Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
jó az animáció, valóban a venti nem áll rajta jól csak, a többi majdnem stimmel. a 6 mm az a füstjáratok mérete. a szoba levegője megy keresztül zártszelvények belsejében, ami 7 mm széles. nyilván ezt a 6 mm-es rést gyakran kell takarítani, vagyis az én kályhámnál minden nap begyujtás előtt. ez cirka 5 másodperces munka. ennyit érdemes rászánni.
Csak egy gondolat még a csempe-tömegkályhákról: ha jól gondolom, és itt is olvastam, hogy a tüzelés ezekbe úgy történik : 15-20 kg fát elégetünk 2-3 óra alatt, ezzel felfűtjük a hőtároló tömeget, ami agyag. Ennyi fában kb 60-80 kWh hőenergia van. ezt 2-3 óra alatt levegőtől átvenni nem kis dolog, igencsak jó hőcserélőnek kell lenni, ami ezt tudja. Pláne gravitációsan. Ezen elgondolkodtam.
-és ha jól látom a füst le van engedve az Ytong talapzatba.""
A betét az egy betét. Gyakorlatilag csak az ajtó, a hamuzó-ami elég kicsi-és a szelepelhető kéménynyílás miatt lett alkalmazva. Ráadásul jó választás volt!!
Van tisztítónyílás.
És nem jól látod, az Ytong le van zárva a füsttől egy 3 mm-es kazánlemezzel.
Én meg épületgépész technológus volnék....
Úgyhogy lehet bárkit riogatni a megoldástól, de hogy ez Qrva jól sikerült, az biztos.
Így ha senki nem építi meg az sem baj. Engem szolgáljon ki 30 évig, oszt ámen.
"inkább leírom, rajzolni nem szeretek. tűztér felett 17 füstjárat, vagyis a kimenő füstgáz 17 felé hasítva, a járatok 6 mm vastagok. közöttük 7 mm-es rések, ezeken pedig a szoba levegője van átfújva. ennyi. a venti fordulata szabályozható."
Köszi szépen .
Én inkább "lerajzolom" 2x is ...nem szeretek találgatni... pedig most is ez van :-)
"a járatok 6 mm vastagok"
ez mire vonatkozik cső vastagság vagy cső belső átmérő ?
Nem akartalak megsérteni, bocs. Nem ez volt a célom. Ahogy a kályháim 'eladási számát' sem akarom növelni. Főleg innen. Még ha akarnám sem a patkós kályhákkal.
Vitázni meg pláne nincs kedvem. Úgyhogy a témát lezárom. Csak annyit még, hogy megértsd miért szóltam hozzá:
"A kályha már egy telet üzemelt, de egy kávéskanálnyi kormot sem tudna összekapargatni a tűztérben."
Nos a korom sosem a tűztérben gyűlik össze. A járatokban, fordulókban, bekötő csőben. Aki tisztított már kályhát tudja.
"Még néhány info: Téglakályhák cserépkályhában használt járatokkal élére állított téglából: Gyakorlatilag úgy működik mint egy vastagfalú cserépkályha. Mostanában igen divatos mert lényegesen olcsóbb mint a drága új csempe, és talán tartósabb is. Ez itt olvasható:
Ezt az egyik ismerős kályha építő oldaláról kivágás-másolással 'írták'.
Hogy mennyire etikus, hát ne firtassuk. De ott is világosan azt mondja, hogy az élbe állított téglából falazott kályha: nem tömegkályha, hanem ún. téglakályha.
Annál meg ugye a téglákat össze kellene kapcsolni.
És ha már itt tartunk:
"Az új dolgok felé nyitottnak kell lenni, mert az viszi előre a világot. Lehet hogy egy tárgyat nem arra fejlesztenek ki amire végül alkalmasabb lesz, mint amire eredetileg szánták, de attól még lehet jó.
Szóval azt ajánlom, ne firtassuk a szakmai nagyságunkat, csak tegyük közzé a tapasztalatainkat, mert lehet hogy azzal segítünk másoknak, nem pedig a másik leszólásával."
Nem értek veled egyet.
Ha 1 kerékpárt az autó után kötünk, és 50-70-el húzzuk nem szerencsés. Mondhatja valaki azt is, hogy már 3-szor átment a piroson, és semmi baja sem lett. (igen, mert nem jöttek pont a másik irányból).
