Csá Andi! Bizony-bizony, ott vesznek le bütyit is és még fűrészelnek is. Mert hogy nekem is fúrtak-faragtak. Viszont én egyáltalán nem panaszkodhatom azalatt az egy nap alatt végtelen kedvesek voltak az emberkék velem/velünk. Én ahogy felébredtem az altatásból már volt rajtam jég és folyton cserélgették Sajnálom anyósodat, hogy ilyen nővérekkel van, de gondoljon arra, ha itthon lesz már, akkor jobban fog menni minden. A jegelés sokat segít, bár van amikor elkezdett nekem fájni tőle a lábam, de akkor még nagyon friss volt a seb. Szóval kitartást neki én nagyon szorítok és mindenképpen érdekel, hogy hogyan alakul az állapota. Fájni fog majd még neki, nekem főleg, ha időjárásváltozás volt, (hidegfrontnál) akkor fájt, de mára már ez is csillapodott nagyon. Még egyszer kitartás anyósodnak és a sétának is. Gondoljatok arra, hogy hamarosan otthon lesz és saját környezetben minden jobban fog menni.
Na, azt tudtam, hgy a Vörösvári úton van egynapos sebészet, de hogy ott bütyköt is vesznek le...
Ma délután jól ment a séta, járókerettel átrobogtunk a szobával szemközti mosdóba. Este viszont gázosabb volt a helyzet, mert az egyik öregasszony, (akit már egy hete műtöttek csípő protkóval, és eddig katétere volt, mert ő nem volt hajlandó kimenni WC-re, viszont a szobában Forma-1-es köröket rótt járókerettel, de ma megszabadították a katéterétől) most sem volt hajlandó kimenni, így bepisilt, és a nővérek tök pipák voltak. Ezért aztán anyósom hiába kért ágytálat le se sz@rták, így kiment egyedül WC-re, azóta viszont iszonyúan fáj a lába. Frankó... Ez a két esti nővérke egyébként is full "kedves"... Két mufurc csaj. Az eddigiek aranyosak voltak, de ezek... A doki az esti vizitinél mondta, hgy vigyenek jeget a lábára, na az se ért még oda, amikor én a vizit után kb. egy órával beszéltem vele.
Remélem azért tud majd aludni, és reggelre javul a helyzet.
Holnap találkozom Anival, tőle kapunk egy balos topánkát, remélem azzal könyebb lesz, meg majd veszünk mellé egy jobbosat is :)
Szia druszám! Én szentendrei vagyok, de ezt a dokit ajánlották nekem. Egyébként ő a János kórházban dolgozik, a szakrendelés (ahol én is voltam) az a Kapás utcai rendelőben van. Tulajonképpen teljesen ingyenes volt. (vagyis annyiba került, amit szán rá az ember) És úgy kerültem a Vörösvári úti rendelőbe, hogy ott is műt az orvosom és azt mondta, hogy a korom miatt is nem fektetne be, hanem megoldja egynapos sebészeten belül. Szóval így kerültem a Vörösvári útra.
Nagyon aranyos vagy! Lehet, hogy lesz majd kérdésem... Most beszéltem sógornőmmel, de. ő volt nála, kimentek a fürdőbe mosdani, persze rosszul is lett, gondolom leesett a vérnyomása. Még jó, hogy a sógornőm egyébként ápolónő. De a délutáni séta rám vár, remélem nem lesz semmi gáz. Pláne, hogy nekem meg 3. hete szarakszik a gerincsérvem, na mindegy. Rokkant család :)
Írtad valmelyik hozzászólásban, hogy a Vörösvári úti rendelőből. Te is Óbudai vagy?
Szióka! Olvasva anyósod valóban nem egy ücsörgős, de ott még rátesz a kertes ház is. Én panelban vagyok ez sem jó, mert ha megyek kontrollra, akkor szabadulok csak ki. Mindig alig várom, hogy kontroll-idő legyen. A mankózás lépcsőn, hát igen... Az valóban izgalmas. Én szerencsére csak az elsőn lakom, de azt is megszenvedtem, mire feljutottam. Az én anyósomék ugyanabban a lépcsőházban laknak ahol mi, de a 4. emeleten. Már voltam fent náluk 2x, de lift nincs. :)
Szóval lehet a lépcsőn mankóval közlekedni, mert mindenki ki tudja tapasztalni, hogy hogy is jó, de nagyon vigyázzon. Engem egyébként 1 napos műtét keretén belül műtöttek és altattak. Én is borzalmasan féltem, de túléltem. Úgyhogy már este itthon voltam és lehetett hazai körülmények között nyalogatni a sebeimet.
