" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A képen tavaly áprilisi füge dugvány látható, most 130cm magas! Már nulla évesen is volt rajta kb. 20 szem termés teljesen kifejlődve, még kellet volna neki 20 nap hogy beérjen, de a fagy hamarább jött! Az intenzív növekedésének a magyarázata szerintem, az hogy egyből a végleges helyére lett dugványozva, más dugványok amik konténerben gyökeresedtek sokkal kisebbek
Még egy gondolat a "szlovén" kivivel kapcsolatban. Ezeket a töveket tíz egynéhány éve ideültették. Korán felfedeztem őket és bizonyíthatom, hogy meglehetősen rideg tartásban voltak. Nem cs.sztették, nem b.sztatták őket, nem takarták, úgy nőttek, mint valami vad szederinda. Mindehhez hozzá kell számítani 1997, 2001, 2003, 2005, 2006 teleit, meg a majdnem minden évre jellemző tavaszi fagyokat meg a több hónapos tavaszi-nyári-őszi szárazságokat. Azt a körülményt, hogy művelésük a ház őszi-téli-tavaszi szellőztetéséből, az udvari fűnyírásból és minden évben a rajtuk gyakorolt, csúnyán elrontott metszésből állt. Így talán könnyebb mindenkinek eldöntenie, hogy a nyílt vagy burkolt kiviellenes propagandának, vagy a valóságnak higgyen-e inkább.
Egymás mellé teszem ezt a két képet, hogy még érzékletesebb legyen a kivi metszésének helyes koncepciója és annak teljes hiánya közti különbség. És hogy mennyire nem szubjektív fogalmak ezek, azt majd a termésmennyiségek közti különbséggel is érzékeltetni fogom. (A helyes metszést megvalósító amatőr először metszett önállóan kivit életében, de megelőzően fölfogta annak elveit. A helytelen metszés megvalósítója immár több. mint tíz éve metszi, de önállóan nem sikerült rájönnie az elvre, illetve nem állt módjában mástól megtanulni azt.)
A füge azonnal termőre fordul, gyakran már egy egyéves dugvány is hoz termést, sőt már a nulla éves is hozna, csak azért nem hoz, mert nem tudja megtartani a rajta lévő kis gyümölcsöt. Nálad egy földszintből induló, váltómetszéses, takarásos szisztémát kellene alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy egy (vagy több) hajlékony szárú fajtát kellene ültetni. Éves sarjakat növeszteni, ezeket télen takarni, nyáron pedig ezeken termelni. (A sarjak rengeteg termést tudnak produkálni, mivel "tetőtől talpig" berakódnak.) Az év folyamán kinövő új sarjakat meghagyni, a letermetteket ősszel kivágni, a még földre hajlíthatókat meghagyni, a túlzottan erőseket (lehajlíthatatlanokat) tőből kimetszeni. Az újakat és régi lehajlíthatókat télen ismét takarni és ismételni évről-évre ezt a termesztéstechnológiát. Így a füge metszése mellett kardoskodóknak is igaza lehetne, hiszen 'metszenénk' a fügét. Igaz ugyan, hogy a hagyományos csonkító metszéstől eltérő, ahhoz képest éppen fordított logikával. De való igaz, hogy metszenénk!
Gondolom, itt már mindenki érzékeli, hogy mennyire koncepciótlan ennek a kivilugasnak a "metszése". Van rajta néhány "elvétett" vessző is. Az lesz majd, ami azokon véletlenül lesz.
Erre nehéz válaszolni, mert ezek mind a helyi ökológiai viszonyoktól függenek.
Ha lehajlítással és takarással megóvod őket a téli elfagyástól, akkor az első termései a nyár folyamán a zord viszonyok ellenére is beérnek. Az általad leírt klímaviszonyok mellett beérő másodtermésre semmiképp sem lehetne számítani. Legkevésbé a metszéssel provokált, vízhajtás jellegű, nagy vegetációjú növekményeken. A Te viszonyaid közt mindennemű, fokozott vegetációra késztetés a céllal ellentétes irányba vinne. Az elfagyás éretlen vízhajtásnövekedést vált ki. Ha a növényt takarással megóvjuk, akkor a rajta végzett metszés olyan állapotot állít elő, mintha azok a részei lefagytak volna. Azaz, elrontjuk vele azt, amit a takarással télen elértünk.
Köszi szépen a képet, tehát ezeket földig hajlítva takarhatom! Mikor érnek be rajta a gyümölcsök és ha megmarad, hány év alatt fordul termőre és mekora hely kellene neki?
Grazból hazafelé jövet egy pillanatra megálltam Tornyiszentmiklóson egy általam évek óta nyomon követett kivilugas előtt. Ezt a házat ljubljanai szlovénok vették meg nyaralónak és valakit megbíztak, hogy évközben tartsa rendben a kertet, stb. Az illető "kertész" minden évben durva hibákat ejt a kivilugas metszésében, de mivel soha nem volt alkalmam megismerkedni vele, minden évben bosszankodom a munkája miatt de korrigáltatni idáig még nem volt módom. Lehet, hogy így is elégedett magával, mert a megmaradó nyársakon és az elvétett vesszőkön így is produkál a lugas 1-2 tíz kilót az egy-két mázsa helyett. Ma láttam, hogy itt vannak a szlovénok, kinn ültek az udvaron, gondolom az ünnepeket töltik itt. Miután a lugas erre az évre már mindenképpen "el van intézve", nem akartam ünneprontó lenni, hogy a metszés elégtelen voltáról ezúttal tájékoztassam őket, de elhatároztam, hogy az idén mindenképpen megkeresem a gondnokot, ha másért nem, legalább a lelkiismeretem megnyugtatása és az idegrendszerem megóvása érdekében...