Tehát függetlenül, hogy ki építette:
-a betétet nem rendeltetésszerűen építette be,
-tisztító ajtó/dugó nincs a kályhán,
-nincsenek kapcsozva a téglák,
-és ha jól látom a füst le van engedve az Ytong talapzatba.
Nem messze lakik egy ismerős, akinek ilyen téglakályhája van. Újra kellett rakni, mert szó szerint kidőlt az eleje. Rosszul tüzelt benne, és kályharobbanás következtében 1 az 1-ben kidőlt az eleje a kályhának.
A szabályokat, használati-beépítési útmutatót, szakmai szabályokat, tananyagot nem azért tanítanak, hogy cső látása legyen az embernek. Ezen szabályok mentén lehet kisérletezni, átalakítani, fejleszteni, stb. A hangsúly az: 'ezen szabályok mentén' szókon van!
Én mindenkit óva intenék, hogy családja, hozzátartozói testi épségével, lakóházával, vagyonával felelőtlenül kisérletezzen.
Ez az én szemléletmódom. Ezzel lehet majd vitatkozni. Aki vitatkozik vele, én nem fogom ezt bizonygatni, és további vitára kelni. Most elmondom.
Aki meg vizes dologgal kisérletezik, legalább annyi józanságra inteném, hogy ne 1 ilyet tekintsen mintának; illetve az alapvető szakmai fogásokat/technológiákat/előírásokat/.... tartsa be.
Ez a kérdés nagyon egyszerűen eldönthető. Ugye puding próbája az evés. Meg kell mérni egy csempekályhának vagy tömegkályhának a kimenő füstgáz hőmérsékletét és akkor lehet majd tudni, hogy milyen hatásfokkal dolgozik. Amit most fabrikálok azon a füstgázhőmérő alapfelszereltség. Szeretem látni, hogy mennyi drágán megvásárolt hőenergiát engedek ki az utcára. Úgyis jön a fűtési szezon, ezért azt javaslom minden érdeklődőnek, ha nem tudja eldönteni, hogy építtessen-e csempekályhát, tömegkályhát vagy sem, akkor keressen az ismerősök, barátok között olyat, akinek már van ilyen és mérjék meg a felfűtés ideje alatt a kimenő füstgáz hőmérsékletét. Szerintem ez jó módszer arra, hogy el tudják dönteni, vajon milyen hatásfokkal működnek ezek a tüzelőberendezések.
inkább leírom, rajzolni nem szeretek. tűztér felett 17 füstjárat, vagyis a kimenő füstgáz 17 felé hasítva, a járatok 6 mm vastagok. közöttük 7 mm-es rések, ezeken pedig a szoba levegője van átfújva. ennyi. a venti fordulata szabályozható.
Valóban. A hordozható cserépkályhák súlyának épp a négyszerese. Ettől még nem tömegkályha, de azért ellátja a feladatát, még ha ez épp nem is tetszik. Ha a képeket figyelmesebben nézné az Úr, akkor láthatta volna hogy a kandallóbetét bordázott oldalát nem éri a füst.
A kályha már egy telet üzemelt, de egy kávéskanálnyi kormot sem tudna összekapargatni a tűztérben.
Részletesen leírtam hogy mikor, mennyi fát tüzelek el....ugye nem egy vaskandallónyit....
Valamiért a Balaton is kimaradt a dologból, mert lehet hogy talán értek hozzá, még ha nem is ebből élek, mint Ön sancibácsi, aki lehet hogy a kályhaeladásai számát szeretné növelni azzal hogy más dolgait leszólja.
Az új dolgok felé nyitottnak kell lenni, mert az viszi előre a világot. Lehet hogy egy tárgyat nem arra fejlesztenek ki amire végül alkalmasabb lesz, mint amire eredetileg szánták, de attól még lehet jó.
Vitának nem látom értelmét. Az én kályhám működik, nem kormosodik, nem vizesedik, nem kátrányosodik, tökéletesen tartja a hőmennyiséget amire nekem szükségem van, elegendő a padlófűtéshez is.
Ja!! Nem került még 300 ezer ft-ba sem.
