Keresés

Hát ez állati. El kéne raktárzani valahová. With no pun intended!

Különben Kecskemét megyei jogú város honlapja Sándor István polgármesteri ténykedése egyik eredményeként sorolja fel a "leánykereskedelmi iskola" megnyitását.
:-)
(csak le ne csapjon rá a genderes köménymag, miszerint az ilyesmi nem humoros...)

elnézést, mert én vagyok a zombiagyú, - kedves rumci, megkövetlek
:D

Ebben az esetben félreértés történt, rumci "leánykereskedelmi felsőiskolája" ugyanis poén volt, ha jobban meggondolja valaki a "leánykereskedelem" jelentését, ez mindjárt világossá válik. ;)

A probléma éppen abból adódott, hogy nem szeretnénk átkeresztelni az intézményt, viszont le kéne írni valahogy a nevét. Abban maradtunk rumci tanácsa után, hogy nem érvényesítjük a mozgószabályt ezen a szörnyetegen, marad külön.

Arra gondolok, hogy meggondoljátok a kereskedelmi felsőiskola használatát. Ezt ugye csak viccből írtad? Mert a Google négy találatod ad ki rá (hogy a leánykereskedelmi felsőiskolá-t ne is említsem), az is inkább tévedés. Intézménynévben nyilván szó sem lehet róla, de a történeti iskolatípust sem lehet utólag újrakeresztelni, ha 1x máshogy hívták... (Vagy ha másra gondoltál, akkor félreértettem.)

Hajjaj, természetesen! :)

De félre tréfa: számos olyan problémával szembesülünk, ami pusztán a WP korlátlan "gyűjtőkörének" köszönhető, hogy ti. az enciklopédikus jellegét komolyan kell venni, és hogy korlátlanul bővíthető (ezért például a WP kedves hagyományai közé tartozik, hogy nem rövidít főszövegben, nem alkalmazza az enciklopédiák bevett rövidítéseit).

A Wikipedián új terminusokat is alkottok? :)

Hevenyészett nyomozásom szerint írták ezt az összes elképzelhető és elképzelhetetlen formában a Felső-Kereskedelmi Iskolától a Felső-Kereskedelmi-Iskolán át egészen a Felsőkereskedelmi Iskoláig. A 2. vh. után a felső kereskedelmi iskolákat átszervezték középiskolává.

A "leánykereskedelmi felsőiskola" megoldás minimum 10 pontos! :D

Fontolóra vesszük.

Valamikor a 19. század második felében született meg ez az iskolatípus Magyarországon, amely az I., sőt talán még a II. vh. után is jelen volt. A kereskedelmi felső iskola azért nem valódi opció, mert a történeti iskolatípus neve felső kereskedelmi iskola volt. Ezt tapasztalatom szerint gyakran Felső-Kereskedelmi Iskola alakban írták, amely persze sugallja az oktatástörténetben később elterjedt egybeírást (felsőkereskedelmi iskola). Szegről-végről ez is rokon Alsó-Fehér vm.-vel (egy ma már kezelhetetlen korabeli írásmód, egy ahelyett - a szűk körű tudományosságban, informálisan - elterjedt és végül egy a ma érvényes elvek alapján előállított változat). Bár ha jól értem, ilyen iskolák most megint vannak...

Köszönöm szépen, kivételesen azt felelted, amit hallani szerettem volna, holott pedig legfeljebb csak sugalmazás útján befolyásolhattalak volna. ;)

Bár ugye a szentség következő foka, amennyiben az ember a néki nem tetsző válasznak is örülni tud...

Hát a felső tagozat mintájára a felső kereskedelmi iskola elmegy, bár biztos, hogy én kereskedelmi felső iskolát mondanék. Így persze kereskedelmi felső leányiskola lenne a nem koedukált verzió. De ha a szórend nem ilyen, a szabálykövető írásmód a leány-felsőkereskedelmiiskola lenne. Esetleg még ajánlható a leánykereskedelmi felső iskola is. :)
De hogy érdemes-e egy ilyen esetben szabályt követni, hát nem is tudom. Vannak szótári példák a mozgószabály megszegésére, lehet, hogy ebben az esetben már megalapozott analógiának mondható ez az irány.

Ropogós probléma: hogyan írnák a t. hölgyek és urak a "felső kereskedelmi iskola" és "alsó kereskedelmi iskola" formációkat, és mitévők lennének, ha még ezekhez járul a "fiú-" és "l[e]ány-" előtag?

Kivételesen szerencsés esetben (Dobó Kata Felső Kereskedelmi Leányiskola) a sokkal megfelelőbbnek tűnő -iskola vonzotta magához a "leány-" előtagot, de sajnos számos ízbe az egész hóbelevanc elé penderítették a t. intézménykeresztelők a "fiút" és a "leányt" (a probléma némiképp analóg a nemrégiben egy topikkal arrébb tárgyalt "férfi"/"női" + sportágak jelenséggel).

Tehát egy "fiú" + "felső kereskedelmi iskola" robbanóelegyéből mi kerülne ki győztesen?

.

Kb. k+svá (esetleg k+svá+még redukáltabb svá) kiejtésre lehet számítani. Sván most itt veláris svá, tehát fordított v értendő inkább. A -kij nem fog svásodni.

