem fékezte 0-ra a kereket, épp csak forgott, a legkisebb szélre is fel tudott gyorsulni és felizzott a cekász. Én úgy tervezem, hogy apámmal csinálunk valami nyomásálló tartályt olyan max. 20-30 literes ürtartalomig, aminek 2 szemközti oldalára hegesztünk 1-1 vízbekötési idomot. Egyik alulra megy és ez jön a hideg víz felől, a másik a tetejéről engedi a már előmelegített vizet a bojler felé. A tartály tetején kihagyunk helyet a fűtőbetéteteket tartalmazó armaturának amit tömítéssel csavarokkal tudunk a helyére erősíteni, nyilván víz- és nyomásállóan. Az armatúra legalább 2-3mm-es, de inkább vastagabb vörös- vagy sárgarézből készülne, amibe lyukakat fúrunk. Az U alakúra hajtogatott vékony rézcsöveket ezen lyukakba forrasztanánk be. Ezekbe az U alakú rézcsövekbe tenném az elkészített fűtőbetéteket, az U-k pedig olyan hosszúak lennének, hogy épp nem érnék el a tartály alját, hogy mindig a alul lévő hidegvizet melegítse. Mivel az U-k nyílásai felfelé lesznek, nem kell aggódni, hogy bármivel feltöltöm és kifolyik. Ezért gondoltam a trafóolajra, hogy a hőt valami rendesen átvigye a rézre. Inoxy megoldása nem rossz, hogy csak bizonyos fordulat felett engedi a termelést a fűtőbetétre, ezzel viszont az a gondom, hogy a kicsi szélben termelt 10-20W elveszik. Ezért gondoltam én arra, hogy több kisebb teljesítményű fűtőbetétet tennék (ezért lesz sok U cső beleforrasztva az armatúrába), amiből csak 1-et bekötve sem fogja le a szélkereket 0-ra, viszont ha csak 5-10 W-tal fűt, azt is vízmelegítésre használja. Aztán ahogy a szél növekszik, egy elektronika relék segítségével egyre több betétet kapcsol be párhuzamosan, tomboló viharban akár 1-2kW-nyi betétet is be tudok kötni. Sőt, mivel tél van, a bojler a fürdőben van, fűrdéshez meg nem árt a meleg, erős szélben akár saját, kis feszültségre méretezett cekászt is tudok hősugárzóként működtetni. Na ez lenne az elméletem, remélem hamarosan meg tudjuk építeni.
De a megoldást csupán íróasztal mellett nem lehet megtalálni. Főleg nem 0Ft költséggel és kidobott kisérleti példányok nélkül. A fejlesztés útjai rögösek.
Csakhogy a meglévő ismeretek birtokában, nem fordulhat elő, hogy több szem többet lát??
Főleg, hogy többszáz éves elvekről van szó, amelyek azóta se változtak.
Nem hinném, hogy a gondolkodás kárára válna a cselekvésnek, csak legföljebb hátráltat(hat)ja az embert...
Szia! a fejlesztés ről : kedvenc szélgépalanyom a bicikli elsőkerék + villa,ezen szoktam kipróbálni az ötleteimet: műanyaglapok no és a mágnesek vasmagok tekercsek+ huzaljaik a legutóbbi kisérletem anyagára meghaladta a 10 000 Ft-t +a 100 és egynéhány órát ... Ennek fejében megtutdtam ,hogy:" az elgondolás egy kalap szamócát sem ér!"
Szia!+betétügyben : ezt még nem irta senki: lehet venni kávéfőzőkhöz 350-400W spirál/gyöngy fűtőbetétet ill bármelyik hajszáritó (van 1000--1500W-s is )fűtöbetét tetszőleges feszültségre átdolgozható ha elosztod a 230V/12-24-48V al vagy ennyi felé vágod vagy teszel bele átkötést. mivel a cekasz nem forrasztható igy a kivezetést Cu csővel szoktuk megoldani (pl:golyostoll betét csöve) ha ezen 2X áthurkolod +összepréseled tökéletes lessz. a régi boylerekben is szabadon volt a fútés a csőben --a levegő vitte át a hőt...én inkább KVARChomokkal vagy samott porral tölteném ki... kevesebb probléma + jobb hővezetés(a levegőnél )
Nem tévedsz. Minden megoldásnál van egy jobb. De a megoldást csupán íróasztal mellett nem lehet megtalálni. Főleg nem 0Ft költséggel és kidobott kisérleti példányok nélkül. A fejlesztés útjai rögösek.
Ők is (mint én) el vannak foglalva a saját problémájukkal.
Bármennyire is csodálkozol, én (is) pl.a Te problémád megoldásán próbálom törni a fejemet, már csak azért is, mert ha nem a Te megoldásod a legtökéletesebb ( gondolom érzed, hogy nem az), akkor másokat meg kellene kímélni a fölösleges tévutaktól , ráadásul jó lenne mielőbb egy igazi jó megoldást találni.
Ennek nem föltétlenül az a módja, hogy mindenki nekiesik az építésnek, mint bolond tót az anyjának, és a végén szomorúan közli, hogy nem ezt várta...
Felesleges olajjal feltölteni a spirált. Mindig gondod lenne vele, még ha a hőtágulási problémákat meg is oldanád. Szivárog, maszatol... Cekászhuzal meg ugyanúgy bármilyen méretben kapható, mint a zománcozott tekercselő huzalok, 0,0...tól a több mm átmérőig és lapos huzalokig.
Szia. Mosogató gépeknek lehet kapni 350w-os fűtő betétet. Nagyon régi bolylernek cekeszos vont a betéte, abből lelehetne vágni, a megfelelő méretre. Ha jól emlékszem van itthon belőle egy.
Régi bojlerekben csupasz cekász spirál volt belefűzve kerámia tartóba. Ha esetleg találsz ilyet, tetszőleges feszültségre méretezettet bele lehet rakni. Fűtőbetét méretezése: A gyári cekász tekercsre rá szokták írni, hány Ohmos a huzal méterenként. Ha nincs meg az eredeti jelzése, Ohm mérővel meg lehet állapítani. Ezután a kívánt teljesítményhez csak le kell vágni a megfelelő hosszúságú darabot és kész. A gyújtógyertya túl pici fűtőbetétnek. Ha valakinek olyan gondja van bojlernél, hogy a 100 V túl kevés teljesítményt ad le a 230-as fűtőbetéten, lehet kapni 3000W-os betétet, az már 100 volton is jobban fűt, mint pl. az 1200-as.
Hobbielektronikán hozták ezt az elrendezést. Több mágnes, mint tekercs. 2 független csoportbakötést alkalmaztak 2 egyeniránítóval. 12 tekercs 18 mágnessel. Nem ragad, mert mindig van olyan tekercs-mágnes elhelyezkedés, ahol belép-felette van-elhagy. Nem egyszerre van minden mágnes minden tekercs felett. Ez tuutuu elméletével sem egyezik, mégis jó. Te is tettél fel 27 tekercs-18 mágneses rajzot, ahol akár egyesével is lehetett volna egyenirányítani a tekercseket. 51 fázisú kínai generátor: 4603, 4634-es hozzászólás környéke.
Nagyon le van ülve a topic. Egy két kivételtől eltekintve, teljesen elméleti síkon megy a dolog. Csak kevés működő, vagy továbbfejlesztésre szoruló szélgéptulajdonos kolléga szól hozzá. Ők is (mint én) el vannak foglalva a saját problémájukkal.
Örülök, hogy Te is megpróbálod a víz előmelegítést. Amit előbb írtál nem rossz ötlet. Ha tudsz ilyen fűtőbetétet csinálni akkor működhet. Esetleg a diesel autók izzítógyertyája? Régebben valaki felhozta ötletként. Mit gondolsz erről?
Az én szélgépemet sajnos tovább kell fejleszteni, mert max. 100V jön le róla. De a 40-50V a jellemzőbb. Ez kb. 100W, és ez kevés. Ekkora szél van csak, erről nem tehetek. Ez kevés az előmelegítéshez. Növelnem kell a fordulatszámot.
Igen, a ragadás ellen viszont lehet eltolt tekercselrendezéssel, és ( erre az éjjel jöttem rá...:}}}) úgy is, hogy egy belső körön tök más elhelyezésben vannak mágnesek, és persze tekercsek.
Az eléggé nyilvánvaló, hogy hagyományosan nem lehet összekötözni a tekercseket semmilyen kombinációban, de ez nem gond ma már, a sokfázisú generátor nem ügy, feltranszformálod a feszültséget stepup kapcsolós táppal ,és ha a csúszógyűrűidet is kiváltod ( már beraktam a Lada gen csúszógyűrűin eső feszültséget, mint veszteséget, beláthatod, ott sok elveszik), akkor szerintem pöpes géped lesz...
Itt a csúszógyűrű karaktarisztikája, de ez csak pár amper ám...
Úgy látom a bojler+inverter kérdés nem váltott ki nagy tetszést, ezért új elméletben gondolkodom. Még mindig ott tartok, hogy villanybojler van, amivel rohadt drága hmv-t előállítani. Arra gondoltam, hogy Inoxy-hoz hasonlóan egy kisebb bojlerszerűséget átalakítani vagy készíteni, amiben a rendes villanybojlert töltő vizet előfűteném. Sajna 12V-ról a normál fűtőbetétek nagyon kicsi teljesítményt adnak le, így saját fűtőbetétet kellene készíteni. Az elképzelésem az, hogy egy bojler fűtőbetét armatúrát készítenénk pl. vörösréz csőből, ebbe tennénk a méretezett cekászt porcelán gyöngyökkel, az egészet meg kiöntenénk trafóolajjal, hogy a hőt át is vigye. Foglalkozott-e valaki fűtőbetét készítéssel, vagy kanthal huzal méretezéssel? Olyat kellene tudnom, hogyan számoljuk ki mekkora teljesítményhez milyet (ha létezik több fajta) és mekkora hosszot kell alkalmazni. Előre is köszi minden javaslatot.
A tekercset is kijjebb teszem a mágnesekkel együtt. Rendben van a kerületi sebesség megnőne, a mágnesek távolabb kerülnének egymástól de a ragadás még megmaradna. Akkor is beállna a mágnes egy tekercs fölé és onnam nem mozdulna, csak nagy erővel. Ez a probléma.
Jobban megnézve a képet, ha az adott tárcsán az adott számú tárcsamágnest a legkülső kerületig kitennéd ( már ha nincsenek odaragasztva), akkor egyrészt a kerületi sebesség megnőne azonos fordulatszám esetén is -> megnőne az indukált feszültség, továbbá az előbb említett probléma is akár meg is szűnhetne.
A fotón jól látszik a 2 mm-es légrés a mágnes és a vasmag között. Na ezt kellett volna 8-10 mm-re növelni, mert egyébként állandóan odavonzotta magához. Ez itt csak kisérlet, gyengék a tartóelemek
Ezzel alighanem más a fő gond.
Tudom, elmélkedés, de szerintem a mágnesek túl közel vannak egymáshoz.
A vasmag miatt talán nem túl nagy a bypass mágnestér( ahogy a szomszédok ellopják a szembeirányú erővonalakat), de a tekercsben ellenirányú indukált feszültség keletkezik az átfedés miatt.
Tavaly már idetettem az ábrát:
Tökmindegy, hogy a tekercs keresztmetszetében van-e vas, ill. pajzs fedi a tekercset, jól látható, hogy a túl sűrű mágnesek miatt a tekercs pillanatnyi helyzetében az indukált fesz éppen nulla.
Mindenképpen olyan elrendezés kell, ahol a tekercs szélessége max az osztásköz ( a mágneseknél).
Rajzold le az 51 fázist (tekercset) és az őket lefedő 20 mágnest. hogy vannak a póluspárok és hogy alakul ki a fázishelyes feszültség. Ne verbálisan próbálj meggyőzni. Rajzolj.
Normál esetben a tekercsek száma azért 3 többszöröse, mert a 3 fázis tekercsei sorba vannak kötve. Ha jól emlékszem, erbe tett be képet olyan generátorról, amin minden tekercsnek külön egyenirányítója volt, és egyenirányítás után párhuzamosan voltak kötve. 51 fázisú egyenirányító híd. :-D
Valóban nem kell ragaszkodni a három fázishoz. De a fizika törvényeihez igen. Én nem láttam még szétszerelve kínai generátort, de az 51 tekercset a 20 mágnessel nem értem. Elmagyarázhatnád.
Mint már a 4000-es hozzászólások táján kitárgyaltuk, tetszőleges számú tekercset használhatunk, a lényeg, a mágnesek párosan legyenek. Nem kell feltétlen a 3 fázishoz ragaszkodni. A kínai generátorokban 20 mágnes és 51 tekercs, 51 fázis van.
A tekercsek és a mágnesek száma összefügg, azokat akárhogy nem variálhatod.
Én így számoltam: tekercsek száma osztva hárommal. (három fázis esetén) és az eredmény szorozva néggyel. Ennyi mágnest kell alkalmazni. Így a tekercsekben a feszültség fázishelyes lesz és összeadódik. Utána már csak csillagba (vagy deltába) kell kötni a három tekercset és kész a generátor.
Ha három fázisról beszélünk akkor a min. 9 tekercset (3 tekercs a 3 fázishoz) célszerű alkalmazni. Ehhez pedig 12 mágnes tartozik. Természetesen a mágnesek számánál az egész számú többszöröst lehet alkalmazni, ekkor nő a feszültség és a frekvencia is. ( Ehhez persze több mágnes kell, na meg pénz)
Ha vasmagos generátort akarsz, a mágnesek számát természetesen ugyanígy kell meghatározni.
Most, hogy nézem a felső képet, negyed kerületen 12 vasmagot számoltam. Talán 16 mágnes lehet 48 maggal. Nehezebb is megindítani, mint a másik típusút. Ha jól emlékszem, arra írták a 48 mágnes 51 tekercset az elektromos kerékpár fórumban.
48 mágnes 51 tekercs. 16 mágnes 18 tekercs. Vagy 16 mágnes, sok tekercs. :-D Ki tudná az az egy neodim mágnest szerelni? Egy 180W-os elektromos kerékpár motorját is nehéz a mágnes-vasmag vonzás miatt.
Jövőre én is nekiállok szélgenerátort építeni, de függőleges tengelyűt (meg egy napkövető parabolát is, de ez nem teljesen idevágó téma). Úgy gondoltam, hogy páros számú mágnest illesztek páratlan számú tekercspárhoz. Másként fogalmazva pl.: 3 tekercs 120 fokban és 2 , vagy 4 mágnessel. Így mindig csak 1 tekercs lesz a mágnes közelében, így nem fog annyira ragadni. Persze ezt lehet még tovább bonyolítani pl.: 6 tekercs4 mágnessel, vagy 9 tekercs 6 mágnessel, és ez még mindig az az eset amikor csak egy egyszerű 3 fázisú generátort építünk több tekercspárból.
Ha minimális "ragadást" akarunk elérni, akkor egy kissé bonyolítva a dolgot pl. lehet 9 tekercs 10 mágnessel, vagy 11 tekercs 10 mágnessel, a lényeg, hogy a mágnesek száma mindenképpen páros kell hogy legyen (Az Észak-Dél váltakozás miatt). A másik dolog amire már jópár helyen felhívtam a figyelmet, az az, hogy a mágneses kör zárt legyen, ne csak egy műanyag lapra ragasztott mágnesgyűjtemény forogjon egy szintén műanyag alapú "tekercshalmaz" előtt, mert az erővonalak így szétszóródnak. Ezért is ajánlott az acél tárcsa a mágnesek alatt.
Az én elgondolásom az, hogy kellene egy baromi nagy "lyukas" tárcsa formájú Neodímium mágnes középre (valami ilyesmi csak nagyobb: http://szupermagnes.hu/shop_artdet.php?shop_id=5852&cikk=MSZ-LYU-D25xD8x20), középen a tengely átfűzve, Alul-felül csillag formájú acél tárcsák egymás felé hajtogatva, hogy így váltakozzon az É-D pólus, sugárirányban meg a tekercsek. (Lásd pl.Bosch gyártmányú generátorok belső része). Kívül a tekercsek vasmag helyett ferrit anyagból (ferrit porrá zúzva, műgyantával formába öntve).
