Van egy emberkém, aki elég fontos láncszem lenne. 1940-ben született, fogalmam sincs hol? Annyit tudok, hogy valószínűleg Csongrádról származik, mert voltak ott látogatott rokonai. 1998-ban halt meg Szolnokon. Még 8 év, mire szabadon kutatható lesz elvileg. Valahogy addig nem szeretnék várni.
Tudom hol lakott, hol és hogyan halt meg. A sírját is tudom hol van. A lánykori nevét is tudom. A szülei nevét viszont nem. A születési anyakönyvi kivonata reménytelen. A házassági is, mert 1957-58 környékén mehetett férjhez, mert 1959-ben született egy fia. Az illető fiú nem tudja ezeket az adatokat megadni, mert az anyukája anno öngyilkos lett, azóta mindenféle vele kapcsolatos témáról hallani sem akar és semmilyen papírt nem őriz vele kapcsolatban.
Két napja gondolkodom azon, hogy tudnék bármilyen infót szerezni róla, amin továbbjuthatnék. Kórház (skizoid problémák miatt gyakran kezelték pszichiátrián), rendőrség, igazságügyi orvosszakértő, stb. mindenféle eszembe jutott, de nem nagyon hiszem, hogy szóba állnának velem, mert nem vagyunk rokoni kapcsolatban. Két napja azon agyalok, bemegyek a temetőgondnokságra valami szöveggel, csak még nem találtam ki mivel nem dobnak ki?
Van némi esélyem, hogy megadják esetleg az elhunyt édesanyjának a nevét?
Ez jogos, néhány ezer embert össze is kerestem már, sült galamb nélkül. Az én családfáim többnyire GK eredetüek, amik nincsenek indexelve, ráadásul itt ott valami szláv-latin-magyar keverék írásmóduak. (Még szerencse, hogy valamikor tudtam egy kicsit oroszul.). Az igazi Löveyeknek valószínüleg sokkal több információjuk van ebben az esetben, mint nekem. A források pedig családi eredetüek, amire nekem az anyakönyvekböl lehetöségem volt, már összekerestem.
Az FS-en ott fenn volt 1920 már évekkel ezelött is, vagy csak most kerül fel? Az érdekes, hogy vannak-e lefilmezett anyagaik, amik a jövöben kerülnek fel. Már próbáltam ezt kideríteni, de nem sikerült. Szabolcsban 1909 után születésit keveset láttam. Azokra azt mondták, addig kapták meg. De jó lenne, ha 1920-ig ott is fel tudnák tenni.
A lövöi Lövey családfát keresném használható formában. Van rengeteg régi adat róluk, de úgy tünik, még senki se vette igazán a fáradságot összeállítani a családfát. Az egyik ükanyám Lövey Charitas 1820-ban született Lövön, az apja Lövey Ferentz az anyja Szolnoki Jármy Erzsébet. A Jármy családon keresztül el lehet jutni az FS-en Árpádig meg Ádám és Éváig - szó szerint, nem vicc - , de nem tudom kitalálni, ki volt Lövey Ferentz apja, mert a ref anyakönyv csak rövid idöszakszt mutat Nyírlövön meg Kopócsapáthi(Aranyosapáti)-ban is. Pedig becslésem szerint valaki biztosan feldolgozta már öket.
Sajnos csak a levéltárban, vagy helyben az önkormányzatnál, ha segítenek. Az FS-en az van, amit a mormonok megkaptak filmezésre, Születési adat szinte sehol sincs 1909 utánról, halotti, házassági azonban lehetséges.
Nem tudom mennyire segítség, de anno nagymamámék falujában volt szokásban, hogy azokat a neveket, amik gyakoriak voltak, 'felruházták'. Pl. nagyapám Szabó István volt és még rajta kívül egy páran. Így nagyapám P. Szabó Istvánként volt ismert. A P. az anyja lánykori vezetéknevének a kezdőbetűje. De volt B. Szabó István is, viszont ő onnan kapta a B betűt, hogy bádogos volt. Amennyire nekem lejött, ott a logika szerint főleg a foglalkozás kezdőbetűjét használták elsősorban. Az anyakönyvbe való beírásuk viszont random volt. Volt akinek beírták, volt akinek nem. Akinek viszont beírták, a gyereke is automatikusan B. Szabó lett.
Igen az eredeti könyveket, füzeteket foghattam a kezembe. Az "leveszett" ak.-re nem kérdeztem rá mivel a levéltár adatbázisában sincs benne. Az összeírások 1771-ig maradtak fenn.
Akkor te már megjártad a levéltárat Jánoshida ügyben! Ott nem kérdezted hova v. hogyan tűntek el az anyakönyvek? Második világháborúban talán. Ha tippelnem kéne. De ha eltűnt az első (eredeti) keresztelés akv. akkor hogy maradt fel belőle oldal, amit fel is raktál?
Az én családfámat két helyen érinti egyelőre Jánoshida:
1. Mark(l)ovits János x Dotlik Erzsébet házaspár révén. Ez a férj első házassága, aki valahonnan Jánoshidára keveredett molnár révén, majd elvette a falubeli Dotlik Erzsébetet ( aki nem a rokonom). Dotlik Erzsébet keresztelés anyakönyvi bejegyzését megkerestem, reménykedve hátha beírták a házasságit. De nem :-( Pedig első gyermekük 1789. nyarán született, úgyhogy előtte hónapokban, években házasodhattak. Pont ott, ahol kezdődik a meglévő házassági anyakönyv. pech! :-(
2. Karkusz Imre x Farsang Ilona, akiknek első gyermekük 1771-ben született Jánoshidán. Később elköltöztek. Sajnos, 1771 előtti évek házassági anyakönyve is ismeretlen és több ilyen nevű személy született a faluban az 1700-as évek közepén. Ugyhogy ez is zsákutca. :-(
Szóval ha van a két időszakot érintő összeírás, akkor érdekel és akkor küldök email címet.
Vannak összeírások csak azokat nem fényképezték le. Ezért voltam a pest megyei levéltárban és lefotóztam azokat az oldalakat, ahol a hidaiakat írták össze. Ha kell, elküldöm emailben a google drive linket ahonnan le lehet tölteni a képeket.
A Kálniczky László féle mikrofilm nyilvántartás sem tesz említést 1711-1789 közötti halotti és házassági anyakönyvekről Jánoshidán. Ebből arra gondolok, hogy a megyei levéltárban nem fogjuk megtalálni.
Ezt a "problémát" meg kellene írni a megyei levéltárnak. Ők csak tudják, hogy hol a eredeti és a másolat. Írtál már nekik? A jánoshidai plébániát nem kerested?
A másoló premontrei pap a másolat végén megemlíti annak okát és idejét is. A másoló egészen 1816-ig újra lejegyezte a keresztelési bejegyzéseket. Képen fent az eredeti, lent a másolat. Tehát 1711-1789-ig csak másolatunk van. Nagy a valószínűsége, hogy a hiányzó házassági és halotti bejegyzések abban a könyvben vannak, voltak amiből a keresztelési adatokat kimásolta.
Igen, kutattam Jánoshidát, meg még kutatnám is, csak én is elakadtam az 1789-es évnél, szintén a házassági anyakönyvek hiánya miatt. Én sem találtam arra vonatkozólag semmit, hogy 1711-1789 között miért vannak csak keresztelési akv-ek. Én azt gondoltam (saját teória) hogy nem is készültek. Csak az 1789. év után írták a házasságokat. Gondolom nem szükségszerű, hogy egyazon évben kezdődjék a három esemény (születés, házasság, halál) anyakönyvezése. Talán a plébánián vagy a Váci Egyházi Levéltárban lehetne érdeklődni erről az anomáliáról. Esetleg a JNSZ Megyei levéltárat is meg lehetne kérdezni.
Azt gondolod, hogy az FS-en csak a másolati akv-ek kerültek mikrofilmezésre? Miből gondolod ezt?
Jánoshida 1789 előtti házassági és halotti anyakönyveivel találkoztál már a kutatásaid során? Mikrofilmen és az elveszett ak. listáján sincs. A keresztelési (1711-1789) ak. is csak másolat az eredeti nincs mikrofilmen.
Akkor ezek szerint a korábbi időszakból nem találtál semmit az anyakönyvekben? Először, ha még nem próbáltad, a FamilySearch keresőjében a nevek (pl. házaspár neve), helyszín, évszám megadásával is próbálkozhatsz. Nekem sokszor segített. Vannak még adóösszeírások is az általad felsorolt településekről, talán ezekben találsz valamit. https://www.familysearch.org/search/catalog/434459?availability=Family%20History%20Library
Szinte kizárólag JNSZ megye az "illetékességi" területem, azon belül a katolikus anyakönyvek. Többek között Kunszentmárton, Törökszentmiklós a kutatott települések között van, ezen felül Jászberény és a Jászság, Tiszabő, Kőtelek, Nagykörű, Fegyvernek, Kunhegyes. Az említett családnevek közül a Nagy család szerepel a családfámon. De Nagy családnévből rengeteg van, nem túl ritka.
Füzesgyarmaton majdnem mindenkinek volt valamilyen rövidités a vezetéknevében, de keveset lehet tudni arról, hogy emögött mi volt a logika. Van egy házaspár, ahol a férfi neve az évek során érdekes változásokon ment át. Kiváncsi vagyok, szerintetek ugyanazon pár gyerekeiről van-e szó az alábbiakban. Másik Nagy András nincs, másik Nagy akárki és Csák Judit esküvő sincs, és Füzesgyarmaton tisztességesen jelezték, ha valaki máshonnan való. A keresett ősöm az 1. gyerek, Judit lenne, ő a saját 1853-as házasságijában E. Nagy Judit néven futott.
Abból, amit leírsz, nekem is úgy tűnik, hogy a vőlegény nem lehet az általad hozott Balázs Erzsébet fia, hiszen ha feltesszük, hogy Malik Mihály (mondjuk) 1800-ban született, akkor az anyja (az első, valószínűleg megbízhatóbb anyakönyv szerint ~1788-as, a második szerint ~1792-es születésű) biztos, hogy túl fiatal hozzá. Ebből a szempontból szerintem mindegy, hogy Malik György mikor halt meg, vagy hány éves is volt, amikor elvette Balázs Erzsébetet.
Ahogy írod,könnyen lehet, hogy György és Miklós testvérek voltak (György kb 1786-ban született, Mihály kb 15 évvel később, tehát elvileg belefér), és György egy olyan nőt vett el, akit úgy hívtak, mint az anyját: ha a Balázs-család nagy volt, simán lehetett benne több Erzsébet is, akiket a családon keresztül ismert meg, vagy valamilyen vagyonegyesítési céllal összeboronálták őket. Célszerű lenne megkeresni az ő születésijét is, megnézni, kik a szülei, illetve ugyanezt megcsinálni Mihállyal is, ha már csak az anyja nevét tudjuk.
Hogy bonyolítsam a dolgot, az is lehet, hogy Györgynek csak a mostohaanyja volt Balázs Erzsébet: ha György vér szerinti anyja meghalt és az apja új feleséget hozott, kézenfekvő lehetett az új feleség családjából házasodni, mondjuk az új feleség egy bátyjának szintén Erzsi nevű lányát elvenni, akár szerelemből, akár érdekből. Szóval én mindenképpen megpróbálnám megkeresni Mihálynak és Györgynek a születését, ha megvannak.
Szeretném kikérni a véleményeteket egy problémával és egy házassági bejegyzéssel kapcsolatban:
Malik Mihály 1819-ben 21 évesen Sarudon feleségül vette Varga Máriát. Mihály állapotához (Conditio) a következő van írva: filius familias, a szülőkhöz (Parentes): vidua Elizabeth Balázs mater.
Mit is jelentenek pontosan ezek a bejegyzések?
Balázs Erzsébet férje Malik György volt. Eddig úgy kezeltem, hogy Balázs Erzsébet volt Malik Mihály édesanyja, azonban ilyen keresztelési bejegyzést nem találtam. A most megtalált házassági bejegyzés alapján nem lehet az anyja, mert Malik György és Balázs Erzsébet 1807-ben házasodtak össze Sirokon, a bejegyzés alapján György 21 harsányi származású nőtlen fiatalember, Erzsébet 19 éves siroki leány volt. GYermekük született HArsányban és Sarudon. Malik György 1817-ben meghalhatott, halotti bejegyzése hiányzó anyakönyvek miatt nincs meg, azonban van egy özvegy Balázs Erzsébet házasság 1818-ban, ahol 26 évesnek van jelölve (picit fiatalította magát).
Lehet, hogy György életkorát elírták és valójában özvegy volt, amikor elvette Balázs Erzsit?
Illetve most inkább azt gondolom, hogy lehet hogy Malik Mihály testvére volt Malik Györgynek és nem a fia?
Sarudon éltek Malikok akkoriban (is), azonban valószínű, hogy Mihály és György máshonnan valóak.
Familysearch-ön kutattam eddig kótaji családokat, de 1909 után már nincsenek kótaji adatok. Megnéztem egy pár másik Szabolcsi települést, és soknál ugyanez a helyzet. Még Nyíregíházánál is.
Van valakinek információja arról, hogy hol kutathatom az 1909 utáni anyakönyveket SZSZB megyében? Ahogy említettem, kifejezetten a kótaji adatok érdekelnek.
Megyén belül merre? Én apai ágon ott kutakodom, konkrétan Törökszentmiklóson. Arany dolgom van eddig, mert az elmúlt 300 évben szerintem senki nem tette ki onnan a lábát... meg be se nagyon.
Ezekkel a családnevekkel ott még nem találkoztam. Legalábbis annyira nem, hogy feltűnjön.
A nagyon szépen köszönöm(!!!) jelenleg nagyon száraznak tűnik, mert perpillanat még a karácsonyi csengőket is hallom a fejemben :)
Az előkerült Skutovics gyerekekért pedig külön köszönet, mert a következő tervem az volt, hogy átnyálazom a gyerekek közötti lyukas időszakot, nincs-e 1-2 elveszve valahol?
Azzal nem lett volna nagyon bajom, hogy akár az összes kerületet végigböngésszem, mert amúgy imádom, de ezek a századforduló környéki egyoldalas szemkifolyasztó anyakönyvek a halálom... Azt kellett volna agyoncsapni egy ilyennel, aki kitalálta. Még jó, hogy nem erőltették túl sokáig ezt az 'elrendezést'.
Egy kicsit elakadtam a családfa kutatásban. Arról szeretnék érdeklődni, hogy kutat e valaki Jász Nagykun Szolnok megyében. Azon belül a Vajzer, Magyar Lajkó, Nagy, családokat?
Szerintem már nagyon rágörcsöltem erre a bp-i vonalra és össze-vissza olvasok.
Úgy tűnik, a szülésznőknek, ha asszonyok voltak is, a lánykori nevét írták az anyakönybe. Ráadásul abban sem volt igazam, hogyha Behinya Kata tényleg Antal lett volna, akkor nem lehetett volna bába. Jól elbogarásztam a címjegyzékben amit babramama küldött és találtam egy Kerékgyártó Lóránt urat, aki nem doktor, de szülész.
Én is próbáltam már mindenfélét összelogisztikázni, mint 2xkiss, a végén semmi logikát nem sikerült felfedeznem.
Csak egy 'rövidke kis epizód' van, amit Bp-en kell felderítenem, de lassan hullik a hajam tőle. Azt hittem, az anyai ágam (Sz-Sz-B megye, Porcsalma és környéki kis falvak) kibogozása volt a legkeményebb falat, mert nagyapámnak sem születési idejét, se helyét nem tudtam, csak annyit, hogy 1922. Ő is korán meghalt, ahogy anyukám és testvérei is. Az egy szem húga, aki életben van, meg nem emlékezett rá. Egy évig teljes sötétség volt az egész, amikor teljesen véletlenül megtaláltam nagyapám húgának a férjét, így nagyapám húgát is, amiből kiderült, hogy az egész életemben Szabónak tudott nagyapám és Szabónak anyakönyvezett anyukám 1955-ig Papp volt, mivel a dédszüleim vadházasságban tolták a gyerekeket (8-at), akik az anyjuk vezetéknevét kapták. Dédnagyapám csak utólag, 1955-ben vette a nevükre a gyerekeit, a halála előtt 2 évvel. Így lett nagyapámból Szabó 33 évesen. Én meg keresgélhettem Szabó István születését 1922-ben az összes faluban, meg 40-45 között a házassági anyakönyvi kivonatát. Miután ez megvilágosodott, mindent megtaláltam. Az egy szem nagynéném aki él, erről semmit nem tudott, mert ő alig 3 éves volt, amikor Szabóra változott a vezetékneve, így nem is emlékezett rá, hogy anno Papp volt.
Ez a bp-i kitérő kedvenc nagynéném családja, a kedvéért őket is kutatgatom, csak meghülyülök a bp-i résztől :) Mindenütt van valami foghíj, amitől ugyan haladni tudtam visszafelé, de bosszant, ha nincsenek meg adatok. Nagynéném dédszülei a lehető legrosszabbkor mentek a legrosszabb helyre, mert még Kispest nem volt Bp. része, plusz a gyerekeket is már 'felesben' anyakönyvezték. Az első kettőt még a katolikus egyház, a két kisebbet pedig már polgári anyakönyvezték.
Dédnagyapja Skutovics József István 1866-ban született Győrszentmártonban, dédnagyanyja Gergye Anna pedig 1864-ben Torony községben. A gyerekeik viszont már Kispesten születtek, ott is laktak a dédszülők.
1894-ben József Ferenc (Józsefváros keresztelői ak. megvan, úgy tudjuk első gyerek)
1895-ben István Károly (Józsefváros kereszteltői ak. megvan)
1897-ben Anna Mária (eredeti halotti ak. kiv. megvan)
1901-ben Ferenc (születési, házassági, halotti ak. megvan)
A dédszülők házassági bejegyzését először Torony (Dozmat) anyakönyvében kerestem, 1894-től vagy 10 évre visszamenőleg. Semmi. Utána Győrszentmártonban. Semmi. Ebből feltételeztem, hogy talán mind a ketten anno Bp-re mentek 'szerencsét próbálni' és ott ismerkedtek meg, ott történt az esküvő is.
Győrszentmártonban az anyakönyvben bejegyezték az elbocsátó leveleket, hogy az illető férfiember máshol nősülhessen. Persze az én Skutovics József Istvánom nevén nincs ilyen, hogy megtudjam hol szándékozott nősülni... Ráadásul se neki, se Annának nincs a keresztelői anyakönyvben feljegyzés későbbi eseményekről.
Eddig 1894-től 1892-ig végignéztem a kispesti és kőbányai katolikus házassági anyakönyveket, de eddig semmi. Folytatom még, lehet ennél is korábban házasodtak, csak későn jött az első gyerek.
Azt tudom, hogy József István a legidősebb fia esküvőjén 1921-ben már nem élt, Gergye Anna pedig 1926-ban, a legfiatalabb gyerek Ferenc esküvőjén már néhaiként van feltüntetve. Utolsó lakcímük Kispest, Pázmány u. 7.
Sanszos, hogy 1921-26 között és 1921-tól visszafelé át kell bogarásznom a kispesti, esetleg kőbányai halotti anyakönyveket.
Megköszönném, ha tudnátok abban segíteni, hogyha ezekben nem találok adatot, merre érdemes tovább keresgélni? Melyik környéki kerületek a legvalószínűbbek? Esetleg, ha kórházban halt(ak) meg, akkor azon kerületekkel folytassam, ahol kórházak voltak?
Valószínűsíthető, hogy a Kispesti Öregtemetőben lettek eltemetve, esélyes próbálkozni ott, hátha tudnak információval szolgálni így, hogy csak ennyit tudok a halál időpontjáról?
A házassági anyakönyv keresgélésével kapcsolatban: meddig érdemes keresgélni visszafelé a kispesti és a kőbányai anyakönyvekben? Amennyiben itt nincsenek, hol érdemes tovább keresgélni?
Végül, van egy érdekesség Skutovics Anna Máriával is. Az eredeti halotti anyakönyvi kivonat szerint 1897. március 30-án született Kispesten. Végiglapozgattam vagy másfél évet a kispesti anyakönyvben, de semmi. Halálakor a III. kerületben lakott, de a XX. kerületben anyakönyvezték 1977-ben.
Szóval kicsit kezdek belehülyülni, mert ezek szerint bármit kereshetek bárhol, de azt nagyon :))
Én is arra gondoltam először, aztán azért kezdtem kétségbe vonni, mert van ott férfinév is, ha jól látom (Behinya Antal), plusz, ahogy oda-vissza belelapozgattam, nemigen láttam ugyanazon női neveket ismétlődni.
