Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Pinyo Creative Commons License 2014.11.06 0 0 50626

Mi volt az a szuper könnyű cipő, amiben futottál?

Előzmény: PapGabor (50625)
PapGabor Creative Commons License 2014.11.06 0 0 50625

Melegben én sem álltam volna föl ebből :)

 

 

Előzmény: nedus1965 (50622)
nedus1965 Creative Commons License 2014.11.06 0 0 50624

Egyre inkább úgy érzem,hogy semmi keresni valóm sincs a terepultrákon !! Túl nagy a konkurencia !!  :)  Gratulálok ! Ezt így elsőre remekül behúztad !! ( mondjuk,én biztos voltam benne ! )

Előzmény: Pinyo (50615)
Pinyo Creative Commons License 2014.11.06 0 0 50623

Nem, nem vagyok az. Futó nem-matematikus vagyok :)

Előzmény: MJani01 (50621)
nedus1965 Creative Commons License 2014.11.06 0 0 50622

Azért látszik a rutin meg az évek !! Sokan ebből az elfutásból többet nem álltak volna fel ! Nagy gratula a "fejmunkáért " !!

Előzmény: PapGabor (50614)
MJani01 Creative Commons License 2014.11.06 0 0 50621

Már a grafikonból látszott, hogy szépen felépítetted a versenyt. Mondtam én, hogy egyszerű ez, felkészülsz, tartod a tervet és beérsz. :)

 

Tényleg matematikus vagy?

Előzmény: Pinyo (50615)
ubalika76 Creative Commons License 2014.11.05 0 0 50620

csak sífutó és síroller versenyen ment tudtommal az utóbbi időben

pinyó:

Hát ezt elég komolyan felépítetted, így lehet gyorsan fejlődni! Gratulálok.

Előzmény: -sanci- (50617)
Lúdtalp Creative Commons License 2014.11.05 0 0 50619

Ja, még annyit, hogy 162-es maratoni átlagból nézve a 147 talán valóban mehet feljebb (kb. 154), ami még komoly időtartalékot jelent. Méréssel ez ellenőrizhető.

Előzmény: Lúdtalp (50618)
Lúdtalp Creative Commons License 2014.11.05 0 0 50618

Gratulálok!

 

Szép, egyenletes, komoly teljesítmény!

Előzmény: Pinyo (50615)
-sanci- Creative Commons License 2014.11.05 0 0 50617

Bajári Gabi versenyeken is indul, vagy csak kedvtelésből edzeget? 

Előzmény: ubalika76 (50611)
-sanci- Creative Commons License 2014.11.05 0 0 50616

Egész kedvet kaptam egy holnap reggeli futásra, tök szórakoztatók az írások :) Gratula Mindenkinek, jöhet még!

Előzmény: Pinyo (50615)
Pinyo Creative Commons License 2014.11.05 0 0 50615

[Piros 85T - 2014]

 

Avagy első hosszú futásom története.

 

Csillaghegy-Kevély-Dömös-Dobogókő-Nagykovácsi-Jánoshegy-Budaörs.

 

Ha egy nem futó matematikus lennék, akkor megoldottam volna az utazó ügynök problémáját a legrövidebb út érdekében. De a futók bonyolult és ésszerűtlen útvonalakon közlekednek. Van, hogy több óra után ugyanoda érnek vissza, a felületes szemlélő számára fizikai értelemben zéró munkát végezve. Itt legalább a cél máshol van.

 

A fenti pontokat a piros jelzést követve kell felkeresni. A feladat végtelenül primitív: az útközbeni frissítőállomásokkal kapcsolatot tartva, lábainkat előre-hátra mozgatva mozogjunk 85 kilométert. Ez nem tűnik soknak, főleg annak ismeretében, hogy pl. a bíborfecskék egyetlen éjszaka alatt több mint ötszáz kilométert is képesek repülni.

 

Sokáig ismeretlen volt számomra az útvonal, ezért a bejárásokat a kíváncsiság is vezérelte.

