Mint ahogy mondtam, én sem láttam még "egyensúlyi együtthatót", csak "egyensúlyi állandót". Rendben van, ez a szokás, annak ellenére, hogy az együttható szabatosabb lenne talán. Aki tudja, miről van szó, azt nem zavarja. Aki tanulja, azt megzavarhatja a kifejezés - ezért is vetődött fel a kérdés a topikon. Mondjuk, az igy tény, hogyha száz év után átállunk az egyensúlyi állandóról egyensúlyi együtthatóra, az is zavart okoz. "Sebességi együtthatót" már hallottam. Ezt csak úgy találtam: http://phys.chem.elte.hu/tanareloadas/Tavasz/Anyagok/7-KinetikaAlap.pdf
igen. ÉS átmegy szinte minden gumin, és a gőzei is mérgezőek, és gyorsan párolog. Nem véletlenül fosunk tőle, de nagyon.
(A rövid távú hatásokért a metilezés a felelős (éppúgy, mint a metil-jodidnál, vagy a dimetil-szulfátnál), a hosszútávúnál meg az agyba (és más fontos helyekre) beépülő (és nem ürülő) higany.)
(A 0.1 ml az egyetlen eset alapján ismert, általában nagyobb dózisokat is ki lehet bírni.)
ehhez annyi hozzátartozik, hogy a kémikus nem kerülheti meg a fizikát:
egy preparatív vegyésznek tudnia, és értenie kell a kvantummechanikát, de persze ez a tudás mindig felületes marad, és nem lesz 80-90%-os, vagy sose lesz ott a teljes tudáshoz képest, mint ahol pl. szintetikus kérdésekben van egy ilyen pofa. És ez bizony frusztráló. Hogy dolgokat akkor sem értesz meg, ha napokat szánsz rá, nemhogy első olvasásra.
Persze ez fordítva is így van, de egy részecskefizikus szakmájának műveléséhez nem kell értenie a szintézishez, ezért nem is frusztrálja, hogy fingja sincs róla.
Félreérted, nincs alá- vagy fölérendeltségi viszony. Azt pl. nem értem soha, hogy vegyészek miért szokták a fizikusokat maguknál okosabbnak gondolni. A matematika egyszerűen a természettudományok kiszolgálója, modelleket, módszereket ad a fizikának, kémiának, közgazdaságtannak, biológiának, stb. Tulajdonképpen a nyelv kiterjesztése, bizonyos dolgokat le lehet írni nyelvi eszközökkel, bizonyos dolgokhoz matematikai eszközök kellenek. De ha matematikai eszközöket használunk (mindegy, hogy mit, összeadunk szorzunk, diffegyenletet oldunk meg), azt illik precízen csinálni.
Tudomány (rész)területenként azért persze változnak a kifejezések és a matematikai formalizmus, annak megfelelően, hogy az adott terület megalapozásakor éppen hol tartott a matematika. Pl. a termodinamika ragaszkodik a Gibbs korabeli matematikai formalizmushoz, és nagyon más, mint pl. a reakciókinetika matematikai formalizmusa. Kissé viccesek ezért a fizikai kémia tankönyvek, na de hát ez van. Az a kérdés azonban, hogy mi az együttható, mi a kitevő, tag, tényező, stb., nem kéne, hogy szabadon értelmezhető legyen.
A dimetil-higany lassan, alattomosan gyilkol, és pontosan ezért rendkívül veszélyes. Már 0,1ml felszívódása bizonyítottan végzetes, azonban a tünetek csak hónapokkal az expozíció után jelentkeznek, amikor már semmit sem tehetünk. 1996-ban, a Dartmouth College (New Hampshire) kémia professzora egy-két cseppet véletlenül a kezére löttyintett, ám hiába volt rajta kesztyű, a méreg átjutott a latexen. A tünetek 4 hónap múlva jelentkeztek és a professzornő 10 hónappal később elhunyt."
A dimetil-higany valóban ennyire brutálisan mérgező?
"Az egzakt tudomány azt jelenti, hogy matematikai modelleket használ"
ez így nagyon erős kijelentés. Az egzaktság csak annyit követel meg, hogy olyan módszert használjon, ami a befogadótól függetlenül ellenőrizhetővé tesz egy jelenséget. (Azaz az állításokat a "természetből" eredeztesse, ne pl. a befogadó hitéből.) Ehhez nem szükséges a matematika.