Igaz, halvány fogalmam sincs mekkora volt anno a szülésznői felhozatal, de ez kicsit soknak tűnt. Ráadásul egyik sem férjezett név.
Tudnátok segíteni abban, hogy az 'Észrevételek' bejegyzésnél, ahol az van bejegyezve, hogy a szülői pár honnan származik, minden rubrikában van egy név, de mind különböző. Az mi lehet?
Szerintem a teljes bizonyosság határa valahol az 1810-1825 között található..... Ugyanis az általam használt házassági anyakönyvek innentől tartalmaznak biztosan beazonosítható házasulandókat, ahol már szerepel az anya és az apa neve is valamint egy kevésbé megbízható(támpontnak megfelelő) kor, amiből behatárolható a születési év. Az ezelőtti házasságok(személyek) -- szerintem -- csak puzzle szerűen (talán Ő lehet alapon) vehetők fel.
Én leginkább FS-en készítem a családfámat, ahol a kevés infó miatt az egyik ágat nem kutattam tovább, viszont közös fa lévén volt aki tovább ment 2-3 generációval. Nálam is beindult a dilemma hogy jól van-e ez így. Aztán arra jutottam hogy ahol nem volt azonos néven születés az adott időszakban azt elfogadom és nem nyúlok bele, inkább megpróbálom más forrással alátámasztani vagy megcáfolni. Alapból mostmár az FS fához úgy viszonyulok hogy nem gond ha vannak benne bizonytalanságok és hiábak, majd idővel ha előkerül egy új info akkor lehet javítani. Viszont amit mondjuk magamnak itthon kinyomtatok saját családfát, azon csak azok szerepelnek akik biztosnak tűnnek.
Csak akkor, ha van más forrás is, ami arra utal (mondjuk nemesi összeírás vagy adójegyzék), Külön szoktam felírni, aztán ha merül fel új információ később, akkor hozzáadom. (nemrég találtam egy "nem hivatalos" nemesi összeírást, ahol 5 generációra visszamenőleg feltüntették a leszármazást (és még kettőt előre, azaz 8 generációt lehetett kiolvasni egy bejegyzésből, és ez alapján - meg még néhány egyéb apró morzsa alapján már javítottam wikipédiát is :D) Mondjuk jártam úgy, hogy biztos voltam valamiben, aztán kiderült, hogy mégsem volt jó, mert a halotti anyakönyvben rosszul írták az apa nevét, és később véletlenül találtam meg, hogy valahonnan a világ végéről került oda férjhez, és nem a szomszéd faluból való azonos nevű személyről van szó (aki ugyanabban az évben született, mert miért ne...)
én sem teszem be addig, amíg nagyon-nagyon biztos vagyok benne, és akkor is érdemes megjegyzés tenni magadnak, hogy nem biztos találat.
Pl csak nevem van szülőre (csak anya), és nincs más infóm, akkor végignéztem a teljes települést visszamenőleg 30-40 évre, hogy ki született olyan névvel, és próbálom lenyomozni ki halt meg közülük és házasodott meg, de ha még így is marad több, akkor nincs biztos találat, de ha csak egy van, akkor is lehetett beköltöző, aki nem ott született, tehát a találat sem biztos találat...
Én is hasonló kérdésekkel küzdök. A kétes, de időrendbe beilleszthető személyeket találok, kijegyzetelem magamnak, de nem illesztem be a családfámba. Nálam már az 1800-as évek elején is jelentkeztek az anya neve nélküli bejegyzések. Talán ha ráakadok házassági és születési vonalon is, akkor már lehet, hogy biztosabb lennék a dologban. Az is hátráltatja a dolgot, hogy vannak hiányzó évek, évtizedek az anyakönyvekből. Néha abbahagyom, aztán újra elkezdem valamelyik másik ágon, előbb-utóbb csak kristályosodik valamennyire.
Kedves fórumtársak, egy kis közvéleménykutatás: amikor eljuttok arra a pontra, hogy a születési anyakönyvben csak az apa van feltüntetve (nálam ez 1788-90 körül van), haladtok-e tovább feltételezések nyomán? Mert ugye megtalálhatok én az apáról egy házassági bejegyzést, de akkor is, ha az az egyetlen ilyen nevű ember akár 30 év időtartam alatt, nem feltétlenül az én ősapám. A halotti anyakönyvi bejegyzések sem túl bőbeszédűek, a nőknél nagyobb szerencsével járhatunk, ha az asszonyneve mellé a lánykori neve is oda van írva, de a férfiaknál ismét csak találgathatunk. Párat kíváncsiságból kikutattam, de ezeket nem illesztem bele a családfámba, mert csak feltételezések. :( Gondolom, ti sem, de egy kérdést megér. :)
jatke: "A Jegyzetek rovatba a következőt írták: Felekezetnélküli lett. Nézd meg 154/1908. sz. alatti actát". A felekezetnélkülivé válásról A linkelt könyv 35. oldalán lehet olvasni: ITT
Az Est hármaskönyvében bővebben is lehet olvasni róla az ADTplus-on: ITT
viola54: Ha a keresztelési anyakönyvekbe nem írták bele az anya nevét, a házassági és halotti anyakönyvből szerencsés esetben meg lehet tudni az apa feleségének (tehát az anyának nevét). Arra figyelni kell, hogy lehetett többször házasodott az apa, tehát a gyermekek több anyától is származhattak. És nem biztos, hogy a férj a lakhelyén házasodott meg.
Szuper ez a fórum , sok kedves segítő Emberrel ! Talán kapok én is választ , vagy tanácsot ....Több éve keresem családom gyökereit , nagy öröm ha sikerül egyezést találnom . Időnként jól belekeveredek ,ekkor úgy érzem én vagyok a "gyökér " leállok hónapokra , majd újra bogozom . 1766-1768 -ig tudtam fellelni a Zobor famíliát , ami akár sikeres is lehetne , ha tudnám az anya nevét hol találom , de ennek örömére a fél falu " keresztszüle " Köszönöm , hogy meghallgattok .
Érdekes dolgok ezek :) Néha amikor csak úgy elolvasgattam itt, gondolkodtam rajta, hogy ezeket az érdekességeket össze lehetne gyűjteni valahová, mert jó olvasni.
Az én családfámban volt hasonló a XVIII. század közepén. Ott az volt, hogy ikrek születtek, az egyiket a bába sietősen keresztelte meg, de ő még aznap meghalt, a másik gyereket másnap keresztelték meg. Mindketten ugyanazt a nevet kapták.
Nagyon örülök, hogy megerősítetted, hogy valószínűleg ugyanaz a kislány, két keresztelési bejegyzéssel.
Igen, azt elfelejtettem írni, hogy megnéztem a halotti anyakönyvet és az első kis Terézia meghalt 2 évesen. A FS amennyire nagy segítség, sok esetben legalább annyira hátráltatja az embert, nemcsak a néha nagyon rossz index miatt, hanem azért főleg, mert már 3 esetben futottam bele olyasmibe, hogy szimpla névazonosság miatt olyanokat kapcsoltak egymáshoz, hogy beleizzadtam, mire szétbogoztam.
VajákosBiri: Igen, ez a lehetőség elvethető. Három másikra gondolnék: 1) A gyereket még egyszer megkeresztelték, 2) a pap fontosnak tartotta beírni még egyszer a keresztelést, ezúttal a helyes keresztszülőkkel, 3) a keresztelő elírta a szülő(k) nevét. Az egyik Terézia meghalt 1830-ban, 1828-ban egy sem. Nagyon ritkán fordult elő olyan, hogy egy élő gyermek testvérének ugyanazt a nevet adják. (Egyedül a Hunyadi családnál láttam ilyet, ahol a kormányzó egyik testvérét szintén Jánosnak hívták.)
nyilmihály: A dokumentumot nem hiszem, hogy ki fogják neked keresni, ugyanakkor, ha feltételezzük, ha kevés esély van is rá, hogy a falu iratai között található a végrendelet, a levéltárak fondjegyzékeiben meg tudod nézni, hol vannak a település anyagai. Nem ismerem a cirill betűket, de azt hiszem ez az ungvári levéltár fondjegyzéke: https://undiasd.archives.gov.ua/doc/metric-books/mbv1.pdf (Lehet, hogy csak az anyakönyveket sorolja fel, nem tudom.)
Két napi kutatás után "rendet raktam". A Bors-Maár házaspár Bors Emericusa 1826-ban meghalt. Tehát utána közös gyermekük nem lehetett. Viszont van két Theresia Bors 1828 szeptemberében és decemberében ugyanazon szülőktől. Nagyon Istentől elvetett gondolat az, hogy az említett 2 Theresia ugyanazon Bors-Marusi gyereke akit sürgősséggel megkereszteltek szeptemberben a születése után, aztán még egyszer másik keresztszülőkkel?
Segítséget szeretnék kérni az alábbi anyakónyvi bejegyzés elolvasásában. Az megvan, hogy ki kivel (Mátay Farkas és Módon Judit), de sok a körítés, amit nem értek. Kik a többi személyek? Tuboly Mihály és Farkas Krisztina stimmel, mint tanúk (a szolgabíró és a felesége, még a wikipedián is megtaláltam őket). Módon Ferenc gondolom a menyasszony elhalt édesapja. De ki az a sok Judit, akit még emlegetnek? És ki Király Ilona ("Helena Kyráll")?
І тому в заповіті князя Ференца Гнилянського 1658 року нічого не сказано що він залишає синові. А лише зазначено. Що Ťвидав дочку заміж і дав їй віо, зо їй належалосяť. ŤЯ роблю цю духівницю тільки для того, щоб по моїй смерті ніхто не турбував мого сина Василя.
Ennyi információm van.
Tehát egy testamentumot említ. Sajnos a könyv szerzöi már valszeg nem élnek. A könyv taglalja a ma Karpatske-nek nevezett falu történetét, de számomra csak a végrendelet lenne fontos. A szerzök nyílván meg tudnák mondani, hogy hol található az eredeti dokumentum, de nem jártam velük sem sikerrel. Az egyik történész szerzö dolgozott régen a lvov-i egyetemen, de 1936-ban született, nem tudnak ott már róla semmit. A másikról pedig semmi sem derült ki.
Írtam az ungvári és a lvov-i levéltáraknak is, Lvov-ból visszakaptam egy olvasási nyugtát, Ungvárról még azt sem. Többet sajnos egyelöre nem tudok.
Csak az érdekesség kedvéért , ezt a gácsországi Karpatske falut 1960-ig Gnyila (lengyel írással Hnyila) néven tartották számon. A Гнилянський név valószínüleg a falu nevéböl keletkezett, ami annyit jelent, hogy posványosi, mert a falu egy hegyi posványos mocsaras katlanban fekszik. De az ott eredö folyónak is ugyanaz a neve. Eredetileg azt gondoltam, hogy a név akkor jött létre, amikor valaki elköltözött a faluból, és rámondták, hogy "posványosi". Elkötözökre találtam is példát a kárpátaljai Zahorb községben. Ez a végrendelet azonban azt mutatja, hogy már a faluban is létezett a név. Ukrajnában pedig ezen a néven ma elég sokan élnek, valószínüleg nagyon távoli rokonok. A név-ős az 1700-as évek elején költözhetett be a szabolcsi Pap községbe, de konkrét adat csak 1776-tól ismert, a gyerekeiröl.
Régóta olvasgattam már a fórumot és rengeteg segítséget adott, most viszont érdekes jelenségre bukkantam.
Oké, hallottam már olyanról, hogy egy nő teherbe eshet úgy is, hogy már amúgy is teherben van, de olyankor a két magzat egyszerre születik meg és az egyik koraszülött lesz. Azt viszont, hogy ugyanannak a párnak 3 hónap különbséggel szülessen Theresia nevű gyermeke, nem nagyon tudom hova tenni. Engem a Marusi-Bors házasság érdekel.
1828 december 23-án: Theresia. Szülők: Emericus Bors és Catharina Marusi
Ők 1827 október 7-én kötöttek házasságot, így átnyálaztam a házassági anyakönyveket, és bár van hasonló házasság 1818-án, Emericus Bors és Catharina Maár, talán az egyik Theresia az övéké, csak a pap kicsit sok misebort ivott és elírta.
Mivel 3 a magyar igazság, még egy harmadik Theresiájuk is van, bár ő már 31-be született, és az ő születési bejegyzése alatt van egy Francisca nevű kislány, akinek a szülei Hegedűs Michael és Anna Madari... Hogy ennek mi a jelentősége, egy kicsit lejjebb van, ahol a keresztszülőket taglalom.
És, hogy ne legyen már nyugtom, van még egy kakukktojt gyerek, akit a születési ideje szerint a Maár-Bors házasságba sorolnék be, de sehogy nem értem, hogy sikerült a Maár-ból a Mási?? Mert én annak olvasom:
Az elsőként írtam Theresiát, neki a kereszszülei Kutovics Stephanus és Theresia Horváth. Ebből úgy gondoltam, hogy ez az ''én Theresiám'' lehet, mert a keresztszülők fia vette feleségül a Bors-Marusi házaspár Julianna nevű lányát.
A másik 3 gyereknek a keresztapja ugyanaz, Hegedűs Michael és a keresztanyja is mindegyiknek valamilyen Anna, de egyiket se lehet normálisan kisilabizálni.
A kis Theresiánál akár Markoti-nak, vagy Marusi Annának is olvasnám. A 31-ben született kis Theresiánál kb. Nádasi-nak, a kis Stephanusnál meg Madary-nak.
Nem tudom mennyire sikerült ezt érthetően idevarázsolni, de mire idekörmöltem, én a logika szerint az első Theresiát tudnám be ''sajátomnak'' a másik két Marusi anyának tartott Theresiát és Stephanust a keresztszülők miatt (is), meg Stephanus születési ideje miatt is a Bors-Maár család sarjainak.
Igaz, én sem illesztettem be a családfámba a tállyai ágat, és Klárát is csak az 1762-es lánynál jelöltem az anyaként, hiszen akár egy késői házasságról is lehet szó. A Béli-Urbán házasságkötés megtalálására csak egy megoldás van át kell nézni a környék anyakönyveit. (Néhányszor már belekezdtem...)
nyílmihály: A forrásmegjelölés nem segített valamit, mégis hol tartják az eredeti dokumentumot?
Akkor viszont ez az 1762-es Erzsébet inkább a vége felé lehetett a gyerekeknek, mert akkor Klára 40-42 éves volt a születésekor...mindenesetre eléggé megfejthetetlennek tűnő kérdés ez is az Urbán Katalin-féle dologgal együtt...
Istvánról nem tudom, hogy mikor és hol született, az 1780-as mádi esküvőjén 21 éves tállyai lakosnak írták. Annyi még ismert, hogy a szerencsi Gábornak volt egy István nevű fia is, valamint, hogy a tállyai Istvánnak születtek Gábor és Klára nevű gyermekei. Szóval ez alapján előfordulhat, hogy a tállyai István szerencsi István öccse, de eléggé gyengék az érvek mellette. Átfutottam a tállyai rk. halotti anyakönyvet 1782-1802 között. Három Bélit találtam benne: 1782-ből Máriát, 1789-ből Nagy Judit férjét, Gábort, de lehet, hogy ő Réti (a házaspárról mást, semmit sem találtam), és 1790-ből a 90 (!?) éves Béli Gábort. A későbbi Bélyek már mind István családja voltak. Bély Gáborné Hrabóczy Klára 1770. áprilisában hunyt el Szerencsen 50 évesen, és az első adat a családról, Bekecs és Szerencs környékéről tényleg az 1762-es születésű gyermek.
VikingHun: Természetesen nem Zs. Évára, hanem Katalinra gondoltam.
Csak éreklödöm, hogy jár-e valaki a közeljövöben az ungvári levéltárban? Találtam egy szöveget egy könyvben ( історія населених пунктів, Гайда Юрій, Шуптар Володимир, Ужгород, В: ŤПатентť, 2002р.,604с. іл.) , amely idéz egyik felmenöm 1658-ban Kárpátskeban keletkezett végrendeletböl. A szerzöket nem találom, de ök nyílván látták a dokumentumot, amiröl szeretnék egy másolatot kapni. Leginkább az érdekel, hogy ciril vagy latin betükkel írták-e, mert annak idején a kérdéses falu (Kártpátske, korábban Hnyila) Lengyelország rutén területe volt. WEB-en nem látok müködö oldalt a levéltárhoz. A könyv Ungváron keletkezett, de nem kizárt, hogy a kérdéses dokumentum Lvovban található, mert Kárpátske már Kárpátalja határán kívül van. Van valakinek ötlete, hogyan tudnám megszerezni a másolatot?
1762-ben Bekecsen születik egy Erzsébet Béli Gábor és Hrabovszky Klára lányaként, de akárhogy facsartam a familysearch-öt az általad említett tállyai Istvánt nem adta ki. Ő mikor született? Tállyán és Tokajban egyébként sok Hrabovszky van (épp csak Klára nem), lehet, hogy ott lesz a B.G.-Hrab K. házasság. Megszondáztam, hátha a mai Szlovákiában született, ott több Klára is van, de egyik sem szülhetett gyereket 1762-ben...majd megnézem a tokaji/tállyai házasságokat 1762 előtt
VikingHun: Ha a Familysearch családfa alapján, ha jól látom Éva anyjának születési ideje és helye, ami kérdéses, valamint, hogy a két Katalin azonos, vagy különböző személy? Vas megyében két szóba jöhető Zs. Éva lett megkeresztelve, az egyik Egyházszegen, a másik Ságon. 1775 és 1777. között változott meg az anya családneve, ebben az időszakban Kemeneshőgyészen nem halt meg egy Leeb Katalin sem és nm is házasodott újra M. Mihály.
Aniccc: Körömi György - Hrisnyik Ilona vagy Taksás János - Martinusz Erzsébet házaspárok nem jöttek veled szembe véletlenül? Nem rémlenek. B. János is bekecsi születésű, szóval ez nem segít az esküvő helyének beazonosításában. Urbán Katalinék mellett, még számos rejtély van a családdal kapcsolatban. Például a tállyai B. István, akit Siebmacher is megemlít, Bély Gábor és Hrabóczy Klára fia, tehát János (fél?)testvére, volt vagy sem? (A gyerekei neve alapján én inkább az igenre tippelnék.) Mikor halt meg B. Gábor stb.
Segítséget szeretnék kérni értelmezésben/jelentésben. Békésszentandrási házassági bejegyzések közt, a menyasszonynál az "Orphana" szó mit jelenthet? Én árvára gondolok. Több helyen láttam, valahol szülők nélkül, valahol szülőkkel.
Köszönöm. Nagyon érdekes amit írtál, volt, ami teljesen új volt.
Ezek szerint az Bély-Urbán házasság nagyon hamar követhette Sztakovics B 1778-as halálát, ha '79-ben megszületik János. Ő is Bekecsen (Szerencs) született? Csak azért kérdezem, mert ezek szerint én átugrottam rajta, pedig azt hittem alaposan kiforgattam az anyakönyveket. Ha viszont a Bély-Urbán házasságot nem találtuk, esetleg az első gyerek születhetett máshol...nagyon esetleg Urbán K. falujában...ez az én reményem, te viszont tudod a választ :-)) Egyébként szóbajöhető korú Urbán Katalin születést sem találtam a környéken..."legközelebb" Hídvégardón van egy...ha az előző férjével érkezett volna és itt özvegyül meg, akkor meg meg kellene lennie a házasságának Bekecsen.
Az viszont simán lehet. hogy B. Gábor 1818-ban meghalt, mert csak 1 biztos gyerekéről tudok, az 1817-es Jánosról, és akkor a '43-as, kérdőjeles Gábor jogosulatlanul szerepel a családfán. Megnézem, hogy 1818 után Hegedűs Anna újra férjhez ment-e, mert akkor most más egy kicsit a helyzet.
Egy kérdést még engedj meg: Körömi György - Hrisnyik Ilona vagy Taksás János - Martinusz Erzsébet házaspárok nem jöttek veled szembe véletlenül?
Sziasztok segítségre lenne szükségem . Sajnos a családfámban elakadtam Domonkos (Damukos,Domenkos) Ferenc (Franc,Franciscus) akinek a felesége Mogor Éva Volt született 1777 Magyargencs vagy Kemeneshőgyészen Tovább sajnos semmilyen adatot nem találtam a szüleikről.
