A költségek nem a kioldásnál jelentkeznek, hanem az érc megmozgatása a nagy költség.
Manapság a 12g / tonna kiugróan magas aranytartalomak számít, sok helyen ennek töredéke az érc aranytartalma.Ugye mai áron kb. 100000 Ft-ért kell egy tonna ércet kitermelni, porrá zúzni és kioldani az aranyat. Nem véletlen, hogy a bányák kitermelési költsége folyamatosan emelkedik és már $1000 körül jár.
De ahogy naox leírta, ettől más okból sem lesz olcsóbb.
Nem kell ennyire bonyolultan körülírni azt, hogy márpedig szerinted nem fog csökkenni az aranyár...
Azt meg én is leírtam, hogy óriási "kitörési potenciált" sem ebben, sem másban sem látok én sem - de ettől még az arany valós kitermelési költségeit elképzelhető, hogy lehet mérsékelni, legalább stabilizálni, ami pedig nagyjából kijelöli a hosszú távú aranyár alsó támaszát. Ami szerintem még bőven lehet alacsonyabb a mostaninál.
Egyébként nagyon jelentős aranyár-esésre én sem igazán számítok már. Persze ettől még történhet bármi, de kimondott okát nem látom. Némi lecsorgás, majd hosszú stabilizálódás tűnik nekem valószínűnek, a 2000 előtti aranyárak szerintem már sosem fognak visszatérni - de ettől még simán elképzelhető, hogy akár 10-15 év távlatában is stagnáló árat látunk, ergo az aranyba befektetésen nem lehet nyerni - ezért a befektetési piaca vissza is fog esni.
"ez csupán egy, az eddigi ciánosnál sokkal környezetbarátabb - így olcsóbb - kinyerési eljárás"
a cikkben kinyerésről szó sincs, csak az arany szelektív leválasztásáról. Ennek semmi érdemi köze nincs a bányászathoz, ez a mondat csak azért került bele a cikkbe, mert "még több kutatási pénzt akarok" (ciánból elektrokémiailag melléktermék és szennyezés nélkül leválasztható az arany). Az alkalmazott ciklodextrinek se árban, se oldóképesség szempontjából nem jönnek számításba bányászati szempontból.
"jelentősen mérsékelheti a kitermelés költségeit, különösen a meddőből és újrafeldolgozásból származó kitermelés költségeit"
könyvtárnyi (tényleg, nem túlzás) irodalma van a szolubilizáláson alapuló bányászatnak, és a dolog olyan értelemben igenis hasonlít a "perpetuum m." keresésére, hogy van a háttérben egy igen rigorózus termtud korlát: a komplexstabilitás. Ezért jogosan mondhatjuk, hogy bár számtalan apróbb technikai finomítás várható, a "leeching" bányászatban nem várhtó drasztikus áttörés.
"amit a ciános technológia rettenetesen mérgező és környezetre veszélyes mivolta piszkosul megdrágít)."
a ciános technológia nem olyan veszettül veszélyes, és végképp nem drága. És a drágaság nem a cianid veszélyességéből fakad, sőt, a környezeti veszélyekért sem a cián felelős leginkább. Valóban ijesztő dolog arra gondolni, hogy hatalmas tónyi cián van a seggünk alatt, érthető is a lakosság félelme, de a cianid-technológia mára környezeti szempontból kezelhetővé szelídült. Nem tudunk, nem várunk ennél jelentősen zöldebb megoldást (a környezeti probléma ugyanis nem annyira a cián toxicitása, hanem az, hogy az eljárás az aranyon kívül számos más toxikus fémet is mobilizál a mélyben).
Ez nem kisebbíti azt az állatságot, ami a tiszai (vagy bármelyik másik) szennyezéshez vezetett, nem erről beszélek.
Már miért ne gondolkodhatna a nagykutya így? Dakota Fredék kiszállnak, ha az arany ára esik, a gázolajé meg nem, marad a nagytőkés vagy állami bányatársaság, ők meg egymás között mit mutyiznak le, azt soha sem fogjuk megtudni. Szerinted egy nagy társaságnak érdeke, hogy a jelenlegi 1400/oz árról mondjuk 1000-re essen pusztán azért, mert megjelent +xezer tonna késztermék a piacon, amit a meddőből nyertek ki cukros vízzel? Minket vonz és érdekel az arany, de nagyon sok embert nem. Vesz 1-2 gyűrűt meg láncot, és kész. A teljes baráti körömben ketten foglalkozunk nemesfémmel. Van ebben a körben nem egy módos is, földet, ingatlant, svájciórát, militarit, antikot, kutyafaxát mindent vesznek, befektetési céllal, de konkrétan, célirányosan aranyat, ezüstöt nem. Sőt, még ki is röhögnek a Ferenc Jóskás ezüstjeimért (én meg mondom, hogy majd röhögök rajtuk, amikor kiló kenyérért cseréli el a '48-as huszárkardot).
