A Triglavhoz még irodalmaztam. Első említése ilyen néven 1320-ból adatolható. Ez a vidék ekkor már évszázadok óta keresztyén – a Conversio Bagoariorum et Carantanorum 871-ben a megtérésükről már múlt időben ír, a dalmátok (horvátok) megtérésének kezdete is Višeslav (ur. 785–802) nevéhez fűződik. Én ezt a közel négy évszázadot soknak érzem ilyen világos pogány kultusz fenntartásához.
Fontos még szerintem a mérlegeléshez, hogy a hegy olasz neve Tricorno, azaz ’három szarv’. A szlovén és az olasz név összefüggésének három alapvető esete lehetséges: (1) párhuzamos névadás, amelyet a hegy alakja ihletett egymástól függetlenül; (2) az olasz (latin?) név az elsődleges, melynek kalkja a szlovén; (3) a szlovén (szláv) név az elsődleges, amelynek kalkja az olasz.
Az (1) és (2) esetben kizárhatjuk a szláv istennevet, mint motivációt, mivel az olasz esetén ez nem merül fel. A (3) eset is kétséges: ha ugyanis az olaszok egy, a szláv istenről elnevezett Triglav ’háromfej’ nevet vettek volna át és fordítottak volna le, akkor az lenne várható, hogy az olaszban is megmarad a ’fej’, azaz a hegynév Tricapo, vagy Tritesta lenne. Emiatt úgy tűnik, kizárható a szlovén név elsődlegessége, ezáltal az istennévvel való kapcsolat is.
P.S. Hasonló megfontolások miatt a (2) eset sem valószínű, mert akkor a szln. név Trirog lenne. Emiatt az (1) lehetőség, a párhuzamos névadás a legvalószínűbb, ekkor pedig a motiváció egyedül a hagy alakja.
Triglav istenről csak az Odera torkolatából, Szczeczin környékéről vannak adatok <http://home.zcu.cz/~ksdv/antropologie/slovani.htm>, <http://cs.wikipedia.org/wiki/Trihlav>. Nem tartom valószínűnek, hogy közvetlen kapcsolata lenne neki a szlovén hegynévvel. Ez eléggé általános szókép ahhoz, hogy egymástól függetlenül is kialakuljon több helyen. Egyébként is az ilyen jellegű kapcsolat általában fordított irányban szokott működni: a hegyekből lesznek inkább istenek, mint fordítva.
> Valahol azt olvastam, hogy ez egy 'víz' jelentésű ősi iráni szótőre vezethető vissza. Megállja-e a helyét ez a magyarázat?
Igen, bár a jelentés talán inkább specifikusan ’folyó; folyik’. Az avesztaiban van dānu- ’folyó, folyam; ár(amlás)’, a mai oszétban pedig don ’víz, folyó’.
> A múlt héten a szlovák kollégáktól kaptam egy Szlovákia-térképet, sajnos csak szlovák feliratokkal.
Miért „sajnos”? Magyar kollégáktól kaphatsz magyar feliratosat. Én inkább örülnék a te helyedben, mert Mo.-n nemigen kapni olyan térképet, ahol a tájegységek, kistájak eredeti nevükön fel vannak tüntetve.
> Kíváncsi vagyok, hogy a földrajzi nevekben lévő alábbi kifejezéseket jól fordítom-e:
Alapvetően jól. A rovina az teljesen sík síkság, a nížina lehet alacsony szintkülönbségekkel tarkázot, a planina ennek a hegyvidéki variánsa.
A vrchovina magasabb dombságot jelöl, magyarul néha a hegység titulus is kijár neki, a pahorkatina pedig alacsonyabbat.
A *Sít az helyese Štít.
A „Nad + folyónév”-hez: A magyarban az azonos nevű településeket egybeírt összetételi előtaggal különböztetik meg, pl. Balatonföldvár, Dunaföldvár, Tiszaföldvár. A szlovákban ilyesmire két típus van: a magyarhoz hasonló, amikor a megkülönböztető tag egy (a szlovákban különírt) helynévi melléknév (pl. szlk. Liptovský Mikulás = m. Liptószentmiklós). A másik a némethez hasonló, amikor a név mögé jár egy elöljárós helyhatározós kifejezés. Ennek példája a nad + folyónév. Nagyon ezt nem kell lefordítani, hiszen önmagában nemigen van jelentése, vö. szlk. Nové Mesto nad Váhom = m.Vágújhely. Az elöljárós helynév lehet más földrajzi név is, és a földrajzi név topológiája határozza meg, hogy mely elöljáró használatos. A szlovákban alapvetően az alábbiak járják: na ’<tájegység>-en’, nad ’<folyó> felett’, pod ’<hegy> alatt’, pri ’<város, víz stb.>-nél, közelében’. víznévvel állhat a nad és a pri is: az előbbi azt jelenti, hogy a település az adott folyóra, patakra települt, a pri meg csak azt, hogy a közelében van (persze a gyakorlat ettől valamelyes mértékben eltérhet).
