Keresés

Részletes keresés

tibb Creative Commons License 2011.02.25 0 0 3641

Hát igen, Sat Okh kanadai gyermekkorával kapcsolatban elég sok dolog nem tiszta. Ezért is lennék kíváncsi az angol nyelvű könyvre, mert Glantznak a cikk szerint "Shawnee historical archivist"-ek is segítettek kutakodni a témában, roppant kíváncsi lennék, hogy milyen eredménnyel. Sajnos a könyvről ezen az egyetlen cikken kívül semmilyen információt nem találtam. Arról, hogy hogyan kerülhetett egy kis sóni csoport olyan messze északra, valahol azt a magyarázatot olvastam, hogy folyamatosan húzódtak fel északnyugatra a fehérek terjeszkedése elől, mert semmiképpen sem akartak rezervátumba kerülni. A térképre pillantva ez elég hihetetlennek tűnik, de ha pl. a delavárokra gondolok, hogy sokan közülük végül hány ezer mérföldre kötöttek ki eredeti hazájuktól, és milyen hatalmas területen szóródtak szét, Kanadától Oklahomáig, akkor azt kell mondanom, hogy a dolog hihetetlen ugyan, de nem teljesen lehetetlen.

Letöltöttem pdf-ben Katarzina Krepulec tanulmányát, mely a "Stanislaw Suplatowicz. Niezwykla biografia Sat-Okha, czyli jak sie zostaje legenda" hangzatos címet viseli, de mivel lengyelül egy kukkot sem tudok, eddig még nem próbálkoztam meg a lefordításával.

Előzmény: pauli-f (3640)
pauli-f Creative Commons License 2011.02.24 0 0 3640

Csak most vettem észre és barátkozom a cikkel amit ide linkeltél ,talán ebből is megtudok valamit,főleg ha sikerül lefordítanom,de szívesen elfogadok bármilyen segítséget...

Előzmény: pauli-f (3639)
pauli-f Creative Commons License 2011.02.24 0 0 3639

Szia "tibb" !

Engem nagyon érdekel a történet,mert Sat Okh-tól a "Sós sziklák völgyét" jó regénynek tartottam,bár kissé furcsálottam az állítólag megtörtént eseményeknek az 1900-as évek-hez való "viszonyát"...Állítólag amikor egyszer vissza ment Canadába,a bátyja és az apja nem emlékezett rá,szóval egy kicsit homályos a történet...Úgy tudom ,hogy Lengyelországban egy múzeum is van Sat Okh indián multjáról.A shawneek eredetileg a mai New York állam területén éltek és híres főnökük Tekumseh /akinek egyébként Sat Okh a leszármazottjának tartja magát /,hasonlóan Pontiac-hoz,viszonylag jelentős sikereket ért el, egyes törzsek egyesítésében és harcaikban az angol korona ellen.Sajnos a keleti parti indiánokról szinte semmilyen komolyabb és hiteles irodalomról nem tudok magyar nyelven.Szomorú,hogy Cooper,aki egyébként ott született és élt, mennyi tárgyi tévedéssel és meseszerűen írta meg az egyébként ifjúságunknak oly kedves és meghatározó regényeit.Vissza térve az eredeti témához,Szürke Bagoly aki hitelesen írt a Canadai indiánok életéről és utazásairól az 1900-as években,nem igen említi,hogy a Canadai Lovasrendőrség üldözött volna ottani törzseket.A shawneek,pedig hogy kerültek a Mackenzie folyó vidékére ?

Jó lenne,ha valaki itt a fórumon renbe tenné már végre számomra ezt a "Sat Okh ügyet "

Előzmény: tibb (3638)
tibb Creative Commons License 2011.02.23 0 0 3638

Könyv készül Sat Okh életéről

 

Stephen Glantz könyvet ír a sóni-lengyel Sat Okh kalandos életéről. Az író 10 évvel ezelőtt Nyugat-Belorussziában, a Berezina folyónál, egy tábortűz mellett üldölgélve halott először a Kanadában indiánként felnevelkedett, majd Lengyelországban az Armia Krajowa tagjaként a nácik ellen harcoló Hosszú Tollról. A történet azóta nem hagyta nyugodni, s bár Sat Okh 2003-ban elhunyt, az író részletes interjúkat készített Hosszú Toll egykori bajtársaival, köztük legjobb barátjával Ryszard Whychovskyval és az ellenállók futárával Barbara Zelttel. A hajdani partizánok felcsillanó idézték fel azokat a dicsőséges, de szörnyű napokat, amikor a számukra "Kozák" néven ismert fiatalember, aki teljesen nesztelenül tudott ölni, vezette őket az egykori hazájától oly távol lévő lengyel erdőségeken keresztül. 

 

 

Hosszabb ismertető a könyvről angolul:

 

http://www.susannaleaassociates.com/livre.aspx?id=255

Moon River Creative Commons License 2011.02.18 0 0 3637

MEGHÍVÓ

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt "A 2011 A Machu Picchu újra-felfedezésének 100 éves jubileuma" című előadásra.

http://lectorium.hu/nyitolap_uzenetek/2011_a_machu_picchu_ujra-felfedezesenek_100_eves_jubileuma

 

Előadás helyszíne:
Budapest VI., Rózsa u. 95.
2011. február 19. ,szombat, - 13 óra
(A belépés ingyenes.)