Az 1785-ös születésű Pál az én ősöm. Urbán Katalinról azt tudom, hogy 1797. májusában elhunyt, utána az özvegye, Béli János (megh. 1801.) újraházasodott (1798. jan.) Kristóffi Katalinnal. Még ebben az évben született egy lányuk, Zsuzsanna, (férjei: Takács János, majd Iván Mihály). Katalin és János esküvőjét én sem találtam, az azonban bizonyos, hogy a vőlegény Sztakovics Borbála (esk.: 1766., megh.: 1778) özvegye volt. A Bodrogkisfaludra költöző János 1779-ben született. Szerintem elírták a keresztnevét az anyjának, és ő is Urbán Mária fia volt. Béli Gábor és Hegedüs Annáról nem találtam adatokat, úgy tudtam, hogy Gábor 1818. nov. 18-án elhunyt.
4) Az ő fia János 1743-1801 felesége Urbán Katalin
Az gyerekeik Zsuzsa 1781, György 1783, Pál 1785, István 1787, Gábor 1792, József 1794
5) Az én ősöm Gábor, akinek felesége Hegedűs Anna
6) Nekik csak két gyerekéről tudok: János (1817-1880) és Gábor 1843 csak pár napot él...mondjuk furcsa, hogy köztük lévő 20 évben nem találtam testvért...ide illik be a Te Pál ősőd vagy az előző generációba? Ott viszont János nevű testvér nincs...
És tudsz valamit Hegedűs Annáról vagy Urbán Katalinról esetleg? Mert róluk semmit nem találtam...
Köszönöm szépen! A Kassay családról amit tudtam, azt te is leírtad. Én is Bély Pál felesége miatt találtam rájuk. A református lelkész Szerencsen lakó, Gábor nevű unokája próbálta bebizonyítani a család nemesi származását az 1770-es években a Familysearch-ön található iratok szerint. A fia, János előbb Szerencsen, majd később Bekecsen élt családjával. Két fia, János és öccse, Pál, az ősöm, Bodrogkisfaludra települt és ott alapítottak családot, feleségeikkel.
Nem biztos, hogy egyértelmű leszármazás felállítható, mert egy kicsit zavaros:
A Mihályiban élő Kassay Zsigmond a saját és édestestvére György, továbbá a saját fiai: Gábor és Ferenc, illetve István, József és másik György, az említett Györgynek a fiai nevében, ahogyan Gábor fia Dániel és Ferenc fia Sámuel nevében is bemutatta Kassay Györgynek 1578. 02.22. napján Rudolf császár által adományozott és 1582-ben kihirdetett, az 1732-es jegyzőkönyvben szereplővel megegyező armálist.
Az armalisba foglalt Ferenctől való leszármazást igazolja (EZ A NAGY KÉRDÉS, HOGY EZ A FERENC KI ÉS MILYEN VISZONYBAN VAN A NEMESSÉGSZERZŐVEL, HOGY KERÜLT AZ ARMALISBA):
-Balpataky Dorottya szerződése (1624-ben) az esküvői költségekről vejével, Kassay Ferenccel, aki azonos az armálisban említett Ferenccel (EZ A TÖBBEDIK HÁZASSÁGA LEHET AKKOR FERENCNEK, MERT HA (20 ÉV KÖRÜLI) LEGÉNY LENNE 1624-BEN, AKKOR NEM SZEREPELHETNE AZ 1578-AS OKIRATBAN)
-Vékey Katalin Lajos és Balpataky Dorottya lánya bevallása férje, Kassay Ferenc számára
-szerződés, amely bizonyítja, hogy K. Dániel az armálisba foglalt Ferenc fia volt
-és hogy a nemességet kereső Zsigmond és György e Dániel fiai.
A tiszti ügyész észrevételezte, hogy az armalisban foglalt Ferenc és Dániel között elég hosszú időbeli távolság van, de a tanúvallomásokra tekintettel elfogadta a leszármazást.
Tehát szerintem a leszármazás:
apa: Ferenc (aki már él 1578-ban, felesége Balpataky D )- fiú: Dániel - 1) unoka: Zsigmond - a) Gábor -Dániel (dédunokák)
- b) Ferenc -Sámuel
- 2) unoka: György
- a) István
-b) József
- c) ifj György
Csak a tiszti ügyész észrevételét nem értem, h Ferenc és Dániel között miért telt el hosszú idő...hacsak nem azért, mert a többedik házasság miatt K. Ferencnek már idős korában született fia...így mondjuk már összeáll a kép...
Szóval akkor megkérdezhetem, hogy neked hogy ősöd Kassay Ferenc? Mert nekem úgy, hogy volt egy lánya is, Borbála, aki Bély Pál ref. lelkészhez ment feleségül és én ezen az ágon "jöttem le". Remélem segítettem, de én is mindent szivesen veszek a Kassayakkal kapcsoltban, amit te tudsz...
Van, aki adatmódosítást kért az új I. vh.-s adatbázisnál és kapott is rá választ?
babramama: Nem tudom, jól értem-e, hogy a 21380-as és 21372-es hozzászólásodban két különböző személyről van szó? Ha igen, akkor tényleg csak azt tudom, ajánlani, hogy írj a bécsi kirendeltségnek, és hivatkozz az adatbázisban talált személyre, hátha az eredeti dokumentum jóval több adattal tud szolgálni az indexelthez képest (életkor, lakhely stb.).
elzsé72 és Mama 5: A váci püspöki e-levéltárnak az az egy hátránya, hogy néhány anyakönyv kimaradt a digitalizálásból (pl. Abony, halotti 1896-1904. közötti időszak) és valószínűleg nem is fog felkerülni az oldalra.
Anicc: Nem kaptam, köszönöm szépen a felajánlást, de igazából nekem nem is a szöveg fordítása kellene, hanem tényleg csak a rokoni kapcsolatok kibogozása. Ez még a magyar nyelvű szövegeknél sem mindig sikerült, például a Documenta Fasc. 17. Nr. 104. 3. oldalán: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSB5-VJP7?i=389&cat=77957
Az amerikai Kongresszusi Könyvtár új funkcióval bővítette online folyóiratarchívumát, immár kulcsszó alapján képekre is lehet keresni az 1900 és 1963 közötti lapokban, folyóiratokban:
A"házassági engedélyezések" még nincsenek beszkennelve.
A mutató és iktatókönyvek viszont tudnak segíteni, ha tudsz adott évet vagy neveket.Ezt viszont online(fizetős) elérhető.
Mint írtam nem mindig írta oda a plébános az anyakönyvekbe, hogy rokonházasság. Találtam én is Vácon és Esztergomban ilyen iratokat a levéltárban az ősökről, az anyakönyvben meg nem volt beírva.
Amúgy az ősöknek fizetni kellett, hogy az az egyház a házasságra rábólintson.
A győri egyházmegyei levéltár oldalán fel van téve azon házasságok listája, amikről iratok maradtak fenn(név és év alapján). Ezek kutatása szintén helyben.
Ezekhez az adatokhoz hogy tudok hozzáférni ? Csak előfizetéssel, vagy helybeli kutatással. Én Váci vagyok, nekem itt helyben van a levéltár. Már volt előfizetésem, de házassági adatokat nem találtam,1930 kürül Vámosmikolán. Ha most előfizetek megtalálom ezeket az adatokat ? Köszönöm.
Irigylésre méltó feldolgozottság. A székesfehérvári egyházmegyében csak egy éve kezdték el a digitalizálást, nem tudom mennyi év múlva jutnak el erre a szintre.
9 évvel később.... A pontos adatok: született 1918.01.28. születési helye: MIKE. Rabszáma: 99798, Buchenwaldba érkezett 1944.11.24. Buchenwald S.III. Nordlagerbe került, ott halt meg 1945-ben. A betérése a feleségének fals információ, római katolikusként esküdött.
Nagyszerű, hasznos információ. Tehát dokumentáltan fel van vezetve 3 generációra a házasodni kívánó felek érintett felszármazói ága?
Én a Váci Ehm. online adatbázisához szintén hozzáféréssel rendelkezem, ott viszont a püspöki lt. részen találhatóak a különféle felmentésekre vonatkozó útbaigazítások, ezt belépve látom jelenleg is. Viszont ez csak hivatkozás, azt írja hogy az iktató- és mutatókönyvekben találhatóak ezek településekre lebontva, viszont iktató-mutatókönyvekre csak a Váci egyházmegyéhez tartozó 49 településen adott találatot. Sok helyen ez az évszám is csak pár éven belülre mutat. Bár azt nem tudom, hogy személyes kutatásnál mennyiben tér el, elvileg ide is az elsőpéldányok vannak mindenből feltöltve.
Egerben a Főehm. levéltárában akkor ez szintén településekre lebontásokra kikérve elérhető? /Ott nincs sajnos digitalizálva még semmi./
Sajnos nem igazán azonosíthatók be pontosan az elesett katonák, nekem van egy találatom, de nem tudom, hogy tényleg ő az, akit keresek, mert nincs feltüntetve a szülők neve. Dédapám testvérét keresem, akiről semmit sem tudok, csak a születési idejét, és hogy a katonaállítási lajstromban szerepelt 1915-ben Debrecenben, de nem ott halt meg. Elvileg lehetne ő is a talált személy, de a szülők neve nélkül nem tudom biztosan.
Azért az elég gáz, ott nagy esély van degenerált gyerekek születésére a belterjesség miatt. Azt még ma is csak genetikai vizsgálatok után engedélyezik, ha jól tudom.
Unokatestvérek lehettek, ilyenkor a felmentés pedig nem a háromszori hirdetés (promulgatio), hanem a házassági akadály alól volt adandó.
A fokszámok számítása nem feltétlen triviális, számomra legérthetőbben talán itt van leírva: http://www.akuff.org/cikk/rokonsag.htm (a katolikus lexikon kicsit talán túl tömören fogalmaz:))
Egy házassági bejegyzésnél találtam eddig nem tapasztalt megjegyzést. Gyöngyöstarján, 1813.02.15; Adorján József 23 - Ludányi Borbála 21? évesek. Alatta latinul valami ilyesmi szerepel: "penes dispensationem in 3is gradio". Ez az lenne, hogy a 3-szori hirdetés alól felmentve? Ha igen, akkor ezek szerint a vőlegény-menyasszony között harmad-unokatestvéri, vagy attól közelebbi rokonsági fok állt fenn? Esetleg más oka is lehetett? Mellékelek képet is.
Ha jól tudom a bécsi kirendeltség a bécsi Osztrák Hadilevéltár anyagaiból dolgozik. Bécsi levéltári anyagot indexeltek, ezek KA rövidítéssel ellátott forrásjelölések.
Szerintem sem teljes a bécsi anyag, és az állami anyakönyveknél is találtam hiányokat. A bécsi kirendeltséget, mint további lehetőséget írtam. Ami az 1930-as holttányilvánítást illeti, jó kérdés, valamiért nem jutott el Magyarországra a halálhír, mert különben be kellett volna írni az anyakönyvbe. A Budapesti Közlönyben (vagy a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében) benne kellene, hogy legyen a holttányilvánítási megindítása. Néha egészen részletes. Legalább ott ki kellett volna derülnie az 1918-as halálnak, és akkor nem lehetne december 31-es haláleset. 1930-ban a közlönybe és a közlöny hivatalos értesítőjébe is bekerültek holttányilvánítási eljárások megindításai, az értesítő sokkal részletesebb.
vörösvári: Nem hiszem, hogy fel lettek dolgozva, legalábbis a Vöröskereszt Múzeum oldalán erről nem írnak.
Szerintem a bécsi kirendeltség anyagát sem dolgozták fel, az én ősömről, aki Szarajevóban halt meg, pár évvel ezelőtt még a sírhely pontos helyét is megadták. A Hadtörténeti Intézet anyagában a halotti anyakönyvi bejegyzését látom, ami az 1930-as anyakönyben 1920.12.31. a elhalálozás dátuma, pedig valójában 1918.11.06-án halt meg.
Azt nem értem, hogy a felesége miért nem tudott róla évekig semmit, csak azt, hogy 1918. augusztusában kórházba került (1930-ban kérte a holttá nyilványítását), amikor tudták, hogy mi történt vele, és az anyaga még 100 év után is felllehető.
A most folyó munka, az oroszok által átadott fogolynyilvántartás feldolgozása azért mennyiségi ugrást jelent majd, gondolom benne lesznek az oroszok által elvitt civilek is. Azt nem tudom hogy feldogozta e valaki a Vöröskereszt adataiból azt a részt, ahol a háborúban eltűnt családtagokat keresték a túlélők, ebben is hasznos adatok lehetnek.
Tényleg sokat dolgoztak vele az indexelők, ugyanakkor van néhány hiányossága is. Például a Forrásjelölések értelemzéséhez adhattak volna segítséget, mert ha csak annyit írnak oda, hogy Adatok forrása: 234 abból számomra nem derül ki, hogy miből is lett indexelve az adat. A másik két probléma, hogy az anyakönyvekben sokszor nem adták meg a születési helyet csak a lakhelyet, és a születési idő is hiányozni szokott, helyette az életkor van megadva. Mivel sem a lakhelyre, sem pedig az életkorra nem lehet rákeresni, és nem is indexelték azokat, nehezebb megtalálni, akit keresünk. (Úgy látom, hogy van olyan katonai anyakönyv a HL.-ből, amit nem indexeltek, legalábbis a m. kir. 29. honvédgyalogezredé biztosan nem teljesen.)
+ Nem az összes forrást dolgozták fel (persze az még újabb hosszú évekbe telt volna.)
Hasznos lehet még az első világháborús ősök felkutatásában:
Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am 1914-1917
Ergänzungen und Berichtigungen ausgegeben am 1914-1915
Kriegsgefangene 1915-1918
Budapesti közlöny holttányilvánításai (Az 191?. december 31-én elhunyt hősi halottak.)
(Kár, hogy az Újköztemető fenntartói nem emlékeztek meg arról az I. vh. száz éves évfordulóján, hogy egykor a temető területén volt Európa egyik legnagyobb első világháborús temetője, ahogy a Kozma úti izraelita temető sem, hogy jó néhány parcellában vannak első vh-s hősi halotti sírjaik.)
vörösvári: Hasonló adatbázis volt és van is II. világháborús hősi halottakról és hadifoglyokról, kivéve a nyugati hadszínteret. Sajnos a hadifogoly.hu ma már nem létezik, az hasonlított tartalmában leginkább erre az adatbázisra. (Jelenleg is készül egy adatbázis.)
Nagyon halványak az emlékek, öt és fél voltam,amikor meghalt. Mintha említette volna az olaszokat. Csak arra emlékszem tisztán, hogy hol érte találat, mert az, amikor elmesélte valahogy teljesen bennem maradt. Nyakán, könyökén, oldalán sérült, a karjában haláláig ott maradt a srapnel.
Nagypapa benne van. Igaz ugyan, hogy szerencsére nem halt meg a háborúban, csak megsebesült, és felépült, visszament a frontra. Hivatásos volt, 22-ben nyugdíjazták.
De azt viszont nem nagyon tudom, merre harcolt, csak az orosz frontról tudok, miközben mindig azt mondta, hogy nyafkák vagyunk, ő gyalog bejárta Európát! :D
Elkészült az első világháborús adatbázis, persze nem teljes a hiányzó iratok miatt, nekem egyik dédapám van benne aki a mai Kirgizia területén volt fogságban.
aus dem Trauungs-Protokol der Isr. Gemeinde zu Sarkad 1853. Nr. Des Bräutigams - Vor- u. Zuname, stand, Character u. Geburts-Ort - Name, Stand u. Wohnort seiner Eltern - Wohnort und Haus-Num. - Alters-Jahre - Stand: ledig, Witwer, geschieben Der Braut - Name und Geburts-Ort - Name, Stand u. Wohnort ihrer Eltern - Wohnort und Haus-Nummer - Alters-Jahre - Stand: ledig, Witwe, geschieben Datum der Trauung - Monat - Tag - [?] - [?] Ort, wo die Trauung vollzogen wurde Name der Beistände und des Trauungs-Verrichtenden
A sarkadi izr. gyülekezet házassági anyakönyvéből, 1853 Szám A vőlegény - Neve és vezetékneve, állapota, helyzete és születéshelye - Neve, állapota és lakhelye a szüleinek - Lakhelye és házszáma - Életkora - Állapota: nőtlen, özvegy, elvált A menyasszony - Neve és születéshelye - Neve, állapota és lakhelye a szüleinek - Lakhelye és házszáma - Életkora - Állapota: hajadon, özvegy, elvált A házasság időpontja - hónap - nap - [?] - [?] Helység, ahol a házasság megtörtént A tanúk és eskető személy neve
15. Jakob Goldman, Handelsman aus Tokai. J. Goldman & Fany aus Tokai. Okan, 31, ledig Ester Hollender aus M. Tur. Simel & Regy Hollender aus M. Tur. M. Tur, 20, ledig 15t. September, [?] Okan Jak. Deutsch, M. Schwarz, B. Kurzweile.
15. Vőlegény: Goldman Jakab, kereskedő Tokajból. Szülei: Goldman J. és Fáni Tokajból. Lakhelye: Okány; 31 éves, nőtlen. Menyasszony: Hollender Eszter M. Turról. Szülei: Hollender Simel és Regi M. Turról. Lakhelye: M. Tur; 20 éves, hajadon. Házasság: September 15., Okány. Tanúk, eskető: Deutsch Jak., Schwarz M., Kurzweile B.
Valahogy nem értem, mert ha a második sorban a szülők neve és lakóhelye van, akkor a harmadik sorban miért van Okán=Okány feltüntetve? vagy a szülők is Tokajban születtek.
Akkor ezek szerint az (und Tokai az egyenlő Tokaj )
A menyasszony szüleit hogy hívják, mert nekem olvashatatlan.
skoumi: Köszönöm szépen a kiigazítást, ezt nem tudtam. A XIV. kerületi halotti anyakönyvek átnézése közben láttam Paukáné S. J. halotti bejegyzését. Az oldaladon lévő családfán nincsen megadva a halálnak ideje. Már ismered ezt az anyakönyvi bejegyzést?
Némedi_László: Én még a Nikovicsot is belelátom az átírt névbe Nagybucsa tanya N betűje alapján.
Átnéztem, persze elnézhettem símán (némelyik könyv az olvashatóság határán van).
Hajlamos vagyok hinni benne, hogy a dunapataji György lehet az apa (Ádám és Éva apja) - vagy esetleg ő maga a kérdéses személy (a 75 éves halálozási kor kb belefér ha 1814-ben 18 éves volt csupán az ikrek születésekor) de semmi többet nem találni róla sem...
Őt én is megtaláltam, csak azért nem tudok mit kezdeni vele, mert vele egyidőben több Kósa és Kózsa is szerepel a könyvben (tehát különböző névnek látszik), viszont például az elhunytakról készült idexben már csak Kósák vannak (mintha ők maguk is elírásnak vennék) + ott van a bojári Kósa György, Ádám és Éva apja :-)
akiről símán hihető hogy egyik gyermeke az ő keresztnevét kapta...
Dunapatajjal már próbálkoztam, de ott nem hiszem hogy elnéztem volna valamit - az érintett időszakban nagyon szépen (és olvashatóan) vezették a könyveiket (még kézzel írott idexeket is találtam hozzá - de nem szerepel bennük).
Kösz - megnéztem, Dunapatajon 1814-ben született egy ikerpár (Ádám és Éva) Kósa Györgytől (őt gondolnám a keresett személy apjának), de György nevű gyereke nincs, sőt ő magáról sem találok más bejegyzést.
Amúgy:
- 1851-ben házasságot köt Akasztón (özvegynek és 40 évesnek írják),
- 1852-ben gyereke születik Akasztón,
- 1873-ban pedig elhunyt Akasztón (itt említik a bojári származást, valamint 75 évesnek írják),
- de a születéséről (vagy az előző házasságáról) nincs semmi...
Adott egy halotti anyakönyvi bejegyzés 1873-ból, az illető születési/származási helye ezek szerint Bojár. Sajnos ott nem volt anyakönyvezés (a korából ítélve 1800 körül születhetett), esetleg tippek hogy hol vezethették?
azt látom, hogy pl a Tamáskovics eredetileg Vikovics bejegyzés lehetett, ami hasonlít a Nyikovicsra, tehát sztem a Nyikovics-Tamáskovics-Tamácskai egy személy, csak akart talán magyarabb nevet. Talán a Kotkovics is talán ebbe fér bele, a Szilágyi érdekes (hacsak nem semmit nem tudva magyarul, beírták, hogy pl Szilágyiból jött, tehát legyen Szilágyi (van ilyen szerbiai település...), de ez persze ki tudja most...
Maticsek Ferenc 1853-ban házasságot köt (27 évesnek vallva magát) Püspökhatvanban (ezt a bejegyzést másoltam be korábban). A születési hely (mint leírtad) Bácsszentiván.