A hrad és a zámok különbségéhez vö. n. Burg, ill. Schloß. vagyis az utóbbi inkább kastély, vagy kastélyszerű vár, az előbbi pedig kifejezet erődítmény [volt eredetileg, a névadáskor].
A raj valóban ’paradicsom’. Ez igen modern, tudatos, turisztikai célzatú névadásokban szerepel. Legelsőbben ilyen a Slovenský raj, amely magyarul is Szlovák Paradicsom.
> Továbbá a szlovák 'vrchovina' szó és az orosz (szovjet) Verhovina motorkerékpármárka ugyanaz a szótő e?
Igen, ezek etimológialag megfelelnek egymásnak. A Verhovinákat Lvovban gyártották, és a neve is egy ukrán kistáj (sívidék) nevét viseli, amely Kárpát-Ukrajnában van a román határ vidékén. A központjának neve 1962-ig Zsabje (ukr. Жаб'є, le. Żabie) volt, amely azóta a Verhovina (ukr. Верховина) nevet viseli. Vö. szlk. vrch ’hegy; csúcs; vmi teteje, felső része’ + -ový mn.-képző > *vrchový ’hegyes, dombos’ + -ina fn.-képző > vrchovina ’tkp. hegyes, dombos terület’. Mivel az orosz верх (verh) szónak nincs ’hegy jelentése’, csak ’felső rész stb.’, így a Verhovina esetén valószínűleg ukrán szóról van szó. Bár az oroszban is van hasonló képzés, csak ott az -ový mn.-képző kimarad: верх + -ина > вершина (veršina) ’csúcs, hegy, tető(pont)’.
Szlovénia legmagasabb pontja a Triglav csúcs (tszf. 2.864 m). Ez a szó még általános iskolai orosz tudással is megfejthető, hogy 'három fejet, három fejűt' jelent.
Egy vallástörténeti könyvben olvastam, hogy az ősi pogány szlávoknak volt egy Triglav nevű, háromfejű istenük.
Kérdésem az, hogy a két Triglav szónak van-e köze egymáshoz, vagyis hogy a hegycsúcs az istennévről kapta-e a nevét?
A Kárpátok neve valóban az ókori, római forrásokban 'Carpii' néven említett , a tágabb értelemben vett dák törzsek közé sorolt népcsoport nevéből származik? (Mons Carpaticus).
A Galga-vidéki szlovák eredetű lakosság zöme evangélikus.
Kivétel Püspökhatvan szlovák-magyar lakossága, az ottaniakat a váci püspök rekatolizálta az1670-es években. Püspökhatvan ugyanis váci püspöki birtok volt.
Evangélikus többségű Pest megye északi részén Csomád, Csömör és Váckisújfalu is, valamennyi jelentős szlovák eredetű népességgel.
ON:
A szlovák földrajzi nevekben található Teplica szó azonos a magyar Tapolca városnévvel? Meleg víz, hévíz jelentésű (teplá voda)?
Anyám alföldi szülővárosában volt lelkész Tessedik, úgyhogy erősen evangélikus az ottani szlovák közösség. Van ugyan r. kat. templom is, 1812-ben szentelték, de ezt a földesúr Bolzák és a későbbi betelepülők miatt emelték.
Apám mátrai, ő római katolikus. Itt még a régi településneveket is sikerült katolizálni a két vh. között.
Ha ez lenne a következő kérdés: magam evangélikus vagyok.
OFF: A héten Szlovákiában jártam szolgálati úton, volt szerencsém látni a Vág (Váh) folyót. Meglepően impozáns méretű folyó, nagyobbnak becsültem a Tiszánál.
> Hamis barát! Etimológiailag nem függ össze az ismeretlen eredetű zagyva ’zavaros’ mn.-vel, bár úgy vélik a folyónév ez utóbbi hangalakjára hatással volt (tehát a kapcsolat éppen fordított, mint Lájszló vélte.)
Kedves Galgadio! Ebből az a tanulság, hogy olyankor is érdemes kérdezni, amikor nyilvánvalónak tűnik a magyarázat. Én pedig elnézést kérek...
Zömmel a Földrajzi nevek etimológiai szótára alapján kivonatolok. Ez a kérdezted és az átnéztem víznevek közül csak egy esetben céloz preindoeurópai eredetre, de ez is csak alternatíva:
Garam [+1075/+1124/+1271: Gran] 1. Preindoeurópai eredetű, ekkor a n. Goslar település melletti Grane víznévvel lenne öszevethető. 2. Indoeurópai *ghren- ’<földet> váj, túr’ > illír, kelta v. germán > ócseh Gron > szlk. Hron ~ m. Gran > *Garan > Garam. Ez esetben analógia az ókori müriai Γρανικός ( ma Kocabaş Çayı, Töröko.) víznév lehet.