A verseny három éve piszkálta meg először a fantáziámat. Akkor épp csak belelkesültem a beszámolókon. Egy év múlva, 2012 októberében merészkedtem először célzottan a pirosra, a p85 utolsó kilométereit jártam be. A 2013-as verseny másnapján hirtelen kíváncsiság fogott el, rátöltöttem az egész útvonalat a Garminra és lefutottam a Kevélyig tartó szakaszt. Tetszett.

 

Idén szeptember elején megint befutottam a Fekete-fej és Budaörs közötti részt. Úgy látszik, kezdtem rákattanni a témára, de még én sem tudtam. Majd elkezdtem érdeklődni a fórumon, hogy földi halandóként van-e esélyem élve kikerülni a mókából. A tapasztalt vén rókák állították, hogy igen, volt már rá példa, csak nem kell elfutni az elejét. Azt hiszem ennyi volt a lényeg, és mivel a közepét meg a végét képtelenség elfutni, ez valóban jó tanács. :-)

 

Közben haladt a felkészülés: szeptemberben egy elrontott Budapest félmaraton után egy kellemes Vár a Hármas maratonnal vigasztalódtam. Majd a hónap végén egy családi kirándulás után nekiláttam a Dömös Nagykovácsi szakasznak. Közel négy óra lett, sosem futottam ekkorát edzésként, versenyen is csak párszor. A tempó pedig mérföldkő volt: nem siettem! Szeretem tudni hogy mi vár rám, meg a számokat is szeretem, ezért számolgattam.

Ebből a futásból annyi derült ki, hogy pihenten kilenc órán belül teljesítős részidők jönnek. De mivel a versenyen Dömösig már majdnem három óra van a lábunkban, ez módosul majd a lassulással. De mekkora lehet a lassulás? Később ki fog derülni, hogy igen sok, időben 10-15%.

 

Október elején aztán beneveztem, majd egy remek egyéni csúcsot futottam a Budapest maratonon (3:06). Következő hétvégén bejártam a maradék ismeretlen részt is: az első negyvenest Csillaghegytől Szentkeresztig, mely egy újabb négyórás edzést jelentett a tervezett intenzitáson. Ez már használható referencia időt adott, a Dobogókős részidőből 9:15-9:30 közötti végteljesítés jött ki.

 

Még két bejárást tartottam: Nagykovácsitól Budaörsig kényelmesen, a részidők összehasonlítása végett, majd pár napra rá ugyanezt fullon, egyúttal a fejlámpát is kipróbáltam.

Otthon nézegetve az időket, kicsit megijedtem, mert hihetetlennek tűnt a leendő lassulás mértéke. Létezik az, hogy a Nagykovácsi Budaörs kényelmes bő 2 óráját az előző évek jobb versenyzői is gyakran 20-30 perccel haladják meg? (Létezik)

 

Ami a rövidtávú rákészülést illeti, az előző napi tésztázást megtartottam, de a verseny reggelén simán megettem két felvágottas zsömlét. A hosszúfutásos bejárások már csak ezért is hasznosak voltak, mert megtudtam, hogy az ultrás tempó jóval toleránsabb a gyomor számára. Reggel még bekevertem két liter szénhidrátos isostart, elraktam egy rakás zselét és Marsot, magnéziumokat.

Újból átgondolom az egyszerű taktikát: pulzuskontrollal futni, cél a 145-150, de az elején inkább ennek az alja. Miheztartás végett: 162 a sík maratonom céltartománya.

 

Eljött november elseje, lássuk csak milyen egy ultra belseje.

 

Start pontban fél 9kor. 3 fok, geometriában ez elég durva hegyesszög. Hosszúujjú pólóra rövidujjút húzok és még kell a kesztyű is.

Eleinte kényelmesen, pulzusra figyelve futok. Kifelé futunk Csillaghegyről, önértékelésemnek apró fricska, hogy nadrágos hátizsákos gyalogol előttem, pedig én joggolok.