Köszi a választ szomszédom nincs a közelbe kutyám pedig kettő is van a kedvemet a szélkerék épitéshez nem vettétek el a motorol is irjatok léci valamit hogy melyik a legjobb mijet érdemes venni.
A fotón jól látszik a 2 mm-es légrés a mágnes és a vasmag között. Na ezt kellett volna 8-10 mm-re növelni, mert egyébként állandóan odavonzotta magához. Ez itt csak kisérlet, gyengék a tartóelemek.(A felső lap a mágnesekkel el van távolítva, működés közben természetesen felül is vannak mágnesek.) Ez arra volt jó, hogy megtudjam milyen fordulaton mekkora feszültség jön le egy tekercsről adott menetszám mellett. A kész generátoron minden erősebb anyagból készült, de ilyen kis légrést nem lehetett tartani, mert bármit is csináltam mindig magához vonzotta a mágnes a vasmagot.
Aki még nem dolgozott pl. 32 db mágnessel egyszerre (meg a másik oldalon is 32 db mágnes), az nem is tudja elképzelni micsoda erőket kell legyőzni. Amiket itt írtok, hogy milyen ötletetek van erre meg arra, az mind jó és elfogadható és meggondolandó. De a gyakorlatban sok minden megdől és nem működik. Persze mindent ki lehet találni, meg lehet oldani, csak idő kell hozzá. Nekem pedig a munkám mellett az nem nagyon van. Hamar befejeztem ezt a kisérletet, de még mindig izgat, lehet hogy a tavasszal ismét előveszem. Többszörös feszültség jön le a vasmagos tekercsről mint a légmagosról. De a probléma is többszörös vele.
az volt a baj, hogy 8-10 mm-es légrést kellett volna hagynom ahhoz hogy ne vonzzák a mágnesek magukhoz a szegmenseket.
Ezt egyáltalán nem értem.
Le tudnád valahogy rajzolni, milyen elrendezés volt?
Hiszen ( én úgy gondolom) a vasmagnak épp az a lényege, hogy kicsi légrések tarthatók ( aminek persze folyománya lenne a "ragadás", de ezt viszont mindenféle cselekkel csökkenteni lehet(ne).
Jó lenne, ha lehetne tudni, mit ne tegyünk (és rájönni, miért ne), mert nem biztos, hogy pl. én találok olyan motort, amit jól tudnék használni alkalomadtán, és kellene valami generátort alkotni...
A vasmagos generátoromnál az volt a baj, hogy 8-10 mm-es légrést kellett volna hagynom ahhoz hogy ne vonzzák a mágnesek magukhoz a szegmenseket. Ekkora légrésnél meg hasonló feszültség jött volna le mint a vasmag nélküli jelenleg fentlevő generátornál. Ezért elvetettem a megoldást. így a súlya is kevesebb.
Az jónak tűnik ( meg jó is, ezek szerint ) , de sok megoldást lehet látni, ahol a légrész nagyobb ( néha sokkal), mint az oldaltávolság, én erről a szituációról beszélek.
Lehet, hogy a vasmagos kísérleteddel is az volt a baj, hogy a pajzsok között kicsi lehetett az oldaltávolság?
Az enyém pl fék nélkül szerelt. Mondjuk Inoxy-éval ellentétben, 200 kilós acélcső az oszlopja, ami ki van kötve. Annyit meg sose fog prögni (akármilyen vihar van), h a centripetális erő elszakítsa a lapátomat. De még ha úgy is lenne,a kialakítás olyan mint a Forma 1-es gépek kerekei. Hozzá vannak kötve a vázhoz. Az egyetlen valós veszély a lapátok hátranyílása a szél torlónyomásától, de azt meg 3 húros tartó ellensúlyozza... A kör bezárult. :P
Szia mivel nem válaszolt senki, az én tisztem lett.
Túl tud-e pörögni? Túl FOG pörögni, és mikor a lapát szétcsapja a szomszéd tetőjén a cserepet meg lefejezi a kutyát akkor szorulni fox...
Több féle megoldás is van fékezésre.
1. szélirányból kifordítás automatikusan 2. mechanikus fékezés fordulatszámfüggően 3. generátor rövidre zárása 4. olyan erős terhelés rátétele (generátor méretezése) ami miatt fizikailag nem tud túlpörögni a cuccos.
Fék nélkül feltenni bármit k*rva veszélyes, olvass itt a fórumon vissza, az okosok beírták, nagyobb lapátoknál majdnem hangsebesség felével vagy mennyivel megy a lapát vége...
Ez nagyon frappáns volt. Az sem baj ha valamit kifelejtettél. Köszi a jókivánságokat. Békés Boldog Karácsonyt kívánok én is Neked. És valamennyi fórumozónak.
"egy bolygóműves autó önindítót (esetleg vmi nagymotoré is jó lesz) és azt beépítem a hajtásláncba."
Ha jól emlékszem, az áttéte 5-6 között van. Ezeket nem folyamatos hajtásra találták ki. Van olyan, amelyiknél a koszorúkerék műanyag, ezek néha eltörnek. A teljesen fémből készültnél pedig a bolygókerekek tengelye törhet el. 1.6D motornál letört mind a négy bolygókerék tengelye. Én is ezzel akartam próbálkozni, de a kollégák lebeszéltek róla, hogy "nem bírná a folyamatos hajtást". Azért meg lehet próbálni, lehet működne. :)
Javaslatot szeretnék kérni, főleg elektronikában tapasztaltak ötleteit várom.
Az ötletet Inoxytól "loptam", aki a szélkerekével bojlert előfűt.
Nálam annyiban változna a dolog, hogy egy bemenettel arányosan változó feszültségű invertert kéne építeni. Igazából nem olyan nagy kaland, kell bele pár igbt, trafó meg egy oszcillátor.
Nálam a bojler fűtőszála 1.2kW-os, 230V-on folyik mondjuk 5.2A, tehát az ellenállása 44ohm. Ez persze némileg változik, de feltételezem ekörül mozog.
Valahogy úgy kellene méretezni a kapcsolást, hogy nagyjából akkora teljesítményt adjon le, ami csak annyira terheli a szélkereket, hogy ne fékezze túl.
Például fújjon 5m/s-os szél, ebben van 2m átmérőn 240W, ebből mondjuk a szélkerék ki tud szedni 70W-ot, akkor a kimenetén legyen mondjuk 70V, így ad le 70W-ot a fűtőszál. Ha meg fúj 10m-es szél, akkor ehhez 1.9kW tartozik, ebből a szélkerék hasznosítson mondjuk 570W-ot, így ehhez kell 160V. Nyilván szélsebességgel köbösen arányos teljesítményt nem lehet elektronikailag lemodellezni, de a lényeg az lenne, hogy a kisebb teljesítményeket se hagyjuk elveszni, ugyanakkor nagy teljesítménynél vegye ki a lehető legtöbbet a szélből. Ezzel energiát is lehet spórólni jócskán, meg kvázi viharvédelemként is tud funkcionálnia a mechanikus védelmen túl, nameg nem kell hozzá drága akkupakk, gyári inverter.
Ha pedig már a bojlerben forró a víz, akkor mehetne a teljesítmény fűtőszálas radiátorra, ezzel is lehetne a fűtésköltségben spórolni.
Sziasztok én most döntötem ell hogy szeretnék épiteni egy szélkereket azt szeretném kérdezni töletek a forgó lapátokat kell e fékezni például viharban??? nem tud e tulpörögni a motort nem teszi e tönkre most keresek egy DC amtek motort ebben is tudnátok segitenni hol lehet kapni és milyet vegyek melözétek a szakszavakat amatör vagyok elöre is köszi
22 mm légrés van a két szembenlevő tárcsán elhelyezett mágnesek között. A mágnesek között pedig 20 mm távolság van. És kiválóan működik.
Jelenleg csak a fordulatszámmal van problémám. Ezért most gyártom (egy már készen van) az új lapátokat. A NACA4412-es profilt Ez képes lesz 600-650-et forogni. Ez már kb.160V-ot jelent és 1,5kW-ot. És ehhez nem kell vihar, elég a 12-15 m/sec. Kell ennél több?
Nekem is mechanika gondom van,konkrétan szétment az áttétel,tegnap este még működött :D Kevés a 12 mm széles bordás szíj... 2 napja tombol a vihar... Már le van fektetve a gép. Én sem kinlódok csúszógyűrűvel,központi tűérintkező van beépítve,bevált :) A negatív pólust meg leviszi a Lada Samara csapágy... az a 4-5 amper nem nyírja ki.
1"-os cső a kívánt méretben, 3 szál acélhuzal a végén szemekkel. 4mm vastag elég. Fölül kampóval v. kapoccsal rögzíted, 3 cövekkel kifeszíted. Onnan már csak a cövekek, karók mérete szabja meg, mekkora szelet bír ki. 3 m magasságig ilyen kis kereket vígan elbír az 1"-os cső.
Sziasztok! KI TUDNA SEGITENI? a kérdés: egy hordozható/szétszedhető kisérleti állványt készitenék, kb 3m magasságra (max 1m átmérőjű szélkerékhez, ami 5-9 lapátos lenne). Az alját "X" alakura gondoltam , betonlap nehezékekkel ki tudna méretet adni ,vasanyagra is + a mechanikai méretek lényegesek lennének. köszönettel......
A programban mágneshasábokkal modelleztem. A légréseknél az egymáshoz közeli mágneseken egy élen érvényesülnek az erővonalak, míg a szemben lévő oldalakon nagy felületen. Természetes, hogy a nagy felület több erővonalat fog elvinni, mint az él. Vasporral ezt nem tudod modellezni. 3 dimenzióban nehéz lenne. :-( Ha meg valaki gyűrűmágneseket használ, ott a gyűrű széle csak nagyon rövid szakaszon közelíti meg a másikat.
Az eltérő képkivágás lehet az oka, illetve a viszonyítási alap hiánya.
Egy mérőszalaggal együtt fotózva jobb lett volna fotózni.
A szemben lévő mágnesek között mindkét képen kb 20 mm a távolság. a mágnesek 12x12x4 mm körüleik voltak, és síkban 10 mm-re helyezkedtek el egymástól a vaslapon.
Sok türelmet a kísérlethez, a fránya vaspor nem mindig oda szeretne jutni, ahova az szánjuk.
Semmi okom, se jogom a kísérletezővel vitatkozni, de a képeken mintha az egyiknél szorosan ( legalábbis a légrésnél szorosabban) elhelyezett mágnesek, míg a másikon kb. összemérhetők a távolsági viszonyok.
Dehát azt csak Te tudhatod, hogy mik a valós méretviszonyok, szemre én így látom...
Valóban én követtem el ezeket a kísérleteket, de rosszul emlékszel kedves tuutuu.
A felső képen a mágnesek között 1mm légrés-vasmag- 1mm légrés elrendezés van , és azt próbáltam prezentálni vele anno, hogy a vasmagon kívül -a levegőben- alig záródik erővonal, ezért csak alig látható vaspor a mágnespárok között.
Az alsó kép a 20mm légréses kialakítás ahol a szóródás miatt látszanak a levegőben zárődó erővonalak is.
Talán készült olyan beállítás is ahol az egy síkban elhelyezkedő mágnesek egymástól való távolságának hatását is vizsgáltam, de nem emlékszem, hogy azt átbeszéltük-e.
Sajnos ezek az ábrák csak a tér egy szeletét mutatják be, így a teljes erővonalkép demonstrálására talán alkalmasabb a számítógépes szimulációs módszer.
Elkezdődött a szélgenerátorom fagytesztje. A toronyból lefutó gumikábel jól bírja a mínuszokat, nem keményedett meg még ilyen hidegben se. Jó hír annak, aki nem akar csúszógyűrűvel vacakolni. Továbbá a direct drive mosógépmotor se sérült a ráhulló hóval és a fagyással.
A mechanikán viszont változtatnom kell kicsit: a direkt hajtás nem ad elég fordulatot, így azt találtam ki, h tavasszal beszerzek egy bolygóműves autó önindítót (esetleg vmi nagymotoré is jó lesz) és azt beépítem a hajtásláncba. Sajnos nem ismerem a módosítását, de 3-5 körülire saccolom, ami megfelel a céljaimnak. Aki bővebb információval tud szolgálni ezekről azt szívesen venném.
Rámértem az inverterre (SW-1200-12V), az akku negatív pólusa amit földelni kell, az inverter háza és a kimenet földelő érintkezője között ~0ohm van. Közben találtam másik használati útmutatót, az írja is hogy össze van kötve, a kimeneti nulla vezetőt pedig nem szabad leföldelni. Így is működhet a fi-relé vagy felesleges beépíteni? Már kutattam a témában, van amelyik inverter útmutatójában pedig az van, hogy a fogyasztók földelését meg kell szüntetni...
A gyűrű alakú hangszórómágnesek síkfelületei a pólusok ( legalábbis az enyémek).
Ennek megfelelően, nem az egyik felén fölfelé, másikon lefelé jönnek az erővonalak ( most vidékiesen fogalmazok), hanem az egész gyűrűkeresztmetszetnél fölfeleé, vagy lefelé-ha a szomszéd messzebb van, mint a szemben lévő.
Az ábrán egy gyűrűmágnesen belül megy oda-vissza, amitől persze lenne fluxusváltozás...
Megnéztem újra, valami nagyon nem stimmel ezzel az ábrával számomra.
Ha mágnesgyűrűk vannak vaslemezen, felváltott polaritással , akkor az erővonalak nem így haladnak.
Már akkoriban is megjegyeztem, hogy a program a mágnesek pólusait szürke háttéren halvány "piszkoszöld" felirattal jelzi. Alapos vizsgálattal fel lehet fedezni az N és S betűket.
Elég fura követelmény. Az természetes, hogy a kimenet nincs összekötve házzal és bemenettel, de hogy miért az akkut földelteti? Végeredményben lehet, hogy igaza van, hiszen nem fixen bekötött, hanem dugaszos a kimenet, az akku földelésével csak zavarvédelmet biztosít. A helyhezkötött igazi szigetüzemű inverterek bekötési előírásait kellene megtudni.
Köszönöm a gyors választ. Az inverter útmutatója írja: "I. védelmi osztályú (védőérintkezős dugóval vagy földelőszorítóval ellátott) készülékek csatlakoztatása esetén a váltóirányító kimenetének a földelését a telep negatív csatlakozásáról kell venni. Gondoljunk arra, hogy az előírásoknak megfelelően a készülék belsejében a ház, valamint a földelőkapocs össze van kötve a telep negatív kapcsával." Így földelni mindenképpen fogom, viszont úgy néz ki, hogy a kimeneten egyik pólus sincs kapcsolatban a földeléssel (kikapcsolt állapotban mértem).
Miért nincs az alábbi elrendezés szerint fluxusváltozás? Az erővonalak hol az egyik hol a másii irányba mennek. Akkor ha a mágnesek közé tekercseket tennénk, nem indukákódna bennük feszültség?
Láttam én is az E-bay-en 8000 / 16000 W-os invertert 12 voltra. Ha nincs más megoldás, használható. De értelme az nincs. 80% hatásfoknál 1666 A. De a 12 voltosoknak eleve kisebb a hatásfoka, csúcsterhelésnél még kisebb. Nyugodtan számíthatunk 2000 A-t. Még 48 volton is 500 lenne, de az mégiscsak kezelhetőbb.
Ajánlanak hozzá kábelkészletet. 3-6-12 foot méretben, aranyozott kábelsaruval! Közben a keresztmetszetet nem írják. Súlyból, hosszból közelítően ki lehetne számolni, de szemre legfeljebb 25 mm2-es. 2000 A-re?
Ház: Elvben ha szigetüzemben használod, a nullát akkor is össze kell kötnöd a védővezetővel, sőt nem árt le is földelni, mert más (szolgáltató) nem földeli le helyetted. Ha pedig így van, akkor már célszerű a FI relé. Nálunk, bár vill. szer. vagyok, nincsen. De ez régi szerelés, akkor még nem volt kötelező.
"mi szabályozza hogy elsődlegesen melyik áramforrásra megy a terhelés?" Kirchoff törvénye alapján természetesen a legközelebbire. Ami felé a legkisebb a csatlakozási ellenállás. Biztos lennének olyan pillanatok, amikor kifelé is menne, vagy több jönne be, mint amit épp akkor termel, de az átlag nulla kimenőt mutatna.
