A szaturnusz.elte.hu szerint 3 hónap 15 nap 02:25:10 múlva.
Sehol nem találtam egy "menetrendet" a szonda programjáról, azazhogy mikor melyik holddal fog randizni. Ennyire nem tudják előre, hogy fog alakulni a pályája, hogy csak egy holdra előre tudják kiszámítani? Néhány lehetséges változatot adhatnának, elvégre elég jól ismerik már a Titan tömegét ahhoz, hogy tudják mennyire változtatja majd meg a szonda pályáját, vagy tévedek?
valamelyik nap sikerult belepnem a NASA homepagere, de lehet hogy nem is ott olvastam, hogy a gyuru maga valoszinuleg egy eleg friss teremtmeny kb par szaz millio eves, es az anyaga nagyon hasonlit a Phoebe-re,
szerintem a viz ugy kerulhetett a foldre, hogy amikor a Fold keletkezett, akkor a naprendszer meg nagyon hideg volt, mert a Nap eleg gyatran mukodott, ezert hat eleg sok csillagkozi jeg csapodott le a Foldre. Kesobb a csillagkozi port a napszel kifujta a belso Naprendszerbol.
A lemeztektonikarol meg annyit tudni, hogy kb 1.8 mrd evvel ezelott volt egy nagy oskontinens, es az feldarabolodott, de biztos, hogy volt elotte is tektonika, csak nincsennek hasznalhato leletek olyan regrol.
Azt mondták, hogy egy viszonylag friss ütközés eredménye lehet a talált oxigén.
A vízbül veszi ki?
bányászat: Clarke egyik regényében a Titán mint hidrogén-üzemanyagraktár szerepel.
Egy gagyi magyar sci-fiben meg a Szaturnusz gyűrűjéből visznek jeget a Mars szomjazó népe számára.
Nitrogén, metán, metánóceán(?), lemeztektonika, valószíněleg befogott jégdarabokból keletkezett holdak (phoebe), hmm... A földön mikor és hogyan indultak be a lemeztektonikus folyamatok, honnan érkezett a földre a víz, milyen óceán boríthatta és milyen idôjárás uralkodhatott a korai földön?
es raadasul oxigent talaltak a szaturnusz gyurui kozt
http://www.space.com/scienceastronomy/cassini_puzzles_040702.html
ez hogy a francba lehetseges? az oxigennek szerte szet kene repulnie a vilagurbe.
minenesetre tokeletes uzemanyagraktarnak tunik ez a Szaturnusz. ott a sok szenhidrogen a Titanon, oxidaloszer az E gyuru kornyeken, lehet egyszer majd banyaszni fogjak.
most mar a titanrol is vannak kepek.
ugy nez ki tektonikus folyamatok mukodnek a holdon. ez uj info?
egyebkent be tud valaki jutni a NASA honlapjaira?
nekem csak a jpl.nasa.gov jon be - a cimoldal - de egyetlen linket se tudok letolteni azon a lapon.
a Cassini sikeresen atbujt a gyuruk kozt, es a hajtomu is beindult. meg hatravan a visszafele athaladas a gyurukon.
PASADENA, Calif. (Reuters) - NASA's Cassini probe executed a critical maneuver on Wednesday to slip through Saturn's rings and park itself in orbit around the planet after a 2.2 billion-mile trip.
Scientists at NASA's Jet Propulsion Laboratory in Pasadena received a radio signal from the spacecraft at 7:36 p.m. PDT (10:36 p.m. EDT) indicating the robotic explorer had begun firing its main rocket for a 96-minute trip through the rings, made up mostly of dust.
A few minutes earlier, JPL's Mission Control erupted in cheers as scientists and engineers, some of whom labored on the project for two decades, heard Cassini signal it had survived the first of two passes through the rings.
"We have a Doppler signature that indicates the start of burn," a NASA mission announcer said to more cheers and high fives in the control room.
