Sziasztok! Jelenlegi 2x30nm-es kis házunkat (B30+5cm EPS) bővítenénk 2x50nm-re (PorothermHS30Profi lesz a hozzáépítés, összesen 10,5x5,5 külméretű). Ezt szeretném fűteni fával. Jelenleg aegy 70 csempés cskályhával fűtünk - eléggé alulméretezve. (Tetőtérben csak a kémény fűt, meg a felszállingózó lég.) A kályhát/kandallót az alsó szint közepére tehetnénk, ez a szint egy légtér lesz (minusz az 5nm fü/wc középen a kandalló mögött). Emeleten 2 háló + fürdő lenne. Nyílászárók 1.1 - 1.7 között, és az egészre tervezekmég 10-12 cm grafitos EPS-t. Tető 15cm gyapot+5cm EPS. Kémény viszont új, szerelt alu lenne 7 m körül (hőszigetelt). Régi 14x14 elbontva. Gáz (le sem merem írni :) ) 50 méterre az utcán - nem kell. Kút van, de a hőszivattyú drága, valamint a padlófűtés/falfűtés nem kivitelezhető (rentábilisan). Marad a légfűtés vagy a vizes+radiátor. Nem titkolom, a légfűtés felé húz a szívem, az olcsóbb, egyszerűbb kiépítés miatt, de félek a "huzattól" és a "lebegő portól". Asszem. Egyszerű lenne kiépíteni, a leghosszabb légcső max 5m lenne. Kandalló favorit természetesen a Supra Temporis. Levegőt kintről 3m-ről hoznék neki, de nem tudom, mekkora csövön? Egy szigetelt egyenes 125-ös elég? Ez a rendszer kb 750-800e-ből áll meg szrintem (kéménnyel, napkollektor nélkül). Tömegkályha tetszik kinézetre ez a favoritom. Tetszik a hőtárolása is, de nem tudom, hogy lehetne felvinni a meleget az emeletre? Költségei és kivitelezhetősége (Baranyában) számomra szintén ismeretlenek. Légfűtés esetén a HMV napkollektor +villany lenne a padláson. A vízteres megoldástól az ára és a viszonylagos bonyolultsága tert vissza. Összköltsége 1,5M, kéménnyel, napkollektor nélkül. Kandallóbetét sokféle van, de a puffer csak a pincében férne el ez sem túl jó hír. A pufferrel még annyi a problémám, hogy ha nagy, sokáig tart a felfűtése és közben megsülök bent, utána meg esetleg nem veszi ki a viszonlag jól szigetelt ház a hőt, a víz meg csak hűl. Ha kicsi, nem tartalékol túl sokáig (<12 óra), így nincs olyan nagy jelentőssége. Szerintem. Viszont itt a HMV megoldott. A radiátor meg sok helyet foglal. Megint -1 pont. Ha egy hétig nem vagyunk otthon, mindkét esetben csak villannyal (inverteres klíma) tudnánk temperálni, ami nem is olyan rettentő drága, viszont ebből is van légcsatornázható, amit esetleg össze lehetne valahol közösíteni a légfűtés csöveivel, hogy ne legyen fél km légvezeték a házban. Nem tudom, ez kivitelezhető-e? Erre talán elég lenne egy nagy központi klíma, nem kell szobáknént beltéri. Persze ezt majd esetleg később... És akkor - hogy ne legyen egyszerű az élet - szeretnék - még később - rekuperátoros szellőztető berendezést is. Öszze lehet esetleg a fűtés(ek)kel kapcsolni ezt valahogyan, hogy egy rendszerben menjen? A levegős rendszer esetén kérdés, hogy mekkora a "hőingadozás" (befűtök - forró, azán lehűl....)? Vagy ezt a Supra "folytonégése" megoldja? Vagy ez tök hülyeség? :) Mennyi idő alatt hűl ki a ház, miután elalszik a tűz egy ekkora (100nm) kb alacsony energiaigényű házban? Minden véleményt, tapasztalatot szívesen várok, köszönöm előre is. Bocsánat, ha kicsit hosszú voltam... Üdv! Laci
Én most hogy száraz bükkel tüzelek a kályhában, nem is füstöl. A feltett képeken látszik is, hogy milyen tisztán ég benne a fa. Persze lehet, hogy CO az van dögivel.