Igen, a város és a vezeténév használat is stimmel (ugyanis később már Maticsek névvel hivatkoznak rá) - de hogy semmi ne legyen tökéletes, az anyakonyvek csak 1826-tól vannak fent a FS-en (és nem találtam meg Ferencet)...
Elég messze vagyok Hajdúböszörménytől (Vas megye nyugati széle), de voltam már ott a Levéltárban, csak akkor nem ezt keresetem fő céllal és valószínűleg átsiklottam Varga Lajos halotti bejegyzésén (ha Püspökladányban volt, valószínűleg igen).
Sajnos ezzel végleg elakadtam - Felsőszentivánnak még a környékén sem éltek akkoriban Matecsek / Matusek (vagy hasonló) nevű emberek. Mondjuk már az is rejtély, hogy miként került jobbágy létére Püspökhatvanba (ahol is 1853-ban, 27 évesen házasságot kötött)...
Nagyon köszönöm, hogy ennyit foglalkoztál a problémámmal, minden segítség előbbre vihet, az utóbbi házasságkötés is egy fontos nyom lehet. Körülnézek a ref. anyakönyveknél is, hátha volt fiú is a lányok között. A Kotkovics Borbála név nem 2, hanem 3 helyen is megjelent az anyakönyvekben, ugyanis a dédanyám halotti bejegyzésénél is ez az anyja neve. Nagyon kusza ez nekem, főleg ha tényleg ekkora volt a vándorlás ebben a családban.
Ez érdekel, én már egy csomó hozzátartozóm sírját lefotóztam, hogy majd valahogy felteszem arra az oldalra. Szóval akkor ehhez van egy alkalmazás okostelóra? Utána kell nézzek, mert meg akarom csinálni én is.
Ha van okostelefonod, leöltve a bilkiongraves alkalmazást közkinccsé tudod tenni a temetőt.
Az alkalmazással lefotózod a sírokat.
Beregisztrálsz a billiongraves.com honlapon (ingyenes). Megnézed, hogy rajta van-e némediszőlői öreg temető (nagyobb összeget fel mernék tenni rá, hogy ha más nem fotózta le, akkor nincs). Létrehozod a temetőt az oldalon (hely megadás, GPS kooridnáta megadás (amit Google Mapsről tudsz leolvasni), határok berajzolása stb.). Ezt akár most is meg tudod tenni, s mire fotózol el lesz fogadva.
Ha megvan a temető, re el is fogadta az oldal (ez 24-48 óra a létrehozástól), a telefonos alkalmazásban elvileg a képek mappája a tető neve lesz. Ha előbb fotózol, mint ahogy a temető létre lenne hozva, akkor vagy nem a temetőben vagy a legközelebbi falusi temető lesz látható.
Feltöltésnél vagy jó helyre rendezi, vagy utána képenként át kell állítani a megfelelő temetőre. Ha le is indexeled, akkor még többet tettél a közösségért :), de mások is indexelhetik.
Én már legalább 40 temetőt, köztük régieket tettem fel a térképre - sok kicsit teljesen lefotózva. A nagyobbaknál a célzott keresésen túl szoktam lőni még legalább 20 képet, hogy biztosan legyen a temetőből kép a bilkiongraves-en, motivációs céllal mások számára.
abban az esetben miként tudnék továbblépni, ha az egyik felmenőm esetén a házassági anyakönyvben sajnálatos módon csak az ifjú pár neve, valamint az életkoruk van megadva? Eddig szerencsés voltam, és szinten minden esetben ott volt a születési város, illetve a szülők neve is, ami nagyban hozzájárult, hogy tovább menjek.
Kiss József felmenői voltak Kiss János, és Hegedűs Mária. Nagy nehezen sikerült megtalálnom a házassági bejegyzésüket.
Ebből az derül ki, hogy János 21, Mária pedig 16 éves volt 1846-ban az Endrődön kötött házasság idején. Tehát egyikük 1825, másikuk 1830 körül született.
Máriát abból kindulva, hogy kb 1830-ban születhetett nagy valószínűséggel meg tudtam találni Endrődön, de ez is ugye csak ilyen kizárásos alapon (tehát egyelőre feltételesen jegyeztem fel magamnak)
Köszönöm, ők lesznek azok! Most már látom, mit hibáztam: "Ferenc"-et írtam be a MACSE-keresőbe, és nem "Ferencz"-et. Amatőr hiba, túlságosan megszoktam a familysearch-öt :)
Nekem hat találatot ad Juhász Ferencre a MACSE nyilvános adatbázisa. Kettőnél a BM rendelet száma mintha egyezne a megjegyzés firkájával:
Felvett vezetéknév: Juhász Eredeti (alias) vezetéknév: Schiffer Utóneve(k): Ferencz Vallása: rkat. Lakhelye: Ó-Kanizsa Polgári állása: máv. váltóőr Születési helye: Beremend Születési éve: 1864 Kora: 34 Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 84257/1898 A hivatalos hírlapban közhírré tétetett: igen Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 612. kép 1. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 147. oldal 1. sor
Felvett vezetéknév: Juhász Eredeti (alias) vezetéknév: Schiffer Utóneve(k): Ferencz Vallása: rkat. Lakhelye: Ó-Kanizsa Polgári állása: kiskorú Születési helye: Lapáncsa Születési éve: 1889 Kora: 9 Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 84257/1898 A hivatalos hírlapban közhírré tétetett: igen Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 612. kép 1. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 147. oldal 3. sor
Én az Arcanumon már találtam meg névváltoztatást. Az eredeti nevet írd be, lesznek találatok, amiből egy keveset látsz, de ha nem vagy előfizető, akkor nem tudod megnézni. Szerintem a fórum Arcanum előfizetői segítenek.
Segítséget szeretnék kérni névváltoztatás témában.
1864. jan. 26-án megszületik Ferenc, aki törvénytelen, és az anyakönyvben csak az anyja nevét írják be, gondolom azt viseli, de hát ez nem tudhatjuk. Bár ő (az anya) később megházasodik és több gyereke lesz, Ferencet, úgy tűnik, mégsem veszi a nevére az új apa. Helyette ez az utóbejegyzés van téve az anyakönyvben egy 20-30 évvel későbbi pap kézírásával:
Amit én úgy olvasok, hogy
Az illető "89297" számú
f. évi belügyminiszteri
rendelettel nevét "Ju
hászra" változtta
zentai fősz[olgabíró] 11.521 szám ???
bevezettetett[?]
(a +1871 3/VII az alatt lévő gyerek halálozását jelzi, csak összefolyik)
Na de mikor volt a folyó év?:) A Macse-adatbázist megnéztem, sajnos csak Juhász Ferenc van benne, és nem ő az.
Ilyenkor van más megoldás, mint elzarándokolni a levéltárba, és remélni a legjobbakat?
Kis segítségre lenne szükségem kibetűzéshez (születési és lakhely adatok): az első sor valószínűleg Szentivány, az utolsó Püspökhatvan, de mit írhattak a kettő között? Kösz
Azt lefelejtettem tegnap, hogy ha Varga Lajosnak voltak fiai is, azt a reformátusoknál kellene keresned. Hátha igen, és ott is lehetnek számodra fontos, segítő részadatok a családra.
Megpróbáltam,- nem túl nagy időráfordítással - átlátni az általad leírtakat, hát...nem egyszerű.
Adott Varga Lajos ref. dohányos 5 született leánygyermekkel, akinek a felesége rk. és mindíg
Borbála, de a vezetéknevek nem vagy alig egyeznek.
Egy Varga Lajos van-e egyidőben, és egy vagy több feleséggel?
Az 1. ismert leány Zsuzsa születésénél (1880) van mindkét szülő neve előtt megkülönböztető betű, rövidítés ,- az apának K. az anyának L. -a Rk. anyakönyvben. Ezt a lányt először a helyi reformátusok keresztelik, a két bejegyzés teljesen egyezik, vsz. , hogy a 2. bejegyzés (Rk) az elsőről kiadott keresztlevél adatainak bemásolása. Az apa K. betűje még egyszer jelenik meg, 1891-ben , felesége Tamacskovics Borbála halálakor. Ez a két Varga Lajos adat biztosan (vsz.) összetartozik.
( az apa esetében)
Ide tartozónak gondolom még az 1886-os Rozália szül.-t , az anya Tamáskovics Borbála (P.ladány-Rk. anyk.), és az 1889-es Julianna születést, az anya Tamacskai Borbála. Ez Körösladány- Rk. anyk. De a lányt a püspökladányi Ref. tanító keresztelte "kényszerűségből". Bár a lakhelyük éppen Nagy-Bucsa.
Az anya neve által ez a két leány apja is K. Varga Lajos.
A két születésnél és az anya halánál lévő vezetéknév eltérés az anya esetében- véleményem és tapasztalataim szerint - bőven belefér abba, hogy itt egy személyt takarjon.
(Tamáskovics Borbála halálakor rögzített kótaji származása is valóságos lehet, mert az 1840-es
évek környékén születik itt több gyermek ilyen vezetéknévvel egy Rk. házaspártól, bár Borit nem
találtam. De ha esetleg az a pár is dohánykertész volt, akkor máshol is születhettek gyerekeik, - a család akkor is kótaji származású.)
Visszatérve a nem Tamáskovics ( és változatai ) anyanevekhez :
A leghangsúlyosabb itt a Te biztosan egyenes ágad, a dédmamád anyjának neve : Kotkovics Borbála.
Ezt két esetben találtad meg, 1882. Zsófia születésénél, és 1902. Zs. házasságánál, már mint néhait említik. Az állami anyakönyvbe azért vsz. valóság került, ez volt a neve. Neked elsősorban ez az ág a legfontosabb. Azt írod, a Püspökladányban feltűnő másik két Kotkovics lány kenderesi származású.
Akkor ott kellene keresned Borbála ükmamádat is. Egyébként a említett (testvérek?) közül legalább az egyik szintén dohányos feleség volt, még Kutkovics eredeti névformával- mint Kenderesen.
(Pladány Rk. anyk- keresztanyaként)
(Ez teljesen megszokott változás új helyen. Saját példám : a Mikola nevet elnyomta a helyben addig ismert, és már jelenlévő Mikula változat. Mellesleg az már előtte egyszer átesett egy változáson, a Mikolaiból lett Mikola, egy új faluban, és pár év alatt.)
A Kotkovics és Kutkovics itt vsz. ugyan az, - szerintem.
Az 1. és 2. feleség nevet két születési dátum rögzíti, 1880. és 1882. Ha az apa ugyanaz ebben a
két esetben, akkor az elsőnek a szülés után kb. 1 évig bezárólag meg kellett halnia.
Ennek a P.ladányi Rk. anyakönyvben nincs nyoma. Máshol is anyakönyvezhették a halálát.
Meg lehet más személy is.
A 3. feleség név időrendben Nyikovics Borbála 1884. Rk.anyk. P.ladány. Rozál születésénél.
A másik Rozália 1886-os, és az ő anyja pedig, már tudjuk, Tamáskovics Borbála, K. Varga Lajos felesége.
Ha az apa személye ugyanaz a két Rozi esetében, akkor az elsőnek korán meg kell halnia,
illetve egy házasságnak is kell történnie.
De ennek sincs nyoma az Rk. anyakönyvben. Vagy máshol halt meg a lány, vagy két apa van, két feleséggel.
A 3. feleség név - megérzésem szerint - elírás lehet. A dohányosok elsősorban nem a településen éltek, és idegenek. Vsz. nem ismert mindenkit jól a pap.
A püspökladányi Rk. anyakönyvet kellene átkutatnod, hátha valahol van még adat.
A Nyikovics névnek azért jelen kellett lennie, csak úgy nem találták ki, - de esetleg keverték.
Persze, lehet más megoldás is.
Szélsőséges esetben nem elképzelhetetlen teljesen, -hogy egyetlen Varga Lajosról szólnak az adatok.
De feleség legalább kettő kellett, hogy legyen. Vagy több.
A református anyakönyvre is kellene figyelned, ott is keresni. Akár házasságot, talán halált is.
Végül is kétszer kereszteltettek reformátusokkal is.
Írtad, hogy hiányos a helyi anyakönyv. Vélelmezem, hogy a ref. , ha Varga Lajos születését sem találtad meg. Bár, szerintem nem biztos, hogy ő eredetileg P.ladányi.
A dohányosok- más vidékeken- általában nem helyiek, talán ritkán azok.
Van-e esetleg előzménye Ladányban a K. Varga névnek ? Mi lehet a K - kertész - mint dohány-kertész, vagy más ? Én már találtam meg időben korábbi anyk.-részben a rövidítés feloldását.
És az 1. adat feleségének az L.-e ? Van-e L. Szilágyi előzmény ?
Bár az meg VL esetleges helyi eredete mellett szól, hogy a feltalált anyakönyvi bejegyzésekben nem
utalnak sehol máshonnan való származására. Egyszer pedig Körösladányban említik P.ladányi kötődését, bár az nem azt jelenti, hogy ott is született.
Ami biztos eddig, hogy a Kotkovics -ágon van ősöd, meg a Varga Lajos ágán is, de hogy ez
K. Varga Lajos vagy esetleg másik, azt szerintem most még- ennyi adatból- nem lehet tudni.
Mohács egy fontos kereskedelmi központ volt a 18-19.században, a dunai hajózásban olasz hajósok is dolgoztak, illetve a magyar vasútépítéseknél is voltak olasz munkások és sok olasz kőfaragó is bevándorolt a 19.században.
vadász2: A cikket olvasva most már világosabb miért is lett bevezetve a 130 éves határ. Bár az UB.-es példáknak meg van az a hátránya, hogy az UB. jegyzékek nincsenek meg a levéltáraknak, tehát ők is csak találgatni tudnak, és az UB. nem feltétlenül jelöli az esküvőt, válást, névváltoztatást vagy halált. Például az egyik rokonom 1904-ben született holtan, mégis odaírtak a születésijéhez egy 1969-es UB.-t. (Vajon egyszer az UB. jegyzékek is kutathatóak lesznek?)
De igaz, ha csak az életkort kellene figyelembe venni, túlzás lenne, mert csak egy kutatási szabályzat, amit könnyen meg lehet változtatni, nem egy törvény, hogy hosszú távon számolni kellene egy, vagy több nagyon magas kort megélő emberrel. A 30-60-90-es szabály viszont nagyon elavult volt, és a 100-75-30-as sem elegendő.
Köszi a tájékoztatást, de Kismartonban csak rk. levéltárat találtam. Már kérdeztem a győri evangélikus levéltárat is, de semmi nem tudtak mondani, hol lehet megtalálni az anyakönyveket.
Segítséget szeretnék kérni, vagy legalábbis véleményt ill. tapasztalatot azzal kapcsolatosan, hogy elképzelhető-e olyan mérvű elírás az anyakönyvekben, mint amit találtam. Ha nem elírás, akkor nagy véletlenek vannak/voltak. Az anyai nagyapai dédanyám ágán nem jutottam sokra az utóbbi években. A dédszüleim házasságkötésekor (1902.01.10. Püspökladány a dédanyám anyja neve néhai Kotkovics Borbála és római katolikus volt (az egyetlen rk. ág a családfámon). Hiába keresgettem a római katolikus anyakönyvek között nem találtam sem a születését, sem a házasságkötését. Amit találtam: keresztelések (Püspökladány) római katolikus anyakönyvekben: Zsuzsanna 1880.07.04 (szül: 06.30.) apa K. Varga Lajos dohányos ref vallású, anya L. Szilágyi Borbála rk. vallású 1903.05.01-én áttért ref. vallásra Zsófia 1882.06.25 (szül:06.22) apa Varga Lajos dohányos ref vallású, anya Kotkovics Borbála rk. vallású Ő a dédanyám- Rozál 1884.03.30 (szül: 03.23) apa Varga Lajos dohányos ref vallású, anya Nyikovics Borbála rk. vallású Rozália 1886.06.24 (szül: 06.23) apa Varga Lajos dohányos ref vallású, anya Tamáskovics Borbála rk. vallású.
Az első 3 gyereknél a lakóhely Püspökladány Hosszúhát puszta, az utolsónál Nagybucsa tanya.
A környező településeket átlapozgatva találtam még egy gyereket Körösladány (Békés megye) római katolikus keresztelési anyakönyvei között:
- Julianna, akinek apja Varga Lajos dohányos, ref vallású és Püspökladányból származik, az anya nehogy legyen 2 egyező adat -Tamacskai Borbála rk. vallású, a lakóhelyük: F-gyarmat (gondolom Füzesgyarmat Nagy-Bucsa). A születés ideje 1889.03.19.
Szintén a püspökladányi római katolikus anyakönyvben találtam az alábbi halotti bejegyzést: 1891.03.29 K. Varga Lajos neje Tamáskovics Borbála 43 éves, származási hely: Kótaj, lakóhely: Püspökladány 764. Kérdésem, hogy ez a 4 - vagy 5 - gyerek lehetett testvér? Elírhatták ennyire az anya nevét, vagy semmi közük egymáshoz? Találkozott már Valaki hasonló esettel? Az is gond, hogy Varga Lajost sem találtam meg az anyakönyvekben, igaz az 1800-as évek közepéről több évtized keresztelési anyakönyve hiányzik az FS-ről. Halálesete 1902. után lehetett, de itt is hiányzik 19 év a halotti anyakönyvekből. Az állami anyakönyveknél (Püspökladány) találtam 2 Kotkovics nevű lányt/nőt, ők Kenderesről származtak.Kenderesen pedig Kutkovicsokat találtam. Ezek alapján teljesen tanácstalan vagyok a hogyan továbbról. Van valami tippetek, hogyan tovább?
Úgy tudom, hogy az eredeti (tehát 1828 előtti is) burgenlandi evangélikus anyakönyvek Kismartonban hozzáférhetők, de mivel nulla az esélye, hogy én odajussak, részleteket nem tudok.
"Te azon a környéken kutatsz és evangélikusokat?" Többek között azon a környéken, igen. (Günther: Miklósfalu, Gálos, Győr, Pozsony. Polster: Felsőlövő. Kern: Kula, Bács-Bodrog [itt falba ütköztem]. Trnyik stb.: Szarvas. Bobor és egyebek: Nagyrét, Garamszeg, Lukavicza. Selmeczy/Styavniczky, Rőczey: Losonc, Mád, Tállya, Gömörpanyit, Kisszeben, Eperjes. Stb. stb. A közös fonál, hogy mind egy szálig evangélikusok.)
Jó, azt értem, hogy szeplősített = nem szűz (...). De mi a "szeplős ifjoncz"? Tettenérték valahol? (Büntetett előéletű?)
Kíváncsiságból: mit jelentett 1848-ban, hogy "szeplős"? Gálosi (Moson vármegye, ma Gols, Burgenland) evangélikus anyakönyv másodpéldányában található a házasságoknál, hogy "szeplős ifjoncz", másik bejegyzésben pedig, hogy "szeplősitett hajadon".
Ha valakit Nemediszolobe vezetnek a szalak, lehet h tud rola lehet h nem, de Nemediszolon van egy regi, aprocska kis temeto. 1800-as ev vegi szuletesuek nyugszanak benne, de a sirfeliratok egesz jol olvashatoak.
Lehet, h kicsi az esely, de ha valaki epp Nemediszoloben erintett, es ha szeretne, felajanlom, h szivesen megnezem, h ott nyugszik-e szerette, es megirhatom ha talalok vmit.
Kettő félig költői kérdést szeretnék feltenni nektek. :) De valaki hátha küzdött már hasonló problémával (egyéb településeken is) és sikerült megoldania valamilyen formában.
1.https://library.hungaricana.hu/hu/view/MagyarReformatusEgyhazJavainakTara_09/?pg=57&layout=s&query=deregny%C5%91 e szerint 1761-től vezették a református egyházi anyakönyvet Deregnyőn, ám a Familysearch és a felvidéki egyházi anyakönyvek adatbázisa is 1793-tól kezdődő adatokkal tud szolgálni. Kerestem a megsemmisült anyakönyvek listájában is, de nem találtam. A kérdésem az lenne, hogy azt a 32 évet valahogy elő lehet-e varázsolni, vagy nehezen, de nyugodjak bele hogy ez az ág idáig kutatható vissza :)
2.Tapasztaltatok már-e olyat a felvidéki anyakönyvekben, hogy 1 személyt 2 különböző családnévvel emlegetnek? Esetemben Kopko - Serfőző (100% ugyanaz a személy, be is tudom bizonyítani különböző anyakönyvekkel). A Nagymihályi és Nagykaposi kerületben kutatok most főleg, és gyanítom hogy az általam kutatott vajáni Kopko család hiába szerepel református anyakönyvekben eredetileg görög katolikus család lehetett. A név hangzásából legalábbis erre következtetek és utólag magyarosíthatták a családnevüket. Kutatott már valaki ezen a területen?
még megnéztem a matricula.hu-t, de sajnos a Kaposvári egyházmegye nincs fent online, nem látom, hogy van-e levéltára a weboldalukon. Mert attól, hogy még a hivatalos anyakönyvezés a civil volt, 1895 után, de attól még vezettek anyakönyvet a plébániákon (gondolom nem mindenhol, de biztos nem mindenki szerepelt benne, bár szerintem kisebb falvakban ez hagyomány maradt, hogy azért volt templomi esküvő, volt keresztelés, és a temetés is pappal történt).
