Ahhoz mit szólsz, hogy ha az e azt jelenti, elektronikus, akkor az e könyv, e levél, e kiadvány, e kereskedelem, e akármiket tulajdonképpen kötőjel nélkül, szóközzel kellene írni??? (És akkor persze ekönyv-olvasó :))
Van egy érdekes magyarázatkísérlet a vsz. hallható forma és a leírt közötti szakadék áthidalására:
"Az oroszul nem tudó magyar anyanyelvűek az orosz anyanyelvűek által kimondott mаленькая работа szavakat kb. úgy hallják, hogy 'málenykj rabót', mivel az orosz kiejtésben a magánhangzók nagy része erősen redukálódik, folyó beszédben jelentős részük nem is hallható az idegen számára. Viszont a "jeri" nem redukálódik, az mindig jól hallható. A malenykije valóban hasonlóan hangzik a magyar fülnek, mint a malenykaja, a raboti viszont nem úgy hangzik, mint a rabota.
Érdemes végighallgatni ezt a nyelvleckét a feliratok olvasása nélkül, és megpróbálni leírni magyar betűkkel, amit hallasz.
Ez a lecke tele van nőnemű melléknevekkel, amelyek között a malenykaja mintájára a négyszótagos élhangsúlyosakra érdemes figyelni. Ilyen pl. a 37. másodpercnél a predannaja. Itt is alig hallani a végződést, pedig ez egy nyelvlecke, ahol szépen tagoltan mondják ki."
A magyar köznyelvben nem fénképet mondunk, hanem fényképet (számos nyelvjárástól eltérőleg), de a versenykiírás se okoz kiejtési gondot. Szóval nem hinném, hogy a magyar kiejtés különösen gondot jelentene. Ettől függetlenül nem így szokták mondani.
Még egy lényeges szempont: a Google nemm kevés találatot ad a маленький робот szekvenciára, de minden esetben 'kis robot' (azaz automata) értelemben. Úgy gondolom, werre figyelni kell a magyar címszó esetleges orosz megjelenésére is, ahol egyedül a transzliteráció és a megfelelő magyarázat látszik célszerűnek.
Megnéztem a vitát. Számomra a málenkij robot alak látszik egyértelműnek, azzal a magyarázattal, hogy magyar fejlemény. Ez utóbbi ok miatt nem látszik célszerűnek az ny írása, mivel ezt magyarul szinte lehetetlen ejteni, de megkockáztatom, hogy oroszul is nehézséget jelent.
A kifejezés kialakulásánál a felületes nyelvtudás is közrejátszhatott: a főnevet robot-nak hallották, a magyar szó vonzása alapján, ami szemantikailag teljesen indokolt, viszont azt gondolták, hogy hímnemű, és így egyeztették.
A opcionális elválasztása nagyon rég óta hiányzik a HTML-ből, viszont az többoszlopos, grides dizájnok elterjedésével általában, de agglutináló nyelveknél különösen aktuálissá vált, ugyanis részben nagyon keskenyek lehetnek az oszlopok.
Ezért újabban egyes böngészők támogatják (pl. Firefox), de nem mind. Ez valóban azt jelenti, hogy nem lehet rá építeni.
Nem hinném. Hagyományos kivételeket csak úgy nem lehet gyártani. Persze nagy kérdés, hogy egy oroszul nem létező kifejezést hogy lehet helyesen magyarul leírni. :) Ha le kellene írnom, a Bakosok hagyományához tartanám magam, és málenkij robotot írnék.
"Márpedig csak egyről van tudomásom. (Amit most olvasok mint elvi megoldást, hogy a gondolatjel után „szélesség nélküli nem törhető”-t kell beszúrni,"
A korábbi panaszkodó posztodra pont ezt akartam javasolni.
Word 2003-asom nincsen, OpenOffice-ban ez kiválóan működik.
Külön karaktert az Unicode biztos nem fog definiálni, pont azért, mert így — szabvány szerint — tökéletesen leképezhető. Az, hogy egyes (hangsúlyzom, egyes) alkalmazásokban nem működik, a gyártók hibája, nem a szabványé.
Olyan, mintha a Philips égő belemenne a foglalatba, de a Tungsram nem...
A szóvégi mgh. utáni -i nem feltétlenül jésül, pont a magyarban nem: hazai ízek, bírói ítélet.
Ezenkívül a bahá'í-ban az ' a hamza (gégezárhang) átírása: بہائی, tehát mindenképpen indokolt a hiátusos ejtés a magyarban, mint a kalauzban, vagy a fent hozott bírói szóban.
Ezért a **bahaj, **baháj teljes mértékben ellenjavallt. Csak baháí lehetne (a bahái, rövid í-vel pontatlan, a perzsában az í mindig hosszú).
A legrosszabb az volt, hogy némely böngésző minden ­-t kötőjelként jelenített meg. :D (Talán ma már nincs így, de hát a lefelé való kompatibilitás se haszontalan.)
Oroszosok azt tárgyalják a vitalapján, hogy ebben a formában oroszul nem értelmezhető a szerkezet, érdeklődők itt találják az egészet, per pillanat a "málenykij robot" cím kerekedett felül, de még nincs vége...
Ezzel a félénk entitással már én is kísérleteztem. Nagyon fura eredmények születtek a különféle böngészőkkel. Kifejezetten ellenjavalltnak minősítettem a saját policym számára.
(Most megfogtál, nem használok Word-öt, vagy ha igen, akkor is inkább csak a helyesírás-ellenőrzőt belőle a text-editorban készült HTML-eken. További off: egyszer kérdezősködtem, van-e a html-ben opcionális elválasztás, de az lett a végeredmény, hogy ha lenne, akkor az ­ lenne az, de mivel nincs, hát nem az. Logikus.)
Magyarban ma szigorúan kizárólag félkvirtmínusz (azaz endash) járja (régebben tudományos szöveghez kvirtmínusz, azaz emdash, szépirodalomhoz endash dukált). De nem az a baj, hanem az, hogy mivel ezek némelyikének törhetetlen kellene lennie, némelyikének nem, két glifára lenne szükség az ő tárolásukra (ahogy van törhetetlen szóköz és törhetetlen kötőjel, úgy kellene törhetetlen nagykötőjel/gondolatjel is). Márpedig csak egyről van tudomásom. (Amit most olvasok mint elvi megoldást, hogy a gondolatjel után „szélesség nélküli nem törhető”-t kell beszúrni, de az – legalábbis az MS Word 2003-ban – nem működik.)
Ó, kérem, újabban sajnos a Cartographia sem megbízható. Követhetetlen döntéseket hoznak helyenként, következetlen az átírási és át nem írási gyakorlatuk és egyáltalán. :( Ideje volna egy erősen bő földrajzi névtár kiadásának.