Itt egy másik ejtés. ny nem hallatszik, a kij- az i hallatszik.

 

http://en.wiktionary.org/wiki/%D0%BC%D0%B0%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9

Sztálin egyik utóda Malenkov (Маленков sic!). A magyar Wikipedia helyesen így írja. Ez kivétel, inkább a Маленьков alak terjedt el, és nem találtam meg az okát sem.

 

A Wikiszótárban lehallgattam a маленький-t.

 http://ru.wiktionary.org/wiki/%D0%BC%D0%B0%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9

 

Hát, aki itt hall a magyar ny-hez hasonló hangot, annak hosszabb a füle, mint nekem. A kijetés férfi mondja.

 

Kerestem más szót is, коньки,   itt női hang mondja a kiejtést, és ott hallatszik az ny.

http://ru.wiktionary.org/wiki/%D0%BA%D0%BE%D0%BD%D1%8C%D0%BA%D0%B8

 

Ápdét: CVA mégis hozza, de csak nagyítóval észlelhető, a megoldás: "Speziai-öböl", nemes egyszerűséggel, se La, se kéttag, se egyszerűsödés, se légy, se puska, se gond.

Hát ha szerinted nem magyarázza, akkor nem magyarázza, mindenesetre kísérletet tett rá. Peyerk azt állítja, amit én nem tudok ellenőrizni, hogy leginkább "malenykj" hallható a malenykajából, márpedig a k és j közt még leginkább egy csökevényes i hallható (szerinte).

Azaz egy ejtést rögzített egy fonetikus igyekvésű íráskép, amit még nem torzított el nemes egyszerűségétől az akkor még meg sem született normatív pánszláv átírás. ;)

A rövidítéseket a mozaikszóktól az választja el, hogy az előbbieket elvben/általában feloldva mondjuk ki, utóbbiakat az íráskép szerint. Ergo az e egybetűs betűszó lenne, akármilyen abszurd is. Szóval nem kellene utána pont.

Ha az "e" az elektronikus rövidítése, akkor legfeljebb »e. könyv«, de nem a te javasoltad »e könyv«. A magyar rövidítési gyakorlat kb. mindig kiteszi a pontot, kivéve mozaikszavakban.

Akkor azt így valahogy képzelhetnénk el?
»Idén ismét 13,75%-kal növekedett az e. kereskedelem forgalma, ami nagyrészt az e.-könyv-olvasóknak megnövekedett piacának volt köszönhető.«

Elfogadom :-)

De a lényegi mondanivalóm az volt, hogy semmiképpen sem indokolt a -j, hiszen az eredetiben is két külön szótagban van az a és az i, és a magyar is tud ilyet produkálni...

Általános elv a különféle átírásokban, hogy a magyar fonotaxis miatt a szó végi á, é, í helyett szinte mindig a, e, i áll.

:)

Na, ez már tényleg iszonyatos homográfiát eredményezne. Ha azt írom, hogy „e könyvben olvastam, hogy…”, akkor annak két nagyon különböző olvasata lehet. Már a hogy és főként a majd hangsúlyos és hangsúlytalan olvasata ellenkezést vált ki az írástudókból, és rendre kiapósztrofozzák a hangsúlyos változatot. Az egy esetében is sokszor nehéz egyértelműsíteni felolvasáskor a szövegalkotói szándékot. Az se lehet véletlen, hogy az -e enklitikus kérdőpartikulát kötőjellel kapcsoljuk a megelőző szóhoz (de a vele hajszálra azonosan viselkedő is-t nem, ma legalábbis); nyilván ugyanez a homográfia volt túlzottan megterhelő a mindenkori olvasóknak. Szóval kb. képtelenségnek tartom a különírt e-t. (És az egybeírás is meglehetősen nagy olvasási nehézséggel járna, attól tartok.)

Elég sokat és elég kis koromtól tanultam oroszul, úgyhogy a magánhangzók redukálódásával tisztában vagyok. Arra viszont ez az okfejtés nem tűnik magyarázatot adni, hogy a mаленькаяból hogy lehetne mаленький. (NB. /k/ után и-t kell írni, de ez szemben áll a kiejtéssel, ami mindig [y].)

Ez eléggé logikus. Az e- a magyarban nehezen magyarázható.

Azt hiszem, az oroszos lenne, mivel az orosban redukálódik az a j. A magyarban hagyományosan ejtik, a nevel végén is.

Nem szerepel benne La Spezia, ez egy egészen kicsinyke öböl. Természetesen megnéztük.

Csak részkörülmény: a "málenkij robot" forma a leggyakoribb előfordulás (egyelőre csak hevenyészett gugliteszt alapján, ami ugyebár nem reprezentatív).

Ami a bahái hosszú íjét illeti: erről talán a KNMH. iráni jegyzékének összeállítói is csak tudnak, márpedig röviddel hozzák a baháit.

:)
Jól olvastad.

Ahhoz mit szólsz, hogy ha az e azt jelenti, elektronikus, akkor az e könyv, e levél, e kiadvány, e kereskedelem, e akármiket tulajdonképpen kötőjel nélkül, szóközzel kellene írni??? (És akkor persze ekönyv-olvasó :))