" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azt hiszem szükségem lesz egy kis tanácsra, hogy hogyan tudod a dézsában ekkorára megnöveszteni, bámulatos. Amire kiváncsi lennék, hogy milyen földet használsz és hogy tápoldatozod is?
A dézsás megoldás jó ötletnek tűnik, elég lenne nekem egy kicsi bokor is, ha teremne. Köszönöm szépen a jótanácsokat, mindenképp megfogadom őket. Nagyon örülök, előre is köszönöm. Akkor majd úgy szeptemberben küldök egy emailt és megbeszéljük a részleteket. Egyébként milyen fajtáid vannak? Gyönyörűek, hogy ilyen kicsi és máris termés van rajta.
Bár ezt a képet már egyszer feltettem,de hátha ez is segít neked kedvet csinálni a füge dézsás nevelésére .Én is tisztában vagyok azzal,hogy az igazi a szabadtartás lenne,de akinek csak egy terasza van,v. olyan hideg helyen lakik mint Te,akkor érdemes megpróbálkozni ezzel a tartásmóddal.Nekem jópár van dézsában és szépen teremnek.Ezzel kapcsolatban szívesen adok majd tanácsot is.
Érdekes,hogy a korai fekete névvel illetett nálam sem eredt meg,pedig jópár ágat hoztam én is Ninotól,a többi az ragyogóan él és virul,az idén már kóstoló is lesz rajtuk.
Ha ennyire fagyzúgos helyen laksz,miért nem próbálod ki a dézsás megoldást. Igaz nem lesz 3-5 m-es bokrod,de már 15-30 l-es edényben is szépen lehet kis koro- nás fát nevelni és arról is csemegézhetsz.Télre meg beteszed fagymentes helyre. Ettől függetlenül meg lehet kísérelni különféle takarási módokkal is védeni a szabadba kiültetett növényeket..Most már sajnos kicsit késő vesszőt küldeni,ugyanis nálam már levelesek.De ősszel lombhullás idején már szívesen küldök neked néhány fajtát,ame- lyek közül ki is próbálhatsz szabadtartásban is, és dézsában is.Ezek nyilván gyökere- sek lesznek és átteleltetés után(akár pincében)tavasszal lehet kiültetni a szabadba, hogy a télre rendesen begyökeresedjen,akkor nagyobb az esély a tél elviselésére, mintha összel ültetnéd el. Nálam már ilyen állapotban vannak és ilyenkor már nem lehet kiszedni és átültetni. Jelentkezz az emailemre összel és szívesen küldök neked.
Nem ideje nem volt nőni, hanem az elhajlítással blokkoltad a további növekedést. Ezért elhajlítani már csak készre nevelt, megfelelő vastagságú szakaszt szabad. Ez azt jelenti, hogy ha van egy 3,50 hosszú erőteljes indám, akkor az még mindig nem ad ki egy 1,80 függőleges + 1,70 vízszintes szakaszból álló kész növényt, mert az utolsó métere még nem eléggé erőteljes. Ahhoz, hogy egy növesztéssel egy fordított L alakú törzs + kar alakzatot ki tudjak alakítani, a tervezett kar hosszúságát jóval meghaladó függőlegesen növesztett indára van szükségem. Volt olyan, aki könyörgésem ellenére is elhajlította a törzsmagasságot alig meghaladó növény, leállítva ezzel a további növekedést. Természetesen a továbbnevelés ebben az esetben is csak az azt követő évben folytatódhatott. Az általad leírtak szerint a továbbnevelésnél Neked az 5531. hozzászólásomnál szereplő fiatal kivi TAVALYI nevelésének módját kell követned, ami a skiccemen látható volt. A tiéd jövőre lesz ezek után az olasz fotón láthatóhoz hasonló.