ötfelezős Creative Commons License 2011.02.12 0 0 3636

Érdemes végignézni az események láncolatát Dee Brown bestseller könyvének címével és mottójával kapcsolatban.

Dee Brown könyvének címéül egy olyan verssort választott, amely hangulatában és konkrétumában jó választás. Ugyan a vers ismeretében ennek az utolsó sornak semmi köze pont az indiánokhoz - pontosabban annyi köze van hozzájuk, mint bármi máshoz - de azért jó választás.

A könyv címét a fordítónak sikerült a témát tekintve pontosabbra átváltoztatni, egyúttal rémesen tárgyszerűvé.

A belül megismételt utolsó pár verssornak viszont szép műfordítása sikeredett (vajon a könyv fordítója, Tandori Dezső fordította a verset is? Érdekes módon a Wikiben nincs felsorolva a fordításai között). Jó lett szép szomorúnak, akár még az indiánokra is vonatkoztathatjuk. Csak egyrészt már semmi köze sincs Wounded Kneehez, másrészt már semmi köze sincs az eredeti vers mondanivalójához.

 

Ami persze mind nem baj. :)

tibb Creative Commons License 2011.02.04 0 0 3635

Ezeket ugyan még nem volt szerencsém olvasni, de Custer és a Little Bighorn téma jobb megértéséhez igencsak ajánlottak, a már említett Michno könyv mellett:

 

Robert M. Utley: Cavalier in Buckskin: George Armstrong Custer and the Western Military Frontier

http://www.amazon.com/Cavalier-Buckskin-Armstrong-Military-Biographies/dp/0806133872/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1296822070&sr=1-1

 

John S. Gray: Custer's Last Campaign: Mitch Boyer and the Little Bighorn Reconstructed

http://www.amazon.com/Custers-Last-Campaign-Bighorn-Reconstructed/dp/0803270402/ref=sr_1_16?s=books&ie=UTF8&qid=1296823415&sr=1-16

 

James Donovan: A Terrible Glory: Custer and the Little Bighorn - the Last Great Battle of the American West

http://www.amazon.com/Terrible-Glory-Custer-Bighorn-American/dp/0316067474/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1296823555&sr=1-1

 

Van egy rövidebb lélegzetű leírás a csatáról az Osprey Campaign sorozatában, ezt olvastam, indulásnak nem rossz, de kissé már elavult:

 

Peter Panzeri: Little Big Horn 1876: Custer's Last Stand (Campaign)

http://www.amazon.com/Little-Big-Horn-1876-Campaign/dp/185532458X/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1296823937&sr=1-1

Előzmény: tibb (3634)
tibb Creative Commons License 2011.02.02 0 0 3634

Bocsánat, hogy csak most válaszolok, de az utóbbi hónapokban nem fórumoztam.

 

Amiket olvastam és jó szível tudom ajánlani:

 

http://www.amazon.com/Cochise-Chiricahua-Apache-Civilization-American/dp/080612606X/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1296648043&sr=1-1

 

A csirikava apacsok legnagyobb főnöke...

 

http://www.amazon.com/Geronimo-Place-Civilization-American-Indian/dp/0806118288/ref=sr_1_9?s=books&ie=UTF8&qid=1296648169&sr=1-9

 

...és utolsó nagy harcosa.

 

http://www.amazon.com/Lakota-Noon-Indian-Narrative-Custers/dp/0878423494/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1296648261&sr=1-1

 

A Little Bighorn-i csata rekonstrukciója az indián résztvevők visszaemlékezései alapján.

 

http://www.amazon.com/Encyclopedia-Indian-Wars-Skirmishes-1850-1890/dp/0878424687/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1296648539&sr=1-1

 

Az 1850-1890 között lezajlott összecsapások enciklopédiája.

 

 

 

Előzmény: sher99 (3629)
__*White* Creative Commons License 2011.02.02 0 0 3633

 

eguzki Creative Commons License 2010.12.27 0 0 3632

Ha még érdekel, akkor íme:

 

http://artfromthetribe.com/?symbol=Moon

Előzmény: norbi11 (3613)
ötfelezős Creative Commons License 2010.12.26 0 0 3631

Paiute. A könyv szerint.

Előzmény: OG1 (3242)
23 negedi Creative Commons License 2010.11.25 0 0 3630
sher99 Creative Commons License 2010.11.24 0 0 3629

Szia Tibb !

 

 

Annyi jó hozzászólásod volt, tudnál ajánlani néhány könyvet ? Angol nyelvűt, ha lehetne.

 

Köszönöm !