Terepre fordulva meg mindenki gyalogol, nemár, hát nem futóversenyre jöttem? De a pulzusra pillantva azonnal lemondok a beidegződésről, gyalogolok én is, de még így is tartósan 160-as pulzus felett járok, ami enyhén szólva nem volt tervben. Azon gondolkodtam, hogy ennek a sétálósdinak majd utána kell nézni, nem hülyeség, esetleg A-B teszttel kipróbálni, milyen meredekségen melyik a hatékonyabb.

 

A Kevélyre fel a körülöttem lévők tempója miatt gyakran kikerülök a tartományból, néha próbálok visszaszabályozni. Csodálkozom, hogy annak ellenére, hogy a erősebben mászom a Kevélyt, ennyien küzdenek előttem.

Mtb kollégát beérve meg is kérdezem, hogy van-e itt valami másik verseny is. De nincs. Na mindegy, nem értem a többiek tempóját, nekem az okosok azt mondták, hogy nem elfutni.

A Kevély csúcsán a 40. helyen dugókázom (48:42 - 40.). Büszke vagyok magamra.

 

Csobánka felé lejtőzve már előzgetek. Csikóvárnál (1ó17 35.hely) nem állok meg, zsákomban a bekevert szénhidrátos isostar még sokáig kitart. Ez is a taktika része, hogy minimális időt töltsek a pontokon.

Dömösön viszont megállok (2:47:30 30.hely), kólát iszom meg nápolyit veszek. Az időt összevetem két héttel ezelőtti bejárás idejével: most két perccel rosszabb vagyok. Dobogőkőn már hét perc hátrányom van a korábbi bejáráshoz képest (3:52:01 27.hely). Nem értem, mitől megy most lassabban, nincs különösebb bajom.

 

Pilisszántó után értem el a maratoni távot. És még mindig több, mint egy maratonnyi táv van hátra. Nos erre kíváncsi voltam hogy reagálom le, de sehogy. A hátralévő táv teljesen mindegy volt. Magamban a következő feladat a Kopár csárda elérése volt, onnan nincs messze Nagykovácsi, ahonnan meg már kétszer is gond nélkül befutottam Budaörsig.

 

A Csévi nyereg után megünnepeltem az 5 órát, eddigi leghosszabb futásom idejét. Innentől jött az ismeretlen, de csak nem akart semmi sem történni. A Kopár csárdáig (5:37:05 19.hely) újabb skalpokat szereztem, és mivel  a levesezés túl sok időt vett volna el, csak ittam és ropit ettem.

 

A Hosszú árok aljáról (6:12:23 16. hely) Jakus Bélával együtt indultam, de felfelé lassan megúsztam. Az emelkedőt persze nem futottam ki végig. Miután végre felértem a Nagy-Szénásra, kicsit tempósabbra kellett volna váltani. De sajgott mindenem: a térdem, térhajlatomban az inak, a bokám. Hat és fél óra. Szóval eddig bírta a vázrendszer. Hát nem mondom, Nagykovácsi felé lejtőztem már jobbat is, óvatosan huppanva ereszkedtem a gyökereken és lépcsőkön, féltem, hogy a fájdalomtól dekoncentráltan kibicsaklik a bokám. Elhasználódtam, pedig nem voltam fáradt. Bezombiztam a Nagykovácsi ellenőrző pontra (6:57:11 15. hely).

 

Időterv szerint ide depóztam a fejlámpát, meg egy üveg bekevert szénhidrátos isostar-t.

Újabb tapasztalat: jellegtelen apró ábécés zsömlés-zacskóba sose depózzunk. Komolyan vagy négy-öt percig kerestem. Legközelebb narancssárga héliumos lufit kötök rá, és amikor bemegyek a pontra, csak lehúzom a plafonról és rohanok tovább. Annyit szöszögtem, hogy a beltérben a gps lelke kiköltözött és tett egy kört a környéken, úgy hozzátett egy kilométert a távhoz, hogy én egy kétméteres körön belül maradtam :)

Kiderült, hogy egy zselét is előre depóztam (igazán kedves volt hét órával ezelőtti énemtől) de még annyi volt nálam, hogy egy visszafelé p85-re is elég lett volna. Pár kiürült zselés zacsit ki is dobtam.