Jobban megnézve a képet, ez soha nem tudna elfordulni, a forgórész sarka szemmel láthatóan beleverne az állórészbe.
Amúgy is olyan buheráról volt szó ( nekem sose jutna eszembe ilyen irényba menni, de mások próbálkoznak vele, nem baj, ha látnánk az elméletet), ahol az állórész kör alakú.
Itt is egy megoldás 4000W-ra, de azt nem írja csúcsban mennyi. Végül is ezt is be lehetne építeni egy burkolat alá...
(mint regisztrált felhasználó sem látom a minimálárat az ebay-en)
"Attól függ, mennyit termel a szélkereked. Ha 100 wattot, csak saját áramot fogyasztasz. " Ez lenne a jó, csak nem értem hogy valósítja meg. Mivel ha jól gondolom párhuzamosan lesz így megtáplálva a ház hálózata, mi szabályozza hogy elsődlegesen melyik áramforrásra megy a terhelés?
Nem gondolkodok ilyenen, sziget üzemű rendszerem épül, csak kíváncsi vagyok hogyan működhet.
Ha jól emlékszem villanyszerelő vagy, talán tudnál segíteni. A házat inverterről táplálom meg kell-e és ha igen, mekkora fi-relé? Ez egy régi ház, most kismegszakítón kívül nincs semmi védelem.
11926-os hozzászólás A mágnes erősségét 1,4 T-re állítottam. Az összeállításban a nagy légrések miatt a tekercsekben max 0,7 T, a mágnesben 0,8-0,9 T. Az eltérés az bizony átmászik a légréseken.
Épeszű elektromos szakember nem működtet 12 voltról 2000 W-nál nagyobb invertert. Ha nem muszáj. Hacsak nem éppen fűteni akar az inverterek veszteséghőjével. :-(
Tuutuu
Nemrég a motorforgórészbe illesztett, egymáshoz közel kerülő és sík lapja miatt az állórésztől eltávolodó mágnesről írtál, amiatt tettem be ezt a képet. Korábban a sok sűrűn álló mágnesről is készítettem modellt.
Mi a problémád vele? Nálam korábban 2500W-os trapéz inverter volt, most 2db 2000W-os "SW-2000-12-SYNCHRON" inverter. Mindez 12V-ról. Folyamatosan 4000W csúcsban 6000W. (Bár egy -két oldalon 2000/4000W-ot emlegetnek darabonkét, de ez szerintem marhaság......)
3000W >6000W Peak inverter Egyáltalán komolyan lehet venni az ilyent? 3000 W tartósan, 6000 W csúcsban. Mindez 12 voltról!!! A 80% alatti hatásfoknál több, mint 600 A áramfelvétel!!! De még 3000 W-nál is folyamatos ~300A. 1000 Ah fölötti csoport, karvastagságú kábellel bekötve.
600 W Grid tie inverter Ez pl 600 wattos és 0,01 dollárról indul!!! Igaz, csak 110 voltos (USA). De vannak EUR 0,01-en indulók is 250 W-tól fölfelé.Inverterek
Ügyes! USA gyártmányú terméket Hongkongi eladó ausztrál dollárért akar eladni (vagyis arra számít, hogy ausztrál palimadarat fog). A Magyarországra szállítást az E-bay nem is hajlandó kiszámolni. :-( Ezeknél van minimálár, amit csak regisztrált felhasználók láthatnak, vagy esetleg még azok sem. Ha nem éri el az elvárt árszintet a licit, beszól az eladó, hogy nem érte el a minimálárat, nem áll az üzlet. Egyébként 300 wattos hálózatra tápláló invertert nem éri meg beszerezni. Illetve ezen az áron igen, de ennyiért nem kapod meg.
Erre gondoltál? Mert itt is inkább az egymáshoz túl közeli szembenálló pólustörzseknél tér el a mágneses tér, de ott sem hiba, mert az átmenet éppen a pólustörzs előtt halad el. Átmenet, váltás.
HA912 "Ilyenkor felesben megy a fogyasztás?" Attól függ, mennyit termel a szélkereked. Ha 100 wattot, csak saját áramot fogyasztasz. Ha többet, rámegy a hálózatra, csak nem méri vissza az órád. Ha kevesebbet, akkor az áramszolgáltatótól is veszel. Ha semmit... Ellenben ha galiba van, több büntetést vernek rád, mint amennyit 100 év alatt megtermelsz. Mert nem a szolgáltató által elismert minősített terméket használtál.
Vajon ehhez mit szólna a szolgáltató? http://global.ebay.com/300w_GRID_TIE_POWER_INVERTER_solar_panelwind_turbine/250550940418/item Ilyenkor felesben megy a fogyasztás? pl. ha bekapcsolok egy 100w-os fogyasztót, akkor fele az inverterről, fele a hálózatból jön?
Közben megpróbáltam újratelepíteni a Vizimagot, de hiába igyekeztem eltüntetni a nyomait, jelzi, hogy lejárt. Szerencsére a kész próbáimat meg engedi nyitni. Itt a te elképzelésedet legjobban közelítő kép. Akkor 1,4 T-re állítottam be a mágnest, a légrésben 0,75 T körüli gerjesztést produkál. Hangszórómágnesnél hasonló arányban lehet számítani a csökkenést, vagyis az eredeti 0,35-0,45 T-nek kb. 50-53%-ára csökken.
Üdv Erbe! Elnézést a tegnapiért, nem akartalak én megbántani. Ez ez az egész szélgép dolog nem ér meg nekem egy akár milyen pici nézeteltérést sem. Microcar.
"Ugyanez megoldható a tárcsagenerátoroknál is, ha a mágneseket nem sugárirányba, hanem kissé döntötten rakjuk föl." Ez ráadásul nálad nem is fordulhat elő. A kör alakú hangszórómágnesek alakjuk miatt elég jó jelformát generálnak.
Elnézést kérek, hogy tegnap éjjel nem álltam neki ellenőrizni a levezetéseidet, de hosszú napom volt, csak leültem pár percre pihenni a gép elé (temetés, stb. :-( ). Korábban idéztem néhány Vizimaggal készített képet mágneses terekről. Ahogyan a képen látszanak az erővonalak, úgy a program az elrendezés minden pontján meg is mutatja a gerjesztést Teslában. Időközben a gépemen lejárt az ingyenes 30 nap (jé, már olyan régen volt!?). Azóta még nem telepítettem újra. Egyébként rengeteg számolgatástól kíméli meg az embert. Mikor megvettem a Rádióamatőrök zsebkönyvét, akkoriban számolgattam légréses vasmagok gerjesztését. Jól elmegy vele az idő. Igaz, akkoriban még zsebszámológépem se volt. :-( Sajnos, ahogy öregszek, egyre kevesebb kedvem van számolgatni, különösen olyan új dolgokat megtanulni, ami az istennek sem akar összejönni. Mint látom, te is így vagy vele, hiszen az általam ismert és használt jól bevált képletek ott vannak a fénymásolt lapokon. A generátor által előállított jel alakját az egyszerűbb tekercselés (3 lábas helyett 1 lábas) ellenére szinuszra lehetne igazítani. Erre való például az autógenerátorok fűrészfogas forgórésze vagy az elcsavart horony. Ugyanez megoldható a tárcsagenerátoroknál is, ha a mágneseket nem sugárirányba, hanem kissé döntötten rakjuk föl. Viszont ha egyenirányítunk, akkor a szinusznak nincs igazán jelentősége, hiszen úgyis csak a csúcs megy át a diódán. Ilyenkor a trapézforma torzult jel még célszerűbb is. Természetes dolog, hogy egyszerű méréssel ez nem ad igazán pontos értéket.
Azon a fénykapus oldal elég komolytalan szerintem. Tele van hatalmas ökörségekkel és félremagyarázásokkal. Amikor rossz az ember kedve érdemes olvasgatni, hogy legyen min mosolyogni...
Ma allergiás vagyok a jótanácsokra. Ez egy ilyen nap! Hidd el, átnéztem az Inoxy gépét. Rendkívül szép gépe van, a fényképe lementve. Talán azért is akarok generátort csinálni. Nekem a vers, meg a szobor nem mond semmit, de a gép... az szép. A fö betü miatt néztem a dolgait. Abból a sokat emlegetett " Villanymotorok tekercselése ..." könyvből azt tanúltam, hogy a hornyok és a tekercsek száma három fázisnál: a pólusok száma * 3. Ínoxy meg feltett 16 mágnest, és 12 tekercset. Már tudom, hogy miért, hidd el öt napja nem tudtam. Egy dolgot megemlített, amin az olvasáskor csak átsiklottam, és nem emlékszem rá pontosan: az egyenirányított feszültség nagysága a tekercsek összekötésekor. Mert a számítgatásaimnál eljutottam addig a gondolatig, idézem magam: "Itt egyedüli gond a torzuló szinuszos feszültség, ezért az egyenirányított feszültség értéket próba tekercsekkel (3db, melyből majd le kell venni pár menetet ) lehet csak pontosan megállapítani." Nem érvenyes rá az iskolában tanult képlet! Az Inoxy gépe szép, de én a vasmagos generátort nézegetem. Ezen a lapon van fent: http://www.windstuffnow.com/main/microwave_wind_generator.htm Ez más problémákat vet fel, Mint pl. a mágnesességből adódó "ragadás" kérdése, amit én nem elriasztó dolognak tartok, hanem megoldandó problémának. Na kezd lassan visszatérni a humorérzékem. Akkor már megmaradok. Figyelj csak? Próbálunk egymástól tanúlni? Benne vagy?
Erbe! Már a másik fórumon is adtál jótanácsokat. de a konkrét kérdésekre soha nem adtál választ! Pár perce írtad a másik fórumon: Érdekes módon a mágneses tér erőhatásával nem tudok mit kezdeni, pedig a motorok, generátorok mind azzal működnek. :-( Én tudok vele mit kezdeni! Aztán meg az én szókincsemból nem hiányzik az, hogy "tudja a fene", meg hogy "ezt eltoltam". Kezd az agyam begőzölni a jótanácsaidtól. A konkrétum meg kb az, amit itt az előbb leírtam. Légy szíves, ha tudsz és akarsz, valami hasonló módon válaszolj nekem!
A másik fórumon akartam ezt a választ küldeni neked. De elszégyeltem magam. Nem veszekedni mentem át, hanem a kérdéseimre választ kapni.
A többieknek:
A másik fórum: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_1706_0_DESC.html?pcount=15 Ott Sziriusz néven vagyok. Az oka prózai. El....tam a bejelentkezést, a saját nevemet adtam meg először fórumos névnek. Az egyik gondom pedig abból adódik, hogy elolvastam egy weblapot a kisérleteim mellé: http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert51/OlvMagnTul.htm Valószínünek tartom, hogy a mágnesekről megadott prospektus adatok semilyen támpontot nem adnak arra. hogy a beépítés után mi lesz üzemi légrésindukció. Ezt csak a tervezett légrés és beépítési adatok ismeretében, méréssel lehet megállapítani az adott mágnesnél. Ezt a mérést írtam ott le, hogy hogyan csináltam, és azt is, hogy miért. No meg leírtama kérésemet, kérdésemet.
És bocsi a többiektől, Ezt a szöveget akartam itt elkerülni, és mint fórumozóba fiatalabb, inkább odébbálltam.
A néhány lap mellé van ~40 év villanyszerelői, számítógépműszerészi, ... gyakorlatom, meg néhány(száz?) megtekercselt trafó, hegesztőkészülék, egy-két motor.... Érdekes módon a mágneses tér erőhatásával nem tudok mit kezdeni, pedig a motorok, generátorok mind azzal működnek. :-( "Csak ez a két irodalmad van meg az összes elektromos témához?" Magyari Béla (ő is béla!!! Na meg a Farkas! Aki Magyari helyett repült.) Rádióamatőrök zsebkönyve 1975. De ez inkább a trafók, tekercsekről szól. Van még néhány tucat könyvem, de azok még kevésbé...
Üdv Erbe! Még mindíg le vagyok fagyva, mint a számítógépem néha! Levélben is megkaptam a segítséged. Megint a "Villamos forgógépek.." néhány lapját, mert mint írtad, az mindenre választ ad. Pedig már írtam, hogy ez nekem is megvan. Függvénytáblázatra való hivatkozásod aztán végleg bánatossá tett. Mert elolvastam azt is jó párszor, és nincs benne az a dolog, amivel én a számítgatásaimban kiindúltam. Ezek szerint nagyon rosszúl kezdtem hozzá? A nagy tapasztalat mellé Neked tényleg csak ez a néhány fénymásolt lap és a függvénytábla kell mindenhez? Csak ez a két irodalmad van meg az összes elektromos témához? Az iránymutatásod és jótanácsaid ismételten köszönöm....
Isten őrizzen, hogy nagyon elriasszak bárkit bármitől, elég, ha magamat riogatom.
Ámde néha alighanem kötelesség lenne kiabálni ( "vétkesek közt cinkos, aki néma"), mert esetleg van, aki nagy erőfeszítéssel várhatóan nem jutna sokra, vagy esetleg ( ilyesmi kérdések nemigen merültek fel, és főleg nem én fogok okosságokat mondani) veszélyes szerkezetet szerkesztene / szerkesztett.
Egy biztos : Magyarországon csodát senki ne várjon semmilyen szélgéptől...:{{{
Skócia legészakibb csücskénél koranyáron a szél kifújta a lábamat alólam, és nem is volt arrafelé torony...
Köszi. Itt a terelőlapátok a levegőt a forgólapátokhoz vezeti szélirányból. A szélirány tulsó oldalán nem fékez a levegő. Más feladata nincs. Ha sokkal nagyobbak a fix terelők ott már teljesítményt is tud növelni.
Nagyon remek szélgéped van! A havas tájon is jól mutat. Gratulálok hozzá! Nekem meg erre az oszlopra lesz egy vízhúzó szélkerekem tavaszra. A kút, szivattyú már kész, mind saját munka. Lehet hogy lesz mellé egy szélgenerátor is, szintén saját munkával. Crapface hozzászólásai igen sokat segítettek a generátor témában. Kár hogy már rég nem jön ide a fórumra.
Te írtad (jogosan): Ha kérhetem, legyetek szívesek a nép szeme előtt megbeszélni, ez a topic erre van kitalálva...:}}} Generátor volt a téma, gondoltam leírom amit én gondolok a témában.
A célom a szélgéppel: A barkács szinten készített áramtermelő szélgenerátor szerintem xxxxxxx térül meg. Épp ezért nincs célom vele, de megengedhetem magamnak, hogy esetleg legyen egy hobbiból. De: vasam van, abból lehet oszlop,olyan, amiről képet raktam fel. A generátor kicsi mágnese a roncstelepen jó 500 forint lesz, a pántoló szalag ingyen jön. Talán a drót is kikerül a lomomból, esztergapadom meg van. A lapátozással is elboldogulok. Nekem ez az olcsó. Ráadásul működni is fog! Leírtam hogy min gondolkodom, hátha érdekel valakit. és azt is, hogy miben akadtam el. A problémám megoldására kaptam is gyors választ. Hát.....
Ilyen? Gual StatoEolien Ebből is ugyanaz a méret kell a kívánt teljesítményhez. Csak nem a forgórész lesz 3*5 m, hanem a terelőlapátok. Nem egy hatásfokbajnok. 7-9%. Házilag még ezt sem nagyon fogja elérni. Ellenben az itthon előforduló legnagyobb viharokat is kibírja. Azt a néhány percet évente. :-(
Sziasztok. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Ilyen gép foglalkoztat, http://www.youtube.com/watch?v=e-mRulPmPV0 A szélessége 1,6m + a turbó. Lapát magassága 1m. A lapát kialakítása a Delta-I re hasonló.
hogyne lehetne :). most töltöttem fel, valamiért tényleg nem jó. feltettem máshova is: Delta-I. A régi oldalukról szedtem le régebben (www.pacwind.com).
