" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az már más kérdés, hogy A "Fuzzy Kiwifruit" /Bolyhos (szőrös) kivi/ című fejezet tele van a megszokott, téves sztereotípiákkal, olyanokkal, mint, hogy a kivi szubtrópusi növényfaj, nevelése, művelése stb. teljesen hasonló a szőlőéhez és így tovább. Ezekkel jól el lehet tőle mindenkit riasztani és jól el lehet vele butítani a népet.
Ezért fontos a különböző forrásokból származó információk saját tapasztalatainkkal történő felülbírálata! De mi ezt szerencsére már megtettük és nem hallgatunk se félrevezetésekre, se provokációkra!
Valóban megfelelően hideg helyen teleltetted őket, nagyon helyesen. A kis sárgákat fenntartások nélkül kiültetheted, fölkupacolva, a rügyeket egyelőre a kupac alatt tartva, mivel azok már megindultak és most tél következik. A Hayward is kezd megindulni, most már hasznos lenne kivárni az elkövetkező időszak télies időjárásának a végét és azután kiültetni, nappal a szabadban, az eresz alatt tartva őket, éjszakára, HIDEG, FŰTETLEN HELYRE, tető alá téve őket. Így megkímélnéd a most már kiemelkedni kezdő első rügyeket, nem kellene a növénynek egy esetleges rügyfagyás után, másodlagos rügyekről, késve indulnia. (Mivel a sárgák még könnyebben mozgathatók, esetleg azokkal is megteheted ugyanezt, csak nehogy kinnfelejtődjenek egy -5-ös éjszakára.)
Előre mondom, hogy a növényt nem szabad majd agyontápozni és különösen június-július után TILOS neki nitrogént adni, mert ellenkező esetben egy felpuffasztott, laza szövetű, vízzel teli növényt küldesz bele a télbe. Azzal (de csak ha így elrontod, akkor) könnyen előfordulhat, hogy extrém hideg esetén fagyrepedés éri télen. Szamárság elkövetése nélkül viszont semmilyen baj nem érheti télen sem. Most már ültetvény szinten több ezer fiatal növényt követek nyomon, soha nem esett baja egynek sem!
Erre vonatkozóan található egy nagyon hasznos mondat a Bejó által legutóbb feltett angol nyelvű cikkben is:
"...To avoid vigorous late summer growth and to allow the plants to acclimate for maximum winter hardiness, do not fertilize young plants after July..."
(A túlzottan erőteljes későnyári növekedés elkerülése végett és, hogy biztosítsuk a növények számára a legnagyobb téltűrésre történő felkészülést, NE TÁPOLDATOZZUK a fiatal növényeket július hónapot követően!) /Én inkább júniust mondanék./
Ez szerintem a köznyelvben tévesen mimózának nevezett acacia dealbata, ha jól emlékszem és jól írtam a nevét. Állítólag az idei télen Angliában több 50 éves példány is súlyos fagykárt szenvedett. Szintén a globális felmelegedés jegyében.
A javaslatom valamilyen cédrus lenne: az általunk tárgyalt növényekhez hasonlóan még nem kellőképpen elterjedtek, méltóságteljesek és évszázadokig, évezredekig elélnek. De a káki is jó ötlet lehet persze.
Biztosan eleve sövénynek ültették őket. Ezzel mi a bajod? Ezek nem ritka növények, tuja, hamisciprus, rakétaboróka. Szóval nem is gyümölcsfák. Lehet őket sövényre nyírni. A leyland ciprus, amiből mostanában sajnos szintén orrba-szájba ültetnek mindenhová, 35 méteresre is meg tud nőni, de kis túlzással 1 x 1 m-es kockában is lehet 30 évig tartani...
Üdvözlünk a topikban, örülünk a lelkesedésnek! Sajnos elég rossz elgondolás a faiskolák részéről az egy edénybe ültetett két kivitő. Egyáltalán hogy jut eszükbe ilyesmi? Milyen racionális megfontolás állhat mögötte? Az ilyen növényeknek egymás mellett nem lesz elég terük a normális vegetációhoz, egymásra csavarodnak, elmaradnak a fejlődésben, akár el is pusztulhatnak.
Úgy tűnik, hogy az időjárás ismétli sajnos az elmúlt évet. Húsvétkor sok helyen havazott, még megmaradó hótakaró is volt. A globális felmelegedés jegyében!
Ez is igaz, az ilyen, szélirányra párhuzamos, nyitott völgyek szerencsésebb helyzetben is vannak, mert gyakran áramlik át rajtuk légmozgás még akkor is, ha egyébként szélcsendes, derült, hideg éjszaka van. Ezáltal gyakrabban "számolja fel a fagyzugot" a szélmozgás.
Legalább azt jól tudják, hogy dombokon kevesebb eséllyel fagy el a mandula virága. De ha ez megtörténik, azt azért akkor se mondják, hogy ne lenne nálunk termeszthető.
