" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kiegészítés: a mangófajták a doboz végén vannak felsorolva (4-5 fajta), és meg van jelölve közülük a tényleges tartalom. Kicsi ill. közepes fajták:
Carrie, Cogshell, Cushman, Glenn, Ice Cream, Keitt, Lancetilla, Lemon Meringue, Mallika, Nam Doc Mai, Okrung, Okrung Tong
Állítólag a mangóvirág illatát nem mindenki szereti/viseli el a lakásban.
Érett gyümölcsnél a csíra fejlődése már megindulhat a kemény magházban, adott esetben már át is töri azt, erre érdemes vigyázni pucoláskor. Hajrá magyar mangónemesítők!
Óh,ezek már szép kis csemeték!de te olyan ügyes vagy,mindenhez értesz!létezik olyan növény ami neked nincs?mert te mindenhez hozzá tudsz szólni és segitesz.
Sajnos a mangó nem volt elég érett,én meg nem tudtam várni és felvágtam utána már megbántam,mert éretten jobb az ize.Akkor most ezt a magot ne vessem el?hiábavaló próbálkozás?mostanában nem veszek gyümölcsöt.Szerinted a kákiban amit az áruházakban lehet venni van mag?lehet,hogy hülye kérdés,de azt olvastam róla,hogy nincs magja.Szeretnék próbálkozni vetéssel vagy ez sem érdemes?inkább kis csemetét kellene venni?ez a baj,nálunk nem igen lehet ilyen különlegességekhez hozzájutni.
Le akartam vágni a banán hajtást,de a végén derült ki,hogy gyökér nélkülire sikeredett.Megkapod az én banánomat helyette.Enélkül is sok minden marad. Írj,hogy mikor jársz erre.
Nem könnyű jó magot találni,de ha kellően érett gyümölcsből sikerül épp magot kivenned sikerülni fog.Az a baj,hogy a legtöbb mag már a gyümölcsben elkezd gom- básodni és ekkor már nehéz megakadályozni.Úgy ahogy szaquaro írta,célszerű kiszedni a kemény,kagylószerű héjból és ezután javaslom a gombaölőszeres fürdőt a magnak,majd megszárítva azonnal vetni.Én a vetőföldbe is kevertem egy kis faszénport.Meleg,párás hely feltétlen szükséges a keléshez és télen is meleg,világos helyen kell teleltetni.Kényes növény de nem reménytelen.Láttam dézsában termő alig másfél méteres növényt,persze csak néhány szem volt rajta. Nekem egy tavalyi és egy tavalyelőtti magoncom van.
Sziasztok! Sok palántám lett, szívesen ajándékoznék ! Nem nagyok, de a napon vannak , nem kényes, masszív palánták. Ha nem kértek kénytelen leszek kidobni őket.:-((((((
üdv, mangó magját el lehet ültetni virágföldbe, cserépbe, hamar szárba szökken. Előtte csonthéjat óvatosan el kell távolítani. Egyes esetekben már ilyenkor is látni, a mag melyik végén fejlődik a csíra. Ha jól emlékszem a szár felőli részén szokott kijönni, de érdemes ültetés után 1-2 héttel megnézni, kicsit kiásva. Eredeti helyén óriásira növő fa, ezért érdemes lehet inkább a kisnövésű, "törpe" fajtákból vetni, tekintettel a szobák méretére. Mangófajták: http://www.toptropicals.com/html/toptropicals/articles/fruit/varieties_mango.htm http://www.tropicalfruitnursery.com/mango-viewer/ Kisnövésűeket "condo-mango" néven is emlegetik (condo=lakás). Fajta megjelölés az áruházi doboz egyik végében van, itthon általában a "Tommy Atkinst" lehet kapni, ez nagynövésű. Én "Keitt" fajta magját ültettem, L*dl-ben vettem régebben. Most "Amelie"-t árulnak. De persze mindegyik magonc lesz, tehát jó lenne majd beoltani...
Köszönöm akkor a repedés alatt elvág és az alatta lévő erőteljes hajtásról indúl a nevelés!!
Tudom hogy nem szabad a nemes káki közelében tartani az idén még nem lehet gond jövőre meg magróbálom beoltani valami jó fajtával:))
Igen tudom 2évig volt süllő tilalom. Még csodáltam is hogy így védik az értékeiket, szigorúan meg van szabva hogy milyen minimális méretű csalihallal lehet rablózni.
Csak egy kis törpét fogtam ott az ősszel ennek a másik kis törpének mutatóba. Kiderűlt hogy pont a tó rossz laposabb oldalán ültem le :(( hiába a helyismeret sokat jelent, az vígasztalt hogy a helyi erők sem pucoltak sok halat aznap !
Részletek a 6szilvafás nemesi birtokomról,különböző rendezettségi fázisokban.A képek egy részét nem teszem fel,mert homályosak lettek/lefelejtettem váltogatni a közeli és távoli beállítások között.../.birtok alsó széleuaz felülről felső végeelőzőhöz képest kicsit balra és lefeléuaz alulról nézve kedvenc körtesoromés ami az idén tőle várhatóez a kicsi,nyulánk fajta fügém ez a bokrana ez miért van ? Az óriás fügémről egy csomó lesárgul,vajon mitől ? Lehet,hogy nem a legjobb képek,ráadásul egy csomót el is szúrtam,úgyhogy folyt.köv.../máskor/
Egy kis bemutató a sajátjaimról :Ken's Red minikivi porzó uannak a termője "Magos" kákimBimbók kismillió szintén kis Hayward nagy lány1 nagylány 2 sárga porzó sárga termő
Kötelességemnek érzem, hogy nyilvánosan tájékoztassalak, hogy május elsején többéves süllőtilalom szabadul föl a gosztolai tónál és minden környékbeli horgász napi 16 órában köszörüli már a horgát.
Mechanikus sérülésnek tűnik. De természetesen semmit nem vesztesz (sőt nyersz), ha az alatta lévő erőteljes hajtásról neveled tovább. A megoldás adja magát.
Kikel, de hogy eszel-e róla valaha, az necces. A mangó akkora, mint egy marha nagyra nőtt diófa, és állitólag elég melegigényes. úgy kell elültetni, h. abból a nagy csontárból kiszeded a magot, mert különben nagyon nehezen kel v. belepenészedik.
Régen nagy méhész is volt. Aztán a kora előrehaladta miatt föladta a méhészkedést. Most, amikor vittem neki a fát, mivel is foglalatoskodott? Méhekkel. Kapott valakitől egy családot, hogy azért azok is legyenek. Nem adja föl! Amikor meglátta a kis kákit, azt mondta, hogy látszik a levelein, hogy ez valami nagyon nemes, egzotikus növény. Nagyon meg volt hatva, hogy a véletlen találkozásunkkor tett tavaly őszi ígéretemet beváltottam és tényleg elvittem neki ezt a kis növényt. Nagyon-nagyon örült neki. Én sem kevésbé... Átadom a jókívánságaidat.