" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Folytatva a kivipéldák sorozatát, bemutatom a következő esetet. Itt a gazda egy szőlőkordont cserélt le kivire, azzal az elképzeléssel, hogy azt ugyanúgy fogja művelni, mint a szőlőt. Azt hiszem itt már senkinek nem kell magyarázgatni, hogy miért nem sikerülhetett. A kezdet kezdetén figyelmeztettem, hogy a Hayward sem függőleges vesszőkön, sem a kiterített kordonkarokon rövidre metszett csapokon nem fog teremni. Természetesen az idő a "pergoletta-elvet" igazolta. Ekkor azt tanácsoltam neki, hogy a szomszédos szőlősor helyére tett támrendszerrel korrigáljuk a lugast, lehetőséget adva a termővesszők kiterítésére és megtámasztására, egyben alagúttá alakítva át az eredeti kordont. Az első telepítésű kordon termésének "csodáját" várva, egy másik, hasonlóan elhibázott koncepcióval kialakított kordonos "szőlőkivit telepített, ami ismét valamilyen korrekcióra vár. Most nehezebb lesz megoldást találni a hely szűkössége miatt: egyik oldalról a szomszéd szőlője, másik oldalról egy idős, de még jól termő őszibarackos korlátozza.
1. A helyrehozott régebbi lugas
2. A helyrehozott régi lugas kiterített szálvesszőin sok virágbimbó
3. A hibásan kialakított "kivikordon"
4-5. Az alsó zónában nincsenek virágok
6. Korlátozott számú virág csupán a felső szakasz vízszinteshez közelítő pozíciójú vesszőin van.
Ezek a növények azonos korúak a "baromfiudvarikivi-pergolettával". Az idén várható termésmennyiség aránya a kettő között 1 : 100.
(Mennyivel egyszerűbb lett volna minden, ha egyszerűen csak elhitte volna nekem, amit kezdettől fogva mondtam neki.)
Teljesen egyetértek veled, a termés kb. 1/3-át már leszedtem, de még így is sok van rajta. A tegnapi szél is ritkított belőle, de valószínű, hogy én is fogok még leszedni róla.
Hát igen a Bergeron az egy nagyon jó fajta,eddig az egyik kedvencem.Azért nem árt ha ritkítva van bőtermő évben,mert amúgy se egy óriás kajszi,ha túl van terhelve a fa apró lesz,ráadásul szálkás-rostos lesz olyankor.Mellesleg évekkel ezelőtt az első Bergeronomat elvitte a "szíve" amikor az első nagy termésnek örültem volna,mert az a mennyiség sok volt a fiatal fának...azóta erre is figyelek. Greenlightot én is hoztam+még egy sárga párt is.
Még az ősszel kaptam ajándékba egy mini kivit, ami szépen megeredt. Neveléséhez szeretnék tanácsot kérni. Ugyan úgy kell nevelni, mint a másik kivit, vagy elég ha kap egy méretes támrendszert és csak ússzon a kedvére?
Nem tudom miért nem jelent meg a képek felirata??? Komment: 1. kép: Bergeron kajszi, a múlt évben csupán 1db volt rajta, de az idén belehúzott! 2. kép: Ninotól származó kaki, már alig várom, hogy legyen rajta termés, hogy beazonosíthassuk a fajtáját. 3. kép: Porzós kivi 4. kép: Greenlight kivi 5. kép: Hayward kivi, sajnos drasztikusan alacsonyra kellett vágnom, mert a rügy fölött egy arasznyi hosszan repedés keletkezett a vesszőn és kezdett beszáradni.
Gondolom neked is a fiúkivi az a kicsi mert nekem is kb így néznek ki.Sajna a kákik még csak rügyfakadós állapotban vannak,ami azt illeti elég lassan nyomják magukat.A kajszi szép ,az enyémek is ilyenek,már a többség.
Örülök, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére (szállítás és tárolás szabad gyökérrel, óriási szárazság) ilyen sikerről számolhatsz be. Biztosan szorgalmasan locsolod őket. Ez nagyon-nagyon fontos.
Engedjétek meg, hogy gratuláljak valamennyiõtöknek, akik a kivitermesztési SZAKANYAGOT készítettétek! (Neveket direkt nem írtam, mert a Pálmaligeten volt belõle egy kis affér.) 1000-szer többet ér, mint akár melyik kertészeti, könyvesbolti hókusz-pókusz! Ki is nyomtattam magamnak, hogy bármikor kéznél legyen.
Még a múlt évben fényképekkel mutattam be a szomszédasszony 15éves kivijét, amin eddig nem, hogy termés, de még virág sem volt. Eddig! Tegnap megnéztem, hát tele van virággal! Csupán "csak" a helyes növénykezelést valósította meg az iromány alapján. Képzelhetitek, hogy micsoda boldogság költözött Éva néni kertjébe!? Neki is grat, mert 15 évi sorozatos kudarc után nem vesztette el a bizalmát, hogy egyszer Õ is ehet saját kivit! Már csak .... anyósomnak kellene megértenie, hogy ne vágja vissza szerencsétlen növény minden termõ ágát arasznyira! Pedig az övé is már 10 év fölött van, de termést még soha sem hozott. :o( Mindenkinek további jó kertészkedést!
Egyelőre fotó nélkül, de a földieperrel valami furcsa dolog történik nálam.Valami szinte tövig rágja, a levélszárakat és a termőszárakat is. Földig tarolja.
A közelében nagyjából megtalálhatók a lerágott részek.Rigóra gyanakszom.
Némely töveket békén hagy(egyelőre?), de szisztemetikusan pusztít.
Hála a ter...mészetnek tegnap végre kiadós eső volt felénk/egy minimális apró jéggel/.Már nagyon kellett,mert az öntözést már kezdtem unni.Nino,most már mozgolódnak a kákik.Az egyiken az összes rügy zöldül,bújik,gondolom a tervezett törzsmagasság alatt nem kell meghagynom ?
Az idén tavasszal egyszeri beavatkozással, koncepciótlanból "helyremetszett" "faalattikivi". A két tő neme ezidáig tisztázatlan volt. A most látható "egyes" bimbók mindkét tőnél nőneműségre utalnak. Az eddig előforduló jelentéktelen mennyiségű gyümölcs valószínűleg nem a feltételezés szerint két a egyed eltérő nemének, vagy a termő példány öntermékenységének, hanem a szomszédban lévő idős porzóknak köszönhető. De mindez nemsokára tisztázódni fog, miután felkerült a nyomon követettek listájára.
Úgy gondolom, nem igényel túlzottan dús fantáziát azt elképzelni, milyen termés lesz várható jövőre ezeken a most kifektetett vesszőkből kialakuló karokból idén kitörő hajtásokon.