Azt meg el kell fogadni, hogy számos kifejezés értelme tudományterületenként változik. Egy egyensúlyi állandó matematikai értelemben se nem állandó, se nem együttható, mint ahogy egy kémiai egyenlet sem egyenlet a szó matematikai értelmében. De egy szerveskémiai egyenlet sem egyenlet a szó fizkémes értelmében. Ez nem pongyolaság, ez egyszerűen a tudomány nyelve. HA lenne a tudományok között alá-fölé rendeltségi viszony (és igen, a matematikusok vagy az elméleti szakemberek hajlamosak ebben hinni, de ez ugye butaság) akkor talán lenne értelme a "magasabb" terület nyelvét rákényszeríteni az "alacsonyabbra".
Az állandó (konstans) az egy olyan dolog, ami nem változik. Az együttható (koefficiens) egy olyan dolog, amivel egy változót, vagy kifejezést megszorzunk. Vagyis a két kifejezés másra vonatkozik. Az együttható az egyenletben elfoglalt pozícióra utal, a konstans pedig csak arra, hogy az illető dolog nem változik.
Az egzakt tudomány azt jelenti, hogy matematikai modelleket használ - szemben a vízkereső Mari nénivel, akinek jó a varázsvessző is. Nyilván persze pongyola matematikával is megérti az ember fizikában vagy kémiában a mögöttes dolgokat, de ez olyan, mintha mellette sük-sükölnénk a cikkben. Az utóbbi sem zavarja a megértést, mégsem szoktuk elnézni. A pongyola matematikát valamiért igen. :)
Nem volt szükségem túlságosan precíz értékekre, mivel középiskolásoknak fotóztam ppt előadáshoz néhány kationosztályhoz tartozó kémcsőkísérletet. Aztán rá volt írva az üvegre, hogy milyen koncentrációjú HCl-oldat van benne. :) Te mit válaszoltál volna?
Ez az, amire azt mondják, hogy a pH-t valójában mérési utasítással definiálom. Van ugyan egy elvi definíció, de hogy mi köze van ehhez annak, amit a pH mérő mutat, az egy más kérdés. A gyakorlatban persze ez a disztinkció csak akkor érdekes, ha extrém savas vagy lúgos közegben, illetve ha nagyon precízen kell a pH értéke. Az aktivitás fogalma pedig ahhoz kell, hogy a Nernst egyenlet akkor is működjön, amikor valójában nem működik...
(Vizsgáról szó sem volt, és nem is gondoltam, hogy ugyanaz a kettő. De még csak nem is órán voltam vagy gyakorlaton. Híg sósav-oldatra volt szükségem a laborban egy kísérlethez. Arra járt az említett tanár, majd megkérdezte, honnan tudom, mekkora az oldat pH-ja, amit elvettem a pultról. Először nem is értettem, miért kérdezi. Ekkor csúszott ki a számon a koncentráció szó. Mindegy, rég volt... . Csak azt nem értem, hogy az előadásokon miért nem használja sok tanár helyesen a fogalmakat, ha a válaszom ennyire felháborító volt.)
AZért legyünk őszinték: az együttható-konstans-állandó kb. ugyanazt jelölik, és felcserélhetőek. Ezen kötözködni olyan, mint belekötni az izopropanol névbe (ami helytelen, hisz az alapvegyület, "izo-propán" nem létezik, helyesen 2-propanol, vagy izopropil-alkohol). Kukacoskodás.
A koncetráció-aktivitás páros viszont két eltérő dolog, akkor is, ha köztük a "váltószám" gyakran közel 1. Olyan egy kicsit a viszonyuk, mint a súly-tömeg. A köznyelvben kb. tökmindegy, de egy fizika vizsgán nem.
(ettől persze még nem kéne senki fejét "leüvölteni".)
Van egy hasonló kedves élményem még az egyetemről. Az egyik tanárnak azt merészeltem egyszer mondani, hogy hidrogén-koncentráció, mire leordította a fejemet, hogy az nem koncentráció, hanem aktivitás. Persze amikor ő használta az előadásain teljesen ugyanabban a kontextusban a koncentráció szót, az már nem volt gáz, mert csak. :)
Egyes szörnyű kukacos vegyészek szoktak pl. ezért a kinetikában "sebességi együtthatót" mondani "sebességi állandó" helyett. Különösen, ha hőmérséklettől, potenciáltól, stb. mind függ. "Egyensúlyi együtthatót" még nem hallottam.