A Wepower oldalán már csak a Falcon típussorozat található. A Pdf-en mindegyik rajta van, de külön-külön is van róluk pdf. Gyanítom, ez a változat vált be legjobban. A Hiwindpower oldalán a Wepowerről szóló részen sok kép van több változatról, amiknek a linkjei már nem élnek. Nemcsak a gyártással álltak le, hanem levették a dokumentációt is. Wepower Falcon Hiwindpower gyűjtés
Hello! Válaszoltam privátban, de nem ment el. Tehát: Van egy saját gyártású vízhúzó szélmotorom,nyolc éve üzemel. Amerikai rendszerű 18lapátos,rotorátm.4200.Nem barkácsolt, bár saját fejlesztés.Segíthetek,de van egy félkész is,amit megvehetsz.Az üzemelő teljesítménye 20-60m3/nap.
Nem lehetne egy használható linket megadni? Mert ez nem az. Ki a gyártó? Egyébként ha tudjuk egy adott szélkerék méreteit és egy bizonyos szélsebességnél leadott teljesítményét, attól lefelé elég jó viszonyítási alapot ad a Zöldtech Szélkerék kalkulátora. Csak az adatok felviteléhez át kell számítani a felületet azonos felületű kör sugarára.
A kívánt teljesítményhez ebből a változatból kb. 3 m átmérőjű és 3-5 m magasságú kell. Jobb helyeken az 5 m magas az 3 KW-os, de ha kevés a szél, még az 1-et is nehezen éri el.
Sziasztok. bist vagyok, és a segítségeteket kérném. A sorkollektor napenergiás fórumon elkezdtünk tervezni egy szélgépet, http://www.sorkollektor.hu/?p=8472#comment-19152 Az ideális lapát kialakításhoz kérnénk a segítséget. Mivel itt salgótarjánban álltalában kicsi a szél erősség, ezért soklapátos turbós gépet tervezünk. A kivitelezés házilagos lenne. Hasonlót. mint http://www.youtube.com/watch?v=e-mRulPmPV0 8 vagy 12 lapátos változatban. Nekem ez a lapát tetszik, könnyen kivitelezhető, és jó teljesítményünek tünik. http://www.hiwindpower.com/images/Enviro_Energies/P1000860.JPG A teljesítménye 1-2 Kw elég lenne. Mi a véleményetek?
Perszehogy kellene elmélkedni, dehát jó sok olvtárs túl van már az első, vagy többedik, jól-jobban működő gépén, és néha szemrehányást kapok/unk , minek elmélkedünk, csinálni kell, és kész !
Én éppenséggel más nézeten vagyok, elismerve az ősi mondás igazát:
a tett halála az okoskodás, de mégis, nem baj szerintem, ha átgondolom, hogy van-e értelme egyáltalán nekiállni, illetve, ha már nekilátok, a lehető legtöbbet hozzam ki a dologból.
Az biztos, hogy a generátor az egyik legfontosabb kérdés.
Dehát ugye el kell dönteni, mi a cél. ( Induljunk hátulról).
-Akkut akarsz tölteni?
Éppenséggel lehet, de éppen csak a technikai háttér érdekében, komoly tárolókapacitást nemigen lehet képezni épeszű kihozatallal.
- Visszatáplálás?
Na, ez mostanára látótávolságba került, ezen érdemes talán tipródni.
- Fűtés, egyéb, pl. HMV ?
Én azért vettem anno a 2 m3 samottéglát, hogy hőtárolós kályhát csináljak, az ép. engedélyben is hőtároló helyiség a neve a megerősített alapozású, szobányi helyiségnek, de nem hinném, hogy ez a jó irány.
Az oké, hogy adott esetben a többlet megy a melegvízbe, ez megoldható ( vagy se, mert azért nem szimpla és olcsó a dolog kialakítása).
Aztán a cél kitűzése után lehet töprengeni.
Az például ma már erősen biztos, hogy minél magasabb feszültséget kellene generálni, mert hiszen a torony többnyire messze van, és a kábeleken marha nagy veszteség tud esni, ellenben kapcsolóüzemű tápok elég olcsók .
Ugyanígy, a generátorról leszedni a feszültséget ( inkább az áramot) megint csak kérdés: a csúszógyűrűkön eső irgalmatlanul nagy feszültségesésről raktam már be ábrát ( pont a Zsiguli generátorról).
Volt már itt arról szó, hogy két szélcsend közt nem fordul 3-at a szélkerék, és valami visszahúzó mech. alapállásba mindig visszaviheti a rotort.
Én jó régóta nézem a bodajki állomást, azóta egyszer se fordult körbe....
Igazad van, a fórum lapjain kellene megbeszélni mindent. Nekem nem gond leírni a dolgokat, ahogy én tudom, vagy gondolom. De: - Kérdés, hogy rajtad kívül érdekel-e ez most valakit? - Persze nem tudok mindent, ott segítség kell a többi fórumostól. - Na meg a kontrol, ha rosszat írok én vagy más. Lehetne egy olyan címszóval indítani, hogy "Generátor". Mert: -légmagos tárcsagenerátor -vasmagos tárcsagenerátor -villanymotorból generátor -autógenerátor ( még ha tekercsel gerjesztett is ) Szerintem ez mind ide tartozik. Az elektromos meggondolások és képletek mindegyikre alkalmazhatóak. Természetesen kell a gyakorlati tapasztalat is, amikor csak az van leírva: ilyen, és működik. Szóval: nem akarom én meghinteni a fórumot az okosságaimmal. De elkezdhetem, ha van arra jeletkező, hogy segít. De úgy, hogy hajlandó leírni konkrétan az épp aktuális kérdésre a választ!
Persze mindegyik"dinamó" külső gerjesztéses a járműiparban .....csak a név megmaradt a 30-s évekból.amikor még 3 kefés önszabályzó dinamókat használtakPL: FIAT Topolinó v. a G35 HOFFER traktor.esetleg a vasúti gőzmozdonyok áramfejlesztői....... Én a G224 LADA generátornál láttam 100V-t is --Nem is birta az egyenirányitója .De ma már ez sem probléma mivel van 25A/400V graetz kocka is -- csak szél legyen!! igen ilyet többen is játszanak ,én is 5-10W nál 230V-os alacsonyfordulatú motor (10-20 uF kondival felgerjed )kapcsoló üzemű dugasztáppal (ez 100-240V-s bemenőjű)a kimenőt meg stabilan tartja 13,6--13,9V között.Persze a névleges teljesitmény fölé azért nem lehet menni (gépállandók , fluxus , légrés telitettség stb+ melegedés ) De ha kinai csillár ventillátorral próbálkoznál ezek 40-80 1/min fordulatúak és a 60-80W tartományba esnek.......
Igazad van, kommutátor, de sokszor hallottam kollektornak ( tudom, hogy a bipoláris tranyónak van kollektora), és hirtelen az jutott eszembe. Na mindegy, ez legyen a legsúlyosabb hibám...:}}
( Szigorúan nézve dinamónál az gyűjti az energiát, lehetne kollektor is...:}}})
A másik kérdésre: én a bodajki állomás adatait minden nap megnézem, ez az adat lehet, hogy valahol, egy valamilyen kialakítású gépre igaz lehet, amin én töröm a fejemet, arra biztosan nem, mert az elmúlt hónapban nem kellett volna leállítani egyszer sem.
Az álldogálást 3 m/s alatt nézve-az meglehet...:{
Pedig a Móri-árok torkában elvileg fújnia kéne a szélnek, de nem tudom, ott konkrétan hol az állomás, az is lehet, hogy valami szélzugban.
a kommutátort tanultam villamos gép alkatrésznek,- a kollektort a tranzisztornál.... Ezt a tartósságot nem állitanám ennyire--gyakrabban kellett javitani/szabályozni a csúszógyűrűket, ill a keféit is cserélni. szerintem az állandó mágneses állórész fékez a legjobban.
Más: szerintetek mennyire irányadó eme felosztás: "egy szélkeréknél a 744 órából 700 h az üresjárás -nem termelés.kb 40 óra mig termel és max 4 óra mikor szél erős/viharos s meg kell állitani/kiforditni a szélkereket"
Szia! Persze elviekben igen.DE HA : ipari kivitelű cuccról beszélünk ,mindegyikből láttam 50,,,,,,,,néha 100 éveset is. Persze az még nem a kinai korszakban készült! a saját tapasztalataim szerint :engem nem izgat a szénkefe-csúszógyűrű-kommutátor probléma.De még az áttétel sem.....
Szia! pedig dinamóból is van lassúbb fordulatú (kb 300 1/min ) illetve ezeken is olyan 15 havonta kellett szénkefét piszkálni......(4db )futás teljesitménye volt rendesen!
Bocsi! A hornyok száma : 30 db Ezeket szerintem esztergapadon szépen be lehet marni. Osztás kimérve a kerületen, a beállítás szemre, de az is megoldható.
Én úgy gondolom, hogy a vasmagos tárcsagenerátor ugyan az, mint amiről Te beszélsz, amikor villanymotorból akarsz generátort készíteni. Csak az egyik henger alakura van összetekerve, a másik meg síkban kerekre. A számítás mindkettőnél azonos (szerintem). Azért felteszek egy képet, hogy milyenre gondoltam. A kezdő fordulat és teljesítmény: Egy 3 méteres kerék 2m/sec szélsebességnél le tud adni kb. 10 wattot, és kb. 65 ford/perc-cel lehet számolni. Illő lenne, hogy a generátort már itt el tudja indítani. Lehet hogy rossz megközelítés, majd helyreigazítanak a nagyobb gyakorlattal rendelkezők. A tekercselés mindenképpen három fázisú! Nem sorolom fel, hogy miért, tudod Te is az előnyeit. A menetszám: feszültség függő. Nekem a 14 volt tetszett meg..... A mágnesek prospektusában az adott mágnes rögzítő erejét adják meg. Én nem tudom elképzelni, hogy a Visimag programmal hogyan lehet meghatározni az adott helyre beépített, prospektusból kinézett mágnes légrés gerjesztését. Le tudod írni nekem az eljárást? A tárcsagenerátor teljesítmény meghatározása: " számításhoz szükséges képletek a függvénytáblázatokban is benne vannak." Légy szíves keresd már ki nekem, hogy adott nagyságú és minőségű vassal, adott gerjesztéssel és meghatározott frekvencián mekkora teljesítményt lehet átvinni? Megköszönöm, ha megírod.
"néhány menetes tekercs adódik, és kb 1000 watt." "Ennek a kiszámítását én is szeretném látni." Szívesen megbeszélem Veled, hogy én hogyan számolgattam a dolgokat.
"néhány menetes tekercs adódik, és kb 1000 watt." Ennek a kiszámítását én is szeretném látni. Néhány alkalommal megpróbáltam kiszámolni légmagos tárcsagenerátort, de még ha részben vasmagosra, ill. jóval "vasmagosabbra" terveztem, mint a "szakértők", minimális teljesítmény jött ki, mert sok menet kellett, emiatt vékony huzal fér el és lőttek a teljesítménynek és hatásfoknak. Igaz, én leragadtam a 200 fordulatnál és 24 (28) voltnál, mert ehhez ragaszkodtak. 1000 watt 28 volton 35 A, ami legalább 2,5-ös drótot igényel. !!! 3 fázison. 1 fázison még többet. A korábban ismertetett Visimag programmal elég pontosan modellezhetőek a gerjesztési értékek. A számításhoz szükséges képletek a függvénytáblázatokban is benne vannak.
Egy kicsit konkrétabban: 1,5 méteres hobbi szélkerékhez számolgattam, 190-400 ford/percnél a kívánt teljesítmény 5-80 watt.
A mágnesek: hangszóró mágnes 40/19*8 mm-es, 20 db, kettő egymásra téve. Az állórész: pántolószalag 20 mm széles. A légrés: 1 mm A légrés indukciója: 0,24 Tesla 190 f/percnél (3m/sec szélsebességnél) az egyenirányított feszültség: 14 volt A max. teljesítményen az áramerősség : 5 amper A mágnesek száma: 10 db A tekercselés: 3 fázisu Az állórész külső átmérője: 215 mm Az állórész belső átmérője: 122 mm A hornyok száma: 24 db A horony szélesség: 6 mm A horony mélység: 16 mm Az állórész súlya: kb 4 kg Egy tekercs menetszáma: 37 menet A rézhuzal átmérője: 0,8 mm A rézhuzal súlya: kb. 0,9 kg
Az állórész mérete lehetővé teszi a mágnesek elhelyezését úgy, hogy az indulási nyomaték (ragadás) minimalizálható legyen.
A hosszú téli estékre: Vasmagos tárcsagenerátorról az eddigi tapasztalatok számolgatás közben: - A tárcsagenerátor teljesítményét én csak spekulatív alapon tudom meghatározni. Kipróbált, használható számítási eljárást nem találtam hozzá. -- A mágnesek rögzítő ereje semmi támpontot nem ad a beépítés utáni üzemi légrésindukcióra. Ezt csak a tervezett légrés és beépítési adatok ismeretében, méréssel lehet megállapítani az adott mágnesnél. A mérés egyszerű, tolómérő és rugós erőmérő, meg néhány vasdarab kell hozzá.... meg némi fantázia és számolás. -- 65 ford/perc-nél 14 volt egyent leadó, 600-800 wattos generátornál a légrés indukcióval 0,7-0,8 Tesláig fell kellene menni a gazdaságos drót felhasználás miatt. ( az állórész átmérője kb 260 mm-re adódik ekkor) -- Az indítási nyomaték jól csökkenthető kör alakú mágnesek alkalmazásával. Itt egyedüli gond a torzuló szinuszos feszültség, ezért az egyenirányított feszültség értéket próba tekercsekkel (3db, melyből majd le kell venni pár menetet ) lehet csak pontosan megállapítani. -- A vasmagos generátor ragadását csökkentő eljárásokra "cogging" kereséssel sok használható írás bejön a googlen. -- Ez a generátor is összeépíthető egy egységnek. Ekkor méretezhető rendesen. Kb 150 ford/ perc-től müködtetve (3 szoros gyorsítás) 220 mm-es átmérő, néhány menetes tekercs adódik, és kb 1000 watt.
Ami lemaradt : a nagyon régi (50-60 as évekbeli kocsikon ) volt hosszú kardánnal hajtott dinamó,ezek is 4-6 kW tudtak,szintén a 30 V -n a még régebbi Ganz kocsikon meg akkori buszgenerátorok -ékszijhajtással--ezek z 1-2kW kategóriát képviselték..."rendes 3 oszlopos szabályzóval"---
Szia! ezek azért 6-9 kW-s generátorok.igaz már lassú fordulaton is töltenek akár 200 A-el is az áttétel miatt : töltés kezdett kb 20km/h(olyan 50 A ig ) 40km/hnál már tudja a 200A-t és ettől felfelé a 300 A-t ,itt korlátoz a töltőaut. a feszültsége 30 V-s mivel 20db NiCd akkucellát tölt -kocsitipustól függően 150Ah(ez még NiFe volt ) --220Ah vagy 250Ah cellákkal az áttétele fix 1:10 szokott lenni. ma már kiváltják ezeket a "statikus töltővel" Ez fűtési vezeték 750-1000-1500 V-ból csinálja ugyanezt kapcsló üzemben.....ha a kocsi mellett állsz hallhatód a 100-200Hz es búgást.....
SZIA! Bocs! most látom,helyesen :indukció-vonal vezetős körmös generátor...... Persze valaha én is leadtam ,de később 1 rokon tanár segitségével mindegyikből spajzoltam......
A mieinket évről évre le kellett adni. '70-ben adtam le az utolsót. Az interneten járműipari vizsgaanyagban találtam meg a fogalmat én meg 623-as általános vill. szer-t tanultam. :-(
Szia ERBE! ketté vágva a "képeket"---talán igy jó lessz! Az U3 generátor Az indukció vonal vezetős ( Tömössy M. Jenő könyve alapján ) látható is minden 1972 után gyártott vasúti személykocsi oldalán -- mint töltő gép,EVIG felirattal. a másika a T4 összeépitve a gerjesztő gépével --ilyet Buszgen -ként láttam 2,8kW ill felfelé--valamint az M63 dizelmozdony "főgépeként " 3500kW teljesitménnyel...