Ez akkor lenne jobb, ha lenne utóégető kamrája ahol a fagázokat is elégeti mint a tömegkályhának, de akkor már tömegkályha lenne. Így a 85-ről fel lehetne tornászni a hatásfokot 90%-ig. Fánál ez nem rossz. Hiába van lehűtve akármennyire az égéstermék, ha egy része elégetlenül távozik füst formájában. Tömegkályhánál lehet játszani fűtött padkával a füstből további hő kinyerésre, természetesen megfelelő kémény esetén. Továbbá a hatásfokon az is javít, hogy viszonylag rövid az égés idő, és utána szeleppel teljesen le van zárva a kémény, így nem megy ki meleg a kéményen semmi hő mikor üzemen kívül van.
annyi kulonbseggel, hogy gazkazannal megengedhetetlen, hogy jelentos mennyisegu elegetlen gaz menjen ki a kemenyen.
fa/vegyes tuzelesnek megy ki a kemenyen cucc, ami el is eghetett volna. abban is van kulonbseg a keszulekek kozott, hogy ilyen egheto, elegetlen anyag mennyi megy ki.
valamiért azt gondolom, hogy lefelé nehezebben megy a levegő befelé, mint oldalirányba. de ezt csak a műszaki érzékem súgja, és lehet, hogy hazudik.
más: a hatásfok szerintem az, hogy az adott mennyiségű tüzelőanyagból elvileg kinyerhető hőmennyiségnek mekkora része távozik a kéményen a szükséges rossz huzat miatt.
azért is gondolom ezt, mert gázkazánnál a turbósnak nagyobb a hatásfoka, aminek az lehet az oka, hogy alacsonyabb füstgázhőmérséklet is elég, hiszen a mesterséges áramoltatás úgyis kiviszi, nem kell a természetre (felhajtóerőre) bízni. így egy kicsit több hő kinyerhető ugyanannyi gázból. vagyis fatüzelésnél, ha "turbós kéményed" lenne, akkor tökig vissza lehetne hűteni a füstgázt, és leadhatná a cucc benn azt a különbséget is.
igen, igen ... erre mondtam, hogy viszont amivel alá tud menni, (ha hagyja hülni) az meg a plusz oldalon van. Maga felfűtés meg olyan, mint a proligyerek .. gyenge matekból ... nem oszt, nem szoroz.
Ha már hatásfokról van szó. Amit a gyártó ráír a kandallóbetétre az az égetés hatásfoka vagy az ami hő bennmarad a házban? Vagyis hány % megy el a kéményen?
Jaja az lesz mindenképp :)) A 3. levegőbevezetésre gondoltam :) Oldalfalon vagy fent? Miért az oldalfali a jobb? (Nekem jobb, mert egyszerűbb megcsinálni olyanra) Hatékonyabb?
Én csak azt akartam mondani, hogy teljesen mindegy milyen jellegű fűtést használsz, mindegyiknek megvan a maga hatásfoka. A célod az, hogy jól érezd magadat otthon. Vagyis, ha bármi oknál fogva (tehetetlenség, termosztát, kandalló) melegebbet csinálsz, mint amire szükséged van akkor azt tartom én veszteségnek. Ha viszont jól érzed akkor magad esténként amikor bedurrantasz a kandallódba és pár fokkal magasabb a hőmérséklet az általában tartottnál (pl tisztán padlófűtéssel) és ez melegíti a lelkedet akkor ne foglalkozz vele, nem feleslegesen fogyasztottál energiát, azaz nincs anyagi veszteséged (persze nem beszélek itt a hatásfokról)...
a kívánt hőmérséklet főlé fűtésnek az a része a veszteség, amelyik a falon keresztül távozik azon idő alatt, amíg ezt a hőfokot nem igazán akartuk. Ha 20 fok a cél, a 21 fok nem veszteség, de a +1 foknak az a része igen, ami azt eredményezi, hogy a nagyobb külső-belső különbség miatt nagyobb a kinti környezet szívóhatása.
szerintem is ... ami túllendülés, az nem veszteség. És bőven kompenzálja a hosszabb időn keresztül meglévő alacsonyabb veszteség ... már persze, ha nem akkora a túllendülés, hogy azonnal ki is kell szellőztetned.