Tehát érdemes lenne megkeresni a levéltárjukat, vagy a csökölyi (hmm, Mikén is jeleznek katolikus templomot a térképökön), és ott átlapozni a halotti anyakönyveket.
Másik lehetőség persze az állami anyakönyvi hivatal, és ott kérni kivonatot (vagy kijegyzetelést).
Így van, Ők azok! Valami nem látszik a kivonatokból, kell lennie egy vagy több olyan településnek, ami ezekből az adatokból nem látható, és emiatt nem is találhatóak meg a kivonataik.
Mind a kettő én voltam. Cecília vonala az én egyenes ágam. Ő Ötvöskónyiban hunyt el. Próbáltam rokonoktól információhoz jutni, de a legtöbb amit megtudtam, hogy Lenci pusztán laktak egy idejig. Érdekes, hogy ennek az ágnak relatív nem volt nagy a mobilizációja, mégsem találom ezeket a kivonatokat...Annak ellenére sem, hogy a Mikéről tovább vándorlás útvonala ismert. Szob, Baráti pusztán át Kaszót, és Darvas pusztát érintve Inke, Vése, Iharosbrény környékére települtek.
A Brandmüller oldali rokonok 1905 körül Vrácsikon laktak. Arról a vonalról költöztek Marcaliba később a gyerekeik. Ebből kiindulva próbálkoztam azon a környéken is de semmi..
99% hogy az övék, igen. Nem találtam hasonló nevű házaspárt sem a megyében az adott idősávon belül, leszámítva ugye Márton 1. házasságát, ami szintén Mikére van bejegyezve.
Átnéztem a csökölyi halottikat katolikust, ott sincsenek.
Azt látom, hogy a Kamera-Hepf-nek legalább 7 gyereke volt 1858-1875 között, mind Mike-n, látom, hogy Kamera özvegy volt, előtte Mak Erzsébet lehetett a párja, akitől egy gyerek volt 1851-ben, de tényleg nem sok látszódik 1875-76 után, kb 48éves férfi és 40 éves nőről beszélünk.
Más is kutatta ezt az ágat, de ők is csak két gyereket találtak a Kamara György-Czink Katalin házassághoz (ami az indexben megjelenik), és csak Cecilia van tovább vezetve.
Gyorsan átfutottam a Kamerer vonalon lévő kivonatokat és van egy érdekesség, amit szintén nem tudtam megfejteni. Ükanyám egyik testvére, Kamara Erzsébet Vésén kötött házasságot 1919-ben(Nemesdédnél található), és ott is halt meg 1946-ban. A házasságiban feltüntetett születési dátuma: 1897.Júli.26. Na most erre a dátumra Mikén és a környezetében szintén nem találni semmit. A férj neve Varga György volt. Lakhelyük Vése, Lenci-puszta a házasságiban. Erzsébet szülei szintén Vése Lenci-pusztán laktak. Apja György it is hunyt el 1919.Okt. 24-én. Viszont feleségének Czink Katalinnak halottija megintcsak nem található... Ő valamikor 1919-1946 között hunyt el. György apja az itteni kivonatban Mártonként van feltüntetve.
Elképzelhetőnek tartom, hogy van kapcsolat Erzsébet születési és Márton és Teréz halálozási helye között.
Persze, nincs feltüntetve. Próbáltam a gyerekeik házasságijait is keresni, hátha ilyen módon felbukkan olyan település, ahol érdemes lehet keresni, de azokat sem találni.. Elképzelhetőnek tartom, hogy dolgoztak olyan dohányföldeken, amikről nincs információm és a kivonatok is azon a környéken lesznek megtalálhatók.
Egy Kadarkút-Nagybajom-Böhönye-Iharosberény-Csurgó-Nagyatád-Görgeteg-Német-Lad "körön" belül böngésztem még azokban az időkben, amikor nem voltak elérhetőek az 1895 előtti kivonatok. Most próbálom újra felvenni a fonalat hátha azért nem találok semmit, mert ez előtt lett bejegyezve a halottijuk.
Márton (feltételezhető) keresztelési kivonata Marcus nevet ír. Szükséges a halotti kivonata, ahhoz, hogy biztosra mehessek a nagyatádi bejegyzés névelírásával kapcsolatban. Teréz keresztelési kivonatát sem bizonyítja semmi, mivel azt a házasságiban feltüntetett életkorból visszaszámolt évszám alapján kerestem. Szerencsés esetben egy 1895-1906 közötti kivonat tudna szolgálni sok plusz információval.
amikor keresztszülők voltak, akkor gondolom nem volt beírva hol laknak, tehát lehet, hogy nem Mikén laktak? Az írod, hogy a környező falvakat megnézted, városokat is?
Egyébként úgy látom mind a születési és a házassági megvan, mit ad többet a halotti (néha a halotti még kevesebb is, mind akár az egyik ezek közül)? (ha nem titok)
Némedi László, köszönöm, hogy rájuk keresett. A mikei anyakönyvezést 1906-tól Csökölyön folytatták, ott az említett idősávban szintén nem sikerült találni semmit. Ugyan ez a szituáció a környező településekkel..
mondjuk itt azt mondja, hogy a karakter hiba 5%, a szó hiba 20%, elég magas a szám, de persze lehetne javítani, mivel tudjuk nevekről van szó, pl keresztnevek eléggé szűk szettben voltak, meg vannak kitalálható szerkezetek (amit AI-jal lehetne felismertetni és automatikusan javítani, de a 100% persze nem garantált :)
ahogy látom a civil regiszterből hiányzik 1906 után a halotti (csak 1946 után folytatódik), márpedig 78 éves még simán lehetett a férfi, és 71 feletti a nő, amikor meghaltak. Addig átnéztem a halotti civilt, de nem voltak.
Ötlet: keresd meg az anyakönyvi hivatalt, és kérd ki a halottit (lásd lejjebb volt erről szó)...
Amennyiben valakinek módjában áll, úgy szeretnék segítséget kérni két felmenőm, Márton És Teréz halotti kivonatának felkutatásában. Ezek nélkül sajnos nem bizonyíthatóak a további szálak..
Az összes gyerekük Mikén született 1858 és 1875 között. Az utolsó információ róluk, hogy Radó János és Semsi Magdolna gyerekének születésénél Ők voltak a keresztszülők 1876-ban Mikén.
Egyenes ágon a következő két generáció szintén ugyan itt volt keresztelve, így nem világos, hogy miért nem találom a halottijukat Mike környezetében. A dohányföldek miatti tovább költözést számításba véve sem jutottam sokkal többre..
keresgéltem a Kozák-Weber pár ügyében, és azt láttam, hogy a Webernek volt más párja is, tehát 1884ben már Kozák volt, de lehet, hogy előtte más volt (és megözvegyült, és csak akkor ment férjhez a Kozákhoz). Találtam egy egy Annát a Weberrel, mint anya (Babarczon, ami szoszéd falu szintén):
Ahol az apa Lolics vagy Polics, dátum is jó, és elképzelhető, hogy miután az apa meghalt és a nő a Kozákhoz ment feleségül, emiatt a gyerek neve is Kozák lett.
Ehhez kellene találni egy Polics vagy Lolics halottit 1881vége 1883vége körül valahol a környéken, Babarczon átfutottam a halottit, de nem találtam.
Meg persze a legjobb lenne a házassági bejegyzés, ahol látható lenne, hogy uxor (valamikor 1881-1883 között).
a latin szótár szerint a praedium pusztát jelent, tehát valószínűleg Ráczgörcsöny (Görcsönydobóka) egyik pusztáján laktak (talán kicsit arrább költöztek Szabarból...)
A segítség abban kellene, hogy láthatóan a bejegyzésben az van, hogy Ráczgörcsöny, ami most Görcsönydobóka, de ott van egy "in praedib."??, amit nem értek. Egy latinos segítsége kellene.
Még amit lehetne csinálni, hogy átnézni a szabari anyakönyvet, hogy 1850-1890 között hány Kozák család keletkezett (Kozák fiú született, és házasodott meg ott), ha nincs sok (egyet ugye találtam a Josephust, aki a Weberrel jött össze), azoknak összeírni az összes gyereküket. A Josephusék jónak tűnnek, mert láthatóan több helyen jegyeztettek be gyereket, 1884, 1885ben és 1893-ban, tehát a 1881-es időpont jónak tűnik, hogy lehetett gyerekük (a házasságot persze meg kéne találni), és a környező falvakban meg kéne nézni őket...
Az a baj, hogy nincs nagyon senki, aki segíteni tudna, mert nagyapám nagyon korán meghalt (apum 14 éves volt), és a testvére szintén régen elköltözött valahova, nem tudjuk merre és a kapcsolatot se tartották apummal :S Tudtam, hogy ez az ág problémás lesz. De bízom benne, előbb utóbb a nyomukra akadok valahogy :)
Az egy lehetőség, hogy a szabariak egy idő után mégsem Hímesházán jegyeztették magukat, csak nem tudom hol. A környéket is meg kéne nézni, a környező falvak katolikus anyakönyveit 1880-1884 között...
Czigler Károly születési anyakönyvében láttam, hogy Cziegler Franciscus 1902-ben 26 éves volt, és Kozák Anna 21. Ebből úgy számoltam, hogy 1867-ben született Franciscus és 1881-ben Anna. Ezért +/- 1 évben átlapoztam az mohácsi/hímesi könyveket.
Igen, külön tanítás kell a magyar szövegre, ez mindenképp probléma. A Transkribusnál a jelenlegi modelljükkel 15000 szóra teszik a betanítási volument kézírásfelismerés esetén. Ez mondjuk nem kevés, de nem is annyira sok, hogy ne lehessen bármikor létrehozni. A konkrét folyamatról itt egy leírás, ha érdekel valakit: https://transkribus.eu/wiki/images/3/34/HowToTranscribe_Train_A_Model.pdf
Esély mindenre van, de ami érdekes, hogy bár Kozák Anna katolikus, de az indexált anyakönyvek között nincsen semmi nyoma (legalábbis én nem találtam meg), és Baranyában a 19. században sem igen születnek Kozák Annák. Ellenben a hímesházai anyakönyvben van 1862-ben egy szabari Kozák Erzésbet, lehet, hogy az ő testvére volt Kozák Anna? A szüleiknek több gyerekük is született, igaz az utolsó 1869 körül.
A későbbi házasság lehet a volt férj második házassága. Esetleg Kozák Anna valamikor nem sokkal 1927 előtt halhatott meg, talán Mohácson. Úgy látom, hogy a mohácsi polgári anyakönyvek '19 után már nem elérhetőek, és a pécsi egyházmegyei levéltárban is csak Mohács-sziget van meg. Pedig jó lett volna megnézni, hogy ha megvan a halottija, akkor mit írnak bele.
Sziasztok, ismét a segítségeteket kérném. Apai nagyapám ágán kutakodok jelenleg. Ez (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBH-RQG?from=lynx1UIV8&treeref=GWLW-LYF&i=39) alapján tudom, hogy Czigler Károly szülei Czigler Ferenc és Kozák Anna voltak. Kozák Anna 1902-ben volt 21 éves, tehát 1881. körül született. A dokumentum azt állítja, hogy Szabarban (feltételezem ez a mai Székelyszabar). Megnéztem a hímesházai anyakönyveket, de nem találom a születési bejegyzését. Van rá esély, hogy máshol anyakönyvezték?
A házassági anyakönyvi bejegyzésüket sem találom sem a mohácsi, sem a szabari könyvekben.
A probléma ezzel, hogy először egy nagy adag tanítás kell, és itt látom a problémát, hogy a régebbi magyar írásra nem nagyon van betanító alapanyagunk (a mostani magyarra talán van), és persze kétséges írásmódoknál az emberi agy használja a környezet adatait (pl tudjuk, hogy nincs olyan, hogy Vonács, hanem Kovácsnak kell annak lenni, és onnantól, ha V betűt látunk akkor K-nak értelmezzük, de ehhez fel kellett ismernünk, hogy az egy vezetéknév). Egyébként is a felismerésnél nem 100%-os találatot kapsz, hanem valószínűséget mondjuk 80% V, 50% K.
Szóval emberi interakció biztosan kell, ami néha az lesz, hogy egyszerűbb begépelni, amit látsz, de néha elfogadható lesz az eredmény...
Szerintem a használható kézírásfelismerés, és főleg az ezen alapuló indexelés még nagyon, nagyon távol van. A nyomtatott betűfelismerés is telis-tele van hibával, és a géppel-indexelt gyászjelentések csupa zagyvaságot gyártanak. Például Liszt Ferencről közölt egy Michigan-i újság gyászjelentést, amiből a gép megállapította, hogy életkora 9, rokona pedig Legende Von Der Heiligen Elisabeth (https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q57X-KSYW?from=lynx1UIV8).
egyébként a katolikus anyakönyveknél szépen újrafényképezték a nem civileket (legalábbis, amit láttam eddig a matriculaban), az legalább már szemmel olvasható (ott az AI sem nagyon tud mit csinálni...)
bocs mindenkitől, hogy összezavartam a társaságot, csak néha elkeseredek mennyire nem érdekel senki döntéshozót a (valódi) múlt, és akkor ez van... ...de már összeszedtem magam...
A kézírás digitális felismerése nagyon gyerekcipőben jár, -nem lehetetlen, már vannak próbálkozások ha szépen van írva, na de a régi macskakaparásos írásra nem lesz soha digitális megoldás
mert még egy hozzáértő kutatónak is néha olyan nehézkes a kiolvasása, hogy csak na.
Ezek csak is manuális feldolgozással lehetséges, -legalábbis mai szemmel.
Szóval akkor most arról beszélgetünk, hogy az Arcanum OCR rendszerrel álljon neki a civil könyveknek, és ne képalapon, hanem adatbázist építve dolgozza fel őket?
A kézírás-felismerést jelentősen rontani fogja az a hülye alányomás, ami az anyakönyvi papírokon ott van, apró hullámok, vagy mik. Mivel a könyv színes, ez kiszűrhető lenne, de ehhez az is kéne, hogy Arcanumék szkenneljék újra, mert ami most elérhető, az ugye FF. Vagy nem? Ráadásul még Arcanum nélkül sem ártana újra fotózni digitálissal, mert amióta azok a filmek készültek, nagyságrendekkel javult minden, az optikák minősége, a digitális rögzítés ténye, stb. Némelyik kép olyan ótvar, hogy a széleken alig lehet elolvasni a torzítási hibák miatt.
nem rossz, de a magyar írásmód még megtanítandó, ás elég sok fajtával találkoztam, és biztos kell emberi ellenőrzés, maximum lenti számolásomnál kell kevesebb munka per rekord.
(miután lejjebb nyomtuk a számokat, már 2-4 milliárd is elég lenne, egyszeri...)
Szerintem 2020-ban nem kézi indexeléssel kellene számolnunk. Pont a polgáriknál, amelyek rubrikázottak és rendezettek, belátható távolságban van a használható kézírásfelismerés. Nem rég futottam bele az Innsbrucki Egyetem egyik projektjébe, ami kifejezetten történelmi szövegek digitalizálásáról szól (transkribus.eu). Néhány év alatt simán lehet belőle olyan, amit ha megfelelő előkészítés után értő kezek ráeresztenek a filmekre, akkor teljesen használható adatbázist dob ki a másik oldalon.
tehát csak 1900-1910 között összesen 7 millió születés történhetett, a születésszámod biztos nem jó, ezáltal a halálozásnak is magasabbnak kell lennie...
Since FamilySearch indexing began in 2006, this unprecedented crowdsourcing effort has produced more than one billion searchable records.
Magyarországon, mint írtam kb 70 millió rekord lehet a civil anyakönyvezésben.
Mint írtam a Macsenak már most 5 millió rekordot sikerült indexelni a civil anyakönyvek közül.
Civil anyakönyvekről beszélek, amelyeknek a minősége alapvetően jó, nem kell silabizálgatni annyit, mint egy egyházit az 1700as évekből.
Egy adatrögzítő 1 perc alatt 1 rekordot talán fel tud ezekből dolgozni (napi 250 talán nem lehetlen elvárás), évente ez 50ezer per fő, 100 fő esetén 5 millió rekord.
Ez alapján beszélünk kb 1500 emberév (fte) munkáról (legyen 50% ellenőrzés, szoftver valószínűleg eléggé jó állapotban van az arcanumnál, de legyen 100 millió megcsinálni (ez már multi ár :))
Tehát az erőfeszítés költsége mondjuk legyen 6-9 milliárd egyszeri költség, üzemeltetés az arcanum adatok alapján nem több, mint évi 50 millió (nevetséges méretek adatbáziskezelésben - 70 millió index adat, 7 terabyte kép adat) - az arcanumnak most 300 terabyte adatbázisa van...
nem lehetetlen ez, csak akarni kellene, de senki nem akarja...
"Egyébként a levéltár, akár önkéntesekkel együtt, megtehetné, hogy a kérdéses anyagokat (ami nem a teljes állomány) digitalizálja, és pl csinál egy adatbázist (tudom-tudom pénz, de ha már mindenre van pénz, a múltunk megismerésére is kéne, mert ez az igazi haza-család szeretet)."
Tudod Te egyáltalán mennyi munka egy ilyen adatbázis felépítése?
Anyakönyvek átnyálazása, adatok feldolgozása, majd adatbázisba írása, már ez több 100 ember több éves munkája + adatellenőrzés, stb.
Aztán még ott a digitalizálás, adat ellenőrzés a védett adat kitakarása, stb.
Szóval ezt azért Te se gondoltad komolyan?
-És a pénz a legkevesebb ebben a projektben.
Az FS már vagy 20 éve építgeti az adatbázist, és még sehol sincs.
Pedig ott több 10 ezer felhasználó indexel -több-kevesebb sikerrel, mert némelyiknek levágnám a kezét amilyen baromságokat irkál.
De hogy lásd a pénz oldalát is 100 ember 400E-s kiadással havi 40M évi ~500M
-És akkor ők csak ezzel foglalkoznak, a többiről nem is beszéltem.
(a bevételi adat nem elég beszédes. Iszonyatos költségeik lehetnek, hiszen irgalmatlan adatmennyiséget tároltatnak az Amazonon, biztosan nem két forintnyi összegért.)
egyébként megnéztem az Arcanum bevételeit, régebben 100 milliós éves bevétele volt, most inkább a 300 millió felett van. Tehát éves 300 millióból simán megcsinálható lenne, az Arcanum tényleg hihetetlen mennyiségú munkát csinál (lásd ADT, Hungaricana, mapire ...)
a magyar nemzeti levéltár alá tartozik az országos, és a megyei levéltárak (a fővárosi nem, hmm), kb 700 fő, éves teljes költségvetésük 2019-ben 3,5 milliárd forint volt.
Ettől még a TAO kedvezmény a sportnak is több (ez nem a stadion):
"Hat év alatt legalább 360 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le az állam a látványcsapatsportok javára."
Nos a levéltárosoknak most jobb dolguk is van, mint hogy egy-két ember igényére ilyen adatbázisokat készítsenek:
Derék honatyáink - ugyanazok akik a "130 éves" többféleképpen értelmezhető* szabályt is hozták - foglalkoztatják őket rendesen. Pl. épp most ebrudalják őket kifelé a közalkalmazotti státusból a legnagyobb korlátozások között (húsvétkor) meghozott törvénnyel: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000032.tv
*nekem sem tetszett ez a szigorítás (kutatásnál meg is szívtam), és különösen az, hogy a korábbi törvénnyel (30-60-90) ellentétben abszolút nem volt egyértelmű, megyénként máshogy tartották be, s volt egy darabig zavar az időhatárok értelmezése körül.
Én a 130 évet sehogy sem értem. Egy 120 éves születési anyakönyvben milyen védett adat fordulhat elő? Mindenki, akiről valami ott rögzítve van, minimum 120 éves -- vagyis már nem él (https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_the_oldest_living_people). A halottaknak nincs adatvédelmi joguk, viszont nekünk, élő kutatóknak állítólag van adathozzáférési jogunk. Hogyan tehetik a levéltárak a nemlétezőt a létező fölé?