A többi esetén valamely indoeurópai nyelv a kiindulás. Ezeknél csak a lényegre szorítkozva az etimológiai a magyar alakig. []-ben (mint fönt is) az első magyar említés(ek):
Hernád [1150 k./XIII–XIV. sz.: Honrat, Honrad; 1230: Harrad; 1232/1384/1393: Hornad; 1255: Hernad] Germán eredetű, régi n. neve Honrade volt (vö. másik n. Hohenrode ’magasan lévő irtvány’ hn.) > m. Hornad > szlk. Hornad ~ m. Hernád. A mai n. Kundert neve népetimológia. Szamos [1150 k./XIII–XIV. sz.: Zomus], ókori lat. Samum (tárgyeseti alak) 1. Azonos eredet a fr. Somme vízn.-vel < lat. Sumina < lat. Samara <: ? kelta *samo- ’nyugalom’ > (… >) (> szl. *Somiš > ) m. Szamos. 2. Kevésbé valószínűen ie. *s(w)om-isyo- ’harcsában gazdag’ > (… >) (> szl. *Somiš > ) m. Szamos.
Zagyva [1150 k./XIII–XIV. sz.: Zogeua; 1234/1550: Hogoua (olv. Zogoua)] Szl. *sadja ’korom’ :> szl. *Sadzava (vö. hasonló cs. Sázava, szb.-hv. régi Sađavica, le. Sadzowka) > m. Zadzśava > Zagyava < Zagyva. Hamis barát! Etimológiailag nem függ össze az ismeretlen eredetű zagyva ’zavaros’ mn.-vel, bár úgy vélik a folyónév ez utóbbi hangalakjára hatással volt (tehát a kapcsolat éppen fordított, mint Lájszló vélte.)
Kraszna [1257/1466: Crazna] Szl. krasna <voda, rěka> ’szép <víz, folyó>’ (vö. hasonló le. Krasna, ukr. Красна) > m. Kraszna.
Olt [1211/1231: Alt], gör. ’Αλούτος, lat. Alutus Dák (vö. lett aluots ~ avots ’forrás’) > (… >) szl. *Olъtъ > m. Olt.
És egy magyar: Bodrog [1067 k./1267: Budrug] 1. M. bodor + -g képző (vö. bal > balog) ’hullámos, nem sima víztükrű <folyó>’ 2. Nem valószínű az ói. bhadraka ’jó, szép’ alapról való származás, vö. krími Badrak folyó.
Igen, erre gondolok. A Красная площадь (a площадь - 'tér' nőnemű) = Vörös tér népetimológia. Eredetileg Szép teret (v.ö. Dísz tér a Várban)jelentett, majd amikor végbement a jelentésváltozás az oroszban, ezt áttették a tér nevére.
Igaz, ettől a Kraszna folyó nevében ez a szó figyelhető meg, max. nem vörös a folyócska, hanem szép.
Pozsony: [+1002: Poson; 1125 e.: Posun] A város neve puszta személynévből ered, magyar névadással*. Úgy vélik, a névadó személy a pozsonyi vár ispánja volt. A magyar etimológiai irodalom a Pozsony személynevek magyar eredetűnek tartja, eszerint a Pos alapnévhez járult a -ny kicsinyítő képző (Aba ~ Abony, Pata ~ Patony stb.). Az a legjobb, ha a Pos alapnevet nem kötjük egy adott nyelvhez, mivel magyar és szláv alapon is előállhatott: a Pál név régi Po- rövidüléséhez járult -s (-š). (A lehetséges német etimológia – bajor Posch < n. Bosch ’bozót’ – a korai előfordulás miatt zárható ki, mert ekkor még nem /s/ ejtése volt a német szóvégnek.) Egyes szlovák szerzők a régi szláv Božan (< bogъ ’isten’ + -an személynévképző) személynévből eredeztetik a Pozsony személynevet. Ezt én nem tartom meggyőzőnek (egy érvet már egy korábbi szálban leírtam, ugyanakkor a b- > p- változás sem jellemző sem a magyarra, sem a szlávra; ez bajor közvetítésre lenne jellemző.)
Trencsén: [1111: Treinchen,1113: Trenscin] A városnév szláv eredetű, rekonstruált eredeti formája: *Tr(e)nčin. Ez egy Tr(e)nka ’kökény’ személynév és az -in birtokos melléknévképző kapcsolata. A magyar etimológiai irodalom szerint a Trnčín forma került Trencsén alakban a magyarba, majd innen visszakölcