A hátulról fényképezett képen annyi látszik, hogy "Made........an". Ez lehet Taiwan, lehet Japan, de nem China. A hálózati fesz AC 100V! Persze ettől még lehet kínai, de akkor biztos, hogy hamisítvány!:)))
Sziasztok! egy kis segítség kellene. Volna egy AKAI álló hangfal pár de semmit nem tud az eladó róla. Hátul a bemenetnél mértek 4 ohm és csak kettő sugárzó van benne. Egy 5 és 10 cm-s.Állítólag még a vászon rész sem leszedhető. Valaki esetleg ismeri? Tudna típus számot megadni? Képet mellékelek.
Hát nem is tudom.. mit lehet még vásárolni, ami nem kínai. Pl. az építőanyagok is már Kínából jönnek..
Kezdem azt gondolni, hogy nem is a termékek eladása a BIG üzlet, hanem a szállítási biznic! Nem volt vagy 10 évig TV idehaza, mert felesleges.. de aztán filmnézés miatt mégis gondoltunk egyet, hogy legyen egy ilyen falra akaszthatós ~ hát megkarmoltuk magunkat, mire találtunk Japánban gyártott készüléket idehaza!
Nekem meg DT320-asom van. Na az milyen tök szép, de semmire nem használható. :-D Mondjuk master-slave elosztónak tök jó, rá van dugva a magnógyűjtemény, meg egy tuner. De amúgy olyasmire jó lenne, hogy reggel ébresszen, kedvenc zenémmel például. Hifi minőségben, nagy hanggal, amit egy telefon nem tud. :-D
Kár, hogy senki sem segített, de szerencsére megtaláltam az AKAI S 2000-hez annó kapott demo floppy-kat + a 2.0-ás OS-t hozzá. Ha valakinek kell, szívesen elküldöm emailben a demo song-okat (2 db .MID file) illetve a "now how"-t az OS 2.0 és a demo hangmintákat és programokat tartalmazó floppy másolásához. Én XP alatt tudtam őket lemásolni, és nem olyan magától értetődő a dolog.
Keresek AM-2800 as Akai erősítőt emberi áron, emberi minőségben. A szín másodlagos. Nem lehet modifikált, és csak a használat kis karcai elfogadhatók, a durva behatások nyomai kizáró okok. Nem kell "szakember által modifikált", stb. ,. Elbaltázni szíveskednék saját kezűleg.
Láttam, tudom, de nem véletlen, hogy Service manualt keresek. A láthatóság, valamint az alkatrészek néven nevezése, és a nyák is érdekel. Kicsit szeretném átépíteni, nem megváltoztatva az eredeti kapcsolást, csak bizonyos áramkörök szűrését, valamit Elko-kat és tápot cserélnék, illetve fogok is. Az antenna bemenet és az audio kimenet is abszolút cserét igényel, a hálózati "lámpazsinórról" már nem is beszélve. Meg kiváltanám LED-el a lámpákat, 8 V 300 mA per darab, a leírás szerint, ez fűt is, meg fogy is, meg fogyaszt is, meg nagyon drága. Feketét sikerült vennem, ha valaki tudna címet adni, ahol ilyen régi Akai tunerokhoz, új, de régi alkatrészeket lehet szerezni, azt is örömmel venném, szívesen lecserélném ezüst előlapra, de nem használtra, az pénzkidobás lenne csak. Előre köszönöm a válaszokat !
Nagy szükségem lenne egy jó minőségű ( nem ronggyá nézegetett) Akai At-2600-as tuner Service manual-jára, ha e-mailon szívességből, úgy is jó. Tudom, hogy van sok az Ebay-n, de mivel igen rossz tapasztalataim vannak, előbb itt próbálok segítséget kérni. Azt is örömmel venném, ha valakivel aki a rádiókhoz ért, ( tunerhez) fel tudnám venni a kapcsolatot fórumon kívül. Lennének kérdéseim amik meghaladják adott esetben egy ilyen fórumnak a lehetőségeit, főleg terjedelemben . Nincs semmi titok.
A tunerről meg csak annyit, negyven éves, és teljesen rendben működik, hála Istennek "szűz", nincs tuningolgatva, minden az eredeti gyári alkatrész. Sok ebből botrányosan pocsék minőségileg, mai értelemben és nézet szerint, meg ami a "legborzasztóbb", nagyságrendekkel tovább hallgatható mint némely méregdrága, egekbe emelt márka !! Nagyságrendekkel!! A márkaneveket a háború megelőzése okán nem nevezem meg ! Nem kívánok vitát gerjeszteni, ismerve pár hozzáértőt, meg nem hozzáértőt.