Személy szerint én helyeslem a szigorítás mértékét (bár családfakutatóként annyira nem örülök neki), az indoklással viszont már van problémám. Véleményem szerint a még élő személyek személyes adatainak védelme, és ez esetben személyazonosító adatokra gondolok (úgymint születési hely, születési idő, vallás) fontos. Tehát ne tudhassa meg bárki ezeket az anyakönyvekből. Márpedig ha a régi 90-60-30 éves szabályt vesszük figyelembe, viszonylag sok idős ember adataihoz lehetett (a Familysearch-ön keresztül a mai napig lehet) hozzájutni. A 100-75-30 éves határon kívül már viszonylag kevés ember van, de még vannak. Tudom, hogy manapság már mindenhez meg kell adni ezeket az adatokat, de a megadásukról mégis az ember dönt. (Aminek nincsen értelme az a szlovák száz éves szabály.)
Igazából kár ennyit vesződni a halálozással, mert a levéltárakban 1980-ig vannak halálozási anyakönyvek, tehát mind kutatható, az anyakönyvi hivatalban meg kiadják az adatokat, ha igazolod hogy a felmenőd. A probléma a születési és házassági anyakönyvvel van.
Ha valaki 1920-ban született akkor a születést kutathatod, és mondjuk meghalt 2000-ben, akkor a halálozási anyk-t nem kutathatod mivel nem telt el 30év, a születést igen mivel eltelt 100év
Az FS-n 1920-ig van születés.
Viszont ha 1940-ben született és 1970-ben halt meg akkor a halálozási anyk-hoz hozzáférhetsz (eltelt 30 év), de a születésihez nem mivel ott még nincs meg a 100év.
Sok anyk hivatal a biztonság kedvéért használ 130évet mert akkor biztos nem fognak jogi vitába keveredni.
Tehát a törvény szerint pl kutatsz egy személyt akiről tudod hogy 1919-ben született de nem tudod mikor halt meg, akkor a halálozási anyk-ban 1990-ig kereshetsz.
Ha tudod hogy valaki 1940-ben született, és 1989-ben halt meg akkor nem kutathatod a születést, csak a halálozást.
Ha meg nem tudsz semmit akkor ott a törvény 1920-ig születés, 1990-ig halálozás.
Minden más esetben ott a meghatalmazás ha másnak keresel, és az anyk-ban kikeresik kiadják/megküldik azt a részt amely érintett személyt tartalmazza.
mondjuk egy kérdést lehet, hogy megérne az adatvédelmi biztos felé, hogy az az időszak, aminél nem egyértelmű a helyzet ott mi az erősebb, az információhoz való hozzáférési jog, vagy a adatvédelmi jog, tehát a levéltárnak van igaza, hogy az adatvédelmi jogot tekinti erősebbnek, vagy a miénk, hogy hozzáférhessünk azokhoz az adatokhoz, amihez törvény szerint jogunk van.
Egyébként a levéltár, akár önkéntesekkel együtt, megtehetné, hogy a kérdéses anyagokat (ami nem a teljes állomány) digitalizálja, és pl csinál egy adatbázist (tudom-tudom pénz, de ha már mindenre van pénz, a múltunk megismerésére is kéne, mert ez az igazi haza-család szeretet).
érdekes jogi helyzet, mert a törvény nem az adatok megtekintését tiltja, hanem az adathozzáférést az "érintett" személyre vonatkoztatja, tehát, nyugodtan kutathatsz olyan könyvben, ahol nem kutatható személyek vannak, ha akit keresel az már kutatható. Tehát a levéltár esetében az tenném, hogy nyugodtan kiadnám a "logikusan" megfelelő kötetet (tehát a keresett év, ha a kutatónak van adata időszakában, tehát 100 évvel ezelőtti születésnél a tavalyit persze nem lehetne kiadni), és ha megtalálta, akkor a másolásnál (illetve a jegyzetkészítésnél) egyedileg dönteni, és persze csak az adott rekordot másolni.
Több munka, persze, de ahogy láttam pl a Pest megyei levéltárat, beleférhet nekik, a budapestinél meg nem is nagyon van más, mint a szkennelt mormon anyag...
Megteheti amíg valaki be nem perli őket, de gondolom ennyire senkit nem érdekel, meg nem akarnak rosszban lenni a Levéltárral, ha mást is akarnak ott kutatni.
Agyament szabályozás, még a törvény szövegén is túlterjeszkedik. Még szerencse hogy a régi törvény idején néztem meg a polgári anyakönyveket, amikor, 30,60,90 volt még a szabály.
Újfent szeretném a segítségeteket kérni. Gáspár Mihály és Pethő Katalin házassági dokumentumán a virgine és a Stephani között mi lehet írva? Próbáltam lefordítani, de hiába. Nagyon megköszönném, ha valaki tudna erre választ adni.
(mondjuk gyakorlatilag egy százéves embernél ez akkor 130 év (gondolom ezért van a 130 év reklámozva, mert akkortól már biztosan kutatható, közelebbi dátumnál kell vizsgálni a fentieket...))
Meg kéne próbálkozni a nyíregyházi anyakönyvvezetőnél megkérni a születési anyakönyi adatokat, akár csak szóban, és ön lejegyzeteli (az anyakönyvbe nem nézhet bele senki külsős). Ha csak az adatok kellenek, és elmeséli azt, hogy a lelépett nagyanyja-, és annak családja után kutat, akkor nem hiszem, hogy ne segítene. Általában nagyon el vannak havazva, ezért érdemes erre több napot szánni, mert elsőre szinte biztos, hogy csak egy későbbi időpontot fog mondani. Ha csak az adatok kellenek, egy papírra kijegyzeteli percek alatt. Mivel van indexük az anyakönyvekhez, azt percek alatt tudja kikeresni, hogy egyáltalán ott született-e, és ha igen mikor.
Személyesen érdemes intézkedni, mégiscsak közvetlenebb úgy. Nekem legalábbis ilyen módon eddig sikerült adatokhoz jutnom.
Van egy védelmi idő az anyakönyveknél, ami miatt se a familysearch-ön, se a levéltárakban nem találsz publikusan elérhető anyagot. Ez a védelmi idő azt hiszem most 130 év a születésinél és 86 év a házasságinál (persze ettől még bonyolultabb is, de most nem lényeges). Ezt nagyjából a familysearch be is tartja (more or less :) ).
Ez a információs szakadékot kell először átugranod. Mivel a családi infók most nem segítenek, próbáld meg az anyakönyvi hivatalt, mert közvetlen felmenőkre ők adhatnak ki neked kivonatokat, hivatalos eljárásban.
Itt a törvény, a második felében látod, hogy mit kaphatsz ( VII. fejezet)
édesapám novemberi születésnapjára kezdtem el a családfánk kutatását kb 1 hete, azonban az anyai ágon már a kezdetekkor elakadtam, ugyanis apukám édesanyja elhagyta a családot, amikor édesapámék még gyerekek voltak. Senki sem tartotta ezután a nagymamámmal a kapcsolatot és a szüleiről is keveset tudunk. Sajnos már nagyon kevés elő rokon van, akitől kérdezősködhetek, és őket már kikérdeztem, tőlük tudtam meg az alábbiakat a nagymamámról:
Leánykori név: Tankó Katalin (apja: Tankó Ferenc, anyja neve kérdéses, annyi biztos, hogy korán meghalt tüdőrákban és Ferenc ezután újranősült egy miskolci hölggyel)
Születés: 1948, Nyíregyháza (valószínűleg). Úgy tudjuk, hogy nincsenek testvérei.
Nem tudjuk biztosan, hogy édesapám apjával házasok voltak-e, amennyiben igen, szerintem az 1960-as évek eleje/közepe felé kellett, hogy megtörténjen az esküvő, mivel 4 gyermek született, és a legidősebb 1965-ben. (Édesapám apukája: Lukáts József, 1944 Újfehértó, meghalt: 2018 Budapest).
Katalin 1970-es években hagyta itt a családot (1970 vége felé), az elmondások alapján Gödöllőre költözött, ahol valószínűsíthetően megházasodott egy román fiatalemberrel, akinek a neve szintén kérdéses. 1990/91-ben halt meg Gödöllőn.
A fentiek alapján valakinek van ötlete, hogy merre lehetne elkezdeni a kutatást? Familysearchön nézelődtem, de nem találom az 1940-es évek születési anyakönyvi kivonatait, sem a házassági anyakönyvi kivonatokat és indexelve sem találtam semmit a Tankó vonalról Nyíregyházán sajnos.. persze lehet még csak túl béna vagyok használni az oldalt :)
Az előző oldalon február utolsó bejegyzésében is ugyanazok a keresztszülők; ott tisztábban olvasható, hogy "N[emes] Placsintár Úr, N[emes] Karácsony Mária", tehát azt hiszem, szeptember végén azt írták be, hogy "N. Placsintár Bogd., Karácsony Mária". (A Mária mindkétszer rövidítve van: Mria és felette egy vonal.) Egy kis lapozgatás valószinűleg megmondaná, hogy Placsintár úrnak pontosan mi a keresztneve. (Bogdán?)
Esetleg nem tudja valaki, hogy miként érhető el az FS-en a Budapest 5. kerületi születési anyaköny a 1911. évből? (előtte 1907-ig, utána 1912-től megvannak).
https://www.familysearch.org/search/film/00 és ez után beírva a filmszám. A nem indexelt és kategorizált diákhoz így lehet hozzáférni sajnos (egyenlőre). Ezekről akkor a családtörténeti kutatóknál (MACSE) van egy összegyűjtött excel táblázat, amit JPmiaou is említett. Azzal már jóval könnyebb dolga lehet az embernek, ha épp olyan területen kutat.
A talált filmszámokról van valahol egy (vagy több) Google Docs táblázat. Talán a családtörténet levlistán volna érdemes utána érdeklődni. Ennek egy elég korai változatát annó letöltöttem; abban a következők vannak Bodrogolasziról:
Nem tudom, a halottikat hol kéne keresni; a meglevő számok előtt és után más helységek vannak. Amúgy a számozásban nincs sok rendszer -- gyakran nagyjából ABC sorrendben vannak ugyan a darabkák, de hogy _melyik_ darabkák vannak vagy nincsenek, az egészen más kérdés.
Ebből kifolyólag kértem segítséget mert láttam, hogy tavaly is küzdöttek hasonló dolgokkal emberek és részben kaptak is segítséget ami által én is megtaláltam végre Tokaj polgári anyakönyveit (amiért még egyszer nagy köszönet, több évtizedes családi rejtélyek oldódhattak meg :)) A szál azonban Bodrogolasziba vitt tovább, ahol a halotti anyakönyveket szeretném elsősorban végignézni 1895-től.
Minden tanácsot, észrevételt szívesen fogadok :) Lali
Tud valaki véletlenül egy FS filmszámot Bodrogolaszi polgári anyakönyveihez, vagy milyen szisztéma szerint keressem szerintetek? Mert JPmiaou egy régi hozzászólása alapján (amiért külön köszönet) megtaláltam a Zemplén megyei polgári anyakönyvezést az Sz betűtől de a B nem tudom hol lehet.
Egy kérdésem lenne, ha valakinek az van beírva, hogy evangélista református az 1800 évek végén, amikor már volt polgári anyakönyvezés az most evangélista vagy református vallású? Olyan helyen ahol nem volt evangélista egyház, mert a korábbi években jelölték, hogy ágoston vagy ref. vallású. Lehet hülye a kérdés, de nem vagyok vele tisztában.
elérni elérhető, lehet, hogy csak a befizetés van felfüggesztve.
Néztem a 1920, 1918 születéseket ott, nincsen, de persze lehet, hogy jobban kell megnézni, de az is lehet, hogy másik településre mentek át (azt pl látom, hogy egy csomó Frey ott mozgott Mezőberényben evangélikus).
De már vannak neveid, és már van esélyed, hogy itt a szülőket megtalálod (vagy nem :(
Hát ez szuper! Köszönöm! :D Pont én is most akadtam rá az Őskeresőre, csak azt írták a honlapon, hogy most egy darabig szünetelnek, és szüneteltetik az előfizetéseket is (augusztus 17-ig), úgyhogy gondoltam az után regisztrálok? De ezek szerint akkor most is elérhető?
a familysearchen az egyházi anyakönyveket nem tették fel 1895 után (az állami anyakönyvezés bevezetése után), de attól még léteznek.
Az evangélikus egyház ezeket beszkennelte és az őskereső (oskereso.hu)-n elérhetőek.
Tehát megtalálhatod az 1914-15-16 évi házassági bejegyzéseket is.
Ha regisztrálsz (és fizetsz), akkor érdemes a térkép alapú kereséssel megnézni a szóbajöhető településeket, sajnos több is van (pl Debrecen is, de Gyula, Mezőberény, Gyula, stb.. is).
Ezekben kellene megnézned a házassági bejegyzéseket (és esetleg a születésiket, mert hátha több is van, mint a civil anyakönyvben).
(Általában az evangélikusok megkeresték a megfelelő-közeli-előírt evangélikus anyakönyvezési helyet (gondolom oda is jártak templomba, amikor tudtak)), tehát neked is azt kellene megtalálni, hogy hol intézték egyházi ügyeiket.
ránéztem, ha véletlenül Komádihoz tartoztak, akkor sajna 4 evangélikus volt, akiknél csak egy minusz volt, gondolom mentek, ahova tudtak... (ez nem nagy segítség, de a környék evangélikus falvait meg kellene nézni)...
Talán nem pont az a hely, de láthatóan a környék határai mozogtak, talán, hogy 1920 Csökmőhöz tartozott Darusziget, nem jelenti, hogy előtte is. A környéket érdemes módszeresen átnézni. Keresni 1920 (pont trianon utáni és előttit is, és 1915-16 környékit is térképet, és az alapján csinálni a keresést.
1895 előttinél meg tudni kellene, hogy melyik településhez tartozott az evangélikus keresztelés, és ott keresni (nem Csökmőn).
(szokott itt beszúrva lenni, az a könyv linkje, ahol meg tudod nézni, hogy a csökmői evangélikusok anyakönyvezése hol történt (mármint ha Csökmő lesz a válasz, hogy Darusziget 1800as évek végén hovatartozott)).
1900-ban az irázi birtokot a nagyváradi káptalan házi kezelésbe vette és a gazdálkodást saját tisztségviselőjével (intézőjével) intéztette. Az óriásira növekedett termőterületeket már nem volt képes kezelni a helybe telepített zsellérekkel (földel nem rendelkező cselédek). Ezért 1908. június 15-én a dékán-kanonok rávette a káptalan vezetését, hogy 100 katolikus polgár letelepedésével pótolják a hiányzó munkaerőt, családonként 4,5 katasztrális hold telekkel. A hely kijelölése kezdetben Körösújfaluval szemben a folyó jobb partjára esett volna, de a hiányos infrastruktúra miatt a jelenlegi Újiráz területére került. 1911-12-ben felépült Uj-iráz falu, míg a folyó bal partján maradt területek Irázpuszta néven különálló káptalan maradt (1. számú káptalan részeként továbbra is). Az új faluba (Újiráz) saját 36 méter magas templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az új plébánián történt az anyakönyveztetés a környékbeli települések katolikusainak, így Irázpusztának is (többnyire ugyanis katolikus lakosság élt nálunk). A hivatalos állami anyakönyveztetés Komádi községben történt. 1848-as jobbágyfelszabadítás utáni évtizedekben néhány kisparaszti birtok létesült (pántyaföld, vitézföld) a puszta határában, de többségében káptalan terület maradt. Irázpusztán a káptalan területen két gazdasági majorság volt: Nagy-Iráz (a mai önkormányzat környéke), Kis-Iráz (a makkos erdő Vésztő felőli oldala). A majorságok vezetője az intéző volt, a munkásokat a segédtiszt irányította, a magtár kezelője a kulcsár volt. A gazdaságban a földeket ökrökkel, a századforduló körül már az őszi mélyszántást gőzekével művelték. A növénytermesztés többnyire hasonló volt a napjainkban termesztett növényi kultúrákhoz, némi kivételt a Hajnal utca melletti gyümölcsöskert jelentett. Az állattartás szintén hasonló jellegű volt mint napjainkban (kivéve az ökör), csak nagyobb létszámban. A pap Újirázból járt ki misét tartani a helyi kis harangtornyos kápolnába (a Lenin utca 12. szám alatti iskola Béke utca felőli oldalán állt, melyet a II. világháborúban széthordtak). A birtokon mindig tartózkodtak állandó gazdasági cselédek, akik a helyben található cselédlakásokban laktak, csak időnként (egyes idénymunkáknál pl: cirokszedés, répaszedés, aratás, cséplés) jöttek vendégcselédek, akiket barakkokban szállásoltak. Fizetést pénzben és természetben is adtak.
úgy hiszem eljött az ideje, hogy a kutatásban tapasztaltabb emberek segítségét kérjem.
Néhány napja nekiálltam az anyai nagymamám családfáját kutatni. De most már két-három napja csak mélázok, és zsákutcákba futok folyamatosan.
Amit tudok:
Nagymamám anyukáját Herter Zsuzsannának hívták (1920. március 9.). Csökmőn született és ott is lett anyakönyvezve. Ez a rekord meg is van. Innen tudtam meg, hogy az ő szüleit Herter Mihálynak és Frei (Fráj) Erzsébetnek hívták. A születési anyakönyvben odaírták, hogy a szülők Zsuzsanna születésekor 30 illetve 23 évesek voltak. Ebből nagyjából következtettem, hogy akkor Mihály 1890, Erzsébet pedig 1897 körül születhetett, de nem találom őket Csökmőn.
Megtaláltam még egy lányukat (Herter Erzsébet, 1917. január 28), illetve egy másik lányuk halotti anyakönyvét (Herter Julianna 1945. február 23. volt 16 éves, tehát 1927 környékén született).
Frei Erzsébet életkorából nagyjából feltételezhetem, hogy az esküvő olyan 1915-1916 között lehetett, és akkor a lányuk Erzsébet 1917-ben született. De ez csak feltételezés.
És itt megakadtam. Nem találom sem Mihály és Erzsébet házassági anyakönyvét, sem korábbi születési rekordjukat.
A halotti anyakönyv alapján Herter Julanna Nagyirázon lakott (elvileg ma Körösújfalú), de a haláleset Tiszadobon történt, de a nagymamám húga Újirázt mondta, amikor megkérdeztem. Körösújfalu bejegyzéseit eredménytelenül átnéztem. Újirázról viszont 1948-1980 között vannak fent adatok.
Újirázról annyit sikerült kiderítenem, hogy korábban Csökmőhöz tartozott Darusziget névvel.
Annyit tudok még mondani, hogy a születési anyakönyv alapján evangélikus felekezethez tartoztak (amennyiben jól értelmeztem), és ha jól látom az FS-en csak a református egyház van csak fenet, feltételezem ez a legnagyobb gond.
A tussis annyi, mint "köhögés". A szamárköhögés pertussis (per-: "keresztül, át, teljes, nagyon"), vagy ritkábban tussis convulsiva ("görcsölő köhögés"). Felnőtt halálának okaként a tussis szerintem a TBC tünete.
Némedi László válaszát pontosítva: az egyházi anyakönyvekből csak a keresztelések vannak indexelve, és azokból is csak a római katolikusok és a reformátusok. Szlovákiában a többi felekezet is indexelt, de ott is általában csak a keresztelések (ritka kivétellel).
A polgári anyakönyveknél gyakorlatilag még mindig úgy ajánlatos viselkedni, hogy semmi sincs indexelve az FS-en. Szabolcsból és Budapestről most már egyre több adat névre is kereshető, és ez minden eseményre érvényes (születés, házasság, halál), de sokkal biztosabb a katalógussal kezdeni, főleg, ha megvan a pontos helység és időpont. (A MACSE-n is egyre több polgári anyakönyv van indexelve, de az fizetős.)
Köszönöm! Egy világ nyílt ki előttem. :) Nagyságrendekkel több adat fellelhető így, mint az indexált kereséssel. Igaz, nagyságrendekkel több munkával. :)
tehát Search - Catalog, beírod és kiválasztod a települést, ott kiválasztod melyik vallás, vagy civil, és utána kiválasztod mit keresel (házasság, születés, halotti) és ott a kis fényképezőgép jelre kattintasz. (ha a kis nagyítód látod, akkor elméletileg indexelve van (általában a születési rész, tehát nem mindig minden, akkor ott kereshetsz is, de a kis fényképezőnél lapozgatod kell).
ha nincs indexelve (mint ez az oldal is), akkor csak lapozgatással találod meg. Jellemzően halottik és a esküvők nincsenek indexelve, de még a születésik egy része sem...
