"Vedd már észre, hogy valami nagy baj van a premisszákkal. Ugyanis a tudományod még azt sem tudja, hogy merre voltak a magyarok alig 100 évvel a honfoglalás előtt. ....
DE hát előbb mondtad, hogy nem is voltak "magyarok" a törzsszövetség megalakítása előtt :É"
Te logikabajnok!!!
Én ezt mondtam, na de TA, meg Komar mást beszél? Ha ők a magyarokat korábbra keltezik, akkor mondják már meg, merre is jártak a magyarjaik a törzsszövetség megalakulása előtt.
És te annyira buta vagy, hogy még a problémát sem tudod felfogni, nemhogy a megoldását.
"Nű akkor most mi is van?"
Az, hogy egy jutasi őrmester szellemi színvonalát sem éred fel.
"Nem csak TA, de SB gyakori mondása az, hogy "talán sohasem fogjuk tudni".
Bizony, pl. hogy Árpád apánk XL-es vagy XXL-es kacagányt hordott, sosem fogjuk megtudni."
Megint az aránytévesztés. Én nem Árpád kacagányának a méretét hoztam fel példának, hanem azt, hogy honnan van az onogur eredetű nevünk. Ha nem érzed a két "nem tudás" közti különbséget, akkor menj a borsodi cigánytelepre társalogni. Ott talán megfelel a szellemi szinted.
Az egészből semmit sem értettél. Tóni bácsi környezetében egy "népesség" beszélt hasonlóan, Okos Jani osztályában meg volt olyan osztálytársa, aki a román helyett a franciát választotta. Az egyik egy egyéni szituáció, a másik egy társadalmi helyzet. Nem javaslom, hogy tanulmányt írj a többnyelvűségről. :DDD
"Savaz elvtársad is mindig ezzel jött, de csak mosolyogni tudok rajta. "
A butaságnak alaptétele, hogy azért buta valaki, mert fel sem fogja, hogy mi a különbség az okosságés a butaság között. Mint amikor azt hiszed, hogy a te logikád megüti a nyolc osztályos szintet, pedig nagyon messze vagy tőle. Vagy amikor azt hiszed jobban tudod mint a régészek, történészek, genetikusok, nyelvészek, kultúrantropológusok, római császárok etc., merhogy te is olyanokat tudsz mondani.
Kár, hogy más viszont látja a különbséget, te meg csak égeted magad.
"Megint keversz! Ajánlom az „Egyéni és társadalmi kétnyelvűség” – fejezetet."
Az itt felhozott példák között nincs sok különbség, csak annyi, hogy ki hogyan használja az általa ismert nyelveket, és továbbra az egyéni nyelvhasználatról szól nem pedig a nyelv egészéről, vagy egy népesség többnyelvűségéről.
A népesség többnyelvűségére az a példa, ha egy adott populációban mindenki egyértelműnek tartja, hogy beszélgetni magyarul beszélgetnek, de írásban latinul kommunikálnak egymással. Vagy a zsinagóga előtt arabul/jiddisül/arameusul beszélgetnek, de bent a zsinagógában héberül. Amikor az egész nép, vagy társadalmi csoport mind a két nyelvet bírja, de azokat egymás közt szituációtól függően használják (nem pedig mindenkivel a maga nyelvén beszélgetnek, mert csak azt érti meg).
Köze meg egyiknek sincs a magyar őstörténethez. Ahhoz meg pláne nem, hogy honnan indultál az egésszel.
Vedd már észre, hogy valami nagy baj van a premisszákkal. Ugyanis a tudományod még azt sem tudja, hogy merre voltak a magyarok alig 100 évvel a honfoglalás előtt. ....
DE hát előbb mondtad, hogy nem is voltak "magyarok" a törzsszövetség megalakítása előtt :É
Mint írtam (teljesen hiába), hogy gyakorlatilag konszenzus van a tudományban, hogy a törzsszövetséget a 9. szd közepén alapították. Ez a megállapítás azon alapul, hogy a kazárok szervezték a törszövetségünket, és Árpádot választották fejedelemnek (DAI). Vagyis én csak pontosítottam egy közismert dátumot. A pontosításra mondhatnád, hogy érdektelen, de a tudományos álláspontra nem. Ez egy tipikus aránytévesztés, félreértés, vagyis gyenguska szellemi teljesítmény részedről.
"a szavarok
Nincsenek "szavarok", csak a te karámodban, A DAI "szavart"-okról beszél."