 

Ha egyszer majd régészek kutatnák a vidéket, és tűzrakás nyomai és levadászott állatok csontjai helyett zselés tasakokat találnak, vajon milyen életmódra következtetnének?

 

Elég nehezen melegedtem be, a Vöröspocsolyás előtt utólért és jó mozgással elfutott Lubics Szilvi. A lejtőkön még mindig fájtam és 130-as pulzussal közlekedtem, de kezdtem visszalopni a távolságot. A Fekete-fejre felfelé (7:48:46 16. hely) viszont tudatosan engedtem magamat a durvábbik tartományba, és jól esett. A tetőn visszaelőztem őt meg még valakit, és a lejtőt nagyon megeresztettem. Valahogy már kevésbé fájt. A Hárs-hegyi körútig a köves mászást szintén jól megnyomtam, helyenként 160 fölé toltam a pulzust, persze főleg az új powerwalking technikával.

 

A körúton találkoztam Pálfy Marcival, edzett és fel alá cirkált, jó darabig együtt futottunk. Kicsit kényelmetlenül is éreztem magamat hogy lassú futásommal kényelmetlenséget okozok neki. Néha biztatott, hogy jó vagyok, mert itt-és-itt az ötödik srác sétált, meg ilyenek :-) A János-hegyen (8:22:34 14.hely) kapcsoltam be a fejlámpát, gyorsan sötétedett. Egy fájdalmas Virágvölgyi lejtőzés közben már egy magnéziumot is bevettem mivel a  lábszáramat húzogatta valami. Jó sötét lett, de ezek a fényvisszaverős szalagok valami fantasztikusak. Makkosmáriára érve (8:46:38 14.hely) két sátrat is végignéztem, mire kiderült, hogy rendezvény van és a pontőr sátra végülis a jelzésen van. A Végvári szikláig újabb kollégát gyűjtöttem be, innen már csak egy emelkedő volt hátra. Itt már fogytán volt a harci kedv, Budaörs felé lejtőzve sűrűsödött a köd. Levettem a fejemről a lámpát és alulról világítottam. Annyit jártam erre mostanában, szinte kívülről tudtam, hol kell vigyázni a belógó faágakra, lelépőkre, sziklákra, bár sebességem már rég nem volt. A kőfejtős köveken még élvezettel végigszökdelltem és megérkeztem a civilizációba.

 

Az iskola bejárata előtt a mécsesekkel kétoldalt kirakott járda nyugalommal töltött el. Éreztem, hogy a felkészülés meghozta gyümölcsét.

 

Célidőm 9:27:32 lett, 13. helyen értem be első ultra távomon. Ugyan nem szabadon, mint a sasmadár, hanem a pulzusmérő ketrecében repkedő zebrapintyként (átlag HR: 147), de sikerült.

 

Jelentem, nem volt megborulás, csak fájdalom. Volt egészséges fáradtság, de nem volt kimerültség. Jól sikerült a frissítés. Egy vízhólyagom sem lett. Az aszfaltos felemás Nike Pegasusok a 2000. km tájékán is jól teljesítettek. A hideg ellenére egyszer sem kellett pisilni (ez mondjuk lehet hogy nem jó). Viszont feleslegesen cipeltem végig egy csomó mindent (pót póló, zselék, mars szeletek)

 

A futást rögtön fel is töltöttem a netre, aztán valahogy el kellett volna nevezni. Elsőként az "Egyszer volt Budán kutyavásár" ugrott be, ami azt hiszem elég jól jellemzi a hirtelen véleményemet az ultrák világáról.

 

Így utólag most már úgy látom, hogy ez a táv még nem annyira hosszú (ezzel a tempóval). Egy mountainbike maraton verseny (Szilvásvárad vagy Crosskovácsi: mi lesz ha sár lesz a versenyen?) kapcsán állapítottam meg: a különbség a hat és nyolcórás verseny között pár óra, tehát kettővel több zselét kell vinni. A továbblépést (az edzés mellett természetesen) a kockáztatás jelentheti: ugyanezt merni megpróbálni kicsit erősebben.