Könnyebb mindenre válaszolni, mint számontartani, hogy mire volt már válasz....
1. helvét (református) 2a. _pleb._: közrendű 2b. A helységnévhez szövegkörnyezet vagy az anyakönyvezés helye kéne; valamilyen Szentkirály, de azokból sok volt. 3a. primogenita: elsőszülött (nőnemű) 3b. coturnarius: cipész, csizmadia (https://macse.hu/society/latin.php) 3c. uxor: feleség 3d. coloni: földmíves(nek) 4. Lásd 3b. 5. Itt is szövegkörnyezet kéne (bár utólagos megjegyzésnél nem feltétlenül segít). 1919 júni 1én házasságot kötött ??skei Erzsébettel Görgetegen.
Még annyit tennék hozzá, hogy a zárójelben nem az életkor van. Ez a saját tapasztalatom, ez a temetkezési liturgia vagy valami ilyen száma amivel eltemették.
Igen ezen az oldalon találkoztam Én is vele, volt egy ideig hogy felrakta, de aztán behalt, de írtam neki, így 10€-rt mindig megküldi (írok neki) ha van változás.
ennyit nekem megér, vígan visszahozza az árát, még ha havonta fizetném is ki, arról nem beszélve hogy offline is kereshetek
Én is hasonlóképpen csinálgatom. Néha félreteszem az adott ágat és próbálok máshonnan közelebb jutni. Ha elakadok az egyeneságon áttérek az oldalágakra és néha visszajutok így az eredeti vonalhoz. Évek óta egy ágon sehogyan sem jutok előbbre, itt már ötletem sem igen van.
Nekem a XX. század elejei halotti anyakönyvek is borzasztóak voltak. A nagyapámék 10-en voltak testvérek, közülük csak 2 érte meg a felnőtt kort, 8 gyerek pedig még 1 éves kora előtt meghalt. Döbbenetes volt számomra.
Először is nézd át a László Mária (Magdolna) születését a pesti anyakönyvekben ezt 1896-1898-ig, a lánya (Magdolna 1915) születésénél ott van hogy az anya pesten született a 8 kerben.
Nem kevés anyakönyv így egyszerűbb ha letöltöd (van rá program).
A halottiját pedig kikérheted, vagy ha az nem megy semmiképp és szerencséd van, hogy 1980 előtt halt meg akkor FS-n nézelődj Budapest halotti anyakönyveket (rengeteg lesz), mivel a lánya Szerencsen házasodott így ott is nézd meg hátha odaköltözött.
Aztán persze lehet hogy férjhez ment pesten (jó sok anyakönyv ismét), ha egyéb településen akkor keresheted a világ végéig, ezért lenne jobb egy halottit keresni előbb.
Amíg színte alig van indexelve ezen adatok addig sajna csak ez marad.
ne keseredj el, inkább még többet interjúztasd mindenkit a rokonságból, ismerősöket, idős bácsikat. DNS vizsgálatot is bevetheted, keresgélj a adt-ben, keress halotti értesítőket, próbálkozz hivatalos úton beszerezni a halotti bizonyítványt.
Volt eset, ahol félévig végig falbaütköztem, míg egy interjúnál két keresztnév meg lett említve, és az alapján rátaláltam testvérre, és onnan jöttem vissza a szülőkhöz...
Néha pihenj, de mindig próbálj valami új módszert... fel a fejjel :)
XIX. századi, vagy régebbi halotti anyakönyvet lapozni borzasztó. Egy oldalon 10 eset, ebből kb 6-7 gyerek, és max 3-4 a felnőtt. Azok közül is csak kb 1 a hetven feletti.
Kérd ki hivatalos pótlásként bármelyik anyakönyvi hivatalban. Mondd azt, hogy örökösödési ügyhöz kell pótlásnak. Ki kell keressék, és kiállítanak egy hivatalos halotti kivonatot. Pár hét alatt megvan.
ránézve a 1872re (az első elérhető statisztika): hasonló számok vannak (nem minden ilzen részletes), nagyobb eltérés talán a házasságkötéskori elétkor talán a fiatalabb felé van eltolódva...
ha már szóbakerült, hogy esetleg az országot kellene átnézni, hogy megtalálálj valakit, itt van néhány érdekes statisztika 1897ből: (Magyar Királyság, de nincs benne Horvátország, Fiume)
-------------------
törvényes születés 302e fiú, 287e lány
nem törvényes: 30e fiú, 29e lány
iker szülések száma: 8e, 3mas iker: 106db, 4es iker:4
nem törvényes aránya vallás alapján:
rk: 9,23%
görögkat: 8,19
görögkeleti:12,73
ágostai: 6,9
ev.ref: 9,02
unitárius: 11,76
izr: 7,39
halvaszületett 15e
-------------------------------------
meghaltak száma: 231e férfi, 221e nő, ebből 5 év alatti gyerek: 118e fiú, 103e lány
----------------------------------
házasságkötések száma 130e
válás 1000 alatt
ebből a nők életkora 17alatt:10e, 17-19év:41e, 20-24év:47e
ebből a férfiak életkora 25alatt:55e, 25-29év: 44e
vallás alapján (házasság - nagyjából hasonló a menny és a vől szám, vegyes is benne)
örültem, hogy ráakadtam erre a csoportra. Néhány hete kezdtem el én is a családfám egyik oldalát visszakövetni. Nagypapámék Nagyfödémesen születtek. Egész jól állok, eljutottam az anyakönyvi kivonatok végére (legalábbis úgy látom, hogy az 1720-as évek után már nincs több adat). Az alábbi képen szereplő apa nevében szeretném kérni a segítségeteket. Halasz ....? Esküszöm én Ferko-t látok benne :)
sajnos ránézésre semmit nem tudunk róla, azon kívül, hogy 1897+-1-ben született, de simán lehetett vidékről feljött cseléd, mint az egyik nő a családfámban.
A macsenál ránéztem és ezt találtam (de ez nem jelenti, hogy ő lenne, mert lehet, hogy az ország más részéről jött, amit a macse nem indexelt be):
Ezzel az anyakönyvezést, mint fontos közfunkciót kivették az egyházak kezéből, és azt az állami, illetve önkormányzati tisztviselőkre bízták. Budapesten 1894-ben három anyakönyvi hivatalt állítottak fel, egyet Budán, az akkori II. kerületben, kettőt Pesten, a VI. és IX. kerületben. Ezek a hivatalok eleinte függetlenek voltak a kerületi elöljáróságoktól, felügyeletüket a Belügyminisztérium látta el 1895-október 15.től
1919-től állítottak fel külön anyakönyvi hivatalt valamennyi fővárosi kerületben. Az anyakönyvezés a kerületek módosítása miatt is változott Bp-en. A későbbi X. kerületet és a VIII. kerületet eleinte a IX. kerületben anyakönyvezték, ugyanúgy, mint a XIV. kerületet a VII.- ben, de a VII. kerületet is a VI.- ban anyakönyvezték. Egyébként az anyakönyvezés az esemény kerületében történt, és nem a lakhely szerint illetékes kerületben.
A VII. kerületet 1919-g a VI. kerületben anyakönyvezték.
Az I. kerületből kivált a XI. kerület 1934-ben
A VI;VII;X. kerületből alakult meg a XIV kerület 1935-ben VI. kerületből 1938-ban vált ki a XIII. kerület
I. és a II. kerületből a XII kerület vált ki 1940 ben
Nagy-Budapest kialakítása során.
A VI. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A VII. kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. Az 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig terjedő időszakban a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. A VIII. A terület 1895. október 1. és 1897. december 31. között a IX. kerülethez tartozott. A kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. A IX. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A X. kerületi kirendeltséget 1907. január 1-jén állították fel. A IX. kerülethez tartozott 1895. október 1. és 1906. december 31. között. A XI. kerületi kirendeltséget 1934. március 1-jén állították fel. A XI. kerület területéhez tartozik 1950. január 1-jétől a volt Albertfalva, amelynek anyakönyveit 1907. január 1. óta vezették. A XI. kerület anyakönyvi eseteit 1895. október 1. és 1919. április 30. között a II. kerületben, 1919. május 1. és 1934. február 28. között az I. kerületben vezették. A XII. kerületi kirendeltséget 1940. július 1-jén állították fel. Anyaga 1895. október 1. és 1919. április 3. között a II. kerületnél, 1919. május 1. és 1940. június 30. között az I. kerületnél található. A XIII. kerületi kirendeltséget 1938. június 25-én állították fel. Ezt megelőzően - 1895. október 1-től - a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. Megjegyzendő azonban, hogy a XIII. kerület 1950. január 1-jén történt területi változása során az V. kerület területéből is részesült, ezért előfordulhatnak olyan esetek, amelyeket az V. kerületben anyakönyveztek. A XIV. kerületi kirendeltséget 1935. október 1-jén állították fel. A kerület a VII. és a X. kerület egy-egy részéből alakult. A VII. kerületi része 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig a VI. kerületi anyakönyvi kirendeltséghez, 1898. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a VII. kerülethez tartozott. A X. kerületi része 1895. október 1-jétől 1906. december 31-ig a IX. kerülethez, 1907. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a X. kerülethez tartozott.
Úgy tűnik a szerencsi házassági alapján, hogy az apja neve ismeretlen, tehát az a házassági nem lesz meg. Ha 1915-ben született, akkor Budapesten csak 10 kerület volt, a mostani XI. kerület egy része is az I. kerülethez tartozott.
Emiatt most csak 11 kerület könyveit kell átnézni (azért, mert a mostani XI de akkori I kerületi közös részek a XI ker alatt vannak), de ahogy én néztem, nem minden kerületnek van meg arra az évre a születési könyve.
ez nekem is új lenne, bár egyszer volt olyan, hogy a bejegyzésben (református), be volt írva, hogy az esküvő a másik helyen volt.
Egyébként is valószínűtlen. Pl az egyik falu református volt, a másik katolikus, a katolikusból egy református hozzáment a református település reformátusához, persze, hogy csak a református bejegyzés volt, nincs katolikus bejegyzés...
A szövegben ugye eleve benne van, hogy "bizonyítványt vitt" ebből is gondolom hogy Debrecenben is van nyoma, hisz értelmezésem szerint akkor ott volt az esküvő.
Ilyen esetekben mikor ilyen szövegeket találtam mindkét helyen megtaláltam a házassági anyakönyvet. Igaz néhol + pár hétre, de megvolt. Vagy csak itt Hajdu-ban van szerencsém, nem tudom. Bár a Heves m.-i katolikus anyakönyveknél is hasonlót tapasztaltam.
Abban az esetben, ha egy adott település férfi tagja másik településből való lányt vett el tudtommal mindkét helyen be van jegyezve a házasság nem? Eddig mindig megtaláltam, ha ezt tapasztaltam.
Most Nádudvaron megtaláltam, de Debrecenben ugyanazon dátummal +3 hónappal sincs semmi.
A nádudvari bejegyzés szerint "Háromszori hirdetésből bizonyítványt vitt Lovas András v. Debreczenben Varga Demeter leányát Zsuzsannát" 1843 október 2.
A Varga Zsuzsanna keresztelési anyakönyve is megvan már és az édesapjáé is csak ez a házassági anyakönyv kellene hátha benne lenne a Lovas András apja neve, hogy minden kétséget kizárjak afelől.
1, Ha jól látom annyit biztosan tudni, hogy Kiss Lajos és Juhász Zsuzsanna leánya Zsuzsanna Sarkadon, az első kerületi 56. szám alatt született, és a házaspár esküvőjekor a vőlegény ugyanitt élt. A két fiútestvér is ebbe a házba született?
2, Ha örökbefogadott gyerek lett volna valamelyikük, azt jelzik az anyakönyvben. Legalábbis én erre láttam példákat
3, Ha feltételezzük, hogy Julianna volt az anya és örökbe fogadta a leányát a testvére és sógora, akkor valahol nyoma kellene, hogy legyen a saját Zsuzsannájuk további életének vagy halálának is.
4, Nézzen utána Julianna életének. Megérte-e a felnőttkort, lett férje és/vagy gyermeke Zsuzsannán (?) kívül stb.?
5, Nekem az a problémám a feltestvér-testvér felvetéssel, hogy akkor ugyanúgy nem lehet beilleszteni a többi rokont, hiszen a testvér ugyanúgy rokona volt a debrecenieknek, békéscsabaiaknak és budapestieknek.
Őszintén szólva, én úgy gondolom, hogy Kiss Zsuzsanna anyja Zsuzsanna volt, és a Julianna név elírás az 1923-as esketési anyakönyvben. Az azonos születési idő, az apa neve és az anya vezetékneve túlságosan meggyőző az anya keresztnevével szemben. Tudom, hogy a rokonokat egyelőre nem tudja hozzájuk kötni, de előbb próbálja az ő bejegyzéseiket megkeresni az anyakönyvekben, Hungaricana-n, Gyászjelentések adatbázisában, ADT+-on stb.
Ami az anyakönyvek védett időszakait illeti. A születésiek közül a levéltárakban még hat évig nem kutatható egyik sem. Igaz, hogy rokonságra lehet hivatkozni, de ahogy skoumi is írta, akkor, ha valaki tudja, hogy a felmenője hol és mikor született.
Amennyire én tudom, ez azt jelenti, hogy az egyensági vonalakat. Oldalágat már nem. És a kutatás alatt a "védett" anyakönyvek esetén nem a lapozgatást kell érteni, hanem az ún. ügyfeles tájékoztatást, amikor megmondod, hogy kit, mikor, milyen egyéb paraméterekkel és hol keresel, ők kikeresik a megadott bejegyzést és azt az adott bejegyzést megnézheted és kijegyzetelheted. De te nem lapozgathatod a védett időszakot, mert ott más személyek adatait is láthatnád, amire szabály szerint nincs lehetőséged. De nyilván majd a levéltár pontosabban felvilágosít, szerencsére nekem nem volt még ütközésem ilyennel eddig.
Josbig-nek:
Igen, nem fogalmaztam elég szabatosan.
Én azokra értettem, amit írtam, amik ún. védett időszakba esnek (mert nekem ez már "természetes", csak azt felejtem néha el, hogy másnak nem feltétlenül). Azt a levéltárban nem kutathatod, hacsak nem vagy tudományos kutató, viszont ezek jó része a FS-ön elérhető. Nem minden, és FS-ön sincs fenn minden, ami egyébként kutatható, de ennek meg más okai vannak.
"Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között."
Ez sem általánosítható, mivel én a saját településemen a halotti anyakönyvek közül az 1915-1933 közöttieket a Familysearch-on nem találtam meg, a Levéltárban pedig fellelhető. Ugyanígy jártam a XIX. századi református anyakönyvekkel, a Familysearch-on mindegyik anyakönyvi típusból több helyen évtizedek hiányoznak, addig a Levéltárban csak egy-két év nem található meg.
"A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók"
Ez nem így van, levélben kerestem meg az egyik levéltárat a családfám kutatásával kapcsolatban és azt a választ kaptam, hogy minden kutatható, amennyiben a saját családomat kutatom. Sőt még ha az is felmerül, hogy esetleg örökbefogadás történt azt is meglehet nézni, persze mindenki a sajátját. Jogszabály írja elő. Gondolom a hivatásos családfa kutatókra is ez vonatkozik ( egy kivétellel, ami az örökbe fogadásra vonatkozik.) Köszönöm az ajánlatot, de inkább magam és nem azért mintha nem bíznék a családfa kutatókba, azért mert volt egy rossz tapasztalat, ez nem tántorítana el, de az a biztos ha én nézem meg, mert ha pl. felmerül egy ponton, hogy merre tovább, akkor csakis az én fejemben van meg, hogy az emlékeimre és az ismert oldalág felől szűrjem ki, hogy melyik a valódi felmenő, teszem azt azonos nevek alapján. Megnéztem a családfádat nagyon alapos munka.
"Ezekhez a halotti anyakönyvekhez meg nem lehet hozzáférni az interneten." sem.
A kutatható polgári anyakönyvek az anyakönyvi másodpéldányok, amiket csak 1895-1980 között vezettek. 1981. január 1-től nincs másodpéldány - így kutatható anyakönyv sincs... sajnos.
"na most ha megvolna a halotti anyakönyv, abból lehetne tudni, hogy mi volt valójában az anyja neve"
Erre se vegyél mérget. Éppen ma sikerült belefutnom, hogy egy személy születési és halotti anyakönyvében szereplő személy neve nem egyezik a házassági anyakönyvében szereplő személyével. A házassági anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető szerint náluk a helytelen név van berögzítve az anyakönyvbe (ami nem a levéltárban őrzött másodpéldány = másolat, hanem az eredeti)! Most tekergeti a nyakát, hogy WTF és mi a megoldás... (Nyilván van, vagy lesz, csak kérdés, hogy a rendszeren hogy verhető át és mikor...)
Tehát még az eredeti anyakönyvben is szerepelhet téves adat! így sajnos még az sem vehető készpénznek. És 1953-ban már nem bemondásra, hanem papírok alapján házasodtak a népek...
Sajnos 1907-1920/1925 között a házassági anyakönyvek nem tartalmazták (illetve nem minden esetben írta be az aktő) a születési helyet...
Egyházi anyakönyveknél meg aztán a papon múlott, mit rögzít, ebből a szempontból a református és a görög katolikus rémálom tud lenni - de van, amikor a római katolikus is...
Ahogy Prelleg is írta: a levéltárban azt találod meg, amit a FS-ön is, illetve polgári anyakönyvekből még többet is találsz FS-ön, mint amihez a jelen szabályok szerint hozzáférsz a levéltárakban. A levéltárakban ugyanis a születések egyáltalán nem kutathatók, a házasságok csak 1895-1933 között, és a halálok teljes terjedelmükben, 1895-1980 között.
Értem, hogy elveszítetted a bizalmadat a családfakutatókban, de ha gondolod, azért keress meg, hátha...
Ja, ami lemaradt, hogy a Kiss Juhász pároshoz azaz a leányukhoz Kiss Zsuzsánnához, nem tudom hozzákapcsolni a Békéscsabán, Debrecenben, Budapesten és etc. helyen élt rokonokat, akik ehhez az ághoz tartoztak, mert neki a két testvérén kívül Sarkadon semmilyen rokona nem volt, aki vér szerinti, csak itt ezeken a helyeken voltak rokonai. ( unokatestvér etc.) így arra a következtetésre jutok, hogy az ükszülők nem Sarkadon születtek.
Sajnos az 1980-as években halt meg Gyulán és ott lett eltemetve. Ezekhez a halotti anyakönyvekhez meg nem lehet hozzáférni az interneten.
Van egy születési meg egy házassági anyakönyv, amelyben az anya keresztnév nem azonos ( a házassági az biztos, hogy az övé, mert Sajti Lajos volt a nagyapám ) na most ha megvolna a halotti anyakönyv, abból lehetne tudni, hogy mi volt valójában az anyja neve, mert ha Zsuzsánnának hívták az anyját, akkor a születési a jó, ha viszont Juliánna van írva, akkor a házassági anyakönyv szerinti a jó. ( és akkor születhetett bárhol.) mert a születési hely nincs feltüntetve, csak a lakhely, jó pár házassági anyakönyvet átnéztem abból a korból van ahol fel van tüntetve, hogy hol született ( még akkor is fel van külön tüntetve, ha történetes ott született, ahol házasságot kötött ( jelen esetben Sarkadon ) és sajnos van ahol nincs. Van két öccse, mindkettőnek megvan a születési és házassági anyakönyve ( ugyan abból a korból, nekik ( Juhász Zsuzsanna van feltüntetve és ott van a születési helyük is) és itt felmerül bennem, hogy lehet féltestvérek voltak, mert a Zsuzsanna nevű dédnagyanyámnak volt egy nővére és azt Juliannának hívták és lehetett az ő gyermeke is, csak a húga nevelte fel valamiért, de az is lehet, hogy a Kiss nevű dédnagyapámnak volt ilyen nevű testvére és annak a gyermeke vagy törvénytelenül született gyermek, akinek Juhász Julianna volt az anyja, minden lehetséges ) és persze az sem tisztázott, hogy az ükszülők hol születtek, mert csak a nevüket tudom és azt, hogy hol temették el, ami nem azt jelenti, hogy a Sarkadon haltak meg, mert ha valamelyik kórházban halt meg Pl. Gyulán, akkor már a Gyulai Anyakönyvekben van feltüntetve vagy esetleg máshol ( az egyik hozzátartozómat így találtam meg, pl. a Szolnoki Anyakönyvben, közben Sarkadon van eltemetve. Az biztos, hogy Juliánna volt a keresztneve az üknagyanyámnak az üknagyapám meg Juhász nevű és innentől bárhol lehet keresni. Szóval elég kócos, mert csak akkor igaz a megtalált felmenő, ha hozzá tudom kapcsolni az oldalági rokonokat. Jelenleg meglévő családfámhoz ( ami van ) nem tudom hozzákapcsolni. Ezért az a biztos ha személyesen teszem meg, amikor egyszer Magyarországra jutok és rászánok min. egy hónapot a kutatásra vagy többet, ha a szálak más országba vezetnek.
