Ámbár most látom az egyéb méreteit a tűztérnek, lehet az a rajzon szereplő 200-as füstcső csatlakozás van eltúlozva, viszont ebben az esetben a 12kW szerintem egy picit soknak tűnik (max 9kW), tényleg elég lenne a 150-es. Valaki hazudós :)
Ezen a linken a termék a méretezett rajzán 200-as füstcső csatlakozással szerepel, ill. hivatkozik a kis kéménybe köthetőségre (ami alatt 14x14-est értünk), ez ellentmondás. Más forgalmazónál 150-es füstcső csatlakozással említik ugyanezen terméket, érdemes lenne rákérdezni a forgalmazóra akkor, hogy ez melyik is valójában. A teljesítménye és füstcső mérete alapján 200-as 5 m magas kémény illene hozzá.
Igazából a födém a fontosabb, mint a padló, úgyhogy nem vagy vesztett helyzetben. Ha olyan a munkarended, hogy napi kétszeri rendszerességgel tudod intézni a tüzifával és a fűtéssel kapcsolatos teendőket, akkor simán jó lesz így, szerintem még sima légfűtéssel is megoldható lenne, pláne, hogy nagyon kicsi épületről van szó.
Sőt továbbmenve, feltételezem, hogy ekkora házban nem lesz több 3 helységnél (nappali-konyha, háló, fürdő) így szerintem megfelelő tagolás és belső nyílás elhelyezés esetén lehet, hogy fölösleges is a vízteres-kp. fűtéses megoldás, mert annak az előnyei a termelt hő távolabbi helyiségekbe való eljuttatásában mutatkoznak meg, nem pedig a hőmérséklet időben való kiegyenlítésében. Magyarán a radiátorok sem melegek tovább, mint ahogy a tűztérben ég a tűz. Egy vízteres rendszernél ahhoz, hogy a tűz által termelt hőt elraktározzuk és a későbbiek folyamán elnyújtva tudjuk felhasználni, pufferre van szükség, ami általában egy nagy térfogatú, >1000 literes víztartályt jelent valahol a házban elhelyezve. Ezt felfűtöd a kandallóval/kazánnal és később ezt a vizet keringeted a hőleadókban.
Véleményem szerint te jobban járnál egy kifinomult, folytonégő, sima légfűtéses kandallóbetéttel, mert egyrészt olcsóbban kijönnél a bekerülési költségeket (nem lenne szükséged mindenféle drága biztonsági szerelvényekre, sőt radiátorokra) és az üzemeltetést tekintve is, másrészt viszont pont a hőmérséklet időbeni egyenletességét tudnád biztosítani ezáltal. A térbeli meg a 40 nm-en nem igazán probléma.
Keress rá itt a "folytonégő", "Supra", "Astra", "Temporis", "Tertio" kifejezésekre, és szorgalmasan olvass végig.
Hát a födémet le tudom szigetelni, de a padlót nem sajna. Tégla ház, de csak futóra rakott b30-as. Ezért is kell a vastag hőszigetelés. Nagyon érdekel ez a vízteres dolog, de senkinek sincs az ismeretségi körömben ilyen. Pláne, aki csak arról fűtene.
A vízteres kályha részéhez nem értek, de egy tíz cm-es szigetelésű házban, ha az aljzat és a födém is rendesen le van szigetelve, valamint az ablakok is korszerűek, akkor a reggeltől estig tartó hőmérsékletesés meglehetősen csekély lesz, még nagy hidegben is. Mondjuk reggeli fűtéstől délutáni fűtésig max 2 fok, még jelentős hidegben is. Feltételezve, hogy az épület már fel van fűtve és mondjuk téglahát, amely jelentős hőtároló tömeget képvisel. Szerintem.
szia! Nálunk is kormos lesz ott az üveg, sőt még előfordul az is, hogy a két szélén is felfut. A szekundert szerintem az astrán nem lehet szabályozni. Milyen töltöttségnél alakulnak ki felül az elnyúló lángnyelvek?
kb. 40 m2-es kis házikót szeretnék vízteres kandalló-kályhával fűteni. Csak ezzel fűtenék. Viszont volna néhány kérdésem ezzel kapcsolatban.
Fűtést, és használati melegvizet is rá lehet kötni? Reggel elmegyünk otthonról, és este megyünk haza. A kettő között mi van, van valakinek tapasztalata? 10 cm Dryvit lesz a házon, vajon mennyire hűl ki egy hideg téli napon?
