" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen, az hogy a kerítéslábakra hegesztett ruhaszárító lett átalakítva kivilugassá, úgy, hogy a tyúkok felőli oldalon is föl lettek hegesztve ugyanolyan karok, szimmetrikusan. Erre írom mindig, hogy fantázia szerint sokféle adaptáció lehetséges, fontos azonban a pergoletta elv követése, mert azt a növény követeli meg magának a termés érdekében.
Ez az első tyúk nélküli kép, mivel a tyúkok a tyúkokkal feküdtek ezúttal. De az idén ezt még néhányszor bemutatom demonstrációs célból. Nyáron le fog szakadni a termés alatt, ha nem támasztjuk majd alá.
Még hogy falun nincs fejlődés?! Ezt Kosztátás Pista bácsitól kb. tíz házzal odébb láttam az udvarban. Jó bornak nem kell cégér, a kákinak sem, elég egy Pista bácsi a faluban egy hétméteres kákival. Így aztán egy fecske is csinálhat nyarat.
Valamilyen állat télen is megrágta a japánnaspolya leveleit. A most kinőtt, friss, zsenge leveleket pedig most eszi valami. Ha ennyire jó, érdemes lenne megkóstolni.
Ez az egyik vékony, hajlékony ágú fajta. A vesszői be sem fásodnak és olyan hajlékonyak maradnak mint a fűzfa. Tulajdonképpen emiatt eléggé fagyérzékeny is, de a talajon takarva ennek már nincs jelentősége. Fontosabb, hogy hajlítható.
A nagyra nőtt O'Gosho-n még mindig nincs virágbimbó a már 20-25 centis hajtásain, miközben az öreg Tipo roskadozik alatta. Kíváncsi vagyok, hány éves korában fog termőre fordulni.
A tegnapi képek közül az egyiken azt mutattam be, hogy a kivik KÖZELÉBEN végzett vegyszeres gyomirtás hogy visszavetette őket a fejlődésben. Ebből jól elképzelhető, mennyire boldoggá tesz a szomszéd tőlem -1 méterre végzett gyomirtása. (Azaz egy méterrel már az én területemen belül)!
Mindig olyanokon fantáziálok, hogy tulajdonképpen az én területemmel analóg fekvésekben valóban kereskedelmi mennyiséget lehetne produkálni, hiszen ahogy megél egy (sőt most már három a környéken) növény, X számú ugyanúgy megélne. A termésbecsléshez pedig elégséges a mostani egyét X-szel szorozni. A káki ültetvényben történő termesztésének logikájához is ilyen egyszerű módszerrel jutottam el.