Én +0,6 fokot (A 0,4 és 1 közötti különbség) nem tekintem érezhetőnek. Mármint élettanilag.
Ezzel együtt, a nagytehetetlenségű rendszereknél nem jó érzés, ha hagyod lehülni ... ergó akkor is nagy veszteséget vagy kénytelen viselni, amikor nem is vagy otthon. Mert nem tudod lehűteni.
De ettől még nem veszteség a felfűtés.
Még egyszer ... (ez a számítás!) ha kisebb a dT, akkor kevesebb a veszteség. És minél tovább kisebb a dT, annál kevesebb a veszteség, mert az idő is számít. Magyarán, ha a túllövés a felfűtéskor átlagolva 2 órán keresztül egyenlítődik ki, akkor ha 2 órán át átlagosan azzal a túllövésnyi 1 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tudtál tartani, még akkor is pénzednél vagy. És a nap "dolgozós" része, ennél hosszabb.
Mondjuk nekem (többek között) ezért nem lett padlófűtés.
Padlófűtés mellett egyébként a kandalló nem megtakarítás ... hanem felhasználói élmény-fokozás. talán akkor nem így van, ha vízteres lenne a kandalló. De még mindig nem azért, mert a padlófűtés visszafűtése gazdaságtalanabb lenne (hangsúlyozom) energetikai szempontból, hanem azért, mert nem konfortos hagyni lehülni... mert nehéz (sokáig tart) visszafűteni.
A padlófűtés akkor jó, ha folyton otthon vagy, "használod" azt, hogy egyenletesen ad meleget. Minden más esetben egy radiátoros gazdaságosabb ... de nem mindig ez a szempont.
A két rendszer (padlófűtés és kandalló) abszolúte nem illeszkedik ha gazdaságossági szempontok miatt vállaltuk volna a kandalló üzemeltetésével járó macerát.... de hátha más másként látja.
ha az üveg fölött nem öblítesz, ollyan kormos lesz az üveged, hogy csak na. szerintem. amikor én begyújtok (astra), gyönyörűen látszik a füst gomolygásának irányán, hogy mennyire fontos az üveget öblítő másodlagos levegő...
biztos nem véletlen, hogy a gyártók ott vezetik be.
Bocs, hogy beleszólok, nem vagyok szakember... Szerintem nem a felfűtésnél veszíted el az energiát, hiszen az mindvégig melegíteni fogja a lakóteret, csak a azt nagy tömeg (padló) lassan adja át viszont tovább meg is tartja. Vagyis szerintem ott keletkezik feleslegesen sok energia, amikor a padlólda belepumpált energiát nem használod ki: gáz már amúgy sem menne és begyújtasz a kandallódba és túlmelegíted a padlóban tárolt energiával meg a kandalló által leadott hővel a lakásodat ... és esetleg ezért kinyitod az ablakot :-)
Szerintem az, amikor az üveg előtt kerül bevezetésre és ezzel "öblíti" is azt. De ha az általad felsorolt kettőből kell választani, akkor inkább az oldafali.
Ezzel nem cáfoltad az alap felvetésemet, főleg nem számításokkal. Pláne ha azt is hozzávesszük, hogy te központi fűtésre kötött fatüzelésről beszélsz, én pedig a mezei légfűtéses fatüzelés és a kp. gázfűtés kapcsolatáról.
Annyit még hozzátennék az előbbi tézisemhez, hogy annak a túlfogyasztásnak, amiről beszéltem, kizárólag nagy hőtehetetlenségű rendszer (padlófűtés) és alap, felfűtés optimalizálást nem művelő termosztát esetén van jelentősége.