 

A szervezés és útvonal jelölés mintaszerű volt, jól éreztem magam, szuper részidős táblázatok jöttek.

Köszönöm mindenkinek, aki bátorított és aki megosztotta p85-ös és egyéb élményeit. Ide mindenképpen vissza kell jönni. Persze ha a család le nem tilt, nem igazán értenek egyet ezekkel a távokkal, részben igazuk is van, majd azért egy terheléses vizsgálatra illene elmennem.

 

Rendező: http://magyarvandorok.hu/

GPS naplók

http://www.strava.com/activities/214302920

http://connect.garmin.com/activity/624474971

Eredmények:

http://www.traxpace.net/p85t14 és http://www.traxpace.net/p85t14?grid

 

PapGabor Creative Commons License 2014.11.05 0 0 50614

Beszámoló a Piros85-ről

CSERMANEK Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50613

Tök jó. Egyszer kipróbálom:-)

Előzmény: ubalika76 (50611)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50612

Mondjuk ha én nem tudnám már, ki az a Lúdtalp, az nekem biztosan jó lenne. :-)

Előzmény: Lúdtalp (50610)
ubalika76 Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50611

P85. Írok valamit, mert volt tanulsága a dolognak, és senki nem írt semmit. Mivel volt helyszíni nevezés de korlátozottan, szombaton 6-kor a rajtban voltam. Viszont otthon felejtettem a GPS-emet, ami kellemetlennek tűnt, mert soha nem mentem TT-n pulzuskontroll nélkül. És ekkorát sem még, soha. Millers adott egy polárt, de azon nem ment a pulzus, szóval volt egy órám. Az elég hasznos, mert tudod figyelni az idő múlását. A fülemmel meg a sebességet tudom figyelni, mivel nem volt szél. Épphogy szélzaj: 10kmh, erős szélzaj 13kmh+. Mit tudok még? Sok a 90km, azaz lassan kellene menni. Még a csillaghegyi aszfalton eldöntöttem, hogy ami meredekebb mint egy jó kukoricaföld azt gyaloglom mondjuk Dobogókőig. Onnan meg majd meglátom. Jaj, már ez is az itt az erdő előtt, már most sétálok??? És a lejtőkön sincs esztelenkedés, ott a csukott száj, csak orrlevegő lesz a korlát, az valami 135 körüli nekem. Persze ez a sok marhaság csak néha kellett, hogy legyen valami egzaktabb viszonyítás, mert félek én ám magamtól. Amúgy alapvetően úgy mentem, hogy nagyon lazán essen. Jó is volt így, nem nézegettem semmit a kezemen, nem számolgattam fejben semmilyen adatot, nem gyorsítgattam-lassítgattam magam. Futogattam-kirándultam, és csak az őszi erdőre meg önmagamra figyeltem. Nem voltak táv- magassági- pulzus és egyéb adatok. Szuper volt az egész. A csillaghegyi köd nem riasztott meg, tudtam, hogy Kevélyen kellemes őszi idő lesz. Full rövid cuccban indultam GPS jelre 7:00-kor, csak egy plusz karmelegítő, amit végül Dömös után vettem le. A már kopott-talpú Hoka is tökéletes volt ide, meg a Compressor combfix(V. és H. csak laza tekerés, de ma már tudtam rendesen hajtani a pedált hazafelé!). Eszegettem-iszogattam, a kontrollt egyedül Kevély lefelén és Tölgyikrek után veszítettem el picit, szeretem a lejtőn döngetést, és ez csak belefér. A pontok mindenhol éppen nyitottak, sok helyen csomagoltam ki bélyegzőt, nyitottam tintapárnásládikót, vettem a tollat. Már nagyon kigyakoroltam. Kopárnál még keresni is kellett, hova van pakolva? Itt picit meg is kellett állni, kimosni az övtatyót, mert kirepedt a sókapszulás zacsi(ez nekem valamiért gyakori). Ahogy ott mosogattam, néztem az órát, hogy pont f1 van, és elképesztően jól érzem magam, még fáradt sem vagyok. Bajárigabi hívott, hogy holnap nem akarok-e Magas-Börzsönyt futni?

