" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálam is termett már, tavaly jó édes volt, idén nem annyira. Könnyen lepotyognak a bogyói. Nekem csalódás, nagyon apró és kevés gyümölcs van rajta..:(((
Azt elhiszem hogy vonzóbb a fekete lyuk hisz az megannyi csillagot rejt magában .Most lőttek az éjszakámnak nem tudok aludni izgalomba hozott ez a szőlő ügy.....:)))))))
Jesszus, ne tedd, nem tudnám hová rakni: kicsi a házam, a kertem meg már annyira megtelt, hogy a második szintet tervezem :))
Ez a Kyohou figyelemre méltó valóban, bár én ott valami egészen apró, hosszúkás, rózsaszín szeműt is ettem. Úgy rémlik, hogy az nem is helyi eredetű...
Akit lehetett már megkérdeztem,minden ismerősömet ráuszítottam a japán szőlő dologra,de eddig reménytelen a dolog.amióta olvastam ezt a cikket azóta vadászom én is rájuk.
Hát, ha udvarolsz kicsit, akkor lehet, hogy tudok én is segíteni ebben..:)) Van egy barátom, aki oda nősült, bár most a család fele itthon van, de a másik fele jön néha. Egy kérdést megér, ő még magyar erősen, szóval nem sértődik meg. Szoktam néha én is kérni tőle ezt-azt és még mindig jóban vagyunk..:) Hozott/hozatott már kiskapát, nagykést, magokat, szóval megszokta már az extrém dolgaimat..:)
Pedig arra számítottam A fényképen nem látszik,de kb.8 centis az idei zöld hajtása.Ez szép teljesítmény. Ettől függetlenül, figyelemmel fogom kísérni a gyümölcsök fejlődését.Kíváncsi vagyok ,mikorra érik be.
Van.(Régebben kicsit beszéltem a nyelvükön.Az utóbbi 10 évben már nem volt lehetőségem gyakorolni,sokat felejtettem) A székesfehérvári Densonál dolgozik. Már másfél éve nem találkoztunk.Sajnos náluk mások a szokások ennyi idő után illetlenség kéréssel megkeresni.Viszont,ha lehetőségem lesz,meg fogom kérdezni.
Nem biztos, hogy korai érésű, lehet, hogy csak nagyobb méretű fajta. Nálam a sárga óriás nem a legkorábbi, de már most hatalmas gyümölcsei vannak. Nagyobbak, mint a legtöbb fajta végleges mérete.
Szia Nino Úgy néz ki,hogy találtam egy korai fügét.Sajnos a közeli kép elég homályosra sikerült. Az ágon kb. 8-9 cm-es az új,zöld hajtás.A fán rengeteg füge volt.A képen is látszik,hogy az idei " kis "füge már 5cm-es.Tényleg korai fajta lehet,vagy csak nekem tűnik annak? (Nálunk a fügéken még egész kicsik a gyümölcsök.)
Akkor nekem nem kicsit meszes 2 évet nem bírt ki az áfonya és a hortenzia is csak rózsaszin pedig kéknek kéne lenni anny alatta a tőzeg most gondolkodom erősen a szarvasgombán az komálja a meszet:))
Milyen volt a kaktusz kavalkád ???
Kb szeptemberben (a következő topik tali alkalmával ) mennék hozzád a püspöksüvegért ha lesz még!!