Nincs régen nálam, egy hetes talán, de mai napig nem térek magamhoz, hogy mennyire hallgatható, azon kívül, egy nyamvadt centi drót nélkül bejött rajta a Kossuth meg a Bartók !! Ez volt az első állonvágás, a második a Bartók antennával, a harmadik meg, hogy a szemét minőségű kereskedelmi adók is emberibb hangon szólaltak meg. A típust konkrétan kerestem, úgy vettem, hogy tudtam, hogy mit akarok, meg miért, és az a félmondat az fm tunerinfo.com.-on, hogy az At-2600-as méltatlanul alá van becsülve, sokat lökött az elhatározásomon. Nem tudom, hogy a legeslegek milyen jók, ezt egy igen leg után vettem meg. A neten vannak belső fotók is.
egy akai pr a04 + pa w04 -el merült fel probléma, a kérdés persze az, hogy javítható-e.
kb 15%-al hangosabb a jobb hangszóró, ez egyrészt látható a hangszintjelzőn és a sound check cd (1 kHz tone) is ezt az eredményt hozza. telefonos zajszintmérőn is látható a különbség.
ha a hangfalakat kikapcsolom és fejhallgatón megy a teszt, az eredmény ugyanaz, ezért gondolom hogy az erősítő a problémás.
hogyan szokták az ilyesmit javítani? szervizben beállítják a balance-t?
Igen! Erről lenne szó, köszönöm a képet!! :) Tehát ha valakinek van bontott akkor vásárolnék, mivel maga a deck működő képes, csak nincs ajtója mivel sajnos így került hozzám.
Ezt már egészen biztosan szétverted egyszer, mert ezt az erősítőt megjegyeztem, konkrétan Párizsból hoztam be bőröndben egy ugyanilyent a 215 D magnóm alá. Nem sokáig volt meg, együtt dobtam ki a magnóval :)
Érdekes, de azzal a néhány darab 15 és 18cm-es Polimerrel nincs bajom, de a kisebbek közül csak 1-2 méretpontos, a többi kóvályog, meg a tüske helye is szűk. Ez utóbbiakból bezzeg van bőven... De a probléma egy részét letudtam BASF orsókkal, Percy jóvoltából :)
Egy különleges AKAI magnó ~ ha jól tudom, 1958-ból. Akkor már a sztereó hangzás erős igény volt.. és erre a piacra egy érdekes megoldással rukkolt elő a gyár. Nem hozzáértőként úgy látom, hogy mono és sztereó magnó is volt egyszerre... attól függően, hogy "egy dobozos" vagy "két dobozos" összeállításban használták.
Ez nem ügyesség kérdése. Egy videójelet nem olyan triviális galvanikusan leválasztani, mint egy audiót.
Nem tudom, minek tettek rá videóbemetet. Ez nekem is rejtély. De van rajta. Igaz, a videója egy antenna csatlakozó, a hangja meg egy tuchel, de megfelelő kábellel simán összeköthető bármilyen scartos készülékkel és működik.
Csak a legtöbb ilyen már 1993 körül, amikor a normaváltás volt, már rég a szemétdombon volt képcsőhiba miatt, úgyhogy nem nagyon kétnormásították őket. De ez az egy valahogy túlélte az idők viharait.
Nem kell transzkódolni. Csak egy PAL dekóder kell bele, amiből a színkülönbség jeleket át lehet vinni az eredeti video végerősítőre. Praktikusan egy CD4066 CMOS kapcsolóval szokták megoldani. Ha a PAL színsegédvívő jelen van, leválasztja az eredeti SECAM dekóder kimenetét, és belép a PAL dekóder. Ha meg nem, akkor visszaáll az eredeti kapcsolástechnika, és működik a készülék SECAM-ban a kalapos germánium tranzisztorokkal.
Azért írtam az ügyes szerelőt, mert az tudja/tudta, hogy nem lehet csak úgy. Le kell választani galvanikusan. A Radugára minek tettek? Akkor még videomagnó se nagyon volt(csak drága), mikor készült. Ha volt, azok inkább modulátorosak voltak. Más forrásról meg nem tudok, ami videojelet adott.
A normaváltás körül már lehetett szerezni valami lengyelpiacos dekódert, majd azt be lehetett építeni. Meg még ott voltak a modulos dekóderek(VT, Orion). Azokat is be lehet építeni, igaz, az orosz színesekben elég kevés erre a hely.
De azért a Közdokos oktatófilmek többsége már színes volt, mert tudták, mitől döglik a légy.