Még néhány info: Téglakályhák cserépkályhában használt járatokkal élére állított téglából:
Gyakorlatilag úgy működik mint egy vastagfalú cserépkályha. Mostanában igen divatos mert lényegesen olcsóbb mint a drága új csempe, és talán tartósabb is. Ez itt olvasható:
Ez meg mitől tömegkályha?....kisebb mint az enyém...
Szóval azt ajánlom, ne firtassuk a szakmai nagyságunkat, csak tegyük közzé a tapasztalatainkat, mert lehet hogy azzal segítünk másoknak, nem pedig a másik leszólásával.
"Üdv a fedélzeten! Ide is bekukkantasz néha vagy csak rákeresel időnként a "tömegkályha" szóra, hogy ki használja helytelenül ill. jogosulatlanul?:D Reméljük nincs még levédetve.:D"
Üdv! :-)
Nem, nem keresgélek én :-)
Csak egyszerűen ráértem, és akkor a "Házépítés, lakásügyek" gyűjtőoldal elején hozta ezt a topikot, és beolvastam ide.
Hogy szilárd tömeg, tégla-samott nem lenne alkalmas hőtárolásra???
Nevetséges szerintem. Ez tévedés. Régen is jó volt, és most is jó.
Hogy kormos az elbontott cserépkályha belső???
Hát aztán?
Ez nem a cserép/tégla/samott hibája, hanem a rosszul megépített tűztéré!
Illetve lehet jó volt, és szabályszerű, olyan mint a tankönyvben írják. De hiába, ha emellett a technológia melett elment az idő.
Ma már cserépkálhát is építenek pl. Bio-tűztérrel, ami jobb hatékonyságú égést tesz lehetővé.
A tömegkályha tűztere meg megint más. Abban, annak a tűzterében nem talál 1 kumma kormot sem.
Az hogy a kályha feladata, hogy minél hamarabb leadja a hőt, megint minden elméletnek ellent mond.
A kandallók valók azonnali hőleadásra. A kályha pont azért kályha, és úgy alakult ki, hogy nem akarták egész nap a fát pakolni, hanem kifejlesztettek 1 olyan tüzelő berendezést, amit ha felfűtenek, míg ég a tűz, eltárolja a hőt. És a leégés után is fűt. Ezek a kályhák.
Na mindegy, nem akarok itt én mélyebben belefolyni a vitába. Mert még kötekedésne gondolhatnák. Pedig nem áll szándékomban. Csak látom a rtévedéseket, fogalom zavarokat. Ezért írom most ezt.
Arról ne is beszéljünk, hogy meg lehetne nézni sok vizes barkácsolt kályha/..... belsejét is, vajon mennyire kormos/kátrányos-e?
Amiért írtam, az a belinkelt fotó sorozat volt.
Én enél buktam ki. Az ilyen gányoláson, amit példaként még mások elé állítanak: hát ez tud iritálni. A többi bir...a meg megy az elől bégető után....
Sajnálatosnak tartom. Annak ellenére, hogy tudom: ilyen az internet, el kell fogadni.
Figyu, azt a betétet a gyártó ha megláűtta volna, hogyan építették be: hát a mérnökökkel megfordult volna a forgószék egy pászor! :-)
A betét külső bordás oldalán nincs konvekciós áramlás, hanem a füst adja neki! Nem sokat adnék neki, hogy olyan lesz, mint a Balaton......
De a tömegkályhához sincs semmi köze. Azt az élbe állított téglát legalább össze kapcsolhatta volna,....
Na mindegy.
Tudom én, hogy részben/közvetve van 'közöm' ennek a topiknak a megnyitásához is.