Anyósodnak kitartást (nektek is) és persze mielőbbi javulást kívánok, ha kell valami infó, nyugodtan kérdezz, szívesen válaszolok.
Az a gáz, hogy ő sem egy ücsörgős fajta... Ott a kert, a kutya, tegnap már a fűnyírás volt a téma, műtét után 4-5 órával. Úgyhogy remélem, hgy legalább 10 napig bent tartják. Igaz minden nap bejárni sincs közel, de se hozzánk, se a sógornőmhöz nem akar menni, csak haza. Viszont ott a házban külön szinten van a WC és a fürdő, mindketthöz lépcsőzni kell... Szóval nem tudom mi lesz. Odamenni meg nem tudunk mi, mert nálam itt a gyerek, a sógornőmet meg nem hajlandóak szabadságra engedni. Ha minden igaz Anitól kapunk egy balos kezelőcipőt, egy jobbosat meg veszünk hozzá, hátha majd abban jobban boldogul. Bár a lpcsőn mankózni is egy jó mutatvány lesz... Ez van, majd lesz valahogy :)
Köszönjük a bíztatást! Túl van Anyósom a műtéten, délután egykor csinálták neki, kb. 4-re értünk be, meglepően jól nézett ki :) Mondjuk akkor még javában hatott az epidurál, úgyhogy akkor még fájdalma sem volt. Azt mondta mivel nagyon izgult kapott valami tuti cuccot, amitől tulajdonképpen végigaludta az egészet. Este fél tíz körül még beszéltem vele, azt mondta, hogy most már kezdi érezgetni, adtak neki egy fájdalomcsillapítót, hgy ha kezd fájni vegye be. Mondtam neki, akkor nosza, rajta ne várja meg míg tényleg úgy istenigazából beleáll a fájás. Ma délután megyek hozzá, majd meglátjuk a fejleményeket.
Olvastam itt a fórumon egy Arnica Montana nevű homeopátiás cuccról, majd ma viszünk neki, aztán meglátjuk.
Nekem tegnap volt 4 hetes a második lábam műtétje. Az első két hétben volt egy kicsit nehezebb és talán rosszabbul tűrtem mint a másik lábamnál, de talán azért is volt mert a novemberben műtött lábamat kimélni akartam. Nincs már az a merevség az ujjaimban, mint a műtét után. Két hét múlva megyek a 6 hetes konrollra és remélem, hogy most is minden rendben lesz. Megint érzem, hogy napról-napra javulok. Ránézek a lábaimra és azt mondom, hogy megérte és bizony előbb kellett volna. A műtét előttieknek kitartást, a műtötteknek pedig gyors gyógyulást.
Szia! Túl lehet élni abszolút. Én is úgy akartam, hogy mindkét lábamról egyszerre vegyék le, de most már értem miért nem ment bele a doki. Ha erős az anyósod, akkor nem lesz gond. Csupán az a rossz, hogy ágyhoz vagy kötve legalábbis az első időkben. Én inkább ezt viselem nehezen, mert nem tudok megmaradni sokáig egyhelyben. De ha minden igaz, akkor jövő héten már egy picit terhelhetem. Annak örülj, hogy nem fájnak a bütykeid. Végülis nekem sem fájt az amelyiket most megcsináltak, de már nagyon-nagyon csúnya volt. Nekem harántot is faragtak és ez vár a másik lábamra is.
Anyósodnak szorítok, biztos minden rendben fog menni és persze az utána levő dolgokhoz pedig kitartást
Nekem is vannak bütykeim, már kb. 10 éves korom óta, de egyenlőre szerencsére nem fájnak, és még az ujjaimat sem kedték el elnyomni, úgyhogy nem annyira foglalkozom vele. Mondjuk a cipővásárlás nem egyszerű...
Viszont anyósomnak mindkét bütykét leveszik - épp ezekben a percekben kezdődik a műtétje. Amiket itt olvastam... hát, nem is tudom mire készüljünk fel. Erős nőci és nem nyavajgós, úgyhogy remélem a körülményekhez képest könnyen veszi majd az akadályokat, de azért kicsit aggódok az elkövetkezendő hetek miatt...