"indukció vonal vezetős generátor" Most olvasom először, de ha te mondod. :-) Azt hittem, elég alaposan leírtam, meg a képen is látszik a tekercs. A forgórész pont olyan, mint a többié, csak belül üres. Az üregbe belelóg a tekercs és részben a forgórész vasanyagában részben a tekercs tartójában hozza létre az erővonalakat. Közben nagyfelületű légrés van, ami bőven át tudja vinni a szükséges gerjesztést, amit ugyanolyan fűrészfogakkal visz át végül az állórészre, mint a szokásosakban. A két fűrészfog sort nem mágnesezhető fém fogja össze, gondolom rozsdamentes v. hasonló.
A varrat kialakításával hatalmas feszültségeket keltettél az anyagan, főleg ha nem megfelelő irányban húztad azokat. Cak feszültségmentesítő hőkezeléssel tudnád oldani, az meg gondolom nem jöhet szóba. Sokkal nagyobb veszélyt jelenthet a varratokban kialakult hajszálrepedés. Ezek azért alakulhattak ki mivel a fotó szerint nagy tömegű "vastag" acéllemezeket hegesztettél egymáshoz. Igen nagy volt a hőelvonás már a hegesztés alatt. Magyarul a hűtés sebessége a kritikus hűtési sebesség fölé került. Ezt pedig kerülni kell. Gondolom nem voltak az alkatrészek előmelegítve hegesztés előtt. És azt is gondolom, hogy nem "jól hegeszthető" acéllemezt választottál, hanem ami olcsón beszerezhető.
De mindezeket együttvéve, valószínűleg nem lesz akkora igénybevétel ezen a tornyon, hogy mindez problémát okozzon.
Nem akartam okoskodni, csak megpróbáltam szakmai nyelven leírni a véleményemet.
Ha a gyártó saját maga azt állítja a termékéről, hogy normál környezeti hőmérsékleten 0,3.. a nyitófeszültsége, akkor az annyi. A mérési pontosságodnak is. :-( A diódán akkutöltésnél csak az akku feszültségét meghaladó feszültségcsúcsok idején folyik áram, keskeny impulzusok formájában. Ha nem műszerrel próbálnád mérni, hanem szkóppal, érdekes képet és értékeket látnál. A többi dióda azért produkál sokkal rosszabb értékeket, mert akár 2 voltig is felugrik a nyitófeszültsége. 20 amperes generátordiódán pl. 30 A-nál már 2 V mérhető. Üzem közben a töltési áramcsúcsok akár a 100 A-t is meghaladhatják.
Multiméterrel kimértem,és ennyit mért! A többi "hagyományos" dióda 0,5-0,7 voltot zabál le! Azokat is méregettem,éppen eleget... Ezért választottam ezt :)
Úgy emlékeztem, hogy a kulcsi erőműnél megnézték a működés madarakra gyakorolt hatását. De nem találtam erre vonatkozó információt. Amit viszont megtaláltam azt akkor már úgy gondoltam hogy belinkelem.
Gyakorlatilag minimális a madarakra gyakorolt hatás akárhogy is nézzük. Az élőhelyi vonatkozásokat azért írtam, mert úgy emlékszem, hogy a Brit Királyi Madártani Társaság (fejből írom lehet hogy nem jó a név) készített egy tanulmányt a sekélytengeri (off-shore) szélerőművek madaras vonatkozásairól és ott is ezt hozták ki. Ha a madarak vonulási útvonalukat megváltoztatják, akkor lehet hogy nem érnek oda időben.... stb.
Egyébként tegnap kicsit igazságtalanul írtam hogy valamennyire demagóg az 1:10.000 arány. Ha a megtermelt energiára vetítenénk a szélenergia termelés és a hagyományos energiatermelő módok által okozott madárpusztulások számát, akkor a szélenergia szempontjából még sokkal látványosabb számot is ki lehetne hozni. Legalábbis szerintem.
Sajnálatos események következtében hozzám került egy Kawasaki motor generátora. Nagyon érdekes megoldást alkalmaz. Bár nem volt ismeretlen előttem, de ritkán kerül szem elé ilyen. A forgórész gerjesztő tekercse áll, nincsen szénkefe (sírás, kopás, súrlódás). A gerjesztést két nagyfelületű légrésen adja át a spéci forgórésznek. Ahhoz képest, hogy nagy fordulaton üzemelt a motor (nemegyszer hallottam visítani), az állórész szokatlanul nagy átmérőjű, 105 mm. Ellenben csak 20 mm vastag. Amennyire bontás nélkül meg tudtam számolni a tekercseit, 9 menet/tek. Ügyes tekercselő azonos vastagsággal legalább 1,5-szörös menetszámmal tudná betekerni, de hát nem az volt a lényeg. Az alu házat vissza kell adnom a géprombolóknak, így majd valami tartószerkezetet kell kitalálni hozzá. A forgórész is még a főtengely végén van.
Az az ornis.hu...pdf az mind az? 2 oldal, az elsőn néhány sor, a második üres.
"Ismereteim szerint ilyen felmérést hazánkban még nem készítettek, aminek talán az lehet a magyarázata, hogy nálunk még nem voltak efféle balesetek - én legalábbis még nem hallottam ilyenről." 2006.02.27 !!! A jelek szerint nem sok minden történt azóta.
"Az erőmű okozta mechanikai sérülés miatti pusztulásnál jóval jelentősebb az élőhelyelhagyás miatti veszteség." Olyat pedig az autópályaépítés is okoz, az meg volt mostanában dögivel. :-( Ha megszokták, visszatelepülnek.
A látszat azért nem mutatja azt az érző szívet, amit a borosta takar...:}}}
Én sem vagyok MME-tag, de bízvást mondhatom, kijárna a "madárbarát kert" tábla.
Pl. a hét végén vittem ki két kiló szalonnát, mert rájöttem, hogy a szotyolánál jobban jár vele a minden évben ittfelejtettt 1-2 rozsdafarkó ( nameg a többi madárka).
Ütöttem el már fecskét, pedig amikor bolondok, ötvennel se megyek az úton, egyszer egy baglyot csaptunk el a haverral, és Siófoki diszkó helyett z agárdi madárvártára robogtunk vele, sajna hiába.
Ne félj, egy varjút se láttam még kivasalva, pedig a keréktől fél méterre kavarnak, és egy-egy felhőben biztosan van 100ezer madár...
Nagyon tudok örülni, amikor a sötétződ dumáktól ( hogy ontopic legyen: az inotai kerék elveszi Fehérvártól a szelet, aláírásgyűjtéssel) hasznos dolgok buknak.
Tudod, a nyár elején Skóciában jártam, tizenvalahány kerék pörgött, mint állat, némi füleléssel 150 méterról volt surrogás, de alattuk bekerítve, tehát állandóan ott élve a nálam jobb fülű birkák ezrei nem őrjöngtek, hanem legelésztek békésen.
Pedig állítólag az infrahangokba rég beledöglöttek...
Sok német cikket, tanulmányt olvastam annak idején ebben a témában. Igazából a felhajtás nagy. Volt néhány veszélyeztetett faj, amit nagyon féltettek, mert több fiatal madár elhullott. Aztán kiderült, hogy fenn költenek a gondolán. Meg onnan indulnak vadászatra. :-(
Köszi a választ. Magam nem vagyok MME tag, csak nagy szimpatizáns.
A távvezetékes probléma sajnos közismert, de ha jól tudom most indul/már elindult az oszlopok ilyen jellegű védelmének kialakítása.
Tudsz valami arányt mint "benfentes", hogy a valóságban esetleg ahol felmérték, milyen mértékű problémát okozott madarak körében?
Mondjuk a denevéreket nem irigylem az biztos, ez eddig fel se merült bennem, hogy nekik ez mekkora problémát opkozhat. Bár általában a denevérek élettere messze van a szélerőművekétől.
"Ilyen elven a modern háborúk is a jó genetika kiválasztódását segítik. Hiszen a fizikailag egészséges, életerős embereket elküldik meghalni. A nyomi, gyenge és beteg egyedek pedig otthon maradnak és szaporodhatnak."
Ilyen elven a háborúk szűk érdekcsoportok(politikus, bankár, fegyvergyártó, fegyverkereskedő) anyagi haszonszerzését szolgálják. A fiatal, egészséges embereket halálba küldik. De ha egyikük sem megy, akkor mi van? Akkor életben maradnak. Aki háborúzni akar, az háborúzzon saját maga. Ne más farkával verje a csalánt. Én majd háborúzok akkor, ha a saját, vagy családom érdeke úgy kívánja. Értékesebb az életem annál, hogy feláldozzam a nagy semmiért. Se fiatal nem vagyok, sem egészséges.
Még szerencse, hogy nem rajtam múlik, hogy az autók széttapossák a madarakat? :-D Lehet elemezgetni, de a valamilyen szempontból gyengébb, rosszul alkalmazkodó élőlények hamarabb elpusztulnak. Ha rosszul alkalmazkodok, vagy rosszabb a genetikám, akkor én is. Akár tetszik, akár nem. A sorozatosan hátranézés nélkül balra kanyarodó kerékpárosok potenciális donorjelöltek. Tegnap is elém kanyarodott egy. Kerékpárral mentem mögötte az akció előtt legalább 200m-t. Nem vett észre... Következő életében szélgéppropellernek repülő madár lesz belőle. :-D
Valóban szóba került már. Tagja vagyok a Magyar Madártani Egyesületnek, megkerestem a központot. Hasonló jellegű madárpusztulásokkal foglalkozó szakember válaszolt. Magyarországon még nem dokumentáltak (addig) szélerőmű okozta madárpusztulást. Sokkal több madár pusztul el a védetlen villany távvezetékeken, az autók károkozása pedig fel sem mérhető. Külföldön, ahol sokkal régebben és sokkal több szélerőmű üzemel, ott is hasonló az arány, csupán a széltorony egy helyben áll és könnyű körbejárni, hány madárhulla hever alatta. :-( Külföldön is a legtöbb szó egy denevérfaj tömeges elhullásáról esett. Azt nem is vizsgálták, hátha a hirtelen lehűlés, a táplálékrovarok eltűnése zavarhatta meg őket? Mint ahogy nálunk is egyik éven a hirtelenjött őszben a legyek eltűnésével hullottak a fecskefiókák "mint a legyek".
Ilyen elven a modern háborúk is a jó genetika kiválasztódását segítik. Hiszen a fizikailag egészséges, életerős embereket elküldik meghalni. A nyomi, gyenge és beteg egyedek pedig otthon maradnak és szaporodhatnak.
Khm... Azért a madarak védelmében talán érdemes lenne megfontolni, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik egy 20 méteres forgó lapát és egy faág. Arról nem beszélve, hogy a nyomorult szélkerék is pont akkor forog a legjobban, amikor a szerencsétlen madárnak a legszarabb a levegőben maradnia. Ilyenkor nem csoda, ha tarkón kapja a lapát. Amikor a madár a levegőben van, akkor igazodnia kell a széljáráshoz, nem térhet ki jobbra-balra, amerre csak akar. Az már csak hab a tortán, hogy a madárnak az éhendöglés elkerülése végett ajánlatos kaját is keresnie, miközben a levegőben van.
Szélviharban, egy 60-70 rpm-el forgó lapát vége 200-250 km/ó-s sebességgel hasít. Szerintem az kritizálja a madarakat aki képes 30-40 méterről egy ilyen sebeséggel haladó gépkocsi elől elugrani.
Volt itt már szó korábban, hogy a szélgenerátorok el elkapják sajnos a madarakat
Nagyon helyesen. Aki hülye, haljon meg.
Az olyan madár, amelyik rá tud szállni szélviharban egy ide-oda csapkodó ágra, az tudja már kikerülni a lassan haladó lapátot, vagy az egész kócerájt, leginkább.
Az olyan jobb, ha nem örökíti a génjeit tovább...
Ha ez probléma lenne, az állatvédők a tornyok alatt hentergő madárhegyeket mutogatnák.
Én megnéztem, de őszintén szólva nem tűnt úgy, mintha baleset történt volna.
Kerékpárboltban. Megláttam, és megkérdeztem, hogy eladják-e. Kellett nekik a felni része, és a küllők.Két hét műlva hívtak, mentem érte. A hallok hibásak benne. 8cm-en 1,5kg szükséges a megindításához. Kb másodpercenként 2 fordulat kell 12V pakk töltéséhez. 2kg-os súllyal 0,7A, 5kg-ossal 2,4A-t mértem akkutöltéskor(dobra tekert zsinórra akasztottam a súlyt. Kerülete 48cm).
Ha így halad a kerékagymotor ára lefele, lehet, hogy nem is érdemes barkácsolással foglalkozni. Az is várható volt, hogy lassan megjelennek a használt motorok, nyílván egészen kedvező áron. Te hogy jutottál hozzá? Tudnál adni néhány adatot az agymotorról? Mekkora erő vagy nyomaték kell az elindításához? Kb. mekkora fordulaton ad le 12 voltot?
Én 1 méterről nézem az enyémet,mikor 260-at forog percenként! :D Megbízom benne,mert saját tervezés túlméretezve. Megáttételeztem,és már jó szélben tud termelni 13 voltot is! :) 3 ampert mértem töltéskor,igaz ez csúcs érték volt. Kicseréltem a vezetéket a föld alatt,ha áramot kötök a vezetékre,elindul a lapátkerék!! Csináljak nektek szelet vele? Egész durván tolja a 190-átmérőjű kerék... Tápegységből kimentett dióda gátolja meg a visszáramot. Nyitófeszültsége 0,148 volt!!! Nem zabál le 0,6 voltot mint a sima diódák.
"tudod, hogyan működik a légvédelmi sziréna?" Egyből én is erre asszociáltam, de crapface határozottan tagadta a lehetőséget. A számítógépemre "elvből" nincs rádugva a hangszóró. Jobban szeretem a csendet. Ha meg nincs hangja, minek nézegessem a videjót? Nem elég, ha a cikkeket elolvasom? Sokminden van, ami igazából csak a helyszínen, ott is csak "lakva" deríthető ki igazán.
Én szívesen elhallgatnám ezt a sustorgást, ha az én kertemben állna és nekem "tekerné össze" az áramot.
Egy hagyományos szélgenerátort nem közelítenék meg viharban az esetleg elszabaduló lapátok miatt. Ennél a függőleges verziónál viszont egyszerűen nem tudnak "megszökni" a lapátok a csomagolás miatt :) Én drukkolok nekik.
Voltál a helyszínen? Mert a függőleges tengelyűeknél elsősorban azt emelik ki, hogy teljesen zajtalanok!!! Kivéve persze egy-két csapkodószárnyút, de az úgyis barkácsmegoldás.
Zöldtech Figyelmedbe ajánlom az egyik hozzászólás tartalmát: "Turidani pontosan jól látja a helyzetet és a lényeget. A már meglévő piaci termék szintű függőleges tengelyű berendezések is sokkal drágábbak a vízszintes tengelyű, de ugyanazon teljesítményű szélgenerátoroknál. Mindezek mellett a függőleges verzió hatásfoka is rosszabb, akkor hát hol itt a ráció? A válasz, hogy a szakterületet csak felületesen ismerők számára hiú reményeket tápláljon valaki, üzleti megfontolásból. Egy jó marketing fogás, semmi több. "
Van valakinek működő vasmagos tárcsagenerátora? Mert én számolgattam egyet, és a kijött értékeket nincs mihez hasonlítanom (még az is lehet, hogy jó a számolás). Excelben írtam meg, érdekes játék, hogy pl. a légrés megváltoztatása hogy befolyásolja a végeredményeket.
Mivel Gyula20 erről már több alkalommal is írogatott és eléggé meghatározó építő a topicon, könnyű megtalálni vagy éppen emlékezni rá. Az 500 wattos kínai szintén szerepelt sok fényképpel, a működését is alaposan kitárgyaltuk.
Szab78 A PVT500 generátor most is kinn van az energiacentrum honlapján. A Permanentnél nem látom már egy ideje, de biztos máshol is meg lehet olcsóbban is szerezni. Még talán a Gaiasolart kellene megkérdezni.
Megbízhatóság? Inkább a kezelés hibái okoztak bajt. Terhelés nélkül NEM SZABAD megpörgetni. De így bármelyik tönkremehet.
Sziasztok!
Tudd valaki nekem mondani egy olyan céget, aki 500-1000 watt közötti motor nélküli generátor forgalmazásával foglalkozik. Mert sajnos nem találok, csak olyat sikerült felkutatni, akik 2 KW fölött gyártanak, vagy jövőre tervezi a gyártást, fejlesztés alattit. Illetve PVT500 generátort, ami állítólag nem megbízható ezért már nem forgalmazzák.
