Ezt a fórumot azoknak a meggyőződéses kommunistáknak nyitom, akik velem együtt elítélik az ellenforradalmat, és szeretnék az egyetlen emberséges társadalmi rendszert bevezetni Magyarországon. Világ proletárjai, egyesüljünk!
Már jócskán be van etetve a nép, és nem lenne keletje a normális cucnak normális áron. Létezik kapitalista agymosás is, nemcsak az állandó reklámmal, hanem kémiával megtámogatva. Nekünk 11 almafánk van, de a gyerek csak csipszet akar enni.. Talán nekem is kellene valami rászoktató szer az almára.
Sodortak geppel a lofaxokat,lattam eleget csinalni egy kanizsai peksegben ahonnan a triciklijuket szoktuk kolcsonkerni,mert azon vittuk a zenekari cuccokat:-)) aztan amikor hajnalban visszavittuk eppen akkor lett kesz a zsemle es a kifli es mindig adtak belole parat reggelire.
De mondom te is nyithatsz egy pekseget es dobj piacra ilyet,ne csak sirj
Az EU-ban is van tervezés, csak nem nagyon hangsúlyozzák. Sőt régebben, a Közös Piac-ban is volt, bizonyos esetekben sokkal erősebb megkötésekkel, mint a KGST-ben.
Hát most mi is "élvezzük", föleg aki mezőgazdaságból él, vagy élne, hogy bizony a mezőgazdaság, élelmiszeripar területén majdnem minden termékre kiterjedően létezik szabályzás, és azt ellenörzik, be is tartatják.
Kiflit régen is géppl sodortak. A különbség a tészta maga. A mai annyi püffesztőt tartalmaz, hogy egy fúttbélű szarság lesz a végeredmény. Azt gyorsfagyasztják, és mire a boltokba kerül, már talán 2-3 napos is megvan, és a felolvasztás utáni eltarthatósága jó, ha néhány óra, utána mehet a szemétbe.
Érdekes módon a néhai NDK területén (konkrétan Karl-Marx-Stadtban) még ma is teljesen normális a pékárú. Franciaországban, Hollandiában szintén. Ilyen szar terméket csak a magyar piacon lehet eladni.
Nyilván való, hogy egy disznó ellése nem tervezhető. 10000 disznó ellése viszont nagy pontossággal előre tervzhető: az egyik többet ellik, a másik kevesebbet, és van egy átlagos szám, mely nyilvánvalóan nem fog olyan radikális szóródást mutatni, mint egyetlen állat ellése. Vagyis egy disznó példájából nem lehet a tervgazdaságra vonatkozó általános érvényű következtetéseket levonni. Különösen nincs ennek smmi értelme manapság, amikor már a kapitalista óriásvállalatok is felismerték az üzleti tervek készítésének jelentőségét. A legtöbb multicég ma már szabályos tervgazdálkodást folytat, költségelőirányzatokkal, normaidőkkel, közvéleményflméréseken alapuló kutatásokkal operálnak, nem csak úgy gyártanak a vakvilágba "hátha valaki megveszi" alapon. A szocialista vezetési módszerek rneszánszukat élik, csak a külsőségek mások!
OK, semmi gond nyiss egy pekseget es arulj kezzel sodort kiflit aztan ,vagy nem tudod ezert megfizetni a peket akinek kezzel kell sodorni,vagy nem tudod eladnia piacon ,mert annyival dragabban jon ki.
Mellesleg ma is lehet ilyet kapni,csak nem tomegaru es ahol igen ott meg kell fizetni.Ilyen kezzel sodort kiflit kabe a hetvenes evektol nem lehetett kapni MO-on, vagy csak par helyen,mert a kis peksegek sorra bezartak es lettek nagy kenyergyarak.
Cska a fogyasztásban. Modern élet , modern étkek, mindenből sokkal kevesebbet fogyasztunk. Minden dúsítva van, összecsapva. Emléxel még a kiflire aminek szépen le lehet tekerni a héját, és a kennyérre aminek a durcája volt a legfinomabb? Vajon mennyi idő alatt készült, és mennyi idő alatt csapják össze ma aminek a héját meg sem lehet enni?
Emlékeztek-é Hofi Géza elhangzott kabarészámára, (valamelyik szilveszteri éjfél elötti félórájában, a Kossuth Rádióban), melyben fejtegette a minisztériumi tervezés, és a parasztember beszélgetését: hány disznó szaporulatot "tervezzenek be" a jövő évre.
Szerintem akkor is "ült" a téma, de ma is igaz olyan vonatkozásban, hogy az embereken is sokminden múlik....
Mindig kényes pont volt szakmai vezetés, és a kapacitás hiány is...
De egy konkrét esetnél az időpontot is figyelembe kell venni...