Nem vitatkozni akarok, de a kínálati oldal hiánya vagy bősége tudja nagyban befolyásolni az árat. Ha pedig tudja, lesz, aki meglovagolja, ha az érdeke úgy kívánja.
Azért ez nem holmi perpetuum-mobile felfedezés - ez csupán egy, az eddigi ciánosnál sokkal környezetbarátabb - így olcsóbb - kinyerési eljárás. És óriási kínálati oldali elszállás tényleg nem várható tőle - viszont tényleg jelentősen mérsékelheti a kitermelés költségeit, különösen a meddőből és újrafeldolgozásból származó kitermelés költségeit (amit a ciános technológia rettenetesen mérgező és környezetre veszélyes mivolta piszkosul megdrágít).
Én sem gondolnám, hogy ettől majd a béka alá esik az arany ára - de mondjuk a mostani 800-1000$ közötti kitermelési ár további növekedését tartósan megállíthatja, és átmenetileg esetleg akár 6-700$ környékére csökkentheti. Márpedig az arany árának hosszú távú alsó támasza nyilván a kitermelési költség lesz. Természetesen ezek most hasraütéses becslések, és nyilván még az is kérdéses, hogy a technológia végül egyáltalán piacéretté tehető lesz-e?
Szerencsére léteznek a dolognak természettudományos korlátai. Gyakran megfuttatott spam, hogy valaki rájött, hogy hogyan lehet kinyerni a tenger ppb-s aranytartalmát. Vagy a meddőkét, vagy a talajét. Azért a kémiai realitásokat nem szabadna figyelmen kívül hagyni.
Az arany kínálati oldal elszállását maximum egy hegyméretű aranymeteorittal való ütközés okozhatná, csakhogy a mai kozmológiai tudásunk szerint ez praktikus okokból kb. kizárt. A földi készleteket (a hulladékokat, tengereket, meddőket, etc. is ideértve) elképesztő pontossággal ismerjük, sokkal inkább, mint bármely más ásványvagyont.
Van olyan száz+x éves belga bányavállalat, aki pár éve már nem is foglalkozik hagyományos kitermeléssel csak "újraarannyal". Kiszámolták hogy olcsóbb, és átáltak rá .
Ez a piac nem így működik, ez nem a DeBeersek gyémántbányája... Egyébként olcsóbb és környezetbarátabb technológiával az újrafeldolgozás is drasztikusan felfuthat, érdemessé válhat például olyan elektronikai hulladékokat is újra feldolgozni, amelyek eddig csak gyűltek a szemétben...
Akkor most játsszunk el a gondolattal, hogy mi lesz akkor, ha ez a technológia tényleg bejön, elkezdik olcsón és biztonságosan újra feldolgozni a meddőket (is) - és az arany kitermelési ára (legalább átmenetileg) emiatt drasztikusan leesik...
"Az 1/10-est egy ideig nem lehett kapni, valaki linkelte, hogy újra van, csak magas az ára, nem tűnt fel, hogy limitált kiadás."
És milyen összeesküvést véltél felfedezni mögötte, hogy azonnal meg kellett velünk osztanod, és sejtelmes pontokat, értetlenkedés tenni a mondat végére? :D
Ok, akkor tévedtem, azt hittem a verde árul sima befektetésit is.
Megmondom őszintén az eladási statiszikáikat szoktam csak nézni. Az 1/10-est egy ideig nem lehett kapni, valaki linkelte, hogy újra van, csak magas az ára, nem tűnt fel, hogy limitált kiadás. (Máshol találtam már olcsóbban).
"Lehet, hogy igazad van, de akkor hol van a sima befektetési érme?"
Hogy hogy hol ?? Bárhol, bármelyik aranykereskedőnél !
A verde (amit belinkeltél) csak díszdobozos proof vereteket árul.
Olvasd már el !
