" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
CSak a budaiba szoktam menni a Petőfi hídnál nem voltam még egyszer sem
Ninó!
Ha lesz termésem onnan akkor abban lesz mag is de lusta vagyok várni és várni ha lehet és szükségem lesz csemetére akkor beszerzem egy megbízható forrásból :))))))
Még nem is mondtam rendet tettem a kertben és találtam egy cserépben egy olasz szilva magból kelt kis magoncot :))))))
A macska rúgja meg de még nem láttam az emlék fa képeket !!
Más:
Ma voltam a budai arborétumban dísznövénykiállításon és nagy bánatomra alig találtam növényárust sok volt a kézműves ez-az árus de növényes alig :(((
Volt növény zsákba macska mindenhúzás nyert így játszottam és nyertem egy japán naspolyát igaz nem azt nyertem de megdumáltam az eladókat hogy nyerhettem volna azt is így lett egy szép naspolyám:))))))))))
Ja és találtam egy akkora káki lotuszt hogy csak köszönni bírtam neki a Villányi úti kerítés mellett van ősszel vissza is megyek termésért kóstolni !!
A kétéves kiviültetvényünk szélső és a vele szomszédos sorának kontrasztjából jól érzékelhető, hogy mit okozott az a körülmény, hogy a szomszédos parcellán, az első sor közelében(!) tavaly nyáron vegyszeres gyomirtás történt.
Most látszik csak igazán, hogy mennyire hiányoznak már a pergoletta oldalsó támasztóhuzalai az ültetvényben. De rövidesen meglesznek. Mire a terméssel teli vesszőket kell megtartaniuk, már betöltik majd funkciójukat.
Jól ismerjük azt a jelenséget, hogy a kákinak a vegetációs időszakban van egy második növekedési szakasza. Az új telepítéseknél gyakran előfordul, különösen ha a növény bő tápanyagellátást és öntözést is kap, hogy a hatalmas új hajtások még ősszel is vegetálnak és éretlenül, zölden mennek bele a télbe. A jó hidegtűrést jelzi, hogy jellemzően még ezek sem fagynak el még egy olyan, nem kimondottan enyhe télen sem, mint a legutolsó. Az indulásnál csak a késésben mutatkozik meg az ilyen hajtások és az érett hajtások rügyei közti különbség. A vegetációt időben befejező csemetéknél ez a jelenség nem tapasztalható. A termőre fordult fáknál pedig szinte ismeretlen.
A szarkazmust félretéve, abban van az egyik alapvető tévedésük, hogy földrajzi területeket egységes klímájúnak feltételeznek és évszakos, vagy éves KÖZÉPhőmérsékleti értékek alapján homogén területegységenként sorolják be őket. Mi már tudjuk, hogy meghatározó, hogy a mért hőmérsékleti értékek milyen tereppontról származnak. Ha nem így lenne, akkor nem lenne lehetséges az ő papírformájukkal ilyen őrült mértékben ellentétes eredmény:
1. Füge Kozármislenyben két különösen enyhe tél után
2. Füge Dedeskecskésen az elmúlt 25 év telei után
(Kozármisleny ezen tereppontján mérve a vegetációs időszak középhőmérséklete is minden bizonnyal alacsonyabb a dedeskecskésinél, az éjszakai hőmérsékletek között tapasztalható szakadéknyi különbségek miatt, amit a fügék túlélésében mutatkozó különbségek nagyon jól érzékeltetnek.)
Floo a klimatológiai tanulmány írásakor fölkutatott egy halom szagirodalmat. Azokban aztán olyan gyöngyszemekre leltünk, hogy most már életünk végéig is elleszünk velük folyamatos röhögéssel, anélkül, hogy egyetlen kabaréműsort meg kellene néznünk. Volt köztük például olyan megállapítás, hogy itt a mi térségünkben enyhe ugyan a tél, de későn tavaszodik. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy Pistike elsőként ért az iskolába, mégis ő késett el. Enyhe a tél, de "növényföldrajzilag" sarkvidékiek vagyunk. Láthatóan mindent skatulyákba akarnak gyömöszölni és ráadásul milyenekbe! Roppant szórakoztató volt, azóta is sokat idézünk belőle immár szállóigeként, ha röhögni van kedvünk, természetesen kellő alázattal a szagmák iránt!
Ha visszafele gondolkodom és ti vagytok a hideg -hűvösbe (úgy hogy már több alkalommal tapasztaltam azt hogy több héttel előbbre vannak a növényeitek mint itt az enyémek) akkor Dunaújváros és a környéke vagy a Duna túlsófele Solt meg már sivatag vagy trópusnak kéne lennie !!!
A honfoglaló őseink tudták hol kell megállni mert ebben a kis országban minden éghajlat megtalálható !! :)))))))))
Az aflatoxinok a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket penészgombák termelnek.
A maflatoxinok a társadalomban előforduló emberekre veszélyes, általános elbutítást keltő tényezők, amelyek szaporodásának a társadalomellenes rendszerek kedveznek.
Mondtam Neked, gyerekem, hogy ezek nem szaroznak. Mi a boreálisban, azaz sarkiban vagyunk. Ahhoz képest azért elég jól elvagyunk. (Csak azt nem tudom, hogy ezek a drága szagemberek, azzal a 25 éves fügefával mit tudnának kezdeni "növényföldrajzilag". (M)aflatoxinok!)
A Trewartha-osztályozás szerint hazánk az ún. hűvös éghajlatokhoz tartozik. Az osztályozás tekintetbe veszi a növényföldrajzi adottságokat és az éghajlat genetikus tényezőit is, ezért a felületszerű osztályozásra jobban alkalmas, mint a meteorológiai adatokra épülő Köppen-féle.
És elképesztő, hogy el tudták képzelni azt, hogy a Badacsony meg a Somló innen egy köpésnyire az nagyon jó szőlő és bortermő vidék, ott is emlegetnek szubmediterranizmust meg fügét meg mindenfélét, majd onnan alig 70-80 km-re már a tundravidékhez közelítő klíma van! És egészen biztos vagyok benne, hogy sok bennünket olvasó azt hiszi, hogy túlzásokba esünk ilyenkor, pedig nem! Ahány példát és tapasztalást ebben a témában találtunk, csoda, hogy csak ilyen finoman fogalmazunk!