Sziasztok Lányok! Segítsetek, kezdek egy kicsit megijedni. Létezik, hogy kezdene visszanőni a bütyi? Az az igazság arra gondoltam, ha már egyszer belevégok ebbe a tortúrába, akkor teljesen egyenes lesz a lábam, tuti bütyök nélküli. Erre olyan, mintha maradt volna egy picike. Vagy még meg van dagadva ott minden? Tény, hogy nem duzzanatmentes a lábam, de létezne, hogy ezmiatt látom, hogy ott még van valami? Vagy csak túl maximalista vagyok?
Szia! Na, azt mondta az orvos, hogy ez teljesen rendben van, és hogy reméli, hogy megtanultam repülni és nem használom a lábaimat. Erre, bemutattam neki legújabb, legjobb barátomat:) a kerekesszéket, hogy azzal közlekedem, mondta hogy örül neki, hogy tudtam szerezni, és nem terhelem a lábakat. Hétfőn megyek varrat szedésre, eddig elvileg minden rendben van.
Szia! Várom a válaszod mindenképpen és kíváncsi is vagyok mit mond az orvos. Faggatsd ki rendesen, mert maguktól nem mondanak semmit :) Én is így teszek általában. Örülök, hogy tudtam segíteni és egy picit meg is nyudtattalak. Téged hol műtöttek?
Igen,sokat segítettél, és megnyugtattál kicsit. Holnap megyek kontrollra, kiváncsi leszek, hogy mit fog mondani a doki, az biztos, hogy jól kifogom fagadtni:) Az a legfőbb problémám, hogy a mankómmal kétszer majdnem hátra estem, ugyanis ahogyan áll most a lábfejem...nos az nem éppen hétköznapi, inkább két patára emlékeztett:) Holnap majd beszámolok, ha hazaértem
No szia! Szóval ne aggódj, teljesen normális a helyzeted. Bár nem értem miért műtötték meg mindkét lábad egyszerre. Én is így szerettem volna, de most már értem nekem miért nem csinálta meg egyszerre. Én 4 és fél hetes vagyok és még mindig mankózom. Május 17-én megyek ismét kontrollra és azt mondta akkor megbeszéljük a terhelést. Ez azt jelenti, hogy nem lehet eldobni mindent és szaladni, de talán egy picit rá lehet nehezedni. Nekem a jobb lábamat műtötték most. Fűrészeltek, lefaragtak, a harántot is bütykölték és amit lefaragtak, azt berakták a harántba. Szóval el legózott a lábamon a doki. Drót van bennem is mégpedig kettő. Volt röntgen is és szerencsére minden a helyén van.
Szóval, amit tudok mondani, hogy ne aggódj, de nehéz lesz. A fekvés nekem sem ment, ki is voltam borulva, de tényleg ne eröltesd, mert nem teszel vele jót. Várdd meg azt az időt, amikor az orvos azt mondja, hogy mehet. Mi esküvőre vagyunk hivatalosak június 11-én és azt mondta az orvos, hogy elenged mankó nélkül, de nem táncolhatok. Ezt nekem mondja, aki 8 évig táncoltam. :) De mindegy az a fontos, hogy ne rontsam el a csülköm, mert nem éri meg. Az én drótjaimat július környékén veszi ki azt mondta.
Remélem tudtam segíteni és ha bármi kérdésed lenne nyugodtan tedd fel nagyon szívesen válaszolok.
A drótoknak, kapcsoknak, vagy csavaroknak funkciójuk van. Kiszedésük mindig állapotfüggő. Persze vannak kivételek, mert nekem a 11-12 hét között az egyik kapocs elindult. Mondtam is a dokinak, hogy csak nemesfémet enged a szervezetem. Féltem is, hogy az egyiket akkor ki kellett venni, de mondta a doki, hogy már nincs jelentősége. A másikat a mostani műtétem előtt egy héttel vette ki. A mostani kapcsokat még nem tudom, hogy hol vannak, mert nem érzem a lábamban. Lehet, hogy ez jó jel. A kollégáknak kitartást meg sok türelmet, de első a gyógyulásod.