Arról, hogy két Kiss Zsuzsannáról (a Sarkadon, 1899-ben született és 1923-ban Sarkadon esküdött) bizonyosan meggyőződjék, azonos személy, vagy sem, két ötletem van.
1, Nézze át a sarkadi házassági és halotti anyakönyveket. Ha valamelyikben benne lesz a sarkadi születésű is, biztosan két különböző személy volt.
2, Próbáljon a rokonság alapján visszakutatni az anyakönyvben. Szerencsére a sarkadi házassági anyakönyvek 1945-ig, a halottiak 1975-ig kutathatók. Ha tehát, ismeri a rokonok életrajzi adatait (legalább a sírokon lévő dátumokat), és a rokonok közül valaki 1975-ben vagy az előtt hunyt el Sarkadon, el lehet kezdeni felépíteni a családfát és idővel meglesznek Kiss Zsuzsanna felmenői is.
Ami az orosz órát illeti, azért, mert a családtagok örökölték generációkon át, nem feltétlenül a családdal kellett, hogy bejöjjön az országba, számos, egyéb módon is bekerülhetett. Ami a budapesti levéltárat illeti, ha csak anyakönyvet szeretne kutatni, az egyházi anyakönyvek döntő többsége meg van a Familysearch-ön, és ezek érhetőek el Óbudán is. A polgári anyakönyveknél (főként, de nem csak, Pest megye kivételével) több anyakönyv kutatható a Familysearch-ön, mint a megyei vagy éppen fővárosi levéltárakban.
A családfakutató, akit megbíztál, nem vállal garanciát arra, hogyha bebizonyosodik, hogy hibás az általa feltárt vonal, díjmentesen újra kutatja egész hibás vonalat? Általában (jobb helyeken) szokás ilyet vállalni, én is teszek ilyen nyilatkozatot a munkáimhoz.
És ha vannak bizonyítékok a kezedben (nevek, adatok, címek stb.), ami igazolja, hogy a családfakutató félrement, akkor nyugodtan menj vissza reklamálni, hogy a család, amit kaptál, nem a tied és szíveskedjen javítani. ilyen esetben, amikor eltérés van közöttük, akkor a családfakutatónak illik magyarázatot adni arra, hogy mi alapján gondolja, sejti, vagy tudja bizonyosan, hogy az általa feltárt rekordok az eltérések ellenére is ugyanazt a személyt takarják.
Ami pedig a DNS dolgot illeti - bár kicsit más, mint a tied: volt praxisomban olyan kutatás nemrég, hogy az anyakönyvi adatok alapján feltárt ős és a megbízó által ismert ős neve, bár ugyanaz volt, mégsem egyeztek. Viszont rokonságban álltak. Mivel azonban az adatok a papírok alapján feltárt ősre mutattak, 150 év távlatából már nem lehet megállapítani, hogy a pap tévedett vagy a kedves rokon a mamával csapott egy görbe estét...
A születési bejegyzésekben négy lánytestvért találtam, egy Lujza sem volt.
Szerencsére előkerült a házunk födémjében elrejtett iratcsomag, benne egy olyan adásvételi szerződés, amiben ő is szerepel, és az feloldotta a kérdést, hogy két másik névvel keresztelték, amiket sosem használt.
A halottijában sincsenek benne, a sírkövén is csak a Lujza van.
A legelső gyereke Irma néven élte az életét, hat gyereket szült ezen a néven, ezen a néven halt meg, de az összes születésit átböngészve sem tudtam rájönni, Lujza néni melyik gyereke lehetett. Csak az segített, hogy a halottiban ott volt az életkora, merthogy őt is két másik keresztnéven keresztelték.
az újszülött személynevének (utónevének) a hagyományok szerint történő kiválasztása a családi közösségben. Befejező aktusa a → keresztelő vagy a → névadás más módja. A magyar keresztnévadás rendező elve az → apaági leszármazás, amely megköveteli, hogy az újszülött keresztnevét az apa családjában ismert és szokásos nevekből válasszák ki. Az egész nyelvterületen élt szokás szerint az elsőszülött fiúgyermekek rendszerint az apjuk keresztnevét örökölték, és ha apjuk nem volt elsőszülött, tehát nem az édesapja keresztnevét viselte, akkor az első gyermeket rendszerint apa nagyapja nevére keresztelték. Ezt a szokást annyira következetesen gyakorolták, hogy a keresztnév fennmaradása érdekében a meghalt nagyobb testvér nevét rendszerint az utána következő gyermek örökölte, bár gyakran attól félve, hogy a halott testvér nevére keresztelt gyermeket a név magával viszi, meghal más nevet adtak. A folyamatosság azonban így sem szakadt meg, mert a kimaradt keresztnevet egyik később született gyermek keresztnévadásakor pótolták. Ez volt a szokás a lányok születésekor is, az elsőszülött rendszerint anyja nevét kapta. Általában minden negyedik fiúgyermek és tizedik leánygyermek viseli apja, ill. anyja nevét. A fiú- és leánygyermekek kaphatták még (a gyakoriság rendjében) → keresztszülőjük nevét, valakinek a keresztnevét a rokonságból, a halott rokonok keresztnevét, pl. a tolnaibaranyai székelyeknél nagybácsik, nagynénik nevét stb. A keresztnevek választékát az egyházi előírások, a helyi névdivat, a keresztnévadás helyi szokása határozta meg. Az egyházi fegyelem előírta, hogy keresztnévadáskor a gyermek ne kapjon pogány nevet (keresztnév), vagy ha az egyházi regula sértette volna a helyi szokást, és mégis ilyen nevet adtak, másik keresztnévként fel kellett venni valamelyik szent nevét (védőszent). Ezt sok helyütt úgy érték el, hogy a keresztelést végző lelkész a gyermeknek születése vagy keresztelése napjának naptári nevét adta. A születés napjához közel eső naptári nevet (különösen nevezetesebb szentek nevét) egyébként is általános szokás volt adni, főleg a r. k. lakosság körében. Ezt a gyakorlatot színezte a mindenkori helyi névdivat, amelyet követve hol egy történelmi nagyság, bibliai személyiség (prot.-oknál elsősorban ószövetségi, r. k.-oknál újszövetségi nevek), a helyi földesúr, pap, tanító stb. nevére, vagy valamely divatnévre keresztelték a gyermekeket. A nálunk használt keresztnevek között előfordulnak bibliai (pl. Mária, Eszter, János, Gábor, József, Magdolna), görög (pl. Ágnes, Borbála, György, Elek, István, Lídia, Margit, Kristóf), római (pl. Júlia, Valéria, Antal, Kornél), germán (Ida, Gizella, Ernő, Egon), szláv (pl. László, Kázmér), ótörök (pl. Ákos, Álmos, Géza) stb. eredetű nevek is. Néhány keresztnevet magyar eredetűnek tekintünk, mint pl. a Tas, Árpád, Gyula, Előd, Gyöngyi, Emese neveket. A keresztnév történetileg megelőzte a vezetéknevet; a magyarság a 13. sz. első feléig egyelemű (keresztnév) neveket használt. Ekkor azonban a kibontakozó hűbéri társadalomban a vagyoni, családi és jogi viszonyok szükségessé tették, hogy a családi hovatartozás egyértelműbben kifejezésre jusson, az ingatlan tulajdonosát, örökösét pontosabban körülírják, megkülönböztessék a hasonló nevű személyektől. A körülírás először még nem igazi vezetéknév volt, hanem csak megkülönböztető név, de később ennek nyomán kialakultak, állandósultak a személynevek. A nevek előfordulásának gyakorisága koronként változik. A 1820. sz.-ban a leggakoribb férfinevek: József, László, István, Ferenc, János, Lajos, György, Sándor; női nevek: Mária, Éva, Erzsébet, Margit, Zsuzsánna, Ilona, Katalin, Anna voltak. A magyar lakosságnak mintegy 75%-a ezeket a neveket használta. A korábbi századok gyakori nevei közül addigra teljesen elavultak a Gergely, Benedek, Balázs, Ádám, ill. a Borbála, Dorottya, Orsolya, Krisztina nevek. A férfinevek száma a 1618. sz.-ban még 75 körül volt, a 20. sz.-ra 120 körülire nőtt. A női nevek száma a korábban említett korban még csak 3040 volt, a 20. sz.-ban ez a szám 150 körüli. A keresztnévadás szokásából makacsul tartja magát még ma is az apa és az anya nevére való keresztelés, de ezt egyre inkább lazítja, módosítja a változó népdivat. Irod. Benkő Loránd: A történeti személynévvizsgálat kérdései (Magy. Nyelv, 1949); Kálmán Béla: A nevek világa (Bp., 1967); Ladó János: Magyar utónévkönyv (Bp., 1971)."
ja ha már nevek, mennyire kezelik az emberek hivatalosan az anyakönyvi bejegyzést.
Volt egy furcsa keresztnevű nő a családban, minden hivatalos iraton neve x, de ő mindenhol következetesen Máriának hivta magát, sírkőn, halotti értesítőn, stb.
A lányának ugyanezt a x nevet adta, aki szintén mindenhol Máriának hivatta magát.
Másik testvérek elvettek testvéreket, gyerekeik hasonló időpontokban születettek, és következetesen ugyanazokat a neveket adták. (persze ráadásul a házassági papírokon ezen a helyen nem jegyezték be a szülőket, így nehéz volt bizonyítanom, melyik gyerek ment férjhez)
Írásmódok családon belül is változtak, sch egyes gyereknél sima s lett, y végződés simán i-re majd visszaváltozott, a család egyik fele nevet változtatott a többi nem...
Nagyon. Minden keresztény családban ez volt a megszokott vagy elvárt dolog. Valahol azt olvastam, hogy a gondolatmenet valami olyasmi volt, hogy így az elhunyt gyermek tovább élt.
Legszélsőségesebb példám: a tízéves László meghalt. Egy héttel a temetése után megszületett a kisöccse, és a László nevet kapta.
Az én tapasztalatom szerint is háromszor próbálkoztak egy-egy névvel. Mondjuk ritka, hogy legyen alkalom negyedik próbára, de ha jól emlékszem, két családban is találtam rá példát, és mindkétszer negyedszerre már más nevet adtak.
Kutatásom során találtam olyan esetet, hogy ugyanazon szülők, ugyanazt a nevet adták két külön gyermeküknek is. Feltételezem (mivel csak születési anyakönyveket látok), hogy az első gyermek fiatalon, csecsemőként elhunyt és a néhány évvel később született gyermeknek ugyanazt a nevet adták.
Nincs. Az a család akikre gondolok az Némedi Károly koporsókészítő volt felesége Zakar Mária, én őket már nem ismertem, csak két gyermekét a László és Ilona nevűt. A László valamikor a 60 évek végén halt meg, az Ilona ha jól emlékszem a 70-es évek végén. Lehet volt több gyermek is, de azokat én már nem ismertem vagy nem tudok róla.
Köszönöm a választ! Nekem is oldalágban van egypár ilyen nevű. Egy jogász ( szintén Lászlónak hívták és a két fia anno a 60-as években külföldre diszidáltak ) és egy tanitónő.
Egy kérdés! Az ön ősei az 1800 évek közepén végén, véletlenül nem Némedi és Zakar nevűek egyrészről. Ha túl személyes jellegű volt a kérdés elnézést kérek.
Köszönöm az információt. Kérdezhetem, hogy honnan származik? Az internet-keresők nekem nem hajlandóak felköhögni semmiféle iskola-listát, és az 1890-es középiskolákról szóló törvényről is csak annyit találok, hogy létezett.
Most, hogy olvastam itt, hogy fellelhetők az iskolák is, valaki nem tudná megírni, hogy hol voltak Leány Polgári Iskolák az 1900 évek legelején, vagy hogy hol találok ilyen információt, mert abból esetleg következtetni tudok a nagyanyám valódi születési helyéről, mert ugyanis azt elvégezte és még idősen is tudott valamennyire németül ha nem is sokat, mert nem német közösségben élt.
Nem én tartom, hanem a családfakutató aki ezt találta, az, hogy ki volt az lényegtelen. Erről ennyit.
Én két lehetőséget látok: vagy az 1899-es születés nem ugyanaz a személy, mint az 1923-as házasság, vagy a családi történetek eredetét nem itt vagy nem ekkor kell keresni.
Ez pontosan így van, csakhogy ahhoz adatokhoz, amit én valószínűsítek, az az interneten nem található meg, csak gondolom a Budapesti Levéltárban lehetne összerakni. Azért a családi történetek és levelezések valami irányt mutatnak. A DNS-re vonatkozóan azért annyiban hihető, hogy ha valakinek az összes ősére azt mondja a kutató, hogy jelen esetben, mind Sarkadon született, akkor Dél-Keletet vagy Dél-Magyarországot tüntet fel a DNS cég és nem pedig lengyelt és szlovákot és stb. Azért ennyire be tudják lőni a területet.
" (Annyira kihágott az elemiben, hogy közelebb nem engedték volna be?)"
Akár
Nagyapám az egri ciszterciekhez járt, az apja is ott végzett, és módja volt oda íratni, tervei voltak a gyerekkel.
Nagypapa kicsit keresztülhúzta a számításokat.
Volt egy osztálytársa, akit az órán az apát méterrúddal úgy fejbevágott, hogy a srác kifordult ájultan a padból. Nagyapám kiakadt, kicsavarta az apát kezéből a méterrudat, és "Ne a gyengébbel kezdjen, hanem aki egyenlő erős magával!" felkiáltással hurkásra verte az apátot.
Irgalmatlan balhé kerekedett belőle, és mivel a cisztercieknek messzire elért a keze, az egész monarchiában lőttek az akkor sokkal jobbnak tekintett egyházi iskolának. Szolnokon a polgáriba sikerült benyomni.
Újabb iskolával kapcsolatos kérdés: az 1890-es években kb. hány középiskola volt Magyarországon, és milyen szabályok voltak arról, hogy ki melyikbe járhatott?
A kérdést az késztette, hogy az rferi által továbbított felsőlövői iskolai értesítőkben váratlanul megtaláltam anyai dédanyám bátyját, aki Bábolnán született és nőtt fel. Hogy a kukutyinba került egy Komárom megyei katolikus-református vegyesházasságból származó fiú egy Vas megyei evangélikus reáliskolába? (Annyira kihágott az elemiben, hogy közelebb nem engedték volna be?)
Adva van két bejegyzés, amiről biztosnak tartod, hogy a helyes személyről szólnak: Kiss Zsuzsánna születése 1899-ből, és Kiss Zsuzsánna házassága 1923-ból. A két bejegyzés egyezik Kiss Zsuzsánna nevén, születésén, és apja nevén, de nem az anyja keresztnevén. A születési bejegyzés bőszavúbb, és ott Juhász Zsuzsánna szerepel, 21 éves, sarkadi születésű. A házasságiban csak név szerepel, Juhász Julianna.
A sarkadi anyakönyvben visszakeresve, a születési bejegyzéssel pontosan egyező házasság található Kiss Lajos és Juhász Zsuzsánna között 1898-ban. Lapszéli megjegyzés szerint Juhász Zsuzsánna meghalt Sarkadon 1957-ben, aminek nem tudok utánanézni. Az 1898-as házassági anyakönyvben megadott szülőkkel és születésnappal pontosan egyező keresztelés található a sarkadi református anyakönyvben 1877-ben.
Én két lehetőséget látok: vagy az 1899-es születés nem ugyanaz a személy, mint az 1923-as házasság, vagy a családi történetek eredetét nem itt vagy nem ekkor kell keresni.
(A DNS-cégek helység és népcsoport azonosításait nem szabad tényként kezelni. Alapvetően hiányos adatbázisokon alapulnak, és hát akárhogy és mint is, a földrajz nem egy öröklődő jelenség.)
A probléma ott van, hogy a családfa kutatók is azt feltételezik, hogy ha valaki X helyen születik, akkor azonos helyen születtek a felmenők is. ( nekem az 1700 évekig ezt kutatta ki, hogy mindenki ott ezen az X helyen született ) Ezeket a kivonatokat én is ismerem, ezzel csak egy gond van, hogy nem tudom hozzácsatolni az Észak Magyarországon és Hajdú-Biharban vagy környékén élt rokonokat, akiket fiatalon ismertem, illetve fent maradt levelezésből ismertem meg, ezenkívül egykét fent maradt ereklyéből ( Pl. Orosz származású aranyóra, amit az anyák adtak a lányaiknak visszamenőleg, én is megkaptam kb. a XVII. sz végéről származik ) és akik ehhez az ághoz tartoztak és a háború idején nem tudtak megfelelő származási papírt felmutatni, amit visszamenőleg kettő tiszta származásig kellett felmutatni anno ( ergo a nagyanyámnak és az anyámnak bújni kellett, ezt tudom, ebből az lehet leszűrni, hogy valamelyik ez ághoz tartozó ükszülő zsidó származású volt, aki kikeresztelkedett. ( és Amerikában is éltek szintén ehhez az ághoz tartozó rokonok) Tehát a Juhász Zsuzsanna a szülei bárhol születhettek ( aki az ősöm volt és keresek ) az hogy ebben az esetben Sarkadon lettek eltemetve, az nem azt jelenti, hogy ott születtek és azt tudom, hogy volt egy Julianna nevű nővére is, így valószínűbb az anyja neve Julianna volt, már ha csak a szokásokra gondolok.( mert csak a Juhász név a biztos a Kiss Zsuzsanna, mint feleség egyáltalán nem biztos) Az, hogy ezen a helyen is volt Juhász nevű az nem azt jelenti, hogy ők lennének a felmenőim. Szóval a kutya ott van elásva, hogy nem lehet tudni, hogy honnan kerültek oda. A többi ág nem ennyire kócos.
Csináltattam egy DNS tesztet, ami szintén azt igazolta, hogy a felmenők nem ott születtek, mert 79 % -os arányban, elsősorban ( Észak-Magyarország, Kelet-Szlovákia és Lengyel származást igazol) másodsorban ( Nyugat-Ukrajna-Északnyugat Románia és Kelet-Magyarországot igazol származásnak) 21% pedig az ősi Magyarország területén élt vagy átvonult törzsekből tevődik össze. ( német, görög, ír, norvég)
Egy szóval, azt hiszem ez lehetetlen kikutatni, mert nem tudom beazonosítani.
Köszönöm mindenkinek aki megpróbált segíteni, azt hiszem itt feladom a kutatást.
De nem a Juhász Zsuzsanna és a Kiss Lajos születési helyét kutatom az tiszta számomra, és ha visszaolvas azt kérdeztem, hogy a Juhász Zsuzsanna leánya Kiss Zsuzsanna születési anyakönyvében feltüntetett anya név vagy a házassági anyakönyvében szereplő Juhász Julianna az igazi anyanév ( azonos születési idővel vagy elírás ) amit nem lehet tudni.
A felső képen ott van az apa és az anya születési helye is lejegyezve. Ha legközelebb is hasonló születési anyakönyvi bejegyzést lát, ott keresheti ezeket az adatokat.
A születésit kéne megnézni, megtalálni. 1877-78-ban születhetett. Ekkor három Zsuzsanna és egy Julianna született. De lehet, hogy a házassági jobb lenne. Az pedig 1897-99 körül lehetett. Ezek csak tippek.
(Több ilyen helyzettel találkoztam. Volt, hogy "önkényesen" használtak más keresztnevet - mert mondjuk az jobban tetszett, vagy bérmanéven"- katolikusoknál - "szerepelt" tovább. stb)
Szerintetek, hol van elírva az anya neve a Kiss Zsuzsánnának, a születésin a felsőkép, ami az 1800 évek végén írtak vagy a házassági anyakönyvön az alsó kép az 1900 évek elejéről. ( a születési dátum az azonos )
Még egy kérdésem lenne, ha valaki tudja. Az mit jelent, hogy az üknagyanyámnak az van be írva a házasságkötési anyakönyvében, hogy a foglalkozása: magánzó házbirtokos
Hmm! Dédapám és legalább egy öccse Felsőlövőn végezték a tanítóképzőt (kántortanítók voltak), tehát Herminától függetlenül is érdekel, hogy ki mikor járt hova, de ahhoz talán nem kell az egész értesítő?... Küldök emailt, de az ajánlatot így nyílvánosan is megköszönöm!