Pont erre vágyunk mi is. Először a tömegkályháért rajongtam, de nem találtam rá megoldást, hogy a fürdőszoba meleg legyen. Úgy gondoltam, hogy a kályha hátsó fele a hálóban lenne. De nem az igazi az alaprajz, nincs a kályha a tér közepén. A fürdő is nagyon kilóg. A sugárzó fűtés szimpatikusabb lenne...
A csövek vastagságának variálása nagyobb buktató, mint a zsalus állítás. Ha az épület hőigényének megfelelő a tűztér választás, minimális hőigény esetén jó választás lesz az általad említett folytonégő betét. Ha nagy a hőigény, elkerülhetetlen az épület kihülése, de akkor nem csak a háló lesz hideg. Vagy valaki fennmarad rakni a tűzre :) A levegőáramlás nem érződik jobban mint egy radiátoros megoldásnál. Én imádnám ha a sok irodai munkám után el tudnék vonulni egy hétvégi házba, távol a civilizációtól, fát vágni, fával fűteni, nekem ez lenne a kikapcsolódás. De ez sok embernek nem jönne be.
Tapasztalatok alapján be tudom állítani a zsalut úgy, hogy reggelre ne fagyjunk meg hálóban? Én úgy képzeltem, hogy a csövek vastagságának variálásával lehet a különböző hőigényű szobákba megfelelő mennyiségű meleg levegőt juttatni (vagy valami hasonló). Félek, hogy nem fogjuk szeretni ezt a rendszert. Érezni a levegőáramlást a szobákban jobban, mint egy radiátoros megoldásnál?
A csonkagúla a füstkamra, hiánya az ajtónyitáskor a tűztérből kijövő füstöt eredményezne. Nem lehet vége a tűztérnek (nem lehet lapos a teteje) az ajtó felső síkja felett azonnal.
Tényleg a hamurostélyt is Te csináltad/csinálod? Mekkorára érdemes? Mert az Obiban amik voltak, mindnek más méretű volt. AZ egyiknek csak egy kicsi és köbe samott, a másiknak pedig az égéstér teljes alja rács volt. Józan paraszti ésszel arra gondolok, hogy csak akkora rács kell amekkora fát teszek be, vagyis csak a fára menjen a levegő. Szerinted?
Az öntvény tűztérbe nem kell, a lemez tűzteret kell önvtény vagy samot lappal megvédeni a túlhevüléstől. Főleg a hegesztési varratok környéke a kritikus ahol a hegesztés miatt alacsony széntartalom alakult ki , emiatt rideggé vált, az anyagfeszültségek hatására repedések alakulhatnak ki. Normál használat mellett az élettartama max. 5 év lenne.
Akkor marad az ijesztegetések ellenére a téglakémény.
Következő gondom: szeretnénk a meleg levegőt egy hálóba és egy fürdőbe is elvezetni. Ha lehet a tetőtérbe is vezetnénk egy csövet. A kandalló egy nappali-konyhában lesz. Létezik-e valamilyen egyszerű szabályozás, hogy ne legyen túlfűtve vagy alulfűtve egy-egy szoba. Kire bízzam ennek tervezését?
Milyen messziről viszed majd a levegőt a kandallóba? Én úgy hallottam, hogy amekkora a füstcső legalább akkorának kell lennie a külső-levegő csőnek is. Ha kell legyen elég levegőd, ha meg nem kell úgyis az osztódobozban le lehet szabályozni. Nekem olyan 3-4m-t kell vezetni. Küldd a képeket! Lassan megrajzolom papíron a tervem, utána csinálok belőle méretarányos rajzot valami progival. Tényleg kell a teljes 1x2 m-es tábla lehet, hogy abból se jön ki vagy csak szűkösen. Milyen magas kupolát csinálsz és hányszor forgatod meg a füstöt benne? Én a lyuggatott samottlapon kívül 1 terelőlemezt gondoltam, és 2cm magas lenne a kupola az oldalfalak fölött.
sziasztok, elsősorban astra-tulajok. először is öröm volt látni, hogy a látszólag semmi a tűztér tetejében gomolygó lánggá alakul :)
viszont két problémám van: az egyik, hogy a fa kibucskázását megakadályozó taréj előtti részen az üveg kormoz, mert ide nem megy le a szekunderlevegő. ez normális?
a másik, hogy amikor jól begyulladt, akkor tökig elzárt primer és vízszintes izé (ami a füstcsőben van, rövidzár, bocsi) mellett is nagy a cúg. ha jól tudom, be lehet szabályozni a szekundert. hogyan?
a kémény 20*20-as falazott, cirka 4,5m hatásos magasság, és van egy fél méteres majdnem vízszintes szakasz a füstcső vége és a kémény között (a kémény fala+egy válaszfal).