Nagyon jól tudod, hogy én a DAI szavartoi ászalui népéről beszélek, amikor szavarokról írok. Játszod itt a preciz tudóst, csakhogy ezzel megint a gyereket is ki akarod dobni a fürdővízzel.
"Akik (a szavart) történetesen a türkök másik neve (érdektelen, kitől neveztetvén így), és a kettő SZIMULTÁN él, hiszen a Perzsia vidékére költözöttek (valakiknél) még a régi néven futnak, így "türk" = "szavart", extra hozzátét nélkül."
A Pezsa vidék szavarja azért maradtak meg szavarnak, mert minden bizonnyal ők homogén népi egységet alkottak. A volgai-bolgárok meg azért szerepelnek Ibn Rusztánál magyarként, mert többféle népelemből álltak (ékes bizonyítékaként annak, hogy a magyarság népi konglomerátumból állt).
Savaz elvtársad is mindig ezzel jött, de csak mosolyogni tudok rajta.
"én a premisszákat nem magam csinálom, azok nálam adatok a tudománytól, nálad meg kitalációk."
Vedd már észre, hogy valami nagy baj van a premisszákkal. Ugyanis a tudományod még azt sem tudja, hogy merre voltak a magyarok alig 100 évvel a honfoglalás előtt. ....és még egy csomó "rejtély" van a tudomány számára az őstörténetünkben. Nem csak TA, de SB gyakori mondása az, hogy "talán sohasem fogjuk tudni". Ez elég szomorú. TA még arra is ezt mondta, hogy jelenleg nem tudja, hogy honnan is van a nyugati onogur (ungarn) nevünk.
Megint keversz! Ajánlom az „Egyéni és társadalmi kétnyelvűség” – fejezetet. Az itt felhozott példámban ez így nézne ki:
Van a Tóni bácsi, aki gyerekkorától Romániában (Kazáriában) együtt élt egy romániai szász városkában szászokkal, románokkal, székelyekkel, magyarokkal. Az együttélés során rá ragadt mindhárom nyelvből valami. Felnőtt korában már Magyarországon dolgozott, gyakran német szakemberekkel, akikkel németül beszélt. Ha visszalátogatott szülőföldjére, és a román hatoságokkal kellett beszélni – akkor románul beszélt. Velünk – enyhe sváb akcentussal – magyarul. Néha ezekből a nyelvekből egy-egy szót belekevert a másik nyelvbe. Nem használt semmiféle „keveréknyelvet”, mégis a Tóni bácsi „többnyelvű” volt. Neki „társadalmi többnyelvűsége” volt, nem volt nyelvvizsgája egy nyelvböl sem.
Van az Okos Jani Mo-n, aki az iskolában megtanul kiválóan románul és németül is. Használja is mindhárom nyelvet. Otthon csak a gyerekeknek segít a német t5anulásba, meg néha románul beszélget a feleségével, mert Bukarestből hozott asszonyt magának. De Jani, annak ellenére, hogy több nyelvet tud – egynyelvű. A „többnyelvűsége” egyéni, semmi köze a Tóni bácsi „társadalmi” többnyelvűségéhez.
Vagyis a szavarok, és még valakik (akár többen) alkották a törzsszövetséget. Igen, ebből is az jön ki, hogy a törzsszövetség egy népi konglomerátum volt.
Miután nincsenek "szavarok" a magyarokhoz köthetően, és azokat te találtad ki, minden okoskodás, amiben felhasználod őket, automatikusan semmis, válaszra sem érdemes.
"A DAI, mint forrás, nem írja azt, hogy a türkök (magyarok) egynyelvűek voltak. Ahogy írod: "nem fogja kihozni azt, amit te szeretnél", még akkor sem, ha száz nyelvész professzor állítja!"
Ez továbbra sem hozza ki azt, amit te szeretnél. A DAI-ban nem többes szám van, nem a türkök további nyelveiről beszél, hanem egy darab másik nyelvéről, amit fontosnak tartanak róla megemlíteni. Érteni is kellene magyarul (meg még görögül), nem csak hülyeségeket kitalálni róla.
Az hogy Bogát vezér beszél még szlávul is, meg van egy olyan tolmácsuk, aki latinul meg németül is tud, meg csapódott hozzájuk egy falkányi viking, néhány kóbor krími gót rabló, meg egy kalandvágyó ujgur a családjával, stb, az továbbra sem azt jelenti, hogy a népesség egésze mindenképpen többnyelvű lett volna, vagy a kavarokon kívül még számos más jelentős, eltérő nyelvű népesség tartozott volna a magyarokhoz.