A Videoton Munkácsy Color készülékéről már 1971-ben beszámolt a Rádiótechnika. Más kérdés, hogy 28000 Ft-os árával elsősorban a közületek érdeklődésére tarthatott számot.
Amúgy nekem van a fáskamrában egy 1975-ös Raduga-703-as. Hat évvel ezelőtt még jól működött, csak kött a helyére egy távirányítós darab.
Igaz, a tápegysége és a modulátora ennek sincs meg, de legalább a kamerája meg a monitorja megvan.
Ezek pedig pedig fontos dolgok. A kamera különösen, mert ez a cucc csak a saját kamerájáról tud fölvenni. Ugyanis felvételkor nem a magnót szinkronozzák a bejövő jelhez, hanem a kamerát a fejdobhoz.
Úgy emlékszem hogy 1975-ben még erősen kísérleti jellegű volt a színes adás Magyarországon. A műsorújságban külön jelezték a színes műsorokat. Talán csak a Color Star volt az egyetlen (delta maszkos) színes TV amit kapni lehetett a kereskedelemben. (nem bizóban)
gyerekek, osztjátok itt az eszet a 70-es, 80-as évekről, hogy mekkora gagyi volt egy-egy fekete-fehér videó... De hát ne ebből a korból a lapos monitorok előtt hátradőlve ítéld meg azt a kort, amikor még a színes tévé is kuriózumnak számított, és a fényképezésben a hétköznapi alkalmazásban is még többnyire a fekete-fehér fényképezés volt az általános. Megint elszálltatok jódolgotokban ;)
Az EIAJ 1969-ben jelent meg. 1965-ben még mindenki a maga útját járta, semmiféle átjárhatóság nem volt a különböző gyártók termékei közt. A Sony sosem volt e témában jogtulajdonos, a szabványt az Electronic Industrie Association of Japan (vagy mi a pöcs) dolgozta ki. A sonynak csak annyi köze volt hozzá, hogy az AV sorozat készülékeit a korábbi, skip-fieldes CV magnókból faragták ki - de azokkal természetesen nem voltak kompatibilisek. (Ennek mechanikai akadálya volt.)
Magyarországra a hetvenes évek közepén kerültek az első EIAJ cuccok, és még 1981-ben is vásárolt az Országos Oktatástechnikai Központ ezekből a lomokból. Gondolom, valami végkiárusításon... az egyetemeken meg, ahova vitték, bevágták a pincébe őket, mert akkorra már szalagot sem lehetett venni hozzájuk, a régiek meg tapadtak az elcseszett kémiája miatt. Ezért lehet ma, Magyarországon viszonylag könnyen találni ilyen készülékeket.
Nem, nem a CVC-re gondolok, hanem az Akai VT-300-asra. Csúfosat buktak vele, sehol sem volt technikailag az akkor már évek óta a piacon lévő betamax/VHS készülékektől.
A CVC a Funai biznisze volt, és igaz ugyan, hogy a játékideje annak is rendkívül rövid volt, viszont a maga idejében (1981-ben) zseniálisan kicsinek és könnyűnek számított. A CVC magnó kb. akkora volt, mint egy BRG Mk25, a kazettája is mint a sima hangkazetta, és mindezt akkor, amikor még sem VHS-C, sem Video-8 nem létezett. A kor viszonyai között annyira kicsinek és könnyűnek számított, hogy egy japán hegymászócsoport még a Mount Everestre is felcipelt egyet, és minden nap leküldtek egy sherpával egy kazettát, így közvetítettek híreket az expedíciójukról.
Sajna az enyim beteg, és sehol sem találok hozzá kapcsrajzot, még pénzért letöltősben is csak az NTSC változaté van meg a neten, de az kell a halálnak. :)
Az U-Matic "ipari" video volt. Broadcastba csak az U-Matic-SP (high band) változatot fogadták be. Előtte kivitték terepre az Ampex type-C hordozható változatát. Vagy belőtték mikrohullámon az anyagot, és a TV székházban vették orsós videora vagy 16mm-es filmre. Az U-Matic low band-ot gagyinak tekintették.
1971-től volt már a Philips n1500 nevű, színes, 60 perces, kazettás képmagnó Európában. Még kelet-európában is gyártotta az Unitra meg a szovjet Elektronika. Ehhez képest nem tudom, mi keresnivalója volt a piacon a nyitott orsós, fekete-fehér vacakoknak?
Az EIA-J nagyon bevált és 1965-ben jelent meg. Sok oktatási intézmény vett ilyet, és sok cég licencelte a rendszert a SONY-tól. (SANYO, Shibaden, Panasonic, JVC stb) Nyilván a 70-es évek közepére már túlhaladottá vált.
