Hát a felső tagozat mintájára a felső kereskedelmi iskola elmegy, bár biztos, hogy én kereskedelmi felső iskolát mondanék. Így persze kereskedelmi felső leányiskola lenne a nem koedukált verzió. De ha a szórend nem ilyen, a szabálykövető írásmód a leány-felsőkereskedelmiiskola lenne. Esetleg még ajánlható a leánykereskedelmi felső iskola is. :) De hogy érdemes-e egy ilyen esetben szabályt követni, hát nem is tudom. Vannak szótári példák a mozgószabály megszegésére, lehet, hogy ebben az esetben már megalapozott analógiának mondható ez az irány.
Ropogós probléma: hogyan írnák a t. hölgyek és urak a "felső kereskedelmi iskola" és "alsó kereskedelmi iskola" formációkat, és mitévők lennének, ha még ezekhez járul a "fiú-" és "l[e]ány-" előtag?
Kivételesen szerencsés esetben (Dobó Kata Felső Kereskedelmi Leányiskola) a sokkal megfelelőbbnek tűnő -iskola vonzotta magához a "leány-" előtagot, de sajnos számos ízbe az egész hóbelevanc elé penderítették a t. intézménykeresztelők a "fiút" és a "leányt" (a probléma némiképp analóg a nemrégiben egy topikkal arrébb tárgyalt "férfi"/"női" + sportágak jelenséggel).
Tehát egy "fiú" + "felső kereskedelmi iskola" robbanóelegyéből mi kerülne ki győztesen?
Kb. k+svá (esetleg k+svá+még redukáltabb svá) kiejtésre lehet számítani. Sván most itt veláris svá, tehát fordított v értendő inkább. A -kij nem fog svásodni.
Sztálin egyik utóda Malenkov (Маленков sic!). A magyar Wikipedia helyesen így írja. Ez kivétel, inkább a Маленьков alak terjedt el, és nem találtam meg az okát sem.
Ápdét: CVA mégis hozza, de csak nagyítóval észlelhető, a megoldás: "Speziai-öböl", nemes egyszerűséggel, se La, se kéttag, se egyszerűsödés, se légy, se puska, se gond.
Hát ha szerinted nem magyarázza, akkor nem magyarázza, mindenesetre kísérletet tett rá. Peyerk azt állítja, amit én nem tudok ellenőrizni, hogy leginkább "malenykj" hallható a malenykajából, márpedig a k és j közt még leginkább egy csökevényes i hallható (szerinte).
Azaz egy ejtést rögzített egy fonetikus igyekvésű íráskép, amit még nem torzított el nemes egyszerűségétől az akkor még meg sem született normatív pánszláv átírás. ;)
A rövidítéseket a mozaikszóktól az választja el, hogy az előbbieket elvben/általában feloldva mondjuk ki, utóbbiakat az íráskép szerint. Ergo az e egybetűs betűszó lenne, akármilyen abszurd is. Szóval nem kellene utána pont.
Ha az "e" az elektronikus rövidítése, akkor legfeljebb »e. könyv«, de nem a te javasoltad »e könyv«. A magyar rövidítési gyakorlat kb. mindig kiteszi a pontot, kivéve mozaikszavakban.
Akkor azt így valahogy képzelhetnénk el? »Idén ismét 13,75%-kal növekedett az e. kereskedelem forgalma, ami nagyrészt az e.-könyv-olvasóknak megnövekedett piacának volt köszönhető.«
De a lényegi mondanivalóm az volt, hogy semmiképpen sem indokolt a -j, hiszen az eredetiben is két külön szótagban van az a és az i, és a magyar is tud ilyet produkálni...
Na, ez már tényleg iszonyatos homográfiát eredményezne. Ha azt írom, hogy „e könyvben olvastam, hogy…”, akkor annak két nagyon különböző olvasata lehet. Már a hogy és főként a majd hangsúlyos és hangsúlytalan olvasata ellenkezést vált ki az írástudókból, és rendre kiapósztrofozzák a hangsúlyos változatot. Az egy esetében is sokszor nehéz egyértelműsíteni felolvasáskor a szövegalkotói szándékot. Az se lehet véletlen, hogy az -e enklitikus kérdőpartikulát kötőjellel kapcsoljuk a megelőző szóhoz (de a vele hajszálra azonosan viselkedő is-t nem, ma legalábbis); nyilván ugyanez a homográfia volt túlzottan megterhelő a mindenkori olvasóknak. Szóval kb. képtelenségnek tartom a különírt e-t. (És az egybeírás is meglehetősen nagy olvasási nehézséggel járna, attól tartok.)