Van a kémiában egy állandó, amit "komplex stabilitási állandónak" neveznek. Tehát itt az "állandó" az nem jelző. Nem azt mondja, hogy a komplex stabilitása nem változik (azaz állandó), hanem egy olyan állandóról (konstans) van szó, ami a komplex stabilitásra vonatkozik.
A komplex stabilitási állandó az egyensúlyi állandók egy típusa.
Az ún. egyensúlyi állandók nem azt jelentik, hogy semmitől sem függenek (mint. pl. a gázállandó). Az egyensúlyi állandók egy bizonyos folyamatra vonatkoznak, egy más anyag, más folyamat esetén más értékük van. És a hőmérséklettől is függenek.
De nem függenek a reakcióban résztvevő komponensek koncentrációjától. Ezért hívjuk őket "állandónak".
(Nem kell meglepődni: a kémiában nem ismerünk olyan folyamatot, amit -200 és 3000 fok között ugyanúgy zajlana, tehját minden kémiai folyamatnak van hőmérséklet-függése. A gravitációnak meg nincs.)
Nem oktatói-kutatói státuszra vették fel az illetőt. Ugyanakkor az, hogy mérnök, azt jelenti, hogy diplomás. Ettől a tevékenysége még akármi is lehet, kutathat, oktathat, vagy kezelheti a kazánt....
Az ezüst-nitrát nem robabnékony. Szilárd, és oldott formában is eltartható.
A probléma az ammóniás ezüst-nitrát oldattal van, és (kisebb mértékben) a tartarátos oldattal: ezekből állás közben esetenként ki tud válni ezüst-nitrit, vagy "bázisos-ezüst-nitrát", ezek tudnak felrobbanni. Kis mennyiségben nem veszélyes, max. megijedsz, de azt nem szabad csinálni, amit régen a tükrösök csináltak, hogy egy hordóba gyűjtik az oldatot, és amikor végül kiöntik a tartalmát, akkor a hordó alján 5 kiló anyag robban föl, és lebontja a műhelyt, meg a szakikat.
És sajna az ezüstözési reakció az nem egy szép, reprodukálható módon zajló kémiai folyamat, hanem a körülményekre nagyon érzékeny valami. Egy kicsit más hőmérséklet, más szennyezők, és már egészen másként megy. Az, hogy mennyire szép, mennyire tartós, mennyire vastag a bevonat sajnos nem megjósolható, nem kiszámítható. HA van egy bevált recept, akkor azt érdemes követni. "Fejből" jobbat kitalálni aligha lehet.
Még annyi: nem biztos, hogy érdemes vastag fémréteget leválasztani, ugyanis a fémben mndig kialakul egy feszültség. Ahogy az ezüst atomok beépülnek a fémrétegbe, nem pont az optimális távolság lesz köztük, azaz egy kicsit közelebb vannak, vagy távolabb, mint az optimum, így a fémréteg vagy össze van nyomva, vagy éppen széthúzva. HA nem üvegre, hanem egy vékony műanyag-lapra választasz le ezüstöt, esetleg látszik, is, hogy elhajlítja a lapot. Minél vastagabb fémet választasz le, annál erőebb lesz ez a hajlító hatás, végül a bevonat "letépi" magát a felületről.
Köszönöm a válaszokat!Hát igen,ha lenne ilyen ismerősöm akkor már rövidre zártam volna a dolgot.
Naox!Még van itt pár kérdéses dolog.Tudom,hogy az ezüstnitrát robbanékony,de ha nem tartom el akkor nem kell izgulnom robbanás veszély miatt,vagy nem?Továbbá Mi határozza meg a felrakodó réteg mennyiségét?Az,hogy a két oldatból mennyi érintkezik az üveggel,vagy lehet a receptnél mondjuk duplázni a mennyiséget?(mármint gondolok arra hogy töményebbek az oldatok)
A másik kérdés hogy melyik vegyület inditja be a reakciót,ugyanis mint már írtam a lehetőségek szerint gyorsan végbe kéne mennie a folyamatnak hevítés nélkül.
(bocsi,de amikor a suliban a Tollens kisérletet csináltuk éppen beteg voltam :P )