-Asszem nem. NHH-ra tekerés a terv a gyerekekkel, meg most épp kiadósat futkározok.

Viszont én felhívtam Áront, hogy délután nem akar-e futni. Akart. Találkoztunk Nagykovácsi felett, és onnan finoman növeltük a tempót. Még ő mondta néhányszor, hogy most még nyugi, inkább egyek-igyak. Vettem is elő a finom sponzer fogkrémestubust, a sós-buggyantnarancsos mézzel, meg a másik zacskós-pacalos-kólás terméküket. Én ekkor már mentem volna, mert tök jól voltam, és nehogymár így teljen el egy ekkora táv. Valami görcs, hányinger, gyomorfájás csak kéne így délutánra, vagy legalább essek egy rohadtnagyot, hogy valahol fájjon, nem? Valahogy igénylem. Vagy ez egy rossz beidegződés, lehet ezt így is csinálni, csak akkor +15p? 30p? Mennyi az az idő, amiért a szupi kirándulás helyett az ordas szivatásba hajtja magát az ember az ú.n. pulzuskontrollal? És egyáltalán hol az a pont? Aki olyan rutinos, hogy tudja, annak nem is kell óra. Az ilyen balfék mint én, meg úgyis valami eszetlen értéket talál ki magának, nem? Tehát a kontroll akkor azt takarja, hogy kontrollált prés. Mikor csak addig húzod a satut a valamiden, hogy még épségben ki tudd szedni, az lesz ez a kontroll, most legalább megtanultam. Jó hogy nem hoztam a kontrollt ma, mert így nem mertem nagyon rászorítani, nehogy baja legyen.

Azért a Hárs-hegytől már futottunk rendesen, itt merült fel, hogy meglehet a 9óra. János-Hegyre már komoly tempóval toltuk, utána meg közel ami belefér. Végre hörögtem a KFKI emelkedőn, de görcs az nem jött, és nem volt rossz a gyomrom. Árontól a peremen búcsút vettem, hogy még világosban hazaérjen, meg hát 4órát szaladgált így is. Frankón világosban estem lefelé az utolsó szuper vízmosásban, de ezt már nem élveztem annyira mint a Kevély lefelét, túl fáradt volt már a combom. Láttam, hogy mindjárt 4óra, iszonyat döngettem, hogy beérjek egészig. Belefértem, 9:00 célidő. 9? 10-11közé saccoltam magam, ráadásul a vége felé már idegesítően sok volt az EP, szum 16 pecsét menet közben, azért az sok idő.

Tök jól esett, ilyet kell sokat csinálni, és akkor majd valamikor talán látni fogom, hogy meddig lehet húzni, hogy még éppen jól essen, de haladós is legyen.

Lúdtalp Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50610

Wow!

 

Köszönöm a sok visszajelzést!

 

Már aggódtam, hogy senki se fogja tudni ki az a Lúdtalp.

 

Zoncsi

Azért az nem egészen úgy van. Február óta heti kétszer 45 perc harakirivel felérő gyógytorna, kb. 2000 km kerékpár, és szűk 300 km futás azért befigyelt. Igaz ettől futni nem tudtam: úgy mozogtam az első 100 kilin mint 3C. P. O. :). Ezért mindent sutba dobva 8 hete heti 4x nagyon fokozatosan emelve a távot elkezdtem futni. Tényleg egész jól visszaálltam, de azért ehhez kellett az előző 20 év is. Szóval ne csüggedj, még 20 év és elpi'ázol minket, az igazság győzni fog :)

 

SK

Jó a meglátás :)

 

Csermanek

A RTG lágyszövetet nem lát, esetleg porckopást igen. Az UH a csontok miatt nem lát rá a teljes keresztszalaglefutásra. Az MRI-nél függ a minőségtől, meg az orvos szemétől. A radiológus oda sejtett néhány rostot ami csak műtermék volt a képen. Az ortopéd orvos első vizsgálata amúgy kézzel történik. Ha elég kötött az ember izomzata akkor nem mutatkozik az ízületi lazaság. Ezért csinálta az ún. arthrométeres vizsgálatot. (Ez utóbbi kevés orvosnál van). Amikor összehasonlította a két oldalt, annyit mondott: "Aha! Mikor műtsük?" Addig ugyanis azt hitte stabil a térdem, nincs elszakadva.