Én csak a délelőttöt,de a fügéimet azért megnéztem:Ez a legnagyobb fügém/igaz annyi a csalás,hogy dupla bokor.../ az ötujjas levelű óriás és úgy tünik semmi baja.A mai menü lemosózás volt némi metszéssel körítve...ja és kiástam a három káki ültetőgödrét /ez Ninónak egy célzás.../.Tegnap barackfák ültetése ,a már meglévők metszése és némi ásogatás,takarítás.Ilyenkor bezzeg rohan az idő...alig látszik,hogy csináltam vmit. a kilátások meg ...ne is beszéljünk róla...
Köszönöm a linket! Ma már két ismerősömnek is továbbadtam.
Az egyik helyen évek óta csak virágzik, de nem terem a kivi. Múlt évben virágzásban láttam a kivijeit, kiderült, hogy porzósak. Az idén kaptak két termőt (Köszönet ezért Ninonak). Ezen a helyen a porzós metszése, nevelése még köszönő viszonyba sincs az elvárt metszéssel. Már a kezdetektől 4-5 idősebb szál megy felfelé, meg ugyanannyi múlt évi fiatal. Szóval van mit ritkítani! A link - ezen keresztül Ninoék mindent bemutató cikke - alapján az idén már közelít a helyes kialakításhoz. Elég sok felmenőt ki fog vágni. Ezúton továbbítom az illető köszönetét.
A másik helyen metszésbemutatót kellett volna tartanom. Remélem a link alapján már ők is sokkal okosabbak lesznek.
Azt hiszem mindannyian köszönetet mondhatunk NINO VARGÁ-nak a kiwis cikkért is.Most már tudom miért nem terem az én 8 éves és az ismerősőm 10 éves "ÖNTERMÉKENY " KIWIJE.
De jó, hogy ezt leírtad Freddy 56, mármint, hogy a szerzőpáros egyik tagja Ninóvarga, mert úgy voltam vele, hogy jót teszek -e vele , ha elolvasom, kitudja mit szól az itt leírtakhoz Ninó. De így már át fogom tanulmányozni. Nínó! Itt hozom a közeli képeket is e kivi rügyekről. Van több is de lemerült a gép, nem tudom feltölteni. De ezekből is kiderül, hogy nincsenek ezek még megindulva. az 1.,2., a sárgáról készült A3.,4., Hayward termő az5.,6. Hayward porzós A Hayward termőn ,úgy 1,4m magasságában látok valami mozgolódást, de az úgy ís levágásra kerül. Úgy-e nincs még baj. Ma , de legkésőbb holnap el lesznek ültetve. Várom, és köszönöm a választ.
Jó, de aztán legyél könyörtelen, és csak egyet hagyj meg! Muszáj volt összessük azt a fűtött dobozt, mert a paprikamagok iszonyú vontatottan csíráztak a szűk 18 fokos konyhában (éjjel sokszor annyi sincs). A fűtőtestre meg ugye szintén hiába teszem, ha csak hébe-hóba kapcsol be. Az izzó és a magok közé be szoktam tenni valami hetilapot, hogy egyenletesebb legyen a hőmérséklet eloszlás. A képtáramban az utolsó vegyes mappában van róla kép is. Főleg a paprikát és a tökféléket rakom bele, a legtöbb magnak elég a hűvös konyha is.
Külön köszönet a fűtött doboz ötletéért! Megpróbálok összerakni egyet, jó lesz a többi magom csírázását tuningolni. A földicseresznyénél 3-4 magot tettem egy fészekbe, szerinted jó lesz ez így?
Igen, azokat le lehet takarni, csak arra kell mindig vigyázni, hogy a "takaró" maga ne érjen hozzá a növényhez, legyen köztük levegő, mert egyébként "megsütheti".
Köszönöm Ninó a gyors választ. A képeket holnap megcsinálom. A H-Tom.-nál, csakugyan szabadszemmel ali-alig látható pont van a lehullott levél helye fölött. Meg is voltam ijedve, először, hogy nem él. Ezek méretüknél fogva nem fértek be a hajtató kis növényházba, aminek a férjem csinált egy vezérelt , 0-+5 fok közötti fűtést.No ebbe viszont a sárgák szépen befértek, vesztükre, mert ezek biztos, hogy előrébb vannak. Viszont, méretüknél fogva könnyen takargathatom. ez vígasztal. Holnap jövök a képekkel, és mégegyszer nagyon köszönm.
Látod, amit a jónép "nyaralóként" tart fenn, ott van böcsülete a fügének, de hát a lakóház környékén, ugye ott "nem nagyon szokás" ilyesmit tartani (csak Pécsen, mert az ugye mediterrán), mivel általában a szomszédoknak sincs. De a "nyaraló" az más, ott vagy a szomszédnak is van, vagy nagyon szeretne, vagy majd lesz is neki. Hát sajnos, a jónép így "gondolkodik". Mindig a más fejével, a magáéval ritkán, vagy soha. Ezért vagyunk kénytelenek az elterjedés érdekében ezekből a növényekből "divatot" csinálni, olyanok segítségével, akik képesek a saját fejükkel gondolkodni.