Előre is köszönöm.
Sőt, ránézésből megállapítanák a teljesítményét, fordulatszámát, és a motor berregéséből megállapítanák, milyen színű, és mekkora méretű inget hord a vezetője. :-D
Hát igen! Ha néhányan nemcsak írnának, hanem olvasnának is (vagy odafigyelnének közben :-( ), tudnák, hogy Gyula20-nak van 4 generátora. 160 KW-os, 10 KW-os 1500 W-os és egy kínai 500 W-os.
Nem nekem kellene válaszolni,de ahogy elnézem ez egy gyári generátor lehet. A nagy külső ház forog,és a tengelye áll fixen.Ott jön ki a vezeték. Szerintem ez egy "szélgép" generátora lehet :D
A nagy kerék egy 2,5m-es átmérőjű parabola antenna tartószerkezete, a lehajló lemezek rajta voltak , csak nem vágtam le őket , de igy jobb , nem esik le az szij.
Csak kicsit veszélyes , nem nagyon célszerű lengő ruházatban matatni a közelében.
Az egyes link képeit érdemes végignézni. Közepe táján találtam ezt a képet: Ne is akarjátok megszámolni, Magyarországon soha nem lesz ennyi összesen sem. Pedig nálunk is vannak hasonló kopár vidékek a Bakonyban, ahol annak idején gyakorlatoztunk.
93km/h kerületi sebességnél nem csoda, ha suhog. Anno láttam egy megoldást, ahol kisebb átmérőjű propellerek voltak felfűzve hosszú, közös tengelyre. Kis átmérőjük miatt magas volt a fordulatszám, a nyomatékot pedig a sok (6-8) propeller adta.
Kössz! Akkor vehetek csövet. :( És a nagy étmérőjű generátort és a lapátokat, hogy méretezzem? Pl.: a generátor az d=300mm + a lapátok 1100mm /teljes átmérő: r=2500mm/
Két napja "vihar" van:) Nézegettem a fordulatszámmérőt, a 190 cm-átmérőjű lapátkerék 260-at is forgott!!! Azért ott már suhogott kicsit. 6 lapátos a kerék. Mennyi lehet kb a maximális fordulat amit el tud érni?
Igen 1 csőből kijön a 3 lapát! De ne csinálj sztem 1 M-nél rövidebb lapátokat... Nálunk gyenge szél van,és arra kell tervezni. Általában alacsony fordulaton fog működni. Vagy áttételezel,vagy nagy átmérőjű tárcsagenerátort használsz. Mindkettőhöz nagy átmérőjű lapátkerék kell. Persze a kicsi is jó,dísznek :)
Az elektronikai részt azt meg tudom oldani, Van némi jértasságom különböző elektronikai egységek építésében. Nekem inkább a generátor okoz problémát. Egy 160-as kb 600-800mm hosszú PVC csőből készíteném a lapátokat, csak azt nem tudom, hogy 1db cső harmadolásával (120 fok) megfelelő lapátot tudnék-e készíteni? A generátor megyálasztása és méretezése is nagyobb problémát jelent mint5 az elektronika. Ezeknek a részeknnek a méretezésében és az elkészítés menetében szeretnék segítséget kpérni.
Szia! én a kis stabil tápokat lehagynám-- veszteség!akár +30% is. aminek stabil fessz kell abba általában beépitik-hacsak nem a "dugasztápjáb" van. nagyon sok készülék igy épül fel--trafó ,egyenirányitó, stabilizátor+ még 2-3 stabilizátor. mert 15V ac -t kap abból 12-10-9-5-3.3 stb . vagy kapcsiüzemű a tápja -- de utána még 1 stabilizátor .. amiben nincs annak nem is kell mert 10-15 V vagy 18-25V között egyaránt jól működik... a kerékpár töltése fogosabb -- az energiamennyiség oldalról...(lessz-e? ) mert azért a szélkerekeim igazán csak HOBBY gépek.. a 10W névleges teljesitményű jól elviszi a riasztót -HA MÉG 1 kb 3,,5W-nyi napelemmel "megtámogatom"!!ez azért ritkán zabál 2W fölött -- bár 744 órán át.
Fölöslegesen minek pazarolnám az energiát? Akármilyen invererem is van azon is van veszteség. Nem fogok 230v-os izzót használni, ha használhatok 12v-osat is. :D Természetesen, amit csak lehet kis stabilizált tápegységekről használnék, de fog kelleni egy 230v-os inverter is. Többször jártunk már úgy, hogy mire kiértünk az elektromos kerékpár lemerült és annak a töltését is szeretném megoldani. Én is használt aksikat fogok hassználni. A szélhez nagyon nem értek, ezért kértem segítséget.
Szia! Mivel én használt akkukkal dolgozom --ezért szeretem a párhuzamos akkukat. Másként: a 3 db sorbakötött akku azért 42 V-s .tapasztalataim szerint ekkor 150-230V-s tekercs kellene+ egy step down töltő .. szerintem nem célszerű a világitást 230 V ról üzemeltetni --a halogénból a 12v a legjobb, de elmegy még a 24 V is. a tv rádió /audió CD Video számitógép sem célszerű 230 V ról --S ezért a 42V sem célszerű.. a TE általad felvázolt töltésnél galvanikusan elválasztott kimenetű töltők kellenek-- drága s nem tudom készen találsz-e?mert a házi épités sem 1Xű.... a kerékpár nem jó példa ! MERT: 1 töltó-1 akku - 1 fogyasztó esete nálad meg hány fogyasztó van? mekkora szél teljesitményre számitasz?mert ha méred-- kiszámolod -Osszd el 3-al !! s már csak kicsit tévedtél..FELFELÉ....!!
Úgy képzeltem, hogy a 3 aksi sorba lenne kötve de a töltés és néhány fogyasztó külön külön lenne az aksikra kötve /vagyis nem sorosan, de nem is párhuzamosan/ de szükségem van a 36(39)v-ra is. A töltés 3 különálló töltőegységről történne aminek nem okoz gondot a nagyobb bemeneti feszültség. Ezért kell a kb 40v. 36(40)v-ból könnyebb 12(14,5)v-ot csinálni mint 12(14,5)-ből 36(43,5)v-ot csinálni. Mivel nem egyformák az aksik, gondoltam, hogynem lenne a legjobb megoldás sorosan tölteni őket. De te miért elleneznéd a 3 aku soros töltését /feltételezve, hogy egyformák/? Anyám elektromos kerékpárjában is 3 /zselés/ aksi van sorbakötve és a fogyasztás is és a töltés is sorosan történik.
Szia! remélem az autóakkukat nem soros kapcsolásban akarod tölteni?-Hanem külön -külön.. ha 1 akkuval számolunk akkor inkább a 28-36V -s tekercs is elég , valamint" mennyire kis áramra" gondolsz? (0,5-1-2 A ? )
Egy ideje figyelem ezt (és a hobbielektronikás) fórumot ebben a témában. Szeretnék én is készíteni egy szélgenerátort, de nem sokat értek hozzá. Az elektronika és a tekercselgetés az nem gond. Gondolkodtam a lehetséges megoldásokon és sajnos léptető (szervó) motort, étalakított autógenerátort nem valószínű, hogy tudok használni, ezért saját készítésű generátoron gondolkoztam de azt se tudom honnan kezdjem. kb 40v egyen feszültségre lenne szükségem (3db autóaksi töltésére). Nem fontos a nagy áram. Hogy méretezzem a tekercseket? milyen és mennyi mágnest használjak (nem szeretnék drága neodym mágneseket venni, inkább ferritmágnessel vagy winyóból kimentett mágnessel szeretném megoldani (ami akár itthon is található). A fikázódó válaszokat inkább hagyul. az válaszoljon aki tényleg tud és akar segíteni. Dec. 7. után tudok komolyabban belekezdeni az építésbe, addig csak az elmélet és a gyüjtögetés lehetséges. Előre is köszönöm.
Na szóval a torony valószínűleg előre gyártott elemekvől épül és mondjuk 50x50 es bádog lemezekből könnyedén össze lehet csavarozni a 30 méteres magasságig folyamatos felfelé haladással. A bádoglemezt pedig bordákkal merevebbé teszik valamint az éleket 2 centi szélesen derékszögben meghajtják ezért tünik 2 centi vastagnak.
Ha pedig a forgórész is ilyen elemekből áll akkor pedig a karbantartás is gyerekjáték.
A fordulatszám kicsi ezért a centír nem számít és ha tényleg önhordó a szerkezet akkor a tetején és az alján van csak csapágyazva .Kis trükkel elérhető hogy az alsó csapágy cseréhez ne keljen kihuzni a tengelyt csak a generátort leszerelni és a csapágyat a mennyezetről lecsavarozni és a tengelyről lehúzni .
Addig a forgórész eggy erre a célra kialakított felfekvő felületre lenne eresztve.
"Tehát a torony anyaga saccometrikusan 2 centis acéllemez." Eddig egyfolytában bádoglemezről beszéltél, meg a sejtszerkezetű erős vázakról, most meg átestél a ló túlsó oldalára. 2 cm vastag lemezből tengeri hajókat építenek, nem 10 m magas tornyot. A "hagyományos" szélkerék 100 m-es csőtornya készül ilyen vastag lemezből. Na jó, lehet, hogy csak a kisebbek, a nagyobb már 40 mm-esből készül. Legalábbis a tövénél, felfelé nemcsak az átmérője, az anyaga is vékonyodik. "Stahltürme werden aus Stahlblechen (20 bis 40 mm)" Turm
Nem figyelsz, nem figyelsz! A bádogos neked soha nem fogja meghegeszteni a szerkezetedet, mert a horganyzás azonnal leég róla. A bádog ugyanis vékony horganyzott lemez, amit forrasztani, peremezni, korcolni, legfeljebb szegecselni szoktak. :-(
Ahogy látom, szép lassan elfogynak azon hozzászólók, akik már építettek valamit ill. van működő szélgépük.
Ehelyett a már meglevő és működő berendezések elemzése és negatív jelzőkkel való illetése megy. Bárki bármit ír a működő szélgépéről azonnal megkérdőjelezitek. A Györgyi Úr gépéről szinte semmit sem tudtok, de folyamatosan kritizáljátok. Persze ezt szabad, csak szerintem nem etikus. Én nem tenném.
Jobb volna ha a készülő, saját gyártású szélgépekről cserélnénk véleményt, úgy mint régen volt ebben a topikban.
Ne vedd kötözködésnek lécci! Mi széles, és mi magas? Az ajtó nem lehet 161cm széles, képzeld el a valóságban, egyrészt egy ajtó átlagosan 2m vagy ipari ajtó mondjuk 210 magas, de akkor ha ránézel a fényképre nem lehet 161cm széles. Ha magasságra értetted az pedig biztos nem, mert akor le kéne hajolni, hogy bemenj, és mikor a kamera odament, nem hajolt le (valamelyik videón)
Amúgy amit én az elejétől kezdve nem értek, a fickó azt monda, hogy a hagyományos szélkerékhez magas drága daruk kellenek a felállításhoz, és ehhez NEM kell. Hogy a frászba állítja fel et a rohadt nehéz szerkezetet? Főleg, ha most 10m és most karnak építeni egy 30m-est. (megjegyzem egy 10 emeletes panel ház 33m!!) Másik, ha ez egy nagyon vékony anyagból van, hogy könnyű legyen, akkor egy erőseb szél simán összecsukja mint egy aluvóliát, és összeroskad. Megint csak egy állítás: nagyon könnyű karbantartani, mert alul van a generátor. Ja meg a csapágyazás, és persze felül is. Ezt pedig cserélni kell talán 2-3 évente, ezt hogyan oldják meg? Szét kell szedni a szerkezetet. A belső forgórészt csak úgy lehet kiszedni egy hiba esetén, ha ha felfelé kiemelik, mekkora daru kell egy 30-40m-es toronynál? Hát legalább 80m-es.
Jellegzetes példa arra, amikor az elmélet túlhaladja a gyakorlatot.
A héjszerkezetek és a rácsszerkezetek tipikusan olyanok amiket csak "gyomorból" nem lehet méretezni. Jó példa erre a spagettiből épített hídmodellek versenye. Maguk a szerkezetek sokszor alakra és kialakításra ellentmondanak a "józan észnek" és mégis hihetetlen terheket képesek elviselni.
A bádogosnak sohasem volt és sohasem lesz feladata felülbírálni a mérnököt, ahogy nem is kell felelősséget vállania az adott szerkezet méretezéséért.
Amúgy az oszlop függőleges oszlopai egyben a légterelők is. http://premier.mtv.hu/~/media/Images/Hirado/2009/10/27/22/bscap157.jpg_483x431.ashx Ezen a képen látható egy ajtó ami 284 pixel széles, a torony 308 pixel széles, a terelőlapát/függőles tartó 3 pixel széles, az ajtó zsanérja 21 pixel széles. http://baubid.hu/baubid-static/csatolt/uj_tipusu_magyar_szeleromu-00031283-sz%C3%A9ler%C5%91m%C5%B1.jpg Ez egy jó kép, mert több méretet is le lehet venni. Egyrészt látszik a torony teljes magassága, és ugyanakkor látszik a fennemlített ajtó is. Ezen a torony 495 pixel, a szélessége 90 pixel, az ajtó 80 pixel széles, a zsanér 7 pixel széles. A két képen a torony szélessége és az ajtó szélessége közti arány 0.88 és 0.92 ami 0.04 eltérést ad. A képek felbontásából és perspektíváiból adodóan elfogadhatunk ennyi hibát. A torony 20 vizszintes szegmensbol all. Ha elfogadjuk azon allitast, hogy 10 meter magas a torony, akkor 50 centis osztas jon ki. Az elso képen a korrigált perspektívából a vízszintes tagok közti osztás 61 pixelre jön ki, ami a lemezvastagságot 2 cmre adja. A második képen a torony magasságából és az ajtó mért szélességéből az ajtó szélessége 161 cm-re jön ki, ami az első képen mért adatokkal visszaosztva és 3 pixelel szorozva 1,7 cm-t ad. Tehát a torony anyaga saccometrikusan 2 centis acéllemez.
Természetesen az itt közölt értékek csak fikciósak és jelentősen eltérhetnek a valóságtól. ;)
"A bádogos a képpel valószínűleg elküld a búsba. De ha részletes műszaki rajzot viszel, fogja a hegesztőpisztolyt és összerakja." Jellegzetes példa arra, mikor az elmélet elkerüli a gyakorlatot. :-(
Ami sokan nem ismernek mechanikából, az-az inercia fogalma. Lehet nagyon vékony anyagokból, nagyon erős szerkezetet építeni. Akik nagyon unatkoznak és kipróbálhatják: Fogj egy dobozos sört és állj rá. Ugye a logika az mondaná, hogy összeroppan a sörösdoboz az ember lába alatt. Pedig nem. Mindaddig amíg az erő párhuzamos a doboz oldalával és egyenletes eloszlású a doboz igen komoly terhelést képes elviselni. Ez mindaddig igaz amíg a sörösdoboz oldala ki nem hajlik a függőleges síkból, mert akkor az egész öszeroppan.
A felcsuti toronynál a függőleges bordák veszik fel a terhelést és a vízszintes bordák akadályozzák meg azok kihajlását. Az egész merevítését a csavaró erőkkel szemben a keresztpántok adják. Az egész egy könnyű és erős rácsszerkezetet ad, aminél a szélterhelésre nem a függőleges bordák mérete az irányadóak hanem az egész torony keresztmetszete. Ugyanez vonatkozik a függőleges irányú erőkre is. Egy ilyen toronyra több tonnát lehet felfüggeszteni minden probléma nélkül. Minél nagyobb a torony átmérője annál nagyobb a fajlagos tömegéhez viszonyított merevsége.
Hasonló technológiát alkalmaznak a repiparban félhéj szerkezetű sárkányszerkezetek és autóiparban az önhordó karosszériák készítésénél. Ezeknél a terheléseket viszonlag vékony lemezből készített bordák veszik fel, amiknek megfelelő préseléssel adnak merevséget. Nyisd csak fel a kocsid motorháztetejét és húzd félre a hangszigetelést. A motorház lemeze alatt, egy lemezből hajlított bordát fogsz találni. A borda és a préselt motorháztető egyenként egy nyeklő-nyakló lemez, összehegesztve egy viszonylag masszív dolog. Ugyanez működik az építőiparban is.
