" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Vica 46 Nekem 2 db licsim van. Mini üvegházba ültetve (pol.Pack.) A nagy íróktól az halottam, hogy max. 2 évig lehet megtaratni utána elpusztul. Én megpróbálom tovább májustól kiültetem a kertben, majd ósszel vizssza a cserépbe. A lépvcsőházban a leghidegebb télen sincs + 10 foknál hidegebb.
A területed, a leendő káki és kiwiliget teteje, ahol az épület van, 287 méteren van, a terület alja 270-en, a dél felé lévő katlan feneke pedig 200 méteren van! A kákik és a kiwik így 70-80 méteres fagylefolyást élvezhetnek majd! De mivel a 200 méteres katlanfenék is egy dombon van a 150 méteres sík felett, így amennyiben a 200 méterről nem telik fel hideggel a területedig a fagyzug, abban az esetben lényegében 130 méteres fagylefolyásod van :)) Kitűnő!
A másik helyszínen egy húsz éven keresztül elhibázott koncepció alapján kialakított kivilugas helyrehozásának első lépéseit tettük meg a gazdával. Az átalakítás elméletének teljességével és a legelső beavatkozás gyakorlati mozzanataival.
A lugas tulajdonosa olyan nagyszerűen megértette az átalakítási terv lényegét, hogy a magyarázatom felétől kezdve átvette a szót és úgy folytatta, hogy nekem sem sikerült volna jobban. A legutolsó mondata ez volt: "... ha én mindezt 20 évvel ezelőtt tudhattam volna..., de hát az akkori "szakirodalomra" támaszkodtam. Most viszont negyed óra alatt olyan profivá vált, hogy nyugodtan oktathatná és minden további nélkül rá merem bízni a korrekciós műveleteket.
Egyébként kiváló érzékű kertész, példás szőlőhegyi gyümölcsössel, amit az alkony órájában együtt megszemléltünk (fényképezéshez már nem elegendő fényviszonyok mellett). Olyan kedvet kapott a "korlátozottan" fagytűrő növényekhez, hogy elhatározta, a még szabad területen egy kis kákiültetvényt létesít, két sor szőlőkordont pedig kivire cserél a szőlőhegyen is (a két év múlva az udvaron is tövenként egy mázsát produkáló lugason túlmenően).
Ma különböző helyszíneken folytattam a kiviszemléket és metszéseket. Ezeket a töveket pontosan két évvel ezelőtt ültette a gazdájuk a lenti szőlőhegyen. Tavaly ősszel mutattam róluk képeket. Most tavasszal került eltávolításra a duplára nevelt törzsek egyike. Már tavaly megjegyeztem, hogy kár volt őket két éven keresztül meghagyni, így most a növényről egy hatalmas részt kell eltávolítani, így a dupla gyökérkapacitás várhatóan óriási vegetációt fog produkálni. Ez még azért nincs túl későn, a növény nagyon nagy idei növekedését várom tőle. Most, a harmadik évben a meghagyott vesszőkön már az első termések megjelenését várjuk.
Az utolsó képen a támrendszeren majd a mostani nagy Haywardokkal szemben hajtatandó sárga kivik egyik, néhány napja kiültetett és földkupac alá bújtatott példánya "látható".
Köszönöm mindkettőtöknek a kivi ültetési távolsággal kapcsolatos megfontolandó hasznos tanácsokat. Az ültetési táv javaslatok ugye a sárga kivire is ugyanúgy érvényesek, mert azt elfelejtettem mondni, hogy a sárgának keresem a helyét a kertben. Mert hát a házikészítésű ruhaszárítónk szinte pont olyan paraméterekkel rendelkezik, mit amit a rajz javasol, csak a köteleket kell drótra cserélni. A ruhaszárító 2 T oszlopa 9m-re van egymástól és kb a fele árnyékban is van. Most egyzetetésben állok az Asszonnyal, hogy mennyit foglalhatnék el a kivik számára a lepedők elől.
Mindenkinek ajánlom megtekintésre a "pálmák, cikászok kertben..." topikot a 43427.-43488 hsz.-ig. Nagyon látványos példák arra, hogy mikre is képes a nagyvárosi hősziget!
Ahogy a számítógép mögül kinézek az ablakon, a ház előtt álló, hatalmas hársfákról 5-6 db varjú tördeli az ágakat, viszi a fészek készítéshez. Bármit is mond a meteorológia itt a tavasz.
Sajnos nem tudom, hogy meddig lehet jeletkezni a Letenyei kurzusra, de sajnos családi okok nagyon összejöttek (mütét 2 stb) igy nem tudok biztosat mondani. köszönettel.
atifoci 4901Ne mond , ne írd a 70-es évekig és is UP drukker voltam. Később a fiam miatt jártam Hali meccsre. Mélységesen igazad volt, sajnos én a helyszínen voltam. Bocs többet erről nem írok
Vitatkoznék ninóvarga 4926-os számú írásával. Én Szombathelyre beköltöző vagyok. Előtte az emil címben szereplő faluban (bocs ha valaki megnézte) nőttem fel 620 négyszögöles telken (hajaj). Beköltöztem Szombathelyre, ahol 5x1 méteres csikból kettő db álla rendelkezésre. Nahát erre tudtam 1 db fügét ültetni a társasház ellenkezése nélkül. Ezért van nekem is nyaralói füge, termö gránátalma, goji-bogyó, és mézbogyó. Nos összességében többnyire ezért van nyaralóban több füge és egyéb mediterrán jellegű növény pl. Csopakon is.
Már csak azért sem javasolható ez, mert ebben az esetben a növények között már csak 1,25 méteres lenne a távolság, ez pedig két termőt is elrontana: ha spirálisan összecsavarodnak az ágak, akkor értékelhetetlen indák képződnek, ezek képesek még önmagukba is visszacsavarodni, borzalmas gordiuszi csomót képezve.
Az imént leírtak ellenére nem javaslom a 2,5 méterre lévő termősök közé beszorítani a porzóst. Ha ott nincs hely, nyugodtan teheted akár jó pár méterrel odébb is egy külön kis lugast képezve. A beporzást az egy udvaron belüli lehetséges távolságok nem akadályozzák, hatásfokát sem rontják.
Szerintem valamennyire az ültetési távolságot lehet csökkenteni porzós növény esetében, ha nagyon muszáj, de mivel értelemszerűen mellette nőivarú növények vannak, ezért annak kell a tér a normális vegetációhoz. Nálam úgy vannak, hogy 2,2 m-re vannak a termők egymástól, a porzó meg 2 m-re az egyik termőtől. Még mérőszalaggal is kimértem ültetéskor, persze ez csak túlzott akkurátusság. Biztosan lehetne még szűkíteni, a gond azzal van, hogy a lombozat pont ilyen 2-2,5 m sugarú körben fog elterülni és ahhoz a porzót túlzottan vissza kellene fogni, hogy 2 méternél közelebb kerüljön a többi kivihez. Különben a hajtásvégek összecsavarodnak, vékony indákká válnak, szóval kezelhetetlen lesz a lugas. Ha meg ezt próbáljuk elkerülni, akkor a porzóval is előfordulhat, hogy úgy fogjuk vissza, hogy ezzel éppen fokozott vegetativitásra ösztönözzük, ami megint virágtalansághoz vezet.