Teljesen normális a helyzeted. 6 hétig biztos, hogy egyáltalán nem szabad a lábaidat terhelni. Kizárólag külső lábélen, vagy sarkon lehet elintézni a legszükségesebb dolgokat. A mankó a lábélen, ill. sarkon történő közlekekdést segíti, hogy fel ne bukjál. Felpocolt lábakkal kell ülni és nekem még hűteni is kellett. Varratszedésnél gondolom megmondják, a továbbiakat.
Talán tudna nekem valaki segíteni. Nekem szerdán műtőték mindkét lábamat, jelenleg "drót" van benne, amit majd 6 múlva vesznek ki. Olvastam itt a komenteket, és elgondolkoztam, hogy az mennyire normális, hogy én még mindig nem tudok ráállni? A mosói ki tudok menni, mert közel van, de nehezen megy két mankót használok hozzá, mert ezt írták fel. Viszont azt mondták, mint a hímestojásra, úgyy vigyázzak most rájuk. Kéne nekem ezt erőltetni, mászkálni vele, vagy az a normál ha csak fekszem velük? Légyszi segítsetek mert a kórházban nem túl sokat mondtak, sőt.... Előre is köszönöm!!!
Igen felakasztottak. Tulajdonképpen a két műtétt között szűk 4,5 hónap relt el. Tudod, hogy én még előbb szerettem volna, de a dokim nem. Cipőhordás miatt is sürgettem. Az eldeformálódott régit nem akartam az új lábamra felvenni, de a másikra meg még a régi kellett. Nem akartam a szőke nő felemás cipő esetet.
Most bottal és kezelőcipőben, óvatosan csoroszkálok. Emlékezetem szerint a másik lábamnál is 6 hét után éreztem, hogy napról-napra és óráról-órára javult. 10 hét után tudtam a méretemmel korábban is azonos, de zippzáros új csizmát húzni. Az egyik fém 11 - 12 hét között elindult és ki kellett venni. Reménykedem, hogy a gyógyulás most sem lesz másként. Egyszer majd eljön a jó ídő és nyitott szandálban azért biztos könnyebb lesz.
Mostmeg a betét csináltatása okoz problémát. Egyik lábamra már lehetne a másikra meg még nem. Szeretném, ha a betétet a szandálba valahogy betudnám építtetni.
Neked is köszönöm a gyors választ, nagyon hasznos dolgokat írtál!
Most perszer erősen gondolkodóba estem a visszaállásom időpontján, de ez így van rendjén, mármint hogy most van itt a gondolkodás (na meg persze a gyógyulás ideje), a válaszok alapján úgy llátom ugyanis, jó nagy a "szórás"! :-)
Nekem a jobb lábamat január 6-án műtötték, kapcsok voltak benne, a balt meg most április 13-án, szintén kapcsok. Az első műtét után 1 hónappal mentem dolgozni, most is így fogok. Az én munkahelyem 20 km-re van:) hévvel meg villamosokkal járok dolgozni. Amikor februárba mentem, szereznem kellett 1 számmal nagyobb csizmát, amibe belement a lábam. A munkahelyemen inkább csak zokniba mászkáltam, mert a papucs mégnem volt kényelmes és polcoltam a lábam. A munkám irodai meg területi, az ügyfeleknek ha sürgös volt, értem jöttek, hoztak vittek. De folyamatosan javult, egyre könnyebb volt a mozgás. A gyógytornát rögtön az első hónap letelte után irta fel a doki, általában hetente 2-szer mentem. Jó volt, mert olyan mozgásokat csináltattak velem, amit magamtól biztos nem probáltam volna. Nem azt mondom, hogy nem fájt néha amit csinálni kellett, de egyre könyebben ment. Ezt most itthon a másik lábammal is gyakorlom. A kapcsok 3 hónapig nem zavartak, addig szépen karcsúsodott a lábam, de utána megint el kezdett dagadni. Épp ideje volt kiszedni, nagyon zavart. A második műtétkor vették ki. Viszont utána mintha kicserélték volna a lábam, megkönnyebbült. Ez a lábam mármint a most műtött bal viszont sokkal könnyebben mozog, dagadtnak viszont dagadtabb. Szerintem neked tovább tart a gyógyulás, mert ha jól látom, egyszerre műtötték a két lábad, biztos nehezebben tudod terhelni őket. Nekem itt a fórumon ajánlották a lóbalzsamot, na azt én úgy használom, hogy éjszakára jó vastagon bekenem a lábam vele, befáslizom aztán dunsztolom:) nekem bevált.