Én nem akarok itt ünneprontó lenni. Sok sikert kívánok azoknak, akik belefognak. De ilyen példát látva szerintem nem előre felé mozdítják a tervezést. Félrevezető. Ahogy az is, hogy a szilárd kályha építő anyag nem alkalmas hőtárolásra. Már sokadik éve fűtök a tömegkályhámban. Jó hatásfokú, még a kéményből sem jött össze 1 összemarék korom az elmúlt 5 télen; és egy napos hőtárolása van. :-)
Üdv a fedélzeten! Ide is bekukkantasz néha vagy csak rákeresel időnként a "tömegkályha" szóra, hogy ki használja helytelenül ill. jogosulatlanul?:D Reméljük nincs még levédetve.:D
Éppen próbáltam itt egy olvtársat átirányítani hozzátok, hogy tudjon meg egysmást a szilárd tömegben történő hőtárolás szépségéről, de nem állt kötélnek. Most vettem észre csak, hogy pár hónapja még tömegkályha párti volt, járt már a társtopikon, most még lenézi nagyon, mint visszamaradott technológiát (474: "hőtárolásra tégla, égetett agyag nem alkalmas"). Én védtem a mundért, bár nem is az enyém. Azt viszont láttam, akkor rendesen eligazítottátok: Tanács (kandalló vagy tömegkályha legyen): "Azt hiszem a kandallónál bármi jobb lehet. Pláne egy jól megtervezett tömegkályha."
Régebben benéztem hozzátok, de nem kapott meg a légkör, hogy finoman fogalmazzak. Ahogy láttam ma, a helyzet változatlan.
Szóval mindennek van helye, ez a topik nem tömegkályhákról szól természetesen, hanem épített, de vízteres rendszerekről, amik sokszor a vaskandalló és a tömegkályha közé érkeznek a projekt szándéka szerint. A kiírás alapján tökéletes égést és vízzel hőelvonást szeretnénk, de az sem baj, ha van egy kis tömeg, ami pufferel.:D Szalai Péter jó érzékkel indult el egy úton, csak sajnos nem tudta sokáig űzni az ipart.:( Hagyott hátra viszont működő prototipust, ami alapján kijelenthető, hogy a dolognak igenis van létjogosultsága! A fenti tanácshoz hasonló tájékozatlan és pökhendi stílus viszont nem ildomos. Sem itt, sem máshol. Persze ez is csak egy vélemény.
Feltettél pár kérdést, próbálok válaszolni. Nem tudom mire értetted, hogy gyanút kellett volna fognod? Valóban voltak ilyen gondok azzal a kályhával, amelyben 400 l víz a hőtároló. Ritkán gyujtottunk bele, ez volt a gond. Egyébként nem vagytok tisztában a hőcsere fogalmával, csak úgy építgettek kályhát, biztos jó lesz. Nagyon becsülöm az érdeklődést a téma iránt és a tettrekészséget, nyilván így halad előre a dolog. De.! Érdemes építés előtt elgondolkodni, számolgatni teljesítményt, felületet, hatásfokot stb. Nem kell semmiben hinni, számolni kell! Gondolom abban egyetértünk, hogy minden kályha egy hőcserélő: pl: légfűtésesnél levegő-levegő hőcserélő. Egy rekuperátor is levegő-levegő hőcserélő. Össze kéne hasonlítani egy kályhával. Azért mert egy kályhában nem 10-20 C fok a delta T, nem szabad más kialakítást alkalmazni mint egy rekuperátorban.
Nem vizes rendszert csinálok hanem légfűtésest. Vizes kicsit nagyobb kihívás, egy jó vizes rendszer. Az a hőtárolós egyedi eset volt. Most megpróbálok egy rekuperátorhoz hasonlóan jól működő kályha-hőcserélőt építeni. Már elkezdtem. Vannak képek, de multkor nem tudtam ide feltenni. Majd átméretezem őket. Egy fontos adat még: a füst 6 mm vékony réseken halad keresztül. Az ideális 1 mm lenne, de az lehetetlen.
Na, ha már építkezésről van a szó, előrukkolok a legújabb ötletemmel.:D Figyelem! Lesz benne sok minden, ami már előfordult itt.
Szóval a következő házikóm jól szigetelt lesz, lesznek napkollektorok és napelemek is. A fűtést és melegvíz gyártást ezek is segítik majd, de fűtési idényben a központi szerepet egy épített kályhának szánom. Természetesen.:D
A kályha alsó (fordított) égésű lesz, samott belsővel, hőszigetelt (Ytong?) külsővel, esetleg hőszigetelt ajtókkal. A rakodó/tűztér felső részén közvetlen füstkilépési nyílás a normál üzemre. Rajta zárható bypass ajtó. Az alsó, samott égőtér két oldalán indul felfelé 1-1 kb. 1m magas (vaslemez) víztáska, benne 4-5-6 2,5" füstcsővel oldalanként. A táskák felett közösítő tér, ahová a direkt ág is érkezik alulról.