Leírom, ha még nem lennék elég világos: Ha kizárólag a gázkazánnal fűtjük a padlót, alap, de pontos termosztáttal, akkor (feltételezve, hogy már nem átmeneti időszakban vagyunk, hanem tényleg hideg van) a kezdeti, felfűtéskori nagy túllendülés után feltételezem, beáll egy viszonylag kis hőingadozású állapot. Viszont abban az esetben, ha a légfűtésű, kp. fűtésre nem kapcsolt, esetleg hosszan meleget adni tudó kandallóval való fűtés okán hagyjuk kihűlni minden nap a padlónkat, akkor szerintem igenis túlfogyasztásunk lesz gázból, mert minden nap olyan állapotot idézünk elő, mint a padló első felfűtése. Nem az az energia vész el, ami a hidegebb padló melegebbé tételéhez szükséges a hőntartáshoz képest, hanem az, amit a hőmérséklet túllendülést kezelni nem tudó termosztát miatt pluszban belepumpálunk a padlóba.
Melyik megoldás a jobb második levegő bevezetésnek? Amikor az égéstér falán levő lyukakon megy a láng "oldalába". Vagy amikor a láng fölötti perforált lángterelő lapon keresztül megy a láng fölé?
Na szuper! Akkor az lesz, erre sem kell költeni. Ott szárad már Isten tudja mióta. Majd Ha be lehet pácolni akkor valami tökös színt használok rá és akkor lesz éger vagy tölgy :)))
a gyártó honlapján a fénykép két 45-ből összerakott 90-es bekötést mutat. szép kályha, szerintem hülyén is nézne ki ha 45 fokban menne ki a füstcső a kémény felé, de ez megintcsak személyes júzer vélemény. edilkamin warm
Hát ebbe a 90 fokba van egy tisztító elem,tehát szabályos 90 fok.Azt kellene tudni hogy ez így rendben van e?Mert lehet hogy maga a 90 fok a baj.A leírás szerint ha olyan kéménybe csatlakozok bele, ami nem közvetlen fölötte, hanem mögötte van oda csak maximum 45 fokba csatlakoztatható.Tehát nem mehetek bele vízszintesen a kéménybe csak 45 fokba.Na ezt kellene kideríteni, hogy ez csak egy túlzott biztonsági előírás,amit figyelmen kívül lehet hagyni.Vagy tényleg csak így működik hatékonyan a kandalló.
a 90 foknál jobb a két 45 fok idommal venni a kanyart. szomszédomnál új házhoz kijött a kandallóbekötést ellenőrizni a kéményseprő (használatbavételihez kell) és a 90 fokba belekötött. elvileg 90fok csak tisztítóidommal együtt szabályos, de majd a szakik megmondját a tutit.
nálunk a földszinten a nappaliban van a kandalló, a válaszfal mögötti szobát egy 17x17 kifúvórács fűti, viszont van egy kisszoba és egy konyha, amit nehezebben fűt föl a kandalló. a tetőtérbe a lépcsőházon keresztül száll fel a meleg - a kandalló pont a lépcső alatt van. nyitott ajtók mellet az emeleti szobákat frankón befűti a kandalló. van egy szuterén ahol a feleségem napközben dolgozik, itt csak radiátorfűtés van, tehát a gázt így is úgy is be kell kapcsolni időnként. a tetőtérben thermoszelepek vannak ezek a radiátorok nem is melegednek fel. a földszinten pedig a nappaliban lecsavartam nullára a radiátorokat, kisszobában thermoszelep szabályoz, konyhában félig meg vannak nyitva a radiátorok. jelenleg a termosztát a kandalló mellett!!! van ezért csak úgy megy a gázfűtés ha manuálisan kapcsoljuk ki-be. majd átteszem a kisszobába. az eredeti felvetéshez kapcsolódóan a tanácsok: - kandallót úgy elhelyezni hogy felszálljon az emeletre a meleg - éppen ezért a termosztátot célszerűbb valamelyik földszinti hideg szobába helyezni - valamelyik radiátor legyen fixen nyitott állapotban (pl. fürdőszoba), mert állítólag nem tesz jót a rendszernek, ha a szivattyú pörög, a kazán fűt, de nincs hova dolgoznia, mert a termoszelepek zártak. a szivattyút is érdemes kisebb fokozatra venni, ha kandallóval fűtesz mellette. - kandallóból olyat érdemes venni ami visszaszabályozott teljesítménnyel kb. 3kW is tud működni (folytonégő, lassított égés stb. varázszsavak)
nekem az a tapasztalatom, hogy a gázfűtésre (az alagsor fűtése mellett) az ilyen átmeneti napi 2x3-4 óra kandallózás esetén van szükség, mert a távoli földszinti helyiségek ilyenkor le tudnak hűlni. amikor hűvösebb volt és lassított égés üzemmódban csaknem folyamatosan ment a kandalló, akkor nem volt szükség kiegészítő gázfűtésre.