Described as the most capable robotic space explorer ever built, Cassini will spend four years studying Saturn, its rings and some of its 31 known moons -- including Titan, the largest.
The probe has spent the seven years since its launch from Cape Canaveral on a circuitous interplanetary journey past Earth, Venus and Jupiter to Saturn, the sixth planet from the Sun. It will orbit Saturn 76 times.
Scientists said Cassini's survival through the first plane of rings and the burn that started on schedule boded well for the further success of the "Saturn orbit insertion."
The rocket burn began at 6:12 p.m. PDT (9:12 p.m. EDT)
<SPAN class=hirb>Közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban kísérel meg pályára állni a Szaturnusz körül a Cassini amerikai űrszonda, ami azonnal meg is kezdi a tudományos adatok gyűjtését és a fényképek készítését. A szonda, melyen magyar fejlesztésű műszerek is vannak, reggel küldi el az első fotókat.</SPAN>
<SPAN class=fej>A kaliforniai Pasadenában lévő, a bolygóközi szondákat irányító központ munkatársai kedden elmondták: minden szóba jöhető veszélytényezőt számba vettek, hogy - közép-európai idő szerint - csütörtök hajnalban zökkenőmentesen történjék meg az a 96 percre tervezett műveletsorozat, melyben a Szaturnusz óriásbolygó körül megkísérel pályára állni a Cassini amerikai űrszonda.
A manőverben az űreszközt fékezőrakétája lelassítja, lehetővé téve, hogy a Szaturnusz gravitációs ereje befogja a Cassinit, amely így az 1,2 milliárd kilométerre lévő gyűrűs bolygó első műholdja lesz.
Gázbolygó
A Pasadénában ismertetett program szerint a fékezőrakétát 4 óra 36 perckor gyújtják be. Az űrszonda, miután áthalad a Szaturnusz G és F jelzésű gyűrűje közötti résen, 6 óra 5 perckor kerül legközelebb - húszezer kilométerre - a Szaturnusz légköréhez, és innentől kezdi meg keringését. A Szaturnusz gázbolygó, azaz ellentétben a Földdel, nincs szilárd felszíne.
A pályára állási manőverrel egy időben megkezdődik a tudományos adatok gyűjtése és az első fényképek készítése is. A földi irányítás legkorábban fél hétkor kaphat információt arról, hogy sikerült-e a megközelítés és a pályára állás. A szonda 9 óra tájban kezdi meg mérési adatainak a Földre küldését, délután pedig az első fotók is megérkeznek az irányítóközpontba.
A Cassini tevékenységének négyévesre tervezett alapszakaszában 76 fordulatot tesz az óriásbolygó körül, eközben a Szaturnusz 31 ismert holdja közül hétnek fog egészen a közelébe kerülni, összesen 52 alkalommal.
A Titánra is megy szonda
A küldetés legizgalmasabbnak ígérkező része januárban következik el. Ekkor a Cassinihez csatolt Huygens leszállóegység megkísérel leereszkedni a Szaturnusz legnagyobb és legtitokzatosabb holdjára, a Titánra. Ez az égitest még a földinél is sűrűbb légkörrel rendelkezik, és nem tudni pontosan, hogy milyen viszonyok várnak a Huygensre, amely leszállása közben, majd a felszín elérése után még néhány percig, esetleg fél óráig mérési adatokat és fényképeket küld haza.
A csillagászok mini-Naprendszernek is nevezik a Szaturnuszt körülvevő tájékot. Az óriásbolygó fejlett gyűrűrendszere ugyanis azt az állapot mutathatja, amilyen a Nap környezete lehetett milliárd évekkel ezelőtt, amikor a forró égitestet körülölelő por- és gázkorongból kialakulhattak bolygói.
