Ez égésterét tekintve egy búbos kemence, csak körbe kéne tapasztani agyaggal. Ha a füstcső kitorkollás is jó helyen van, valahol a közepe táján, akkor marad egy nagy felső tér, hogy a kavargó füstgázok addig forogjanak, amíg majdnem tökéletesen el nem égnek. Ezért jó a hatásfoka, nem a vékony fala miatt, nem?
Pontosan azért kérdeztem a tűztér típusát, hogy kiderüljön, hogy egyáltalán elvárható e a 8 órás lassú égés. Ennek a típusnak ezt tudnia kellene megfelelő kémény ill. az automata huzatszabályzó megléte miatt. Ha jól értettem a hozzászólásból az égésidő rövidsége a probléma, ebben az esetben csak a tűztérrel lehet a gond.
IlyenJó huzatja van és nagyon sok meleg marad bent, mert vékony a fala. Ez a 3. szezonja. Nyáron ki szoktam vinni a sufniba :) és szépen kitakarítgatom a kályhacsöveket meg a kéményt.
Köszönöm! Értem...a cserépkályhás emberke (főállásban épít, úgy ajánlották) szertint elég lesz ide...A ház pedig sajnos nemcsak "állítólag" rosszul szigetelt :) A nyílászárók tuti jók a lenti részen, a fal pedig Poroterm 38-as.
A hőtárolásról : egy cs. káylha 300 -500 kg kb. ( a tömegkályha nyilván több, egyesek 2 tonnáról is beszélne. )
De ott van az elektromos olajos radiátor.
A tömege max 10 kg, 5kg vas és 5 liter olaj, ez lehet néha úgy 120 - 150 fok nem több.
Egyszer hallom amikor egy eladó eteti a fiatl párt , hogy milye jó lesz az a 1.4 - max 2 kW-os radiátor, kifűt egy 22 m2 -es szobát és soká tárolja a hőt.
Végül igaza van tényleg hosszabb ideig tárolja mint egy vonalhősugárzó csak kérdés mennyit !
42 Ft/kg egy csomag 10 kg= 420 Ft. Szerintem ár/érték arányban megéri. Igaz, és egy kicsit keményebb préselésre gondoltam, mert ha a szélét fogod meg, akkor letörik. De ennek ellenére jó sokáig ég.
Ma száraz tölgyfával fűtök. Kezd kialakulni a vélemény a brikettel szemben. majd a nap végén írok.
A kályha oldalfalában a vermikulit vagy samott nem hőtárolásra van, legtöbbször a lemezt védi a hősokktól, jobb esetben emeli a tűztér hőmérsékletét. Miután kialszik a tűz, a kályhán átáramló levegő fogja lehűteni az égésteret. Ez csak akkor nem igaz, ha rögtön kialváskor elzársz minden nyílást, az ajtó is hermetikusan záródik és a szekunder levegőt nem az üveg feletti résen kapja. Ebben az esetben viszont a vermikulit a jobb választás, bár még így is az elméleti kategóriába esik.
(Csak gondolj bele, mekkora a fűtendő légtered hővesztesége, és mit számít emellet, ha a néhány 10 kg hőtároló tömeget megnöveled pár kg-mal, vagy ha a lehűlést lelassítod pár 10 perccel.)
Szeretnék csinálni egy külsőlevegős kandallóbetétet.
Kazánlemez égéstérrel samottal kirakva, konvekciós burkolattal, 2-3 helyen bevezetett levegővel. Nappaliban lenne (~30nm) és még 2db (~20nm) szoba lenne fűtve. 2csövet vezetnék a két szobába padlástérben.
A kazánlemezeket csavaral fogatnám össze. Csinált már valaki ilyet házilag? Elvileg működhetne, hiszen az öntöttvas betétek is csak össze vannak rakosgatva és szigetelve az éleknél. Milyen anyag ez a szigetelő ami az ajtóban is van? A kémény 7m 14-es elhúzott. Vagy átépítem 20-ra vagy kisebb betét kéne, de ezt még nem döntöttem el. Ebben is segíthetnétek. Viszonyítás képpen most egyenlőre hordókályhával fűtünk, napi 7-8 db 30cm hosszú és 6-10cm átmérőjű száraz bükkel. Így a fűtött szobában 22-27 a nappaliban 20-22 fok a másik szobában 18-20 fok van. Begyújtáskor 2, folyamatos fűtéskor 1db fa ég benne max, mert különben büdös lesz. Így is fújatom asztaliventillátorral :)
Sajna nem valami jó a kályha az égés szempontjából, meg büdös is néha.
Mekkora méretű égéstér kell ekkora ház fűtéséhez?
Mekkora ajtót rakhatok rá max (14-es kémény és 20-as kémény)?
Köszönöm a választ! Azonban a semminél szerintem többet ér még ez is, ha azt nézzük, hogy kb. az egész kályha oldalfalaiban van ugyanennyi hőtároló anyag. Azért szerintem tovább lesz meleg maga a kályha (és ezzel a szoba levegője) miután kialszik a tűz...
Jól csinálod szerintem. Nekem az apám is így csinálja, ha teheti. Ő általában a hulladékfákat égeti el, amit már nem tud felhasználni. Neki "pár" vastagabb fa, szinte egész éjjel kitart, a lényeg, hogy kapjon levegőt.
Alulméretezés: Hát..igazából ezt nem tudom. Elég nagy a házunk, ráadásul 2 szintes. Az alsó rész kb. 70 nm, ebből a nappali-konyha kb. 40 (?), igazából ezen utóbbit szeretnénk főleg fűteni vele, az emeleten csak alszunk, napközben nem megyünk fel. Kinn 3 fok volt, a cserépkályha a 20 fokot tartotta a 40 nm-en. Sajnos a lakás nincs szigetelve (B38-as tégla), jövőre legalább a nappali-konyhás részt szeretnénk szigetelni (anyagi lehetőségektől erősen függően). Tudom, hogy szigetelés nélkül egy csomó energia kárba vész, de ez van ...
Nem, új cserépkályha a régi lakásban :) Szárítófűtés: megvolt, kb. 2 hétig tartott, szépen lassan növeltem a faadagot. A szárítófűtést 2 héttel a rakás után kezdtem el, ráadásul abban a két hétben igencsak kellemes idő volt. Azért gyújtok be 2x, mert inkább kevesebb fával próbálkozok egyszerre, hogy ne legyen teljesen tűzforrók a cserepek. Most kb. a "normális" faadag felét teszem be egy-egy begyújtás alkalmával. Reggel 7-kor és este 7-kor gyújtok be, ilyenkor a kályha oldala már közelsem forró, hanem inkább "langyoska". Inkább próbálkozzak meg napi 1, dupla mennyiségű (10-12 kiló) fával?
A begyújtás technikája még nem kiforrt :), kb. úgy gyújtok be, mint a régi vegyes kazánunkba (gyújtós, majd 2 ujjnyi vastag fa, majd kb. karvastagságú fa). Valahol olvastam, hogy "felülről" égjen a fa, vagyis alulra tegyünk vastag fákat, és arra rá a gyújtóst. Vélemények? KÖszönöm.
Jó huzatja van és nagyon sok meleg marad bent, mert vékony a fala. Ez a 3. szezonja. Nyáron ki szoktam vinni a sufniba :) és szépen kitakarítgatom a kályhacsöveket meg a kéményt.