Nálam az Italia is minden évben megérik még annak ellenére is, hogy a szőlők most már a fügeerdő közepében vannak, legtöbbjük egyáltalán nem kap napot.
Valóban, inkább olyan elronthatalan megoldás érdekelt fügeileg, ami kicselezi az itteni jégvermet, de nem jelent fóliasátrat és üvegházi körülményeket, valamint az elbénázás veszélye is minimális. :-) Még jelentkezem, amint megemésztettem az itteni infókat, és köszi mindenkinek!
Hát akkor nálunk valszeg a ti mikroklimátok hiányzik,mert még októberben is elég íztelen.Csak az alakja érdekes,van még egy hasonló érésidejü /Azt hiszem az Italia/ ami talán decemberre érne be ha olyan jó idő lenne...így meg max ecetnek jó,de annak nagyon...mondjuk szőlővel elég kis tételben foglalkozok /pár tő örökölt Zalagyöngye-sztem ez nagyon finom.ropogós,Irsai,Néró,Hamburgi muskotály+ néhány új fajta aminek nem írtam fel a nevét/
A hirtelen nagy meleg olyan gyors fenológiai folyamatokat indított el, hogy ha reggel lefényképezel egy növényt, este már szinte nem ismersz rá ugyanarra. Az alábbi képekből a találkozó résztvevői érzékelhetik, milyen változásokat produkált az elmúlt 5 nap. (De mire itt bemutatom, már ez is túlhaladott.) Nyilván saját növényeiteken is látjátok, hogyan söpört el ez a meleg minden korábbi különbséget és a folyamatok milyen szédületesen fölgyorsultak. Nagyon látványos az idei tavasz! (Látványos a szomszéd metszetlen szőlőlugasa is!)
Ma a grazi repülőtéren voltam. Íme, mit pillantottam meg a tőle kb. 2 km-re lévő szabadidő-park bejáratánál: Mintha a levelek téli takarás és enyhe fagyás nyomait viselnék. Kíváncsi lennék a történetére. Három éve nyilvánvalóan nyugodtan kinn telelhetett, de ez már egy öreg példány.
Tavaly ősszel mutogattam, de akkor nem kért belőle senki. (Persze, most hatott meg benneteket, hogy látjátok, még húsvétkor is ép és szép.) Tudtam volna belőle oltatni.
Lloo, hallottad Béla papát! Tavasszal jöhet a vessző. Ninót meg megvágom a pirosra. Szuvenir nekem is van, és a rátki hegyen kb. 10 éve még találtam kék kecskecsöcsüt, éréskor megpróbálom megkeresni.
Egy tanács azoknak, akik csemetéket ültettek ezen a tavaszon: ebben a nagyon meleg, száraz időben rendszeresen ÖNTÖZNI, ÖNTÖZNI, ÖNTÖZNI, ÖNTÖZNI, ÖNTÖZNI és még mindig ÖNTÖZNI!
Igen, a Souvenir nem azonos a kecskecsöcsűvel. De a Souvenir is finom tud lenni, csak hagyni kell jól megérni. Van neki egy sajátos, különleges zamata, de csak akkor jön ki, ha nagyon jól érett.
Közben kerestem más,nemcsak japán módszert és azokról képeket: Az egyik ahol szép törzses fügefák koronakialakítását mutatja be egy amerikai szakember,metszés előtt és metszés utáni állapotában.A harmadik képen teraszon tartható gyönyörű termő dézsás növény és ilyeneket Olaszországban is nagyon sokat láttam annak ellenére,hogy ott szabadon növő óriások is vannak.Szinte minden lerakatban árusítanak is ilyen v.mégszebb koronás,dézsás növényt.Igaz elég borsos áron.(Én viszont már jópárat neveltem magam is ilyet)Amint látható termés is van rajta nem is kevés.Nos nem félnek a metszőollótól.
Szerintem meg tudni kell,hogy hol kell metszeni és mikor.De természetesen úgy is lehet hogy hozzá sem nyúlunk,ez nyilván egyszerűbb,ha van hely és nőhet vadon.De sokféle technológia szerint tartják és kezelik a világon ez a had nőjjön ahogy akar technika nyilván nem igényel semmilyen hozzáértést.A japánok nem ok nélkül vezették be ezt a technológiát,azok a képek ahol fólia van felettük az egy,mondhatni kisérleti telep,de vannak más képek is azok között amit feltettem,melyek úgymond háztáji gazdaságban ezek felett nincs fólia,de akit érdekel érdemes elolvasni a Terebess mellékleteiben,ott részletesen bemutatják és leírják.Aztán mindenki döntse el maga,hogy megér-e egy kisérletet.Fügedugványt nagyon könnyen és olcsón lehet előállítani,nem kerül sokba, így bátran lehet kísérletezni.Jó kertészkedést.
