Nézzünk egy vonalat: x km járatútvonal, y forint jegyárbevétel+árkiegészítés, k összeg üzemeltetési költség, z összeg arányosítható fenntartási költség (adminisztratív), f összeg arányosítható amortizáció, p összeg arányosítható fejlesztési forrás
"...tavaly...a helyi közlekedés 31 928 millió forintos árbevételének 41,92%-a , a helyközi közlekedés 90 358 millió forintos árbevételének 46,03%-a volt az árkiegészítés .
...ez nem a szolgáltatónak nyújtott üzemeltetési támogatás, mint ahogy sokan gondolják , hanem az utasnak adott kedvezmények miatti ellentételezés ."
Valamint nyilatkozik az alvállalkozókról , s egyebekről ajánlom olvasásra !
10. § (1) A szolgáltató nem kötelezhető számára gazdasági hátránnyal járó és ezért általa vállalni nem kívánt közszolgáltatásra. Amennyiben a szolgáltató valamely feladatot a továbbiakban nem szándékozik végezni, valós veszteségeinek bemutatásával az ellátásért felelőstől kérheti a közszolgáltatási feladat alóli felmentését. (2) Pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalon) kizárólagos joggal bíró szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt joggal abban az esetben élhet, ha számszerűen alátámasztva igazolja az utazási igények és egyéb körülmények szerződés megkötését követő jelentős változását. (3) Az ellátásért felelős közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha a) az adott közszolgáltatás biztosítását a köz érdeke megköveteli, és b) a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, továbbá c) a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő valós veszteségét. (4) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően az ellátásért felelős köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell. (5) Amennyiben a (4) bekezdés alapján az ellátásért felelős más szolgáltatót bíz meg, a felmentését kérő szolgáltató adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát közszolgáltatási szerződésének módosításával meg kell szüntetni.
11. § (1) Veszteség-kiegyenlítés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára a tanácsi rendelet előírásai vonatkoznak. (2) Nem kell az (1) bekezdésben említett tanácsi rendeletet alkalmazni az önkormányzat feladatkörébe tartozó személyszállítási közszolgáltatásra - ideértve a helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást is -, amennyiben a) az önkormányzat és a szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzíti a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, és b) a szolgáltatót megillető veszteség-kiegyenlítés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épül, valamint c) a veszteség-kiegyenlítés mértéke nem haladja meg a szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és egy méltányos nyereségnek a díjbevétellel, fogyasztói árkiegészítéssel és egyéb kapcsolódó bevételekkel nem fedezett összegét, továbbá d) a veszteség-kiegyenlítés számításánál figyelembe vett költségek - amennyiben a szolgáltató nem pályázat útján került kiválasztásra - nem a szolgáltató tényleges költségein alapulnak, hanem azonos jellegű és színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó, hatékonyan működő szolgáltatók átlagköltségeire épülnek. (3) Pénzügyi ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a szolgáltató köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően. (4) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy a (3) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A szolgáltatónak az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerződés lejártát követő 5 évig meg kell őriznie.
- minden településnek helyközi közforgalmú közlekedéssel,
- a településeken belül minden egybefüggő lakott területrész helyi tömegközlekedéssel - kisebb településeken az átmenő helyközi járatok igénybevételével - történő ellátását olyan gyakorisággal, amelyet az utazási igények, valamint a tarifa és a közösségi forrásokból biztosított veszteségkiegyenlítés - elfogadható költségszint mellett - gazdaságilag lehetővé tesz.
"Elõször is: az Európai Unió szabályozásával összhangban a törvényjavaslat elismeri a szolgáltatók közszolgáltatási feladatra való kötelezhetõségének szükségességét, amihez ugyanakkor kötelezõ veszteségkiegyenlítést is rendel. Közérdek persze nemcsak az, hogy a szolgáltatás biztosítva legyen az utazni kívánóknak, de az is, hogy a veszteségtérítések minél kevésbé terheljék meg az adózók befizetéseit, vagyis a költségvetést. Ezért a törvényjavaslat meghatározza a veszteségkiegyenlítés szabályait és az indokolt veszteségtérítés korlátait. Ezáltal biztosítékot nyújt a törvényjavaslat az adott területen élõ lakosság valós utazási igényeinek megfelelõ színvonalú kielégítésére is, amikor az ellátási felelõsség keretében az erre a célra fordítható közösségi források határain belül egyrészt a lehetõ legmagasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtását teszi kötelezõvé, másrészt arra kötelezi a szolgáltatót, hogy az általa üzemeltetett autóbuszvonal vagy -hálózat egy egységes közforgalmú közlekedési rendszer részeként mûködjék, biztosítva a megfelelõ és szükséges kapcsolatot más közlekedési eszközökkel. Ebbe a körbe tartozik az a rendelkezés is, hogy az ellátásért felelõs szervek a közszolgáltatás fenntartását a leggazdaságosabb módon akkor is biztosítsák, ha a szolgáltatók valamelyike erre vonatkozó jogával élve felmentését kérné a számára bizonyíthatóan veszteséges közszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól. Ez többféle módon, végsõ esetben az EU által kialakított és hazánkban is hatályossá váló veszteségkiegyenlítési szabályok alkalmazásával történhet."
Hát így nehéz, akkor mégegyszer: ha jó a gazdálkodás, nincs szükség ilyen kasszára. Ha jó a kiírás és valaki ezek tudatában vállalja a szolgáltatást, nincs szükség ilyen kasszára.
Ha az állam úgy dönt, hogy ezen felül mégis tartalékol ilyen célra pénzt, akkor a jelen példa mutatja, hogy felesleges, mert senki nem igényli.
Miből áll egy Volán, ha nem a járatokból (leegyszerűsítve)?
2. De konkrétabban csak úgy lehet, hogy valaki "csomagot" vesz, tehát egy előre meghirdetett útvonalat és menetrendet köteles ellátni megfelelő buszokkal. Ebben természetesen van jobb és van rosszabb járat is. Ha például most meg akarná valaki venni az X Volánt, annak a Volánnak van egy nyolcéves szerződése az ellátandó feladatokra. Ilyen egyszerű ez.
3. Ettől függetlenül, ha valaki döntési helyzetben van most, meg kell vizsgálni, hogy miért veszteséges az adott járat?
Csökkent a lakosság, bezárt a gyár, lopják a jegyet, elég lenne egy kisebb autóbusz, rossz a csatlakozás, stb.? Ezek ismeretében lehet a problémát orvosolni, a kötelezően ellátandó szolgáltatáson felül.
"Kedves" Volánbarát! Szerintem is ehhez tartds magad, de következetesen. Sőt szerintem a többiekre is kiterjesztheted (rám is) és akkor legalább véget ér itteni "ámokfutásod".