Az alap kályha felfelé folytatódik egy hengeres saválló füstgáz hőcserélőben, aminek a belseje nagy átmérőjű és pillangóval zárható. Külső részén, a dupla köpeny között víz, benne füstcsövek, mint nemrég ajánlottam volt. Ez lesz a kondenzációs szakasz. Ha ez a szakasz megépül, akkor fog kelleni egy elszívó venti is, ami kiviszi a párás gázokat. Gravitációval ez esélytelen.
Vízügyileg a kályha feletti szinten lesz egy 2000l-es puffertartály, benne 2x20-30m saválló hajlékony bordás csőkígyóval (fűtés, HMV) a paláston tekerve, alsó részen kollektor csőkígyó, felső harmadban villanyos fűtőpatron. A pufferből a hideg a kondenzációs, majd a táskás hőcserélőkbe megy. 2", vastag vascsöves, nyitott, kényszerkeringetett rendszer.
A felfűtés folyamán a táskák nem melegszenek, normál módon ég a tűz, rövid úton kimegy a füst és átszalad a saválló tartály belső, nagy átmérőjű csövén is. Ha a tűz beindul és a kémény bemelegedett, a kályha bypass szelepét zárjuk (zárhatja automata is egy bizonyos kilépő füsthőfok felett) ill. a kondenzációs szakaszon is zárjuk a középső járatot és a köpenybe kényszerítjük a füstöt.
Szeretném a vizet ellenáramban kötni a füst áramlási irányához képest (jobb a hőátadás/átvétel), de ez csak keringetővel működhet így, gravitációval nem. Sajnos. Hiszen jó lenne megteremteni a gravitációs működés lehetőségét is, de ez nem tűnik egyszerűnek. Ha a hőcserélőket nem is kötném ellenáramban, akkor is gond, hogy a hidegebb víznek kell(ene) mennie a kondenzációsba előbb. Legfeljebb nem fog kondenzálni gravitációval. Mondjuk akkor is csapokkal kellene operálni, ami nem túl egészséges biztonsági szempontból. Na, majd rágódom még rajta. Csomy meg majd megrajzolja.:D
Ja, akkor felesleges itt elméleti síkon csatázni. Már ott gyanút kellett volna fogjak, mikor azt írtad, hogy a hőcserélőn lecsapódó víz lelocsolja a fát és nem lehet meggyújtani.:D Kíváncsian várjuk a tapasztalataidat és minden részletet az építéssel kapcsolatban. Fényképek, leírás, tapasztalatok, minden jöhet. Jó, hogy vizes rendszert építesz, legalább könnyű lesz hatásfokot mérni pl. hőmennyiség-mérővel.:D
Attól tartok a hőtárolós cserép/tömeg kályhákról csak elméleti elképzeléseid vannak. Leírtam ugyan hogyan működik, de nem kell hinned nekem. Azért nem pazarol, mert a járatrendszer ill. annak tömege felveszi a hőt. Azért fűtik szakaszosan, mert korlátos, mennyi hőt tud tárolni. Mindegy. Van részletes irodalma a témának, meg a hivatkozott tömegkályha topikon is sok az infó. Szerintem korai még temetni a technológiát. Éppen reneszánszát éli. Én mondjuk nem építenék olyat, de attól még lehet jó.
Láttál egy kormos kályha belsőt? Ez mit jelent? Önmagában semmit. Hány év után lett kormos és hogyan/mivel tüzeltek benne? Én láttam kátrányos kandallót, kazánt, sőt az enyém is volt kátrányos, most nem az. Mit jelent ez? Nem mindegy milyen technikával és mit tüzelünk. Nem mindegy hol a víztér, mennyi víz van benne, van-e kazánvédelem stb.
Ismerek olyat, aki cserépkályha külsőbe bujtatott kazánt gyárt. Sokat. Nincsenek benne járatok, csak egy füst-láng/víz hőcserélő. Az sem rossz. Állítólag. Nekem nem tetszik annyira. Ott szokták elrontani, amikor a meglévő, járatos kályhába tesznek vízteret. Nem ég rendesen a tűz, kátrányosodik a járat a hideg füsttől. Sok esetben zártba rakják a vízkört, védelem nélkül. Horror.
