" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
üdv, mangó magját el lehet ültetni virágföldbe, cserépbe, hamar szárba szökken. Előtte csonthéjat óvatosan el kell távolítani. Egyes esetekben már ilyenkor is látni, a mag melyik végén fejlődik a csíra. Ha jól emlékszem a szár felőli részén szokott kijönni, de érdemes ültetés után 1-2 héttel megnézni, kicsit kiásva. Eredeti helyén óriásira növő fa, ezért érdemes lehet inkább a kisnövésű, "törpe" fajtákból vetni, tekintettel a szobák méretére. Mangófajták: http://www.toptropicals.com/html/toptropicals/articles/fruit/varieties_mango.htm http://www.tropicalfruitnursery.com/mango-viewer/ Kisnövésűeket "condo-mango" néven is emlegetik (condo=lakás). Fajta megjelölés az áruházi doboz egyik végében van, itthon általában a "Tommy Atkinst" lehet kapni, ez nagynövésű. Én "Keitt" fajta magját ültettem, L*dl-ben vettem régebben. Most "Amelie"-t árulnak. De persze mindegyik magonc lesz, tehát jó lenne majd beoltani...
Köszönöm akkor a repedés alatt elvág és az alatta lévő erőteljes hajtásról indúl a nevelés!!
Tudom hogy nem szabad a nemes káki közelében tartani az idén még nem lehet gond jövőre meg magróbálom beoltani valami jó fajtával:))
Igen tudom 2évig volt süllő tilalom. Még csodáltam is hogy így védik az értékeiket, szigorúan meg van szabva hogy milyen minimális méretű csalihallal lehet rablózni.
Csak egy kis törpét fogtam ott az ősszel ennek a másik kis törpének mutatóba. Kiderűlt hogy pont a tó rossz laposabb oldalán ültem le :(( hiába a helyismeret sokat jelent, az vígasztalt hogy a helyi erők sem pucoltak sok halat aznap !
Részletek a 6szilvafás nemesi birtokomról,különböző rendezettségi fázisokban.A képek egy részét nem teszem fel,mert homályosak lettek/lefelejtettem váltogatni a közeli és távoli beállítások között.../.birtok alsó széleuaz felülről felső végeelőzőhöz képest kicsit balra és lefeléuaz alulról nézve kedvenc körtesoromés ami az idén tőle várhatóez a kicsi,nyulánk fajta fügém ez a bokrana ez miért van ? Az óriás fügémről egy csomó lesárgul,vajon mitől ? Lehet,hogy nem a legjobb képek,ráadásul egy csomót el is szúrtam,úgyhogy folyt.köv.../máskor/
Egy kis bemutató a sajátjaimról :Ken's Red minikivi porzó uannak a termője "Magos" kákimBimbók kismillió szintén kis Hayward nagy lány1 nagylány 2 sárga porzó sárga termő
Kötelességemnek érzem, hogy nyilvánosan tájékoztassalak, hogy május elsején többéves süllőtilalom szabadul föl a gosztolai tónál és minden környékbeli horgász napi 16 órában köszörüli már a horgát.
Mechanikus sérülésnek tűnik. De természetesen semmit nem vesztesz (sőt nyersz), ha az alatta lévő erőteljes hajtásról neveled tovább. A megoldás adja magát.
Kikel, de hogy eszel-e róla valaha, az necces. A mangó akkora, mint egy marha nagyra nőtt diófa, és állitólag elég melegigényes. úgy kell elültetni, h. abból a nagy csontárból kiszeded a magot, mert különben nagyon nehezen kel v. belepenészedik.
Régen nagy méhész is volt. Aztán a kora előrehaladta miatt föladta a méhészkedést. Most, amikor vittem neki a fát, mivel is foglalatoskodott? Méhekkel. Kapott valakitől egy családot, hogy azért azok is legyenek. Nem adja föl! Amikor meglátta a kis kákit, azt mondta, hogy látszik a levelein, hogy ez valami nagyon nemes, egzotikus növény. Nagyon meg volt hatva, hogy a véletlen találkozásunkkor tett tavaly őszi ígéretemet beváltottam és tényleg elvittem neki ezt a kis növényt. Nagyon-nagyon örült neki. Én sem kevésbé... Átadom a jókívánságaidat.
1, Hayward bimbók tegnap 2, Ninótól télen hozott sárga kivik és porzósuk még a télikertben április 10-én 3, Ninótól télen hozott fügedugványok, szintén 10-én 4, Guzal Kara szőlő már szabadban, tegnap.
Két hetes oltások a télen Ninótól hozott vesszőkből, tegnapi fotók. 5, Vénus barack 6, Késő októberi őszibarack 7, Sárgabarack
Gesztenyék virágzás előtt, szintén tegnapi fotók: 8, Egy négy éves hazai oltvány, tavaly virága már volt, termést nem kötött. 9, Olasz-japán hibrid, most kezdi a 2. vegetációs időszakát nálam.
Nagyon tetszik a bácsi hozzáállása.( A tied is.) Mármint ,hogy nem engedi el magát és még mindig aktív,nyitott az új dolgokra. "Befejezett élet,csak a halál után van."-Mondja a Japán közmondás. Célozva arra,hogy idős korban is lehet újat tanulni,és élhet teljes értékű életet az ember.Örülök a bácsi pozitív gondolkodásának.Ha legközelebb találkoztok,add át neki (-így ismeretlenül is-) jókívánságaimat.
ez szép gesztus volt tőled.Te nagyon rendes ember lehetsz!tetszenek a hozzszólásaid,az irásaid...sok tapasztalatot tükröznek.Szeretnék kérdezni tőled,bár erről még nem volt itt szó...legalábbis mostanában.Szoktam venni mangót,mert szeretjük,próbáltam már elvetni a magokat,évek óta kisérletezek de sosem kelt ki,most is van egy mangóm aminek a magját szintén szeretném elvetni,érdemes szerinted?mi lesz belőle?tudsz tanácsot adni?
számomra is meglepő volt ez az ár,gondolkodtam erősen,hogy veszek egyet és majd a magját elültetem,de mivel nem tudom,hogy érdemes-e magról ültetéssel próbálkozni,mi lesz belőle és mikor?-hát mégsem vettem.
János bácsi 90 éves, apám iskolatársa volt. Végigkertészkedte az életét és még mindig aktív, amennyire erejéből telik. Volt már szinte minden lehetséges fajú fája életében, de kákija még nem. Ma ültettem számára egy egyéves kis saját oltású csemetét, abban a reményben, hogy megéri a termését.
Tegnap nagyon elcsodálkoztam, amikor a T..-ban 599Ft-ról 399-re leárazva láttam szemenként a kákit. Itt lenne az ideje, hogy saját magunk termeljük meg a szükséges mennyiséget:)