Ezt hívják talán a csúszós lejtő érvelési hibájának, csak mert nem írják (szerinted) egyértelműen, akkor biztos többnyelvűek, ha többnyelvűek, akkor biztos több etnikumból frissen összeálltak és akkor fonódás, higany ésatöbbi...
Mindíg belekötsz egy apró részletbe és elkezded a nagy ívű terelést, mint most is.
"És a te példád, hogy a családban hány nyelvet tudtok? :D"
Az egy olyan példa volt, amiből lehet általánosítani.
A Tóni bácsi nyelvhasználata nem általánosítható. Aki több nyelven beszél, az még nem biztos, hogy egyet sem fog igazán jól beszélni, mivel számtalan példa van az ellenkezőjére is.
A rizsa nem a nyelvtudásra, hanem pl erre vonatkozott: "Esetleg: amikor "szászul" tudtak a székelyek -- azaz a szászok szomszédságában éltek -- akkor még nem voltak arra románok. Azóta meg a góbék kerültek keletebbre, a szászok (a szomszédságból is) eltűntek, az államnyelvük meg a román lett". Az én példám a múlt század ötvenes éveiből való, amely analógiája lehetne a 10. századi etelközi állapotoknak. (Uniformitás!).
Ez egészen fantasztikus! Arról van szó, hogy a DAI-ra hivatkozva ki lehet-e jelenteni, hogy a magyarok EGYNYELVŰEK voltak. Te meg írsz "a székelyek önazonosságáról", "a székelyek magyar nyelve keveredett a szászok németjével, a lingua franca latinnal, vagy a románnal", mit vettek át a magyar nyelvbe? -- ezek szép témák, de, hogy jönnek ide? A DAI, mint forrás, nem írja azt, hogy a türkök (magyarok) egynyelvűek voltak. Ahogy írod: "nem fogja kihozni azt, amit te szeretnél", még akkor sem, ha száz nyelvész professzor állítja!
A törzsszövetség megkötése (855/57) előtt nincs is arról szó sehol, hogy türkök éltek a térségben.
KI mondta, hogy van?? Mármint Etelközben (azaz a "térség" a Volgán inneni már. Levédia meg Volgán túli másik "térség").
A dátum viszont a sajátod, így érdektelen.
a szavarok
Nincsenek "szavarok", csak a te karámodban, A DAI "szavart"-okról beszél. Próbálsz összemosni két, eltérő forrásokban, eltérő miliőkben alkalmazott népnevet, csak hogy eltörökösíthesd szegény árpádiánusokat ...
Akik (a szavart) történetesen a türkök másik neve (érdektelen, kitől neveztetvén így), és a kettő SZIMULTÁN él, hiszen a Perzsia vidékére költözöttek (valakiknél) még a régi néven futnak, így "türk" = "szavart", extra hozzátét nélkül.
"nekem is volt egy nagyon jó barátom az ERBE-nél (Tóni bácsi)"
Te rendszeresen kevered az egyéni nyelvhasználat, és a nyelv, mint általánosan használt kommunikációs forma fogalmát. Nyelv az amit mindenki beszél és ért, nem az, amit ebből a Tóni bácsi megért és használ.
"A székelyek egy része évszázadokig együtt élt a szászokkal, és megtanulták a románok (kazárok) nyelvét is. De azóta beszélik a MÁSIK (magyar) nyelvüket is. Akkor kijelenthető, hogy ezek a székelyek EGYNYELVŰEK? Nem tudhattak pl. 3 (német, magyar, román) nyelven?"
Pont a te hozott házi példád igazolja, hogy a székelyek önazonosságára továbbra sincs hatással, hogy beszélnek közülük sokan németül, latinul, vagy románul (míg be nem olvadnak).
De ez továbbra sem jelenti, hogy a székelyek magyar nyelve keveredett a szászok németjével, a lingua franca latinnal, vagy a románnal.
Amit átvettek a magyar nyelvbe ebből azt meg szépen leírták már a nyelvészek.
Hiába rugózol a többnyelvűság fogalmán, nem fogja kihozni azt, amit te szeretnél.
Ha valamiben, abban verlek. Igaz, én a premisszákat nem magam csinálom, azok nálam adatok a tudománytól, nálad meg kitalációk.
ENNEK ellenére béna vagy, a saját magad felhúzta karámban: követeled a magyar nyelv igazolását a honfoglalóknál, MIKÖZBEN ennek léte alapfeltétele a teóriád érvényességének ...