Aztán olyat is láttunk (lejjebb van link és némi infó), hogy tömegkályhába a samott belső és tégla külső közé tettek vízcsőre hegesztett fém lemezt, amivel fokozatosan szívják le a kályha melegét. Ez is jól működik. Mondjuk pont az elképzeléseddel ellentétes módon (nem a víz tárolja az energiát).
Az építendő kályhádhoz egy megjegyzés: ha 80-100 fokos kilépő füstöt akarsz, akkor kelleni fog egy savállóval bélelt kémény (vagy már van neked?) és egy füstelszívó ventilátor. Sokszor a kilépő 150-200 (250?) fokra méretezett készülékek a kéményekre tekintettel "pazarolnak". Erre figyelj oda, mert gondok lehetnek a huzattal és a kátrányos kéménnyel. Szerintem ennél akár alacsonyabb hőfokot is elérhetsz, ha kondenzációs hőcserélőt (is) alkalmazol. Saválló kémény, saválló hőcserélő, bypass utas vezérlés és venti akkor is feltétel.
Sok sikert az építéshez és kíváncsian várjuk a fejleményeket!:D
Továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy hőtárolásra tégla, égetett agyag nem alkalmas, vagy csak úgy, ha van utána még valami rendes hőcserélő. Egy hasonlat jutott az eszembe. Régebben oda voltunk a Zsiguliért, szerettük, vártunk rá éveket. Most valahogy nem sokan járnak vele, csak a retró kedvelői. Szerintem így lesz ez a csempekályhákkal is. Meg a tömegkályhákkal is. Tegnap bontották le nálunk a csempekályhát, megnéztem a maradékot. Centi vastag korom belül mindenhol. Nem is működhet jól. Nekifogtam az általam jónak ítélt kályhához. Ha elkészül küldök neked képeket róla. A terv viszont a fejemben van. Ami fontos szerintem egy kályhánál, ha teljes erőből dönget benne a tűz, akkor se menjen ki 80-100 C foknál melegebb levegő a kéményen. Ezt szeretném elérni. Egyébként kályha fűtésre való, a hőtárolást más eszközzel kell megoldani.
"A hőtárolásra a csempe, égetett agyag, stb akkor jó, ha van utána egy jó vízteres vagy levegős hőcserélő, ami a maradék hőenergiát nem engedi a szabadba távozni."
Milyen maradék hőenergiára gondolsz? Nincsen. Egy átlagos kandallónál sokkal kisebb veszteséghővel dolgozik a jól megépített cserép- és tömegkályha. Ezért fűtenek benne szakaszosan, mert korlátos a hőkapacitása, amit tárolni tud. Egy adag fa 2-3 órás leégetésével fűti fel a tömeget. Utána 10 órán keresztül egyenletes meleget sugároz.
"Így működhet jól egy kandalló. Arra gondoltam, ha csak a csempét, téglát melegítjük és ennyi. Az nem működhet jól."
Ezt magyarázd el majd azoknak, akik ilyet építettek és építenek. Ugyanis a technológia még nem halt ki, sőt a tömegkályhák most mennek csak igazán. Van erre egy topik (itt), ha gondolod, nézz be oda. Ne próbáld megtéríteni őket, elég harapós népség.:D
Többször leírtam, hogy magam is a vizes rendszer mellett vagyok, de van, ahol nem lehetséges, vagy nem éri meg kiépíteni. Pl. egy 50m2-es könnyűszerkezetes házba vizes puffert sem teszel és a falak sem tárolják a hőt. Viszont tehetsz bele egy kisebb tömegkályhát, ami kitűnően megoldja a problémát.
Szerintem térjünk vissza a topik témájához. Foszlányokat már tudunk a rendszeredről, de néhány rajz, fénykép és leírás az olvasók számára megkönnyítené a megértést. Ha megteheted, hogy megosztod velünk, tedd meg kérlek!
Még valami: két adat fontos, amikor hőenergiát akarsz tárolni, fajhő és hővezető képesség. Pl. függvénytáblázatban mindkettőt megtalálod. Agyagét, vízét is.