A páratlan méretű nemzetközi tudományos vállalkozásnak magyar vonatkozása is van: a budapesti Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) szakemberei részt vettek a Cassinin elhelyezett tizenkét tudományos berendezés közül kettőnek a kifejlesztésében." </SPAN><!-- sanyo stuff -->
most azon gondolkoztam, vajon lehetne e olyan nagybolygokutato szondat tervezni, amely hajtomu nelkul, pusztan legkori fekezessel megkiserelne minnel mellyebre sullyedni a gazoriasok legkoreben. kivancsi vagyok kb milyen melysegig juthatna el realisztikusan egy ember alkotta eszkoz.
ha jol tudom, meg az sem ismert dolog, hogy van e az oriasbolygoknak szilard magjuk. nyilvan ezen sokan segithetne egy szonda, amely minnel melyebbre hatolva nyomatna a surusegadatokat a legkorrol.
sötét területeken egy másik anyag is megjelenik a szén-dioxidon kívül, melynek mibenléte még ismeretlen a kutatók számára. A vízjég leginkább a világos területekhez köthető, de ez talán nem is olyan meglepő, hiszen a fagyott víz világos és elég jól visszaveri a Nap fényét.
http://photojournal.jpl.nasa.gov/tiff/PIA06073.tif
Van egy-két alakzat ezen a képen ami elgondolkodtatott hogy vajon hogyan alakult ki.
A 527,1320-tól 783,1229 -ig terjedő sáv.
A 1467,812-nél lévő 200m széles és pár kilométer hosszú görbe mélyedés
A 1714,1761-nél lévő fura fehér pont, ami a valóságban kb 200 méteres lehet.
(A számok pixel-koordináták a képen.)
a zorigo azt irja, hogy valoszinuleg jegbol a van a joszag.
Pazar képek a Szaturnusz holdjáról
A hétvégén megkezdődött a Szaturnusz holdrendszerének felderítése. A Cassini-űrszonda elsőként a Phoebe nevű holdat látogatta meg, teljes sikerrel.
A Phoebe már régóta foglalkoztatja a kutatókat. Különleges tulajdonságai - elnyúlt ellipszispályája, a bolygójától való nagy távolsága, retrográd (a többi nagy holddal ellentétes irányú) keringése és a felszínén látható kráterszerű képződmények - arra engedtek következtetni, hogy egy befogott kisbolygó lehet, amely az eredeti Szaturnusz-rendszeren kívülről származik.
Mint ahogy azt előre jeleztük, június 11-én, magyar idő szerint 22.56-kor a Cassini kétezer kilométerre elhaladt a Phoebe mellett. A szonda már két nappal a közelítés előtt is látványos képeket közvetített a Földre, a pénteken este készített felvételek azonban soha nem látott részletességgel mutatják a Phoebe felszínét.
Az adatok jelenleg is folyamatosan érkeznek. Az eddig feldolgozott legjobb felbontású kép 12 000 kilométerről készült, a legkisebb megfigyelhető részletek 18,5 méteresek. A felvételeken jól látszik az erősen kráterezett felszín. A becsapódások nyomai markáns sebeket hagytak a hold felszínén, ezáltal kibukkannak a mélyebben fekvő, világosabb (minden bizonnyal jégből álló) rétegek is.
Az új fotók alapján már most jóval többet tudunk a Phoebe szerkezetéről; nyilvánvalóvá vált, hogy a sötét, poros felszín alatt túlnyomórészt jég alkotja az égitest anyagát. Újabb alátámasztást nyert a fent említett elgondolás, mely szerint a Phoebe a Naprendszerben egyik kisbolygó-övében keringett mindaddig, amíg valami le nem térítette pályájáról. A Szaturnusz közelébe érve aztán a bolygóóriás befogta, és pályára állította maga körül.
A Phoebe megközelítésével a Cassini ismét bebizonyította, hogy az eljövendő négy évben nagyszerű képekkel, értékes eredményekkel szolgál a Szaturnuszról és a bolygót övező "kis naprendszerről".
A kép nagyobb változata, valamint további felvételek és információk a http://szaturnusz.elte.hu weboldalon érhetők el.