Én viszont úgy vélem, hogy Marx életműve már pusztán terjedelménél fogva sem alkalmas arra, hogy azt mindenki figyelmesen áttanulmányozhassa. Vélményem szerint igenis szükség van a népszerű tudományos interpretációkra, még akkor is, ha ez néha az eredeti fillozófiai tartalom banalizálásával kell hogy járjon. Sajnos nem feledkezhetünk meg róla, hogy potenciális támogatói bázisunk jelentős részének még érettségije sincs, hogyan is tudnának nehéz, múlt századi filozófiai szövegeket értelmezni, azokról önálló véleményt alkotni?
Metafórámmal nem a rongyrázókat kívántam támadni (ez bár kispollgári, de a rendszerre nézve nem veszélyes tulajdonság), hanem arra céloztam, hogy ha a csalládi és baráti környezetben azt tapasztalja a fiatal, hogy az egoizmussal, kizsákmányolással, spekulációval, szélhámossággal előnyökre tehet szert a jámbor kommunistákkal szemben, akkor ugyan hiába ismerteted meg Marxal az iskolában, nem fogja azt az utat követni. A gyermeki önzés leküzdéséhez ugyanis kell gy fokú érettség, élettapasztalat, bölcssség, amellyel egy tinédzser nem rendelkezik, nem is rendelkezhez. Ezért fontos a szülői példa.
"Nem követhetjük szolgaian a kapitalizmust azon az úton, mely minden aljasságot elfogadhatónak tart egy magasabb cél érdekében." - márpedig sajnos jobbat nem tudok. Látod, Jézus Krisztus megpróbált szép szóval és szép eszmékkel küzdeni a kalmár szellem ellen - és megfeszítették. Mgátalkodott, mindenre lszánt gazfickók ellen nem lehet a fair play szabályai szrint küzdeni.
"De szerinted mi különböztet meg minket tőlük, ha mi hajlandók vagyunk ugyanazon az úton haladni mint ők?" - A céljaink. Meg az, hogy nálunk a szigor nem állandósult állapot, csak egy átmeneti szükségszerűség. Továbbá hogy a mi szigorunk preventív és nem elnyomó jellegű.
De szívsen meghallgatom a te elméletedet is, hogy mi más módon lehetne az elvteln önzés, "lehúzás" és "átgázolás" társadalmából eljutni a kommunista társadalomig? Hiszen itt alapvetően hiányzik a társadalmi szolidaritás, ami a kommunizmus alfája és omegája!
Látom veled lehet vitázni. Nos, a meggyőződésem (szerintem) nem agymosás eredménye, bár természetesen hatott rám sok minden, hülyeség lenne tagadni. A kommunizmus eszméje elméletben lehet hogy szép, de a gyakorlati megvalósítása mindenféle akadályokba ütközik. Kizsákmányolásmentesség, ugyan! Mindíg lesz olyan hogy gazdag meg szegény.
Azt nézd meg, melyik eszme az, mely nem vezet szükségszerűen újra ugyanilyen végeredményre.
Térjünk akkor vissza a balettáncoshoz. Hogyan lesz szerinted egy antitalentumból balettáncos? Sehogyan. A tudat csak igen kis mértékben képes befolyásolni a létet. Egy tehetségtelen, ámde szorgalmas táncosból sohasem lesz szólótáncos a Diótörőben. Maximun háttértáncos lehet a tánckarban A lét (tehetség) meghatározza a tudatot (táncművészi pélyaorientáltság). Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindenki eléri célját, nincs a világon annyi balettelőadás, hogy minden tehetséges táncos legalább egyszer fellépjen a Hattyúk Tavában, de céljukat (tudatukat) szinte teljes mértékben meghatározza. Ugyanezt az összefüggést azonban a világon bármiről el lehet mondani.
A józan észt nem kell felülírni. Ellenben a megfelelő imformácikat sem szabad tőle megtagadni. Válassz szabadon. De ne az alapján ítéld meg pl. a kapitalizmust és a kommunizmust, hogy azok mit mondanak egymásról. Hazudnék ha azt állítanám, hogy van világos szocialista jövőkép. Egyetlen követelménye, hogy kizsákmányolásmentes legyen. No de mi a kapitalista jövőkép? Nekik van ilyen? Én még csak a fenntartható fejlődés kitartó szajkózásáról tudok. És egyáltalán milyen ez a két eszmerendszer? Ne azt nézd, hogy milyen bűnöket el egyik vagy másik a múltban, mert abból kizárólag csak számháború lesz. Egyik rendszer ellen sem érv, hogy gyakorlatában megjelentek olyanok mint Hitler, Guantanamo, illetve Pol Pot vagy a gulag. Azt nézd meg, melyik eszme az, mely nem vezet szükségszerűen újra ugyanilyen végeredményre. Ne hallagss rám, és ne hallgass a túloldalon se senkire. Merülj el Max Weberben ,s Marxban. Tanulmányozd Aaront és Lenint. Ne a megmagyarázóknak higyj, hanem saját magadnak! Juthatsz más erdményre is mint én. De akkor az legalább a saját meggyőződésed lesz, és nem valami agymosás eredménye.