A bádogos a képpel valószínűleg elküld a búsba. De ha részletes műszaki rajzot viszel, fogja a hegesztőpisztolyt és összerakja.
Nem számoltam újra a tornyot, mert a függőleges oszlopok szélességét és a terelőlemezek vastagságát kalkuláltam el.
Nem is olyan drága! Ha már a középkategóriából a 2-5 KW-ost választottad ki. Ha a kínai 500 W-os ~50e.-, ez 1 db ~310e.- 10-szeres teljesítménnyel? Már jók is vagyunk. Kérdés, a kínai mennyiért adna 100 db 500 W-ost? Hiszen az 50e.-ben már VÁM, ÁFA, kereskedő haszna, minden benne van. És mennyiért adna 100 db 5 KW-ost?
Van sok minden, ami nem látszik. A terelőlemezek ugyan lehetnek bádogból, de ilyen karcsú torony 0,4-es lemezből nem áll meg magában. Van egy belső szerkezet, aminek szemmel láthatóan komoly tengelye van. Akármilyen komoly, 10 m-en a szélnyomásra hajlik. Valami komolyabb vázszerkezettel meg kell akadályozni, hogy ilyen távon a külső állórészbe egy-egy turbulencia hatására bele ne karistoljon a forgó belső szerkezet. Mondjuk 2-3 m-enként 1-1 csapággyal, távtartókkal. De egyszerű. Elmész egy bádogoshoz a képpel, készítsen neked egy ilyet 10 m magasra, 2 m külső, mondjuk 1,2 m belső átmérővel. CSAK bádogból! Kíváncsi lennék, mit válaszol rá? De mint magad is megjegyezted, valahol elszámoltad. Most akkor mennyi az annyi?
"Akkor mégiscsak rendelkezel valami titkos információval, ami az egyszerű újságolvasó halandóknak nem adatott meg. :-(" Igen, azon információval amit fizikaórán és katonai alapkiképzésen ébren megtanulhat az ember. A toronyról több fotó is közzé lett téve, plusz még egy video is. Ismert legalább egy mérete, de ha más nem is látható egy ajtó az egyik fotón. Namost, a katonai alapkiképzésen úgy a tájékozódási és felderítési alapismeretek táján a kiképzők tépik a pofájukat arról, hogy miképp lehet egy tárgy méretét, egy másik látott ismert méretű tárgy mérete alapján megtudni. (A katonaviselteknek, talán a gyufásdoboz és annak élhosszúsága mond valamit.) Számítógépen könnyedén lehet pixelt számolni. Tehát ha van egy ismert méretű alkatrész akkor onnan már lehet számolni a többi alkatrész méretét.
A fizika órából a tömeg-térfogat-sűrűség összefüggések okításán kellett, hogy ébren legyen az ember. A toronyról tudjuk, hogy vasbádog, tehát az acél sűrűségével lehet kalkulálni. Egy ismétlődő alkatrészből csak egynek kell kiszámolni a térfogatát utána csak fel kell szorozni.
Ez a két módszer összekombinálva csodákra képes. Némi számolgatással, akár 10-15% pontossággal meg lehet saccolni egy szerkezet tömegét.
Végül is nem baj, ha nem vesszük észre a trükköt, de a lényeg annak az átkozott, felületen átáramló ( szerintem első körben tekintsük mindegynek, milyen tengelyű) elméleti rotornak a tudománya számít.
Azon belül hóttmindegy, milyen módon csökkenti le a szélsebességet.
"Az már csak egy barokkos kérdés, hogy miért egy HAWT számítására használt képletsort használunk egy VAWT-ra. ;)"
A képlet egyetlen hibája, hogy felület helyett átmérőt kér. Ha a szélerőmű által KIHASZNÁLT felületet kérne, talán már nem is lenne kifogásod ellene.
"A 700 kiló esetén tévedtem, mert elütöttem két méretarányt." Akkor mégiscsak rendelkezel valami titkos információval, ami az egyszerű újságolvasó halandóknak nem adatott meg. :-(
"van a terelőlapátos elrendezésben három aerodinamikai trükk ami értelmet ad a lezáróelemeknek és a bordáknak." Én akárhogy lestem a szerkezetről készült képeket és a videjót, nem láttam rajta olyan trükköt, amit valahol valamelyik szélkeréken még ne láttam volna.
Szerintem ezzel a kalkulátorral lesz az bizony 0,2W is. ;) 20 négyzetmérter, osztva 3,14-el, az 6,36, ami a gyök alatt, egyenlő 2,52-vel. Ez behelyettesítve a kalkulátorba 0,215W teljesítményt ad. Az már csak egy barokkos kérdés, hogy miért egy HAWT számítására használt képletsort használunk egy VAWT-ra. ;) Továbbá van a terelőlapátos elrendezésben három aerodinamikai trükk ami értelmet ad a lezáróelemeknek és a bordáknak. Hogy mi ez a három, azt minimális aerodinamikai és áramlástani ismeretekkel felismerhető az ingatlanmagazinos linken lévő videón látottak alapján. A 700 kiló esetén tévedtem, mert elütöttem két méretarányt.
Szánom-bánom bűnömet és helyesbítek. A súrolt kör felületének kiszámításánál nem szoroztam be a 10-et 2-vel. A helyes adatok: Így már egészen más a helyzet. 0,2 wattal már vígan meg lehet forgatni egy 10 m magas X átmérőjű szerkezetet +állandómágneses X KW teljesítményű generátort. :-)
Mit tudunk eddig a felcsúti szélerőműről, azon kívül, hogy zseniális, egyedülálló, kiemelkedően magas hatásfokú? A cikkekből kiderül, hogy 10 m magas. "- A találmány legnagyobb erénye, hogy már 0,3 méter/másodperces szélsebességnél megkezdi az áramtermelést, " Ellenben egyetlen cikkben sem találtam utalást a névleges teljesítményére, a teljesítménygörbéjére. De a legnagyobb titok a súlya! Ezt csakis bennfentesek tudhatják. :-) A fellelt adatokból sajnos sehova nem tudunk skálázni, legfeljebb az Operába. A tervezett 100 KW, 1 MW, 10 MW-os méreteit még csak felbecsülni se tudjuk. Egy dolgot tudunk: Kiszámolhatjuk, hogy 0,3 m/s-os szélből mennyi áramot produkál 10 m magas és a kép alapján nagyjából 2 m átmérőjű széltorony. Már az is zseniális munkára vall, hogy 0,1 W teljesítménnyel mozgásra bír egy 10 m magas szerkezetet, leküzdve az állandómágneses generátor ragadását (szsrobert).
Az, hogy a Gual I. által gyártott kerék alul-felül nem zárt, csökkenti annak hatásfokát, de láttam hasonló szerkezetet, ami nemcsak a végein volt lezárva, hanem osztótárcsák is tagolták. Ettől még a hatásfok nem nő az egekig.
Elárulom: Egyik sem, mert hazánkra a 4-6 méteres szél a jellemző és ennek megfelelően kell gondolkodni.
A másik gondom, hogy az általad felhozott terelőlapátos szélkerék egy elhibázott koncepció. Látszik, hogy az alkotói már láttak turbinát, ugyanakkor nem értik, hogy a levegő a kisebb ellenállás irányába mozdul el. Emiatt az hülye lenne átküzdeni magát a forgórészen, ha éppenséggel felfelé vagy lefelé is mehet. Ugyanis a szélkerekük alul és felül nyitott. Egy mozgó forgórész áramlástanilag nem azonos egy egyenes csővel. A további probléma, hogy a 3 méretes átmérőből ha leveszem a terelőlapátok vastagságát (kb.25 cm), akkor a megadott üzemi fordulatszámhoz (60 fps) kb. 7.5 m/s kerületi sebesség tartozik. Ennek ismeretében nem véletlen, hogy a majdnem 90 fokos lapátozású forgórész csak 15 m/s felett kezd optimális teljesítményt nyújtani.
A vele szemben felhozott HAWT pedig egy több mint 40 éves fejlesztési ciklus tanulságaiból megszületett termék.
Igen, valóban negyméretű építményre van szükség, ugyanakkor ezen építményt nem úgy kell méretezni, mint egy lakóépületet, mert nincs szükség komoly teherviselésre. Mindössze a saját súlyát kell elbírnia és a rotor felső csapágyazását megtámasztania. Nem véletlen, hogy a felcsúti torony is csak alig 700 kiló.
Ha már van összehasonlítási lehetőség, hát hasonlítgassunk: Terelőlemezes szélkerék sorozatban gyártott változata. Kimondottan esztétikus kivitel, amellett, hogy láthatóan jól megtervezték. 8x3 m. Felülete 24 m2. Első említett teljesítménye 6 KW 15 m/s-nál. Teljesítménygörbéje szerint 10 m/s ~2KW, 12 m/s ~3 KW, 13 m/s ~4KW. Igaz, 37 m/s-nál tud 35 KW-ot! Érdekes módon semmit nem titokzatoskodnak. :-(
FD5_3000 szélkerék. Átmérő 5 m, felület 19,6 m2. Névleges szélsebessége 10 m/s, 12-13 között már a maximális 4 KW teljesítményét éri el. Fentihez hasonlóan: 9 m/s ~2 KW, 10 m/s ~2,5 KW, 11 m/s ~3 KW
A propelleres vízszintes tengelyű szélerőgépből is van szélterelő torokkal ellátott változat. A méretek, anyagigény, a ráfordítás és a nyereség aránytalansága miatt nem használják. Ill. ritkán. Toronyházak közötti résbe építettek be ilyen formában szélerőművet. Nem ártana azt sem kiszámolni, hogy egy 5 MW-os propelleres ~11304 m2-es söpört felületéhez mekkora szélterelős tornyot kellene építeni +1/3 a kevésbbé hatékony konstrukció! (Bár Györgyi Viktor határozottan tagadja, hogy vízszintes tengelyűből 2,5-2,7 MW-nál nagyobb építhető. Lehet, hogy mégsem mozog a föld?)
100 m toronymagasság, 50% helyett 40% hatékonyság ~140 m toronyátmérőt eredményezne. Most már csupán egy statikus kellene meg árkalkuláció! Na meg néhány környezetvédő! Mit szólnak 5-6000 db 100m magas, 140 m átmérőjű (vagy fordítva), toronyhoz?
Idézem: " Gual Industrie technikai dokumentáció két típus jelleggörbéjét láthatjuk. Néhány pont adatait az itt levő kalkulátorba Zöldtech szélkerék kalkulátor beírva látszik, hogy a hatásfok meglepően alacsony. Ha Györgyi Viktor gépe kétszer olyan jó, még akkor sem eléggé."
Mekkora és milyen költségű Bábel tornyát eredményezne a "tetszés szerint", mondjuk 10 MW leadott teljesítményre felskálázott építmény? Hazai szélviszonyok mellett!!!
Tisztában vagyok vele, és szerintem a kutatónk is tisztában van vele. Az eddigiek alapján viszont ami lejött, hogy nem hagyományos paramétertartományra tervezi az erőművét és nem sufnierőművet tervez. A HAWT technológiának megvan a méretbeli limitje ami felett életképtelen. Ugyanez miatt életképtelen egy bizonyos szélsebesség tartomány alatt.
Amikor a szélerőművek hatásfokával dobálóznak, akkor mindig az optimális környezeti értékekre értik azt. Csakhogy ez a hatásfok semmit nem ér, ha az év 90%-ában áll ez az erőmű. Aki épített már kicsi szélkereket az tudja, hogy rohadtul jól néz ki papíron a 400W@15m/s és milyen ciki amikor egy lágy szellőnél megkérdezi a szomszéd, hogy miért is áll a kerék.
Egy energetikai rendszer építésél két gazdaságossági tényező van: a, nagy darabszámú olcsó rendszer b, kis darabszámú drága
Szélerőműnél egyértelmű, hogy a nagy darabszámú, olcsó rendszer nem járható, pont a szélkeresztmetszetre vetített kicsi energiasűrűség miatt. Tehát, marad az, hogy óriási szerkezetet kell építeni, ami képes megfogni a nagyon alacsony szélsebességek energiáját és méretben a végtelenségig skálázható felfelé. Erre a HAWT nem alkalmas, egyrészt a fent említett limitációi miatt. Ugyanezen energiasűrűség miatt nem lehet nagy gépet drágán építeni, mert sohasem térül meg. Tehát csakis olyan rendszer a megoldás ami nagy és olcsó, csakhogy mint a klasszikus viccben a három opció közül csak kettőt választhat az ember.
Ugyanez vonatkozik a szélgenerátor építésében alkalmazott technológiákban. Jelen pillanatban a nagyteljesítményű szélgenerátorok valamilyen kompozit technológiával készülnek. Ugyanakkor a felcsúti torony sima bádogos és köművesmunka. Skálázzuk fel ezt a tornyot a tízszeresére, cseréljük ki a vasat vasbetonra. Működni fog? Igen. Próbáljuk ugyanezt tenni egy HAWT-al. Működni fog? Nem.
Evolúciós szabály, hogy csak azon élőlények maradnak fenn, amik képesek kihasználni a környezeti lehetőségeket a túlspecializáció veszélye nélkül. Ugyanezen szabály a technológiában eltorzul, mert a gazdasági indokok miatt minden berendezést túloptimalizálunk a legalacsonyabb ár és a látszólagos legnagyobb hatásfok elérésére. Jelen pillanatban az egész szélgépes technológiában egy ilyen túloptimalizáció van. Minden a HAWT rendszerekről és az ahhoz szükséges fejlesztésekről szól.
Végezetül, nem vagyok Györgyi úrnak, stílusának és a módszereinek híve, viszont van pár meglátása ami mellett nem lehet elmenni.
Azért nem hinném, hogy azt az alapvetést nem ismered, hogy egy szélkeresztmetszetben mekkora energia van, és azt milyen sebességcsökkentés nyomán lehet kinyerni optimálisan;
Ugye?
Innentől lehet olvasgatni.
Én, aki még nem épített soha még egy LED meghajtására alkalmas szélkereket se, de mondjuk 35 éve tervezgetek, elgondolkodtam a világ megváltásának ilyetén módján.
Én tudok jobbat, de sajna még nem oldottam meg ( nem szélügy)
Off Néhány apró rosszindulatú gondolat: Felcsúton tevékenykedik és Viktornak hívják. Miközben a katonai akadémián tanult, teológiát hallgatott a ... egyetemen. Közben lehet hogy híreket szerzett? :-(
Egyrészt a hírek alapján az áramlástani tanszék a BME egyik legprofitorientáltabb tanszéke. Több milliós bevételeik vannak csak különféle építészeti makettek áramlástani analíziséből. Mivel nekik van az egyetlen nagyméretű, működőképes szélcsatornájuk Magyarországon, ezért áramlástani kérdésekben megkerülhetetlenek. Ezzel nagyon is tisztában vannak és meg is kérik az árát a rendesen. Rendkívül jó elméleti szakemberek, de többen javasolták, hogy az eladható áramlástani ötletekkel óvatosan keresse meg őket az ember, mert szeretik azokat "magukévá tenni".
A másik oldalon ott van Dr. Györgyi Viktor aki összekalapolt egy adag pénzt a modellkisérletekre (ez a BMEs árfolyamon milliós összeg is lehet), egy működő prototípusra és egy kutatási központra, és előfordulhat, hogy mindeközben sikeresen elfelejtette megosztani a mérési eredményeit a BMEsekkel. Erre is utal a "A Tanszék sem a turbina-modell paramétereinek mérésében, sem az eredmények kiértékelésében nem vett részt." mondat a nyilatkozatukban. Namost, egy ennyire összetett szélgép esetében az igazán szaftos dolgok a mérési eredményekből derülnek ki.
És emellé bejön a képbe a politika. Ha tényleg életképes Dr. Györgyi ötlete és sikeresen meggyőzi a politikusokat, hogy pénzt fektessenek a fejlesztésbe (ez a politikai nézetei, kapcsolatai és a közelgő választások várható kimenetelét ismerve ez elég egyértelmű), akkor jópáran megfognak sértődni, mert kimaradtak a pixisből.