Elég sokat és elég kis koromtól tanultam oroszul, úgyhogy a magánhangzók redukálódásával tisztában vagyok. Arra viszont ez az okfejtés nem tűnik magyarázatot adni, hogy a mаленькаяból hogy lehetne mаленький. (NB. /k/ után и-t kell írni, de ez szemben áll a kiejtéssel, ami mindig [y].)
Csak részkörülmény: a "málenkij robot" forma a leggyakoribb előfordulás (egyelőre csak hevenyészett gugliteszt alapján, ami ugyebár nem reprezentatív).
Ami a bahái hosszú íjét illeti: erről talán a KNMH. iráni jegyzékének összeállítói is csak tudnak, márpedig röviddel hozzák a baháit.
Ahhoz mit szólsz, hogy ha az e azt jelenti, elektronikus, akkor az e könyv, e levél, e kiadvány, e kereskedelem, e akármiket tulajdonképpen kötőjel nélkül, szóközzel kellene írni??? (És akkor persze ekönyv-olvasó :))
Van egy érdekes magyarázatkísérlet a vsz. hallható forma és a leírt közötti szakadék áthidalására:
"Az oroszul nem tudó magyar anyanyelvűek az orosz anyanyelvűek által kimondott mаленькая работа szavakat kb. úgy hallják, hogy 'málenykj rabót', mivel az orosz kiejtésben a magánhangzók nagy része erősen redukálódik, folyó beszédben jelentős részük nem is hallható az idegen számára. Viszont a "jeri" nem redukálódik, az mindig jól hallható. A malenykije valóban hasonlóan hangzik a magyar fülnek, mint a malenykaja, a raboti viszont nem úgy hangzik, mint a rabota.
Érdemes végighallgatni ezt a nyelvleckét a feliratok olvasása nélkül, és megpróbálni leírni magyar betűkkel, amit hallasz.
Ez a lecke tele van nőnemű melléknevekkel, amelyek között a malenykaja mintájára a négyszótagos élhangsúlyosakra érdemes figyelni. Ilyen pl. a 37. másodpercnél a predannaja. Itt is alig hallani a végződést, pedig ez egy nyelvlecke, ahol szépen tagoltan mondják ki."
A magyar köznyelvben nem fénképet mondunk, hanem fényképet (számos nyelvjárástól eltérőleg), de a versenykiírás se okoz kiejtési gondot. Szóval nem hinném, hogy a magyar kiejtés különösen gondot jelentene. Ettől függetlenül nem így szokták mondani.
Még egy lényeges szempont: a Google nemm kevés találatot ad a маленький робот szekvenciára, de minden esetben 'kis robot' (azaz automata) értelemben. Úgy gondolom, werre figyelni kell a magyar címszó esetleges orosz megjelenésére is, ahol egyedül a transzliteráció és a megfelelő magyarázat látszik célszerűnek.
Megnéztem a vitát. Számomra a málenkij robot alak látszik egyértelműnek, azzal a magyarázattal, hogy magyar fejlemény. Ez utóbbi ok miatt nem látszik célszerűnek az ny írása, mivel ezt magyarul szinte lehetetlen ejteni, de megkockáztatom, hogy oroszul is nehézséget jelent.
A kifejezés kialakulásánál a felületes nyelvtudás is közrejátszhatott: a főnevet robot-nak hallották, a magyar szó vonzása alapján, ami szemantikailag teljesen indokolt, viszont azt gondolták, hogy hímnemű, és így egyeztették.
A opcionális elválasztása nagyon rég óta hiányzik a HTML-ből, viszont az többoszlopos, grides dizájnok elterjedésével általában, de agglutináló nyelveknél különösen aktuálissá vált, ugyanis részben nagyon keskenyek lehetnek az oszlopok.
Ezért újabban egyes böngészők támogatják (pl. Firefox), de nem mind. Ez valóban azt jelenti, hogy nem lehet rá építeni.