Roppant egyszerű a történet, hamar látni fogod, hogy mire gondoltam. A hőtárolásra a csempe, égetett agyag, stb akkor jó, ha van utána egy jó vízteres vagy levegős hőcserélő, ami a maradék hőenergiát nem engedi a szabadba távozni. Így működhet jól egy kandalló. Arra gondoltam, ha csak a csempét, téglát melegítjük és ennyi. Az nem működhet jól. Persze ez a topik pont erről szól, hogy kombináljuk a kettőt. Biztos volt már erről eszmecsere, hogy van-e létjogosultsága agyagban tárolni a hőt, de gondolom nem itt. Nem is mennék bele mélyebben bár szerintem annyira egyszerű a történet, hogy ha valaki jól belegondol, akkor azonnal tudja a helyes választ. Szerintem egy házban a puffer az a falak, padlózat, födém, stb belső felülete ill. belső pár centis rétege. Ezt kell melegen tartani, ill. nem hagyni kihűlni és akkor reggel sincs még hideg a házban.
Szerinted. Attól még nagyon jól és egyszerűen működik. Talán azért gyakorlat, mert van valami értelme, nem? Mi köze ennek a fűtőanyag árához? Az a lényeg, hogy az energiát ne pazaroljuk el. Ha ez a pont teljesül, már csak részletkérdés, hogy hová/hogyan tároljuk el. Ha nem akarsz szilárd anyagot használni, akkor gondolom vizet és puffert javasolsz, mint ahogy magad is úgy építetted. Az is egy megoldás, de ha jól értettem, van hátránya is. 400l víz víztérnek nagy, puffernek kicsi. Sokak nem szeretnének vizes rendszert, hát még puffert, nekik mit javasolnál? Szerintem a cserép-, tömeg- és téglakályha kitűnő megoldás egy ilyen esetben! A maga korlátaival természetesen. Pl. egy hosszú ház végébe nehezen megy el a meleg.
A samott, beton és a tégla (tömör) nem hőszigetelő anyagok. A vermikulit az. Meg az Ytong is. Ezért nem alkalmasak hőtárolós kályha építésre. Max reflexiós bélésnek (vermikulit) és szigetelő burkolatnak (Ytong). Nekem 70l víz van a rendszerben, kicsit még sokallom is, de van még pár mázsa beton, samott és tömör tégla, ami pufferel. Amit ezek az anyagok nem vesznek fel, az a hő a víztéren keresztül egyből a radiátorokhoz megy, ahol a szobákat fűti és azonnal elindul kifelé a falon. A kályha által eltárolt hő (víz+építőanyagok) egyedül a kályha telepítési helyét temperálja (konyha-nappali), ahol a legtöbbet vagyunk. Ráadásul késleltetve, amikor a sugárzó hő éppen hiányzik. Ez tehát egy igazi öszvér megoldás, a használati körülményekhez igazítva. Ha egy szuper hőszigetelésű házról beszélnénk, erre a temperálásra nem lenne szükség, sőt a felfűtés közben sugárzó hő és füstcső veszteség oldalon leadott energiát is meg kellene szüntetni, mert túlfűtené a nappalit. Akkor majd elő fog kerülni talán még az Ytong is. Majd beszámolok.:D
Persze ez a topik a vizes rendszerek irányából támad a kiírás szerint. Ezzel együtt is elismerhetjük, aki más úton jár, még nem feltétlen buta.
Szerintem hőtárolásra samottot, égetett téglát használni nem szabad. Lehet, hogy ez gyakorlat, de csak kényszer. Ez a gyakorlat még akkor alakult ki, amikor nem ezek voltak a fűtőanyag árak. Most viszont már nagyon nem mindegy, hogy mibe kerül az, ha azt a kis hőt el akarjuk tárolni éjszakára. Ha jól belegondoltok a fűtés szempontjából egy kályhának az a lényege, hogy minél jobban le tudja adni a hőt a környezetének. Ehhez képest körbevesszük jó hőszigetelő anyaggal. Nem ok. Persze, értem, hogy nem azonnal akarjuk azt a hőt, hanem késleltetve, de erre egy ilyen anyag, ami önmagában nagyon rosszul vezeti a hőt, nem alkalmas. Oda valami olyan anyag kell, ami jól elvezeti a tűztérből a hőt. Ez pedig nem szilárd anyag kell, hogy legyen. Lehet agyagban tárolni a hőt, de nem okos dolog!