Fafűtéssel sose fox 0,4 fok pontossággal fűteni. Az nem arra van. Ott a +/- 1 - 1,5 fok már nagyon jó teljesítmény. Nem is arra való.
A lehülés - felfűtés - lehülés - felfűtés ... már sozor volt itt téma. Mindenki azt hiszi, hogy az pazarló. Nem. Energetikailag nem az, hiszen a veszteség az a kinti és a benti hőmérséklet különbségénak arányában nő. Tehát ha megteheted, hogy hagyod lehülni, akkor amíg az "általad átlagban mindig tartott" alatt vagy, addig "nyersz". Kisebb a veszteség.
Persze ha folyton van otthon valaki, akkor ez nem jelentős, pár tized fok. De ha napközben megteheted, hogy hagyod lehülni mondjuk 2-3-4 fokkal a lakást, és csak hazaérés előtt fűtöd vissza, akkor sokat spórolhatsz. Átlagos lakás, átlagos elvárt benti hőmérséklete mellett éves szinten akár 10%ot. Minél rosszabb a hőszigetelés a házon, vagy minél nagyobb a kívánt hőmérséklet amikor otthon vagytok, annál többet.
De semmiképp se pocsékoló. Hőérzet szempontjából persze más a kérdés, de az meg egyénfüggő dolog.
De hogy konkrét legyek: Nekem is vegyesen van ... Este 6 körül járunk haza, éjfélkor fexünk és reggel 8-kor elmegyünk. Egy programozható termosztát a gázt úgy vezérli (szerintem az már csak mániákusság kérdése, hogy +/- 0,4 vagy +/- 1 fok ponotssággal) hogy éjféltől leengedi 19 fokig, hogy jól lehessen aludni. hajnalban 5kor felfűt 21-re, hogy felkeléskor ne legyen kellemetlen. reggel 7től meg leengedi 18ra, délután 4kor visszafűti 21-re, hogy ha hazaérünk kellemes legyen az idő. Utána meg befűtünk a kandallóba, és jó meleget csinálunk vele. (a termosztát meg nem kér fűtést, ha megy a kandalló, mert úgyis meleg van) este a kandalló szépen kihül, és utána megint átveszi a gázkazán.
Átmeneti időben reggel nem is indul a gázkazán, mert még elég meleg van. De ugye ez szigetelés-függő dolog.
Hétvégén, és persze ha egész nap otthon vagyunk, akkor is más a dolog kicsit, mert akkor a 18 nem elfogadható napközben, de olyankor is vagy gáz, vagy a kandalló. Ha megy a kandalló, az úgyis túlteljesít, tehát a gáz leáll.
Nálunk bevált. A feleségem fázós ... de ez így neki is tökéletes. Naná! este 24 fokot csinálunk a kandallóval a nappaliban. A többi szobában persze a radiátoron lévő termosztát limitál 20-22 foknál... használati módtól függően.
Mivel általánosságban a hőveszteség a dT függvénye, így minden egyes letekert fok számít. Éves szinten nem is keveset.