Szia!Bocs,előbb elmaradt a válasz fele:nekem ülőmunkám volt,de szükség volt a lábamra,mert kuplungot,pedálokat kezeltem közben,tehát igénybevételt jelentett a lábaknak a precíz mozgás.Ezért sem lehetett hamarabb melózni,de a folyamatos talpalás (pl.nővérek,irodisták futkározása) ugyanez a kategória.Türelem,a munkád megvár!A legfontosabb Te vagy!Szép 7végét!
Szia!Nekem november 26-án volt,és most16-án veszik ki a fémeket.Általában 3és 6hónap közti bent-tartózkodás az átlagos,tehát ez is beteg/orvos/egyéb állapot-függő dolog.Egyébként várom,még könnyebb lesz a járás utána.A hosszú séta nekem is csak bő 3hónap után ment,februárban bice-bócaként közlekedtem,mert a buszmegállótól kb.másfél km a lakás.Sajna,ez benne van a pakliban,a kollegáidnak (és Neked pláne!) muszáj megvárnod,míg olyan állapotba kerülsz.A siettetés több kárt okoz,gondolom,nem szándékozol mondjuk egy éven belül ujabb késelést végeztetni a lábadon azért,mert türelmetlen voltál.Gyógytornára nem jártam,itthon végeztem az ajánlott gyakorlatokat.Szóval:gyógyulj,gyógyulj és gyógyulj - ez az egyetlen feladatod van most!
Szia!Most akasztják a hóhért!-mondják,amikor valakinek azt a legnehezebb betartani,amire másokat is mindig buzdít.Nagyon sajnállak,én is hasonló karakter vagyok,és gyilkossági kísérletként éltem meg azt az időszakot,mikor nem tudtam mozogni.Különben a 3hét még elenyésző idő a gyógyulásig,pláne,hogy plusz-munkájuk volt ezzel a műtéttel.Csodálkoztam viszont,hogy a másik beavatkozás után ilyen hamar beütemezték ezt!De ők a szakemberek.Ha nekem is kéne,hát biztos halogatnám,mert még most is van olyan napom,,hogy délutánra már sántítok,és fáj a lábam.
A szódabikarbónát és is csak hetente max.kétszer használtam. Sok-sok kitartást és rengeteg türelmet kívánok!!!Gyógyulj!
Elsősorban azon kedves betegtársaimhoz fordulok, akiket max. két hónapon belül műtöttek és esetleg van is pluszban valamilyen fém (csavar, fém, kapocs) a lábukban, hogy ki hogy tudja, hogy mikor mehet/mer menni dolgozni, illetve aki már túl van ezen, hogy ki mennyi idő eltelte után ment először és persze lécci írjátok meg azt is, hogy ülő vagy álló munkába-e?
Azért kérdezem, mert engem március 17-én műtöttek és anno akkor a doki azt mondta, hogy a fémek miatt sokkal lassabban gyógyulok + sokkal jobban kell vigyázni a lábaimra, mint akinek "csak" levésték a felesleget, és hogy három hónap elteltével leszek igazán "villamosozható, metrózható - átszállható állapotban"! (Ez amúgy, mint kifejezés nagyon tetszett!)
Sajnos a drótkivétel időpontját még nem tudom, ez az egy, ami nagyon "képlékeny" a dokimnál, sok időpontról volt már szó! Én már nagyon mennék dolgozni, erősen vissza is várnak, főleg szegény kollégáim, akik helyettesítenek, de most egyenlőre még be nem bírnék menni, sajna mindkét lábfejem, a drótok környékén még nagyon duzzadt, ezért csak egy erősen nagymamis Batz szandál jön rám, ami a cégnél nekem gááááz, de a sokkal súlyosabb, hogy még a trolimegállóig sem bírnék elmenni, mondjuk elég messze is van, nemhogy még átszállni, metrózni - brrr! Elég hülyén csoszogok még, az igazi 'járás' sajnos még nem megy, az átgördülés.
Lényegében ennyi, illetve hogy Mindannyiatoknak kellett-e gyógytornászhoz járni, vagy volt akinek nem?
Nekem még nem mondta a doki, hogy kell, mindig halogatja, nekem meg jó lenne tudni, hogy keresgéljek-e?