"The American Eagle Gold Proof Coins are collector versions of the official United States Mint American Eagle Gold Bullion Coins and are available in limited mintages in four sizes – one ounce, one-half ounce, one-quarter ounce, and one-tenth ounce, as well as a four-coin set containing one coin in each size. The 2013 American Eagle One-Tenth Ounce Gold Proof Coin is packaged in a velvet, satin-lined presentation case and is accompanied by a Certificate of Authenticity."
"Az az érdekes, hogy Magyarországon 1500 dollárért megveszed az 1 unciás befektetésit, míg az aranysas 1700 dollár."
és persze egy 3g-os érme nem tud "befektetési" kategória lenni, egyszerűen azért, mert meg kell fizetni a kereskedő bérét, amíg az adott tétellel foglalkozik, valamint a verdei költség is kb. minden méret esetén azonos, egy proof érmére min 20-25 usd.
ugyanaz történt, mint korábban a korona inflálódásakor (vagy most, az ezüst kétszázasokkal). Pillanatok alatt eltűntek a forgalomból. Ha valakinek ezzel fizettek, akkor eltette, és ő már nem fizetett vele. (Aztán fizetett vele a feketepiacon.) Sok szempontból megmentette az országot az, hogy a hiperinfláció közepén is volt garantált értékkel bíró fizetőeszköz, és nemcsak a dollár.
Mit gondolsz, honnan kerül forgalomba még ma is mázsaszám az ötkoronás, vagy az ezüst pengő?
Valóban volt beszolgáltatás többször is, háború alatt, meg utána is, ezek azért nem tudtak túl sikeresek lenni. Az ilyesmit befalazták, elásták.
Just in time for the spring graduation and wedding gift-giving seasons, the United States Mint offers some of its flagship products, the American Eagle Gold Proof Coins. These coins are also a great way to honor that special person on Mother’s or Father’s Day.
The American Eagle Gold Proof Coins are collector versions of the official United States Mint American Eagle Gold Bullion Coins and are available in limited mintages in four sizes – one ounce, one-half ounce, one-quarter ounce, and one-tenth ounce, as well as a four-coin set containing one coin in each size. The 2013 American Eagle One-Tenth Ounce Gold Proof Coin is packaged in a velvet, satin-lined presentation case and is accompanied by a Certificate of Authenticity."
Az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon 1946-ban, a hiperinfláció idelyén az ezüst pengő érmék milyen értéket képviseltek? 5X0.640 g színezüst, vagy máként tekintettek rá? Elvileg törvényes fizetőeszköz volt, 1 pengő értékben, amiből százezer billió millió kellett volna egy tojásért. Vagy a '42-es és '45-ös visszavonással már nem voltak törvényes fizetőeszközök az ezüst veretek? Hogy is volt ez? Esetleg házkutatással, gulággal jutalmazták? Tényleg igaz, hogy a háború után arany beszolgáltatási rendelet vagy mifene volt?
A kereskedők közötti verseny miatt nem valószínű, hogy 1-2%-nál nagyobb eltérés lenne két érme vételára között (aranytartalomra számolva). Ennyit meg napról napra változhat az aranyár. Szóval szerintem nem kell túl sokat filózni ezen a kérdésen.
A kereskedők szeretik hüjíteni a vevőt azzal, hogy a konkurrencia terméke ennyire meg annyira eladhatatlan, meg milyen sokat bukik majd rajta, de eza alapvetően nem igaz. Valójában 1-2%-ról beszélünk (50+ gramm esetén). Az a másik oldal, hogy nagyon sokan 1millás befektetés mellett képesek elmenni a világ végére azért, mert ott 500Ft-tal olcsóbb a tömb. Valami miatt a költségek annyira fájnak az embereknek, hogy nem nézik azt, hogy milyen szolgáltatás jár mellé.
Afrika jelentős részein forogtak a MOnarchia pénzei (különösen a MT tallér), persze kevésbé, mint a francia, vagy az angol érmék, de korántsem ismeretlenek, történelileg. Más kérdés, hogy bárki, aki arannyal foglalkozik a világ bármely pontján, kell, hogy ismerje a leggyakoribb 100 veretet, amiben meg egyértelműen benne vannak a dukátok.
Mindenhol vannak "elsődleges" érmék, D-afrikában a kruger, ausztriában a filharmoniker, de a kereskedők nyilván ismerik az összeset, katalógus (pláne internet) minndenkinek az asztalán van.
Az arany nagy előnye többek között az, hogy nem kell, hogy ismerd egy adott veret minden trükkjét, az aranyat attól még megismered, meg tudod venni az érmét.
