" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Az idén tavasszal egyszeri beavatkozással, koncepciótlanból "helyremetszett" "faalattikivi". A két tő neme ezidáig tisztázatlan volt. A most látható "egyes" bimbók mindkét tőnél nőneműségre utalnak. Az eddig előforduló jelentéktelen mennyiségű gyümölcs valószínűleg nem a feltételezés szerint két a egyed eltérő nemének, vagy a termő példány öntermékenységének, hanem a szomszédban lévő idős porzóknak köszönhető. De mindez nemsokára tisztázódni fog, miután felkerült a nyomon követettek listájára.
Úgy gondolom, nem igényel túlzottan dús fantáziát azt elképzelni, milyen termés lesz várható jövőre ezeken a most kifektetett vesszőkből kialakuló karokból idén kitörő hajtásokon.
Az idén már a gazdája által önállóan metszett "fészerkivi". A virágbimbók mennyisége alapján ítélve a termésmennyiség még mindig növekvő tendenciát mutat, az idén érzékelhetően meghaladhatja a tavalyi mázsa körüli tömeget.
A múltkor bemutatott dedesi fügeóriás gazdájával sikerült beszélnünk hétfőn! Az informátorom, akitől megtudtam, hogy a füge ott van, ő úgy emlékezett, hogy már gyerekkorában is ott volt, így a tipp 25 éves volt! A gazda a kérdésre, hogy hány éves, kapásból rávágta, hogy 10! :)) A füge méretéből, és az informátorom elmondása alapján egyből tudtuk, hogy 10 éves nem lehet, ezért kértük a gazdát, próbálja valami eseményhez, időponthoz kötni, és úgy megsaccolni a fa korát, mert 10-nél biztosan idősebb! A bácsi arcán gondolatok suhantak át, látszott hogy számol, gondolkodik, egyszer csak felcsillan a szeme, ránknéz, "Igazuk van, 20 éves biztosan"! Aztán jött a mesedélután: a fa Gáborjánházáról való, Lenti melletti kis falu, onnan kapta a bácsi a növényt, egy vödörben, de aztán nem foglalkoztak vele, és 2 évig kint volt egy vödörben a szabadban, az udvaron (!)! Aztán a bácsi felesége mondta az urának, hogy vigyék fel a hegyre, ott jobban van hely, így került oda! Tehát nem sokon múlt, hogy ez a több mint 20 éves fügefa ott áll még most is, a gazda legnagyobb büszkeségére! És az egész dolog olyan faramuci, mert a történet nem az, hogy olasz vagy horvát vagy spanyol területről, tehát valami menő helyről hozták, hanem "Gáborgyházáról"!
Az én régi,termő kákim magos.Ezzel együtt nagy,finom termése van és bőtermő.Sőt...nagyon is.Nem tudom milyen fajta,több mint 10 éve vettem,a faiskolás se tudta,hogy egyáltalán több fajta van belőle.Vetni én is vetettem,de én kifejezetten alany célra.
Én sem vagyok ügyesebb,mint te, csak legfeljebb már több kísérletet tettem. Először nekem sem sikerültek,vagy megfázott a mag,v.berothadt,volt úgy,hogy kikelt és szinte egy nap alatt eldőlt.De nem adtam fel és most van ez a kettő,de a termőtől még én is messze vagyok. Természetesen vesd el,mit veszíthetsz? A kakiban ritkán -de van mag,tavaly én is találtam(az is igaz,hogy volt négy rekesz gyümölcs ) 4 db magot,elvetettem és most itt van a két szem magonc a jujubák és a fagyálló citrom magoncok közti kettő.Nekem ugyan van 3 féle termő kakim,de kísérletnek jó lesz,hogy vajon mi lesz belőlük.Amennyiben értéktelen gyümölcsöt pro- dukálnak,még mindig át tudom oltani nemessel.
Ennek a kivinek mégis csak mintha lenne valami baja. A felső 3 levél közül a jobboldalin különösen látszik valami száradásféle, meg még egy lejjebbin is.
Kiegészítés: a mangófajták a doboz végén vannak felsorolva (4-5 fajta), és meg van jelölve közülük a tényleges tartalom. Kicsi ill. közepes fajták:
Carrie, Cogshell, Cushman, Glenn, Ice Cream, Keitt, Lancetilla, Lemon Meringue, Mallika, Nam Doc Mai, Okrung, Okrung Tong
Állítólag a mangóvirág illatát nem mindenki szereti/viseli el a lakásban.
Érett gyümölcsnél a csíra fejlődése már megindulhat a kemény magházban, adott esetben már át is töri azt, erre érdemes vigyázni pucoláskor. Hajrá magyar mangónemesítők!
Óh,ezek már szép kis csemeték!de te olyan ügyes vagy,mindenhez értesz!létezik olyan növény ami neked nincs?mert te mindenhez hozzá tudsz szólni és segitesz.
Sajnos a mangó nem volt elég érett,én meg nem tudtam várni és felvágtam utána már megbántam,mert éretten jobb az ize.Akkor most ezt a magot ne vessem el?hiábavaló próbálkozás?mostanában nem veszek gyümölcsöt.Szerinted a kákiban amit az áruházakban lehet venni van mag?lehet,hogy hülye kérdés,de azt olvastam róla,hogy nincs magja.Szeretnék próbálkozni vetéssel vagy ez sem érdemes?inkább kis csemetét kellene venni?ez a baj,nálunk nem igen lehet ilyen különlegességekhez hozzájutni.
Le akartam vágni a banán hajtást,de a végén derült ki,hogy gyökér nélkülire sikeredett.Megkapod az én banánomat helyette.Enélkül is sok minden marad. Írj,hogy mikor jársz erre.
Nem könnyű jó magot találni,de ha kellően érett gyümölcsből sikerül épp magot kivenned sikerülni fog.Az a baj,hogy a legtöbb mag már a gyümölcsben elkezd gom- básodni és ekkor már nehéz megakadályozni.Úgy ahogy szaquaro írta,célszerű kiszedni a kemény,kagylószerű héjból és ezután javaslom a gombaölőszeres fürdőt a magnak,majd megszárítva azonnal vetni.Én a vetőföldbe is kevertem egy kis faszénport.Meleg,párás hely feltétlen szükséges a keléshez és télen is meleg,világos helyen kell teleltetni.Kényes növény de nem reménytelen.Láttam dézsában termő alig másfél méteres növényt,persze csak néhány szem volt rajta. Nekem egy tavalyi és egy tavalyelőtti magoncom van.
Sziasztok! Sok palántám lett, szívesen ajándékoznék ! Nem nagyok, de a napon vannak , nem kényes, masszív palánták. Ha nem kértek kénytelen leszek kidobni őket.:-((((((