Bizonyos fokig, kedves eumenesz, bizonyos fokig. A példád pedig erősen sarkított, az ellenkezőjére legalább ugyanannyi példa van. a világhírű balettáncosból nem lett volna az, ha előtte nem gyakorolt volna évekig. Vagy szerinted teljes a determináltság már születésed pillanatában?
Nem. Nem követhetjük szolgaian a kapitalizmust azon az úton, mely minden aljasságot elfogadhatónak tart egy magasabb cél érdekében. Most nem térek ki rá, hogy ők ezt a magasabbrendű célt mindig ködösen lebegtetik, pillanatnyi meghatározását mindig saját privilégiumuknak tekintik. De szerinted mi különböztet meg minket tőlük, ha mi hajlandók vagyunk ugyanazon az úton haladni mint ők? Aki letér az elvek ösvényéről, az átláthatatlan dzsungelbe téved. A mi utunk nehezebb, de csak akkor lehet eredményes, ha egyetlen pillanatra sem térünk el elveinktől. Amint csak egy kis kitérőt teszünk, máris támadhatóak vagyunk, amit mint láthatod kíméletlenül ki is használnak.
"Ugyanoda lyukadunk ki: Amíg nem sikerül valahogy "kitenyésztened" a kommunista erkölcsű embertípust, nem lesz kommunizmus."
Marhaság. A lét határozza meg a tudatot, és nem fordítva. Hiába képzeled magad világhírű balettáncosnak(tudat), ha kétballábas vagy(lét) két szabályszerű lépést nem tudsz tenni a színpadon.
ez az, vegyél csak példát Hitlerről. Úttörő szövetség meg KISZ jó sokáig létezett itt, valahogy mégse akart megszületni a "szocialista erkölcsű" ember. a józan észt elég nehéz felülírni, szerencsére.
Erre a dilemmára volt Rákosinak az a megfejtése, hogy a fiataloknak szocialista nevelést kell adni, az időseket meg el kell rettenteni a kapitalista bűnök elkövtésétől. Négy év ehhez sajnos kevés volt. Pedig a módszer jól működik, Hitler is így tenyésztette ki a mindenre elszánt, könyörtelen ss katonáit, és NO elég jól tartotta magát. Ugyanezt a receptet lehet kövtni jó cél érdekében is: gyermekotthon, kisdobos majd uttörő szövtség, kisz, és kész is egy generáció szocialista erkölcsű ember. De ez 12-15 évbe telik! Addig sajnos szabotázsokkal, sőt, akár intervencióval, ellenforradalommal is számolni kell, hiszen a tőkés burzsoázia még eddig minden szocialista államban mgpróbálta visszavenni a hatalmat.
Példa: az Aföldi Kenyérgyár terméke ott volt minden közértben. Anyámék engem mégis mindig a maszek pékhez küldtek félbarnáért, mert ők azt jobban szerették. De azért a közértből is elfogytak a fehér kenyerek.
Ha az Alföldi Kenyérgyár elkezdett volna félbarnát is sütni, akkor annyival kevesebb fehér kenyér lett volna a közértben, és akinek nem jutott volna, az kénytelen lett volna a maszek péktől venni.
Szóval az állami szektor elsődleges problémája szerintem nem a tervgazdaságban vagy a vezetésben rejtezett, hanem a kapacitáshiányban. A trabant is nagyon jól megfelelt az akkoriak igényeinek, sosem az volt vele szemben a fő kritika, hogy nem olyan, mint az opel, hanem hogy nemjut belőle mindenkinek.
A kapacitáshiány viszont elsősorban beruházási kérdés, ami viszont nem a jó vagy rossz szándéktól, hanem a gazdasági objktivitásoktól függ.
Az előző rendszerben nem volt túl sok hithű kommunista, ez a helyzet. De még szocialista sem. "Szocializmus" volt, amiben az emberek lavírozgattak a keretek között és kevesen érezték magukénak
nyugodt lehetsz, a kommunizmussal még odáig is képtelenség lenne eljutni,ameddig a szocializmussal sikerült.
Kialakultak beteg beidegződések, reflexek, kiváltképp az "aminek nincs tulajdonosa az senkié" nevezetű.
Vajon miért?
De ezt egyszerű átlagemberként belátni, a berögzült gyermeki gyarlóságon és bírvágyon túllépni önkéntes erkölcsösség gyümölcse lett volna.
Ugyanoda lyukadunk ki: Amíg nem sikerül valahogy "kitenyésztened" a kommunista erkölcsű embertípust, nem lesz kommunizmus.