Csak a U-matic létezett mint kazettás készülék, (1970) de az Broadcast felhasználásra készült, és kezdetben talán nem is volt hordozható belőle. A Béta és a VHS csak 1975-ben debütált pár hónap különbséggel.
Inkább az lehetett az ok, hogy megjelent az elválasztó sáv nélküli videojel rögzítés, ami sokkal gazdaságosabban bánt a szalaggal.
Abból már nem volt sok... 1974-ben már kazettás készüléket akartak a népek. És -lássuk be- ez egy hordozható készülék esetében jogos igény. Ki a fenének van idege befűzögetni mondjuk az Állatkertben vagy a gyerekzsűron?
Erre nagy nehezen kiizzadtak egy saját kazettás rendszert - 30 perc játékidővel, fekete-fehérben, három évvel a betamax piacra dobása után.
Amúgy ezeknek a készülékeknek a felbontás nem a legjobb jellemzőjük. A jel/zaj viszony, szervo rendszer sokkal inkább. Az emlegetett EIAJ magnók 99%-ában még dropout kompenzátor sincs, csak úgy cikáznak a vízszintes csíkok egy kiéltebb szalagon. És azok már a maguk idejében is túlhaladottak voltak, gondold el, ezek a fekete-fehér orsós szörnyűségek az első U-Matic magnókkal és a Philips n1500-as magnójával egy időben kerültek piacra, amelyek már a mai értelemben vett képmagnó jellemzőkkel bírtak, um. színes, kazettás, 60 perc játékidő stb. Csoda, hogy egyáltalán valamennyire el tudtak terjedni.
sziasztok eladásra ajánlom rádiós erősítőmet akai aa 1050 szép állapotú némi esztétikai hibákkal műszakilag jól működik és mindene világít az ára 39000 Ft.
Állítólag a VT-150-nek sokkal jobb képe van. De ezek negyedcollosak. A félcollos EIA-J készülékeknek már 300 soros felbontása volt, az már nem is volt olyan rossz! (VHS: 240 sor)
Ja, a gépek nem eladóak. Régi felvételek digitalizálásához vannak. Amúgy nem is érdemes mársa használni, mert egészen pocsék képük van, még a kortársaikhoz (1967) képest is. Ráadásul (természetesen) mindezt fekete-fehérben. Ez ma már csak technikai érdekesség. Nem úgy, mint egy Akai hifi, ami többnyire még megüti a mai kor követelményeit is - no persze csak az elaggott 2SC458-asok kiírtása után.
Nem régen kezdtem el akai mániás lenni pontosabban megszerettem őket de sajnos van nekem egy Akai aa 1050-em ami túl nagy érdekelne valakit esetleg megvenni?
A lenti cuccokat szeretném eladni. Aki tud, kérem segítsen. 50 ezer forint a kettő.
Eladó a képen látható Akai AA-A35 rádió-erősítő és egy hozzá "passzoló" Akai GX-R66 magnódeck. Korához képest nagyon szép hangzás és nem utolsó sorban nagyon szép megjelenés. Mindkettő hibátlanul működik.
Csak egyben. Futár megoldható 1490,- forintért alapos csomagolással.
Mindkettő készülék előlapja karcmentes, szép állapotú. A fedlapokon minimális karcolás és a használat nyoma látszik. Orvosolható, le lehet fújni. Szerintem a korához képest nagyon szépnek mondanám. Sajnos az erősítő jobb oldali élén karcolás. Szemből, toronyban nem látható, csak oldalról. A félreértések miatt, valamint, ha bármi kérdés felmerül írj, illetve azért, mert máshol is hirdetem.
Az illető régen van itt (csak régebben más volt a nickje), az élő fába is beleköt. Régóta nem látom, hogy miket ír, mert amióta megvan a lehetőség, letiltottam a hsz-ei megjelenítését.
Hidd el, hogy te is jobban jársz, ha egyszerűen letiltod, akkor nem tud idegesíteni.
Értelmezési gondjaid vannak?Hol írtam,hogy enyém a link?Pontosan akkor mentettem az oldalt,de a múltból találsz sok általam belinkelt oldalt.Nem plagizáltam,nem dicsekedtem,és még megjegyzést sem tettem a link mellé,amit anno Zsolt osztott meg velünk.A nevedet vállalhatnád,nem kellene álnéved kötekedned!
Nem kioktatásnak szántam!Egyszerűen tiszteletlenségnek veszem,hogy 2 órával később válaszoltál,mint ahogy belinkeltem az oldalt.Elviselem,megszoktam az indexes stilust.