 

Sher

pauli-f Creative Commons License 2010.10.15 0 0 3627
Bentlakásos iskolába kényszerítették az indiánokat az USA-ban és Kanadában. Elszakították őket a családjuktól, nem volt szabad az anyanyelvőkön megszólalni, és aztán ez a szegény pasi elfelejtette a saját nyelvét, miközben angolul se nagyon tanult meg. Elsírta magát, hogy a szellemek nem beszélnek angolul és nem tud velük beszélni. Gyerekkorában, ha megszólalta az anyanyelvén, megverték meg kinevették, levágták a haját, templomba járatták és kikeresztelték. És ez nem is volt olyan nagyon régen. Még 2007-ben is vagy 10,000 gyerek járt bentlakásos indián iskolába. Nagyon szomorú történet.
Előzmény: Törölt nick (3623)
pauli-f Creative Commons License 2010.10.14 0 0 3626
Neked is köszi a hozzászólásokat ill. a linkeket !
Előzmény: 23 negedi (3624)
pauli-f Creative Commons License 2010.10.14 0 0 3625
Hi Miss Wassicsu ! Nem hiszek a szememnek : egy válasz :-)
Már csak véletlenül kattintottam ide és lám...Én is próbálok majd egy fordítást megosztani az említett monológból ----van egy barátom ,ő profi fordító,talán segít !
Üdv : pauli / Crazy Horse /
Előzmény: Törölt nick (3622)
23 negedi Creative Commons License 2010.10.12 0 0 3624
23 negedi Creative Commons License 2010.10.08 0 0 3620
23 negedi Creative Commons License 2010.09.25 0 0 3619
23 negedi Creative Commons License 2010.09.13 0 0 3618
pauli-f Creative Commons License 2010.08.22 0 0 3617
Ennyien ne jelentkezzetek fordítani !
Más : lehet,hogy Ti "ős-topikosok" már kitárgyaltatok mindent egymás között a múltban,de aktivizálhatnátok magatokat az "újak" okulására------vagy már ennyire unjátok a témát ?Netán túl elfoglaltak vagytok ?
Előzmény: pauli-f (3615)
23 negedi Creative Commons License 2010.08.11 0 0 3616
pauli-f Creative Commons License 2010.08.09 0 0 3615
Csatlakozom.Engem is érdekelne a fordítás.Írásból jobban megérteném mint hallásból----hiányzik a gyakorlat.Ez van.
Előzmény: Törölt nick (3614)
norbi11 Creative Commons License 2010.07.26 0 0 3613
Sziasztok.Valaki segitsen nekem abban,hogy mi a jelentése a hold motivumnak a haida művészetben!!!!!!!!köszönöm
nj Creative Commons License 2010.07.21 0 0 3612

OFF

 

Jól hallottad! :-)

Kösz, megnéztem, nem rossz topic!

 

ON

Előzmény: Törölt nick (3611)
Törölt nick Creative Commons License 2010.07.21 0 0 3611

OFF:

 

Szia Nj!

 

Úgy hallom, hogy szereted a focit és a holland válogatottnak szurkolsz.

Ajánlom figyelmedbe a következő sporttörténeti ropikot:

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9172870&la=102068118

Előzmény: nj (3605)
ötfelezős Creative Commons License 2010.07.21 0 0 3610

Nem tartozik szorosan az eszmefuttatáshoz, de (azt olvastam valahol, hogy) a XX. sz.-i USA-beli felhőkarcoló-építkezéseknél előszeretettel használtak indiánokat. Tériszony, szél, hideg nem fájt nekik. Vagy fájt, szó nélkül tűrték.

 

Ez egy hamis toposz.

Azért ennek volt alapja, nem kevés:

http://www.brooklyn101.com/articles/boerumhill-mohawks.pdf

Előzmény: geo13 (341)
ötfelezős Creative Commons License 2010.07.21 0 0 3609
Bocsánat, ezt félrefordítottad, az indiánok felgyújtották az amerikaiakat (hm :) ) körülvevő bozótot és fákat
Előzmény: Galgadio (282)
ötfelezős Creative Commons License 2010.07.21 0 0 3608

Vagy esetleg voltak olyan háborúk, amik kimaradtak Dee Brown könyvéből?

Bocsánat, én a könyv előszavából úgy értelmezem, hogy Dee Brown nem akart leltárt írni. Őt az indiánok megnyilatkozásai érdekelték, ahogy az indiánok látták a dolgokat, a világot. Ezért nem írt előbbi időszakokról ("az első kézből származó indián megnyilatkozások legazdagabb forrását azok a jegyzőkönyvek...; A XIX. század második felében... ...mindig ott ült az írnok is; ...az 1870-es években... ...azt követelték már, hadd jelölhessék ki maguk a tolmácsot és az írnokot; stb).

Így némi túlzással azt is lehetne mondani, hogy kiválasztott 17 beszédrészletet, ami megfogta, s a könyvben a 17 fejezet elején (közben) megadott pár sor a lényeg, és a többi a háttér, hogy értsék a népek.

Előzmény: Don Quixote (175)
ötfelezős Creative Commons License 2010.07.21 0 0 3607

Megjegyzem, ugyanabban az évben volt Washita is...

Pont a Washitáról szóló értekezés bevezetése volt a statisztika.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!