CSERMANEK Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50609

Jól mozogtatok Dobogókőn. Nagy hajrá!

 

Az vajon hogy lehet hogy több diagnosztika is azt jelezte, hogy semmi gáz?

 

P.

 

Előzmény: Lúdtalp (50603)
nedus1965 Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50608

Üdv a fedélzeten !! ( tök jó újra olvasni Téged !)

Előzmény: Lúdtalp (50603)
allez zserzseli! Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50607

Happy come back!! :) orulok, hogy ujra itt. Nagy hajra!! Torturan remelem odaporkolsz..!!

Előzmény: Lúdtalp (50603)
zoncsi Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50606

Míg az elmúlt évet nagyjából végigedzettem, addig te műtéten estél át, állítólag szedtél fel egy kicsit, csak 8 hete edzel, mégis simán elpicsáztatok Ákibácsival már Csikóvár előtt. Nincs igazság a Földön!!!

Jó visszatérést!! Előre a bástyákért! :-))

Előzmény: Lúdtalp (50603)
Törölt nick Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50605

Francba, legalább mostmár tudom, mi hiányzott az utóbbi másfél évben. Jó visszatérést!

Előzmény: Lúdtalp (50603)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50604

Jó volt olvasni!

 

Azért a fene ezekbe az orvosokba, hogy bízzon bennük az ember?

Előzmény: Lúdtalp (50603)
Lúdtalp Creative Commons License 2014.11.04 0 0 50603

"Réges régen..."

 

Ropognak a csontjaim, merevek a lábaim, alig indul el a rendszer. Szokásos 19 kilis javarészt sík hegyi körömnek indulok. Mostanában igazán haladósra sikerültek a futásaim, hízelgő pulzusértékekkel gyorsulok folyamatosan. Fáradok is, de a stopper által erősített lelkesedés mégis hajt előre.

Futok, kezd beindulni megint  a rendszer, csekkolom az időt. Hoppácska, megint elkaptam... Csak kicsit kell odalépni... Tolom, nem kicsit... Utolsó ezres lejtő jön, a jól ismert Fenyőgyöngye letörés...

PB közeli az idő, csak még egy kicsit kell odalépni. Tolom, nem kicsit...

 

Beleremeg az aszfalt, ahogy döngetek lefelé. Vagy 2000 X lejöttem itt az utóbbi 20 évben de ekkora lökettel még sosem.

 

"Nem kéne így nyomni!" suhan át az agyamon. "Túl kemény! Vigyázz!!" jön a sugallat, de elhessegetem: "Ilyenkor kell csak igazán nyomni, gyerünk!"

"Nem kéne!"... ismétlődik.

"DE!"

 

Pikk! Egy hasítás a térdemben. "Ez elszakadt" suhan át egy újabb gondolat, de már a válasz is: "Az nem lehet."

 

Két lépés és már nem fáj. Nem lötyög. Nem lehet gond...

Másnap már futok, gond egy szál se.

 

Vagy mégis?

Időnként kicsit belenyilall, de nem dagadt, nem laza, csak úgy tartok tőle.

Mennek a hosszúk, sőt a résztáv is.

Vagy mégsem?

 

Futással nincs gond, hacsak nem az, hogy fékezni nem merek, meg elkezdtem félni a lejtőktől.

 

Aztán egyszer csak egy lassú kocogás első lépése után menni is alig tudok.

 

RTG, UH negatív.

Pihenés jég kence gyógyszer.

 

2 hónap után futás.

Nem jó. Nem fáj, csak nem jó.

 

MRI.

Részleges szakadás.

 

Ortopaed vizsgálat.

Nincs szakadás.

 

Arthrométeres vizsgálat.

Teljes elülső keresztszalag szakadás.

