Tapasztalatok alapján be tudom állítani a zsalut úgy, hogy reggelre ne fagyjunk meg hálóban? Én úgy képzeltem, hogy a csövek vastagságának variálásával lehet a különböző hőigényű szobákba megfelelő mennyiségű meleg levegőt juttatni (vagy valami hasonló). Félek, hogy nem fogjuk szeretni ezt a rendszert. Érezni a levegőáramlást a szobákban jobban, mint egy radiátoros megoldásnál?
A csonkagúla a füstkamra, hiánya az ajtónyitáskor a tűztérből kijövő füstöt eredményezne. Nem lehet vége a tűztérnek (nem lehet lapos a teteje) az ajtó felső síkja felett azonnal.
Tényleg a hamurostélyt is Te csináltad/csinálod? Mekkorára érdemes? Mert az Obiban amik voltak, mindnek más méretű volt. AZ egyiknek csak egy kicsi és köbe samott, a másiknak pedig az égéstér teljes alja rács volt. Józan paraszti ésszel arra gondolok, hogy csak akkora rács kell amekkora fát teszek be, vagyis csak a fára menjen a levegő. Szerinted?
Az öntvény tűztérbe nem kell, a lemez tűzteret kell önvtény vagy samot lappal megvédeni a túlhevüléstől. Főleg a hegesztési varratok környéke a kritikus ahol a hegesztés miatt alacsony széntartalom alakult ki , emiatt rideggé vált, az anyagfeszültségek hatására repedések alakulhatnak ki. Normál használat mellett az élettartama max. 5 év lenne.
Akkor marad az ijesztegetések ellenére a téglakémény.
Következő gondom: szeretnénk a meleg levegőt egy hálóba és egy fürdőbe is elvezetni. Ha lehet a tetőtérbe is vezetnénk egy csövet. A kandalló egy nappali-konyhában lesz. Létezik-e valamilyen egyszerű szabályozás, hogy ne legyen túlfűtve vagy alulfűtve egy-egy szoba. Kire bízzam ennek tervezését?
Milyen messziről viszed majd a levegőt a kandallóba? Én úgy hallottam, hogy amekkora a füstcső legalább akkorának kell lennie a külső-levegő csőnek is. Ha kell legyen elég levegőd, ha meg nem kell úgyis az osztódobozban le lehet szabályozni. Nekem olyan 3-4m-t kell vezetni. Küldd a képeket! Lassan megrajzolom papíron a tervem, utána csinálok belőle méretarányos rajzot valami progival. Tényleg kell a teljes 1x2 m-es tábla lehet, hogy abból se jön ki vagy csak szűkösen. Milyen magas kupolát csinálsz és hányszor forgatod meg a füstöt benne? Én a lyuggatott samottlapon kívül 1 terelőlemezt gondoltam, és 2cm magas lenne a kupola az oldalfalak fölött.
sziasztok, elsősorban astra-tulajok. először is öröm volt látni, hogy a látszólag semmi a tűztér tetejében gomolygó lánggá alakul :)
viszont két problémám van: az egyik, hogy a fa kibucskázását megakadályozó taréj előtti részen az üveg kormoz, mert ide nem megy le a szekunderlevegő. ez normális?
a másik, hogy amikor jól begyulladt, akkor tökig elzárt primer és vízszintes izé (ami a füstcsőben van, rövidzár, bocsi) mellett is nagy a cúg. ha jól tudom, be lehet szabályozni a szekundert. hogyan?
a kémény 20*20-as falazott, cirka 4,5m hatásos magasság, és van egy fél méteres majdnem vízszintes szakasz a füstcső vége és a kémény között (a kémény fala+egy válaszfal).
Csak sajnos sokan vagyunk akik nem tudunk kiadni 100 000 ft-ot egy kandallóért, de nem is nagyon akarunk ha meg tudjuk hasonló minőségben csinálni. Az enyém lassan kész, most tartok kb 25000-nél még jön az üveg egy 5000-es, a samott szerencsére ingyévót, az nem tudom mennyi lett volna. És hát ott van még az alkotás öröme :-)))
A különböző méretekhez, különböző méretű (kersztmetszetű) kémény szükségeltetik. A hőszigetelt, bélelt kémyény előny, de fatüzelésnél nem szükségszerű a gyakorlatban. Egy túlméretezett hideg kémyénynél lehetnek problémák a begyújtás során (visszafüstől) ill. a használat során is (kátrányosodik). Helyes tüzeléstechnika és megfelelő kéményméret esetén nincs gond a tégla kéménnyel sem, de ha kátrányosodik extrém esetben nem megmenthető a kémény, újra kell rakni, akár már pár év után is.
Hétvégi házba tervezünk tertio kandallót. Hétvégenként három napig használnánk. Mennyi gondot jelentene, ha csak egyszerű 20*20-as téglakéményt építenénk, nem szerelt szigetelt kéményt (spóroplásból)? Ház közepén van a kémény, kb 8 m magas. Fűtetlen tetőtéren megy keresztül.
Én lebeszélnélek a saját tűztér készítésről. Ámbár van itt pár ember aki pont most ilyenre készül, sok sikert nekik. Vannak aránylag működőképes olcsó tűzterek a piacon, ha az ár miatt tennéd ezt, nem vagyok benne biztos, hogy bárki azt a minőséget el fogja tudni érni, ami már készen kapható (itt most a 100e ft körüli készülékekre gondolok). Ha lemezből készíted, plusz megveszed hozzá a szükséges samot és öntvény elemeket és hőálló üveget készen, nem fog kevesebből kijönni, és akkor még ott van a bizonytalanság, hogy működni fog e normálisan. Ha pedig egy drágább készüléket akarsz lemásolni ami már a 200-400e ft-os kategória és azt olcsóbban megépíteni, ahhoz meg már tényleg kell a gyártói (több mint 10 év) tapasztalat és a megfelelő technológiai háttér.
Csak az a gondom ezzel, hogy a tűzteret is magam szeretném megcsinálni. Ennek ugyan még nem néztem utána, de a tűztér méretéből meg lehet becsülni a teljesítményét?
A kéményméretezés külön tudomány. A tüzelőberendezés huzatigénye határozza meg, de tény, hogy nagyon sok kandallóbetétnek manapság 180-as vagy 160-as csonkja van. Ha a gyártók akarnának spórolni, az érthető, de műszaki alapok nélkül ezt nem tudnák megtenni, mert nem kapnák meg a szükséges engedélyeket a forgalmazáshoz. Szóval csatlakozom az előttem szólóhoz: ha lehet, előbb tüzelőberendezés, aztán ahhoz kémény. Ha van már kémény, akkor viszont mindenképpen annak a teljesítményét kell figyelembe venni a vásárláskor. Az sem egészséges, ha egy 7m magas, 200-as kéménybe betolunk egy 150-es kipufogót. Az viszont tuti, hogy a szerelt kémények világában ilyen kéménydíszeket már sajnos nemigen fognak csinálni, mint ez:Cserépkályha, kemence, kandalló, kerti konyha
pedig az fontos! az a levego mar nem eri a fat/parazsat, igy nem noveli a tuz intenzitasat, viszont a tuz feletti forro gaz oxigenhianyos, de sok egheto dolgot tartalmat. ha meg eleg meleg amikor tolsz ra levegot, ezek elegnek, novelve a hatasfokot.
