Érdemes volt a múltkor az ÍRMA nevű Boglári hajóról irni.Most kaptam a hírt hogy pályázati pénzt kapott a Polgármesteri hivatal mivel fen van a nilágörökség listáján. Jövő héten kezdik a kiégett hajó homokszórását.
Majd jól átnevezik a Tiszát is, úgyis benne vannak... aztán, ha már nem Tisza, akkor meg már nem is kell semmit sem csinálni vele, hiszen a Tisza iszaposodott fel, nem az új folyó.
Hát a frász tudja, valóban elment az esztétika irányába, de annyi biztos, hogy egy kötelező tananyag jegyzetéből van kiollózva a BME Repülőgépek és Hajók Tanszék gondozása alatt... de nyelvezetét tekintve szerintem sem a Hajóépítéstan I. ;>
Géza csukja vissza a csépai hidat Csongrádon a Victor Hugo után. A képek 10 perce készültek. A nagy kürtölésre figyeltem fel. Telve van a hajó túristával. Gondolom Szolnokon fog kikötni.
Kedves olvtársak! A segítségét kérném annak, aki az alábbi sorokra ráismer, és meg tudja mondani, milyen jegyzetből, tanulmányból, szerzőtől származnak (formatervezésből vizsgadolgozathoz akarok felhasználni pár gondolatot, és forrásként le kell hivatkoznom minden felhasznált irodalmat).
Aki tehát ráismer, nagyon megköszönném az infót:
A korábban meghatározó szerepet játszó, de később funkciójukat veszített (feleslegessé vált) építőelemek az újak mellett díszítésként, vagy "kínkeservesen kiagyalt" új funkciókkal felruházva még évtizedekig, esetenként végleg a hajón maradnak. Pld.: - Rombolótüske, orrsarkantyú: ma már az orrtőke díszítőeleme (lásd Kelén ms.)- Árboc: ma a lobogók, navigációs lámpák, antennák tartószerkezete- Kémények: ma gyakran díszítőelemek, reklámhordozók, esetleg rejtett szellőzők- Kormánykerék a farfedélzeten: kirándulóhajókon ma a gyerekeknek kialakitott játszótér tartozéka stb.
Tervezéskor tehát arra kell törekednünk, hogy a hajó –ha lehet–, minél nagyobbnak tünjön (lenyűgözés) de vonalai, felületei, felületeloszlása és térkitöltése maradjanak lágyak, és arányosak (megnyugtatás - elbűvölés). Egyre ritkább (sajnos) az ívelt, hosszirányú fedélzethajlás. Erre csak felfestett csíkok (vagy már ezek sem) emlékeztetnek. Kereskedelmi hajóknál a fedélzeti házak a hajó végébe szorulnak, rövidebbek, magasabbak, a hajó egészét tekintve aránytalanok és kimondottan csúnyák.
A dieselmotorok korszakában már csak egy-két kémény maradt. Bár ezek is jóval vastagabbak, szélesebbek a kelleténél, a hajóban rejlő erőt napjainkban mégsem ezek, hanem a hajótest és felépítmények alakja érzékelteti a legjobban. A test formájából, térkitöltéséből ugyanis következtetni lehet a géptér (ezzel a gépészeti berendezés) elhelyezkedésére, méreteire. Ez különösen a vontató-, vagy jégtörő-hajóknál nagyon szemléletes, ahol a középrészen elhelyezett felépítmény –óriási erőforrás képzetét keltve– nemegyszer hatalmas motor-burkolatra emlékeztet.
A palota sziget........MÁR régen halott.....kotorni lehet, kiis betonozhatják, de egy új noé kell a feltámadásához..... az ararát sajna kissé odébb van..........
A Dunarica gázló völgymenetben (ugyanezt csinálták az ukránok a korábban belinkelt videóban hegynek előfogattal). Gyakorlatilag keresztben kell hajózni egy ideig...ha még ehhez veszem, hogy 23 decis bárkákat kell átvinni 21 decis vízbél, hát tényleg nem irigylem a hajóvezetőt.