 

Műtét. Mankó. Gyógytorna. Kerékpár (Balaton-Kör, Kékesi Csúcstámadás, Bringatúra.

 

8 hete futok rendszeresen, itt volt az idő egy mini visszatérésre 1,5 évvel az utolsó versenyem, 1 évvel a szakadásom után.

 

Piros 50A

Izgatottan feszítek a közel 10 éves futóbolondok narancspólómban  - pláne, hogy legjobban a pocakom feszíti.

Szuper érzés újra átélni a rajt előtti zsibongást, számtalan ismerőssel pacsizni, váltani pár szót. Rajt után is megy a poénkodás, miközben a Kevélyre menet teszem a kereket ákibácsira. Tiszta első harmad...

 

Szakó-nyereg viszi be az első horgot, de olyan padlósat. A Tost-szikláknál a Sétálós Tigris meg is jegyzi, hogy majd lefelé lesz jó... "Már jó!" Válaszolom. 4 óra Dobogókő. Mint a menetrendszerinti...

Matyi büfénél kóát veszek, mert a túrázó szekciónak itt csak banán jár. A Spártai Hős megvár, együtt ereszkedünk tovább. Nehéz. Pedig innen szokott jól menni. Most nem.

Szentkereszten belegurulunk egy 5 percen belüli ezresbe, de még így is megfognak minket L. Szilviék. A temetőnél fogom a második padlót. A Dupla Ironman felveszi a ritmust Szilviékkel, én leszakadok. Séta.

 

Ákibácsi, aki úgy lát el mint egy neutrálkocsi, megint bevár. A szántói ponthoz érve összeszedem magam. A frissítőtől mbt-vel kiegészülve nyomjuk tovább. Még vissza tudom tolni a pulzust versenyzónába (80%+).

Haladgatunk. 6:20 körülire saccolom a tempót, Ákos Garminja szerint 5:30.

44. hely körül voltunk a Kevélyen, 30-on már jóval belül lehetünk (én persze nem).

A Kopárok előtti mászásnál mbt kissé lemarad, ketten gyűrjük a kanyarokat. 2005-ben, első közös futásunkon larzen és aakrisz is itt volt, most csak képzeletben.

 

Kicsit nyugodtabb a tempó, nyugszik a keringés és én is. Szurkolók serege között köszönök el ákibácsitól. Kemény volt. Kemény, de nem megszakítós (vagyis azért egy kicsit igen:)

 

5:48 avg: 160 - a munka elkezdődhet.

 

 

 

 

 

csika_ Creative Commons License 2014.11.03 0 0 50602

Köszönet ismét a grafikonért és az adatokért.

Nagyon hasznos!

Előzmény: tv1k (50592)
CSERMANEK Creative Commons License 2014.11.03 0 0 50601

Detto.

Előzmény: zoncsi (50598)
MJani01 Creative Commons License 2014.11.03 0 0 50600

A tiedet is már olvasnám. :)

Előzmény: Pinyo (50599)
Pinyo Creative Commons License 2014.11.03 0 0 50599

Az előzőt sem sietted el :)

Előzmény: zoncsi (50598)
zoncsi Creative Commons License 2014.11.03 0 0 50598

Azt hittem, már beszámolóhegyeket fogok itt találni, de látom, még mindenki dolgozik rajta. :)

Még én is.

ubalika76 Creative Commons License 2014.11.02 0 0 50597

Ha szeretsz kirándulni, meg futni is, akkor szeretni fogod, és akkor azt meg a lúdtalpad is szeretni fogja. Persze közben figyelj oda rá.

Én Jantó betétben nyomom, amit azért nem ajánlok, mert ahhoz ki kell venni az eredeti betétet, akkor meg a lábfejed elejénél kisebb lesz a csillapítás, azaz picit vered széjjel. Ez HOKA-val, vagy futáshoz csináltatott betéttel megszüntethető.

Egy időben mentem betét nélkül, de elég hamar jött ilyen becsípődéses nyavaja, a bokám belső oldalán. Amúgy a boltozatom erősödött, emelkedett, a talppárnáim meg süllyedtek.

Előzmény: bandolesa (50595)