HG,nem tekintem etalonnak, de pont most írod le, hogy "Ha az angolszászoknak sikerült meggyőzniük egyeseket arról, hogy a zellernek egy ízetlen (bár ropogós) változata a finom, az *szerintem* az illetők baja, mi magyarok szerencsére öröklötten tudjuk, melyik a finom zeller-darab." És utána meg én vagyok az a gasztroblogger, aki csodálkozik, ha fanyalognak? Egyébként nem szoktak fanyalogni, mert ha kínálok egy különlegességet, akkor mellé teszek két hagyományosabbat, meg ki szoktam találni, hogy kinek mit. De volt egy nagy buli, ahol nem ismerték a szárzellert, aztán annak volt a legnagyobb sikere márványsajtos tejföllel.
mi magyarok szerencsére öröklötten tudjuk, melyik a finom zeller-darab
Na, hát nekem az a finom zellerdarab kábé az egyetlen étel, amit nem bírok megenni, a szárzeller ellenben olyan kis gyengécske ízű (a gumóhoz képest), hogy az már simán jöhet. Függetlenül attól, hogy angolszász hülyeség vagy sem. :)
Pont ezt tettem én is, megcsináltam a lenti kaját szárzellerrel, és olyannyira nem ízlett egyikünknek sem, hogy uborkával helyettesítettem - amúgy meg ez csak köret, a csirkés kulimász a lényeg, de jól mutatnak a sárga rizsben a zöld darabok. :-)
Én speciell úgy látom, hogy H G csak húzta Horaszt.... amúgy meg aligha mondhatja bárki is, hogy nem szereti a szárzellert, ha nem kóstolta, nemde? :-)