Ez a tuti megoldás,kár,hogy biztos nagyon sokba kerül.
Én kb.a hónap felében gázzal fűtök.A fafűtés csak akkor megy,ha otthon vagyok,és ez nem sok nap egy hónapban.
Ezzel kb.havi 10-15 ezret spórolok meg a gázon,de az ingyen fa elfogyott.Ha még azt is megveszem,a spórolt összeg 10 e.alá fog menni.
A Te általad javasolt rendszerbe százezreket kéne fektetni.Lehet,hogy csak több mint tíz év után térülne meg,akkor meg inkább fűtök gázzal.(amíg el nem zárják)
"Tudom,hogy nem életbiztosítás az egész,de nagyon körültekintő vagyok."
Ez gyöngyszem.:D Szerinted, akik bekerültek a Híradóba, azok fel akartak robbanni? Persze, hogy nem. Te dolgod, mindenki azt csinál, amit akar, de én nem javasolnám senkinek, hogy házi rendszert zártba tegyen. Házilag minősített hegesztést, röntgenezett varratokat, gyártói felelősségvállalást nem tudunk biztosítani. Inkább elmagyarázom, hogyan működik a KIT2. Nekem is úgy megy már 4 éve. Megnézted a linket? Van egy klassz működési demó flashben.
Szóval a fő dolog, hogy a kandalló és a cirkó-radiátor rendszer hidraulikusan külön van választva. A kandalló NYITOTT, saját nyitott tágulási tartállyal, amihez gőzvezeték, tágulási vezeték, utántöltő vezeték és túlfolyó vezeték csatlakozik (mindegyik megfelelő átmérőkkel szerelve). A kandalló egy lemezes hőcserélővel (pl. SWEP 30kW, láthatsz róla képet egy régebbi hozzászólásomban) van összekötve, annak primer oldalára szállítja a meleget. Ezen a körön forgatja a vizet a kandalló keringetője. Van még nyomásra és hőre nyitó biztonsági szelep (VSP, VST).
A szekunder kör ZÁRT, itt található a cirkó, a radiátorok és a lemezes hőcserélő szekunder oldala, valamint a meleget onnan elszállító keringető.
Vezérlés/működés: a tűz meggyújtása után a kandalló hőcserélőjében felmelegszik a víz és a hőszonda (ST) indítójelet ad a primer keringetőnek (pl. 60 fok). Ha az egész primer kör átmelegedett, akkor indul a szekunder keringető, amely a meleget elszállítja a hőcserélőről. Erre a célra érdemes egy másik szondát alkalmazni, amely a primer hőcserélő kandalló felé visszatérő kilépő ágánál mér és amíg ott megvan pl. 60 fok, addig tartja működésben a szekunder keringetőt. Ezzel egy csapásra megoldottuk a kazánvédelmet is, hiszen így nem mehet vissza hideg a kandallóba, nem kell ESBE szelep sem. A primer szonda jele alapján a vezérlőnek lehet egy vészindítás ága, amely a szekunder keringetőt mindenképpen elindítja pl. 80 foknál.
Mi van, ha a rendszer túlmelegszik? Pl. ha nincs áram, lemerült az UPS (nekem van az is, kb. 5 órát bír), nem mennek a keringetők. Először a 93-95 fokos szelep nyit, elengedi a forrót és az automata utántöltő beengedi a tartályba a hideget, ami ott keveredik és hűti a rendszert. Ha valami dugulás, elzáródás lenne, nyit a 2,5 báros és elengedi a nyomást.
Párszor nálunk is felforrt, nem direkt, de soha nem volt belőle komolyabb gond egy kis gőzpamacsnál.:D
Azért lett zárt a rendszerem,mert gázkazánom is van,és az a rendszer zárt.
A bizt.szelepek 2 bárnál nyitnak.Tudom,hogy nem életbiztosítás az egész,de nagyon körültekintő vagyok.Asszony pl.nem fűthet fával.Én ha fűtök nem mehetek messze,mivel a kandalló kicsi sűrűn kell rakni.
A KIT2 biztos tuti,csak nem nagyon értem.
Ezermester vagyok,nem fűtésszerelő.Az pont az 1001.szakma:)