Szóval erősen félek attól, hogy jó magyar szokás szerint a technikai és tudományos érvek elsikkadnak amellett, hogy ki kezelje a pénzszivattyú karját.
Erre gondolsz? Ez az STK motorok állórésze. A vöröses-sárgás ferde sávok a vasmag. A tekercs nem látszik. Valószínűleg a generátor állórésze is ilyen. ezzel a döntéssel-elcsavarással lehet elérni, hogy a motor egyenletes nyomatékot adjon, generátornál meg az állandómágnes ne ragadjon (szsrobert!).
Dr. Györgyi Viktorról és gépéről 18.-án új videó került fel a netre. Láttátok? http://www.ingatlanmagazin.com/11006/Video_grandiozus_magyar_vilagszabadalom_az_uj_szeleromu_forradalmasithatja_a_vilag_megujulo_energiatermeleset
""A tekercselés valjon hogy nézhet ki az állórészben?"" "Pontosan úgy, mint bármilyen más 3fázisú X pólusú motorban." Ok, de egy fényképen láttam vlami furcsát, valami ferde réz dolgokat az állórész felületén, és nem értettem. A fénykép meg elég rossz minőségű.
Írtam neki még reggel :D De nem azt, hogy gyárat alapítok, és küldjenek egy mintát, hanem csak árat kértem 1 típushoz. Az hogy gyár, ok, és hogy a viszonteladók. .hát azok sem írnak árat. Ha van egy termék, és ezt a net-en hirdetik, akkor nyugodtan írhatnának árat, vagy hogy merre lehet megvenni, de hát franciák... mit várok tőlük... akik kerültek munkakapcsolatba franciákkal, tudják miről beszélek.
"A tekercselés valjon hogy nézhet ki az állórészben?" Pontosan úgy, mint bármilyen más 3fázisú X pólusú motorban. Itt csak beágyazták valamibe. Lehet, hogy beöntötték műgyantával, lehet, hogy csak műanyag kupakot húztak rá. Akkoriban vett Bazarghai LG mosógép direct-drive motort, ami szervizben ~18000.-. Kb. 400 wattos. Ha megnézed a képeit és összehasonlítod az Alxion-nal, ég és föld a különbség a kivitelben. Becsülhetően árban is. Másik összehasonlítási alap a 4000-es hozzászólások táján fényképekkel is szerepelt, hosszan kitárgyalt kínai 500 W-os generátor. Kivitelben megint csak közelébe se érhet, az ára 50-60e.-. Gyártók ritkán írnak árat, az a viszonteladók feladata. Ha írsz nekik emailt, megemlíted, hogy szélkeréküzemet szeretnél alapítani évi 25000 db-os termeléssel, kapsz egy jó árajánlatot. Abból már lehet kalkulálni. Ha ezek után kérsz tőlük 1 db-ot próbára, talán megdobnak eggyel. ("Minta érték nélkül")
Megnyugodtam, hogy akkor nem valami bűvésztrükk, ahogy a néni szokott lebegni a levegőben :D Te láttál már árat valahol? végigtúrtam a net-et, és hihetetlenül titkolják.. miért? A tekercselés valjon hogy nézhet ki az állórészben?
A szépen megépített szélkeréken kialakított helyre kell felcsavarozni. Körben a peremben látszanak a csavarlyukak. Az állórészt meg értelemszerűen a szélkerék csapágyháza körül kialakított helyre. Precíz munkát és tervezést igényel, de ha tudja a tervező, mihez építi, nem probléma.
Engem az zavar, hogy ott középen tátong az a nagy lyuk... mit lehet kezdeni vele? és hol vannak a csapágyak? Mitől fog középen maradni a forgórész?? Komplett robbantott rajzot nem találtam az oldalon, nem tudsz valahol?
Ha beütöd a Googlebe, hogy teslameter vagy gaussmeter tucatszámra fogsz találatot kapni erre a műszerfajtára. Majd minden elektromos gép fejlesztéssel foglalkozó cég rendelkezik ilyennel, mert enélkül nagyjából a ötletelés és nem mérés amit végeznek. A legolcsóbb úgy 190.000 HUF körül mozog. Ezeknek a műszereknek a mérési elve a Hall-cellán alapul ami gyakorlatilag egy olyan anyag ami az ellenállását a körülötte lévő mágneses tér erősségének és irányának függvényében változtatja. Az általam mért értékek nagyjából jó közelítést adnak egy légmagos tekercselésű és egy vasas tekercselésű tárcsagenerátorhoz. Egy vasas generátornál közelítésként a mágnes gyári indukciós adatainak 80-90%-ával számolhatsz. Ennél pontosabban a mágneskör pontos ismerete nélkül nem lehet saccolni, mert függ a vaskeresztmetszettől, a vasanyagtól, a légrésen át szinte mindentől. Jó közelítést lehet elérni a korábbi posztokban leírt szimulációs programmal.
Egyébként nem vagyok hozzáértő, csak motorfejlesztéssel is foglalkozó cégnél dolgozom és sokat beszélgetek a motorfejlesztő kollégával. De ettől még én is csak gányolok.
Bár ezt meg én írtam az 560-asban. "Utaltam is azokra a gyönyörű nagyátmérőjű "lassú motorokra". Csak ne lennének olyan iszonyú drágák!" Megvan! 2006. 02. 14. 237-es hozzászólás Még a kép is ott van. A cég kezdőlapján pedig jól látható a generátor felépítése.Alxion kezdőlap
Hiába no! Egy újszülöttnek minden vicc új! :-) Alxion 564-es hozzászólás 2006-ból. Még néhány hozzászólással ezelőtt eldicsekedtem vele, pedig nem is én idéztem, hanem pusztai18. Akkoriban viszont alaposan átnyálaztam az oldalt.
Fordítva szoktam elindulni. Ha megadják az elvárt teljesítményt, feszültséget, fordulatot, akkor van miből kiindulni. Pl. milyen széles a pántolószalag? Mekkora légréssel szeretnél dolgozni? Mekkora legyen a max. átmérő? Csak sorba akarod rakni a tekercseket, van van kedved szórakozni az átlapolással, hogy megháromszorozd azonos méretben a teljesítményt? Mit érsz egy vázlattal, amit félbehagytam?
Igen, nagy emelkedésű. De ez ennél sokkal összetettebb dolog. Ezt itt a fórumon hosszú volna most elmagyarázni, mert túl bonyolult volna. Itt egy írás a szárnylapát tervezésről:
http://lajli.gau.hu/~gabesz/menu/wind/wind.htm
Én is ebből okosodtam :-) Nagyon jól érthetően magyarázza az összefüggéseket. Segítségével kiszámítható, tervezhető a lapátozás. Pl.: hogy a lapát melyik metszeténél mekkora szögben kell állnia. És az adott sugárban milyen szélesnek kell lennie a lapátnak. Mekkora a helyi gyorsjárási tényező, stb....... Én ezzel a segédlettel tervezem a szélkerekem lapátjait. Nem kell hozzá matematikusnak lenni. Így biztos hogy jó lesz a hatásfoka! Nem kell kísérletezgetni tippelni, hinni hogy most már biztosan jó lesz, stb... Tutira lehet menni!!
Nekem nincs trafólemezem, azt sem tudom, honnan kellene szerezni. Évek óta nincs nagy trafó sem a roncstelepen. Tehát nekem marad az acél pántoló szalag (meg a hangszóró mágnes). Meg az én lehetőségeimhez jobban igazodik a tárcsa alak. Ha másokat nem érdekel itt a fórumon, akkor nekem küld már át a számolásod eredményet. Mágnesek száma, nagysága, tekecsek száma, a tekercsekhez tartozó vasmag mérete, várható teljesítmény stb. Annyi adatot, ami tíz percbe belefér. Ja, és van konkurenciád: http://www.alxion.com/bin/e_eoliennes.html A PDF fájlokba ott van a geometriai adata is a generátoroknak.
Amit néhány napja tervezgettem, számolgattam, az valódi trafólemezből készült volna. 0,5 mm vastag, 2 cm széles szalagok feltekergetve, majd betekerve laposan elterített tekercsekkel. A rézzel együtt ~ 2-4 mm légréssel (vas-mágnes távolság). Mire kiszámoltam, gyorsan lemondtam róla. Kb 3x annyi anyagból sokszoros munkával fele teljesítményt tudna, mint a korábban már ismertetett egykori motor átalakítása. Van még néhány elfekvő 2 m hosszú, 59,5 cm széles trafólemez táblám. Egyébként semmi akadálya, hogy ismertessem és kiszámoljam a javított tárcsagenerátor készítését.
Az tárcsagenerátor olcsósításnak következménye a nem oda való anyagok felhasználása. A 11984-es hozzászólásomba volt egy fénykép, azt az állórészt akarom megcsinálni a tekercsek számára. A netről vett tipp alapján ez acél pántoló szalagból lesz összehozva, egyik oldal lefestve, majd feltekerve a szükséges átmérőre. Tudom, hiszterézis stb., meg a hangszóró mágnes fúrata is elősegítik a mágnesességből adódó nyomaték hullámzást... De nézzük a jó oldalát: -8 esetleg 16 db mágnes akciós roncstelepi áron : max 800 Ft - Pántoló szalag kilója 600 Ft. De a szomszédban tábla lemezeket árulnak, amik raklapon jönnek hozzájuk, és pántoló szalag fogja össze a lemezeket. Ez ott hulladék, igaz, 2-3 méteres darabokba van, de ez egy ügyes barkácsolónak nem akadály. -Talán Te mondtad a rézdrótra : 2000-3000 Ft. ( bár nagyon nézegetem a szomszéd műanyaggal bevont kerítésdrótját ). Ez már nem kifizethetetlen ár, persze nem is lesz belőle precíz generátor.
Ezt én írtam: "Szerintem sok embernek elveszi a kedvét a szélerőmű építéstől egy jó tárcsagenerátor ára." Ha menne ilyen stílusban a generátor, talán többen is kedvet kapnának a szélkerékhez.
Hogyan érted ezt a lemezelt szénacélt? Már korábban is figyeltem, csak nem értem, mit és hogyan akarsz lemezelni. A tekercsekben van jelentősége a lemezelésnek, az állandó mágneseket hordozó törzsben nincs.
Üdv Crapface! Köszönöm a segítséged. Őszintén szólva számolok is vele, mert egy hozzáértő azonnali saccolása is többet ér, mint az én egy hetes vackolásom. Légy szíves, gondolj már arra, hogy itt hozzá nem értőkkel állsz szembe, ebből az egyik biztos én vagyok. Így aztán a pontos mérési adatod nekem semmit nem mond. (Most néztem meg a neten, hogy miként mérhettél, egyáltalán van-e közvetlenül a Teslát mérő műszer). Engem most előbbre vinne egy olyan válasz is Tőled: lehet hogy jó lesz a hangszóró mágnes, vagy kapnék egy megközelítő értéket arra, hogy mekkora Tesla értékkel érdemes számolni a szélgépes generátornál, ha a vas lemezelt szénacél. A válaszokat előre is köszönöm.
Ez elsőre teljesen igaz --de kicsit több mint 1mFt-t kaptam vissza NEP pályázatból.
Tehát az én bekerülési költségem 2mFt, és ez számit!!
Igy a megtérülés 13 év és három hónap.
A jelenlegi ÉMÁSZ árakat figyelembe véve , nem igazán tudom elképzelni, hogy az áramszolgáltató a közeljövőben jelentős árcsökkentést hajtana végre.
Talán ezen a Fórumon irta valaki, hogy beszerezhető 230W-os napelem , ha jól értettem 100 Ft. körül.
Azt hiszem ha nem lenne meg a rendszerem arra igen ráhajtanék, hiszen egy 2,3kW-os rendszer kb. 1 mFt + inverter kb. 350 eFt.
Áramszolgáltató rácsatlakozás ingyenes.
Ennél a megtérülési idő kb. 11-12 év. NEP nélkül!!!
Néha, néha nagy viharban rákapcsolom a nagy generátort 10 kW-ost , az valóban ad 1-2 kW fölötti teljesítményt , de erre számítani nem lehet, inkább csak érdekesség .
Szerintem a szél ügyeket csak akkor érdemes tovább tervezned , ha pár hónap
"A lapátok maximum 7-8m/s ra legyenek optimalizálva. ( ez lapátok szélességében jelentkezik) Az ilyen lapátoknak 3-5 ös a gyosjárási tényezője, tehát nagy nyomatékúak és lassúak mintegy szélmalom. Pl.: 6m átm. 4 es gyorsjárási tényezővel 4,5m/s szélben: 51 ford./ perc!"
Úgy érted, nagy emelkedésű? Kb mekkora? (szögben, vagy mm-ben)
Kibújott a szög a zsákból. :-( Dollármilliárdok a szélben A BME ...elhatárolódik "Kijelentjük, hogy Györgyi Viktor fenti cikkben publikált szakmai koncepcióját az Áramlástan Tanszék hibásnak tartja, és attól elhatárolja magát."
ez egy gyári.
Nekem 1Xűnek tűnik -pont arra való amit leirtál.
A 3 képet nem engedi idetenni.....
A lápátátmérő 2.5m 
51 fázisú kínai generátor: 4603, 4634-es hozzászólás környéke.
A mágnes erősségét 1,4 T-re állítottam. Az összeállításban a nagy légrések miatt a tekercsekben max 0,7 T, a mágnesben 0,8-0,9 T. Az eltérés az bizony átmászik a légréseken.
Erre gondoltál? Mert itt is inkább az egymáshoz túl közeli szembenálló pólustörzseknél tér el a mágneses tér, de ott sem hiba, mert az átmenet éppen a pólustörzs előtt halad el. Átmenet, váltás.
Nem szúrtam be, csak hirtelen rákattintottam a "Mehet"-re.
Érdekes egy oldal! Második sor!!!
Ha a gyártó saját maga azt állítja a termékéről, hogy normál környezeti hőmérsékleten 0,3.. a nyitófeszültsége, akkor az annyi. A mérési pontosságodnak is. :-(
Nagyon érdekes megoldást alkalmaz. Bár nem volt ismeretlen előttem, de ritkán kerül szem elé ilyen. A forgórész gerjesztő tekercse áll, nincsen szénkefe (sírás, kopás, súrlódás). A gerjesztést két nagyfelületű légrésen adja át a spéci forgórésznek. Ahhoz képest, hogy nagy fordulaton üzemelt a motor (nemegyszer hallottam visítani), az állórész szokatlanul nagy átmérőjű, 105 mm. Ellenben csak 20 mm vastag. Amennyire bontás nélkül meg tudtam számolni a tekercseit, 9 menet/tek. Ügyes tekercselő azonos vastagsággal legalább 1,5-szörös menetszámmal tudná betekerni, de hát nem az volt a lényeg.
Ne is akarjátok megszámolni, Magyarországon soha nem lesz ennyi összesen sem. Pedig nálunk is vannak hasonló kopár vidékek a Bakonyban, ahol annak idején gyakorlatoztunk.
Lakókocsival a vadonban kempingezőnek tökéletes.
Így már egészen más a helyzet. 0,2 wattal már vígan meg lehet forgatni egy 10 m magas X átmérőjű szerkezetet +állandómágneses X KW teljesítményű generátort. :-)
Már az is zseniális munkára vall, hogy 0,1 W teljesítménnyel mozgásra bír egy 10 m magas szerkezetet, leküzdve az állandómágneses generátor ragadását (szsrobert).
Terelőlemezes szélkerék sorozatban gyártott változata. Kimondottan esztétikus kivitel, amellett, hogy láthatóan jól megtervezték. 8x3 m. Felülete 24 m2. Első említett teljesítménye 6 KW 15 m/s-nál. Teljesítménygörbéje szerint 10 m/s ~2KW, 12 m/s ~3 KW, 13 m/s ~4KW. Igaz, 37 m/s-nál tud 35 KW-ot! Érdekes módon semmit nem titokzatoskodnak. :-(
FD5_3000 szélkerék. Átmérő 5 m, felület 19,6 m2. Névleges szélsebessége 10 m/s, 12-13 között már a maximális 4 KW teljesítményét éri el.
A kép lemaradt. Már megint kétszer kellett megírnom, mert haldoklik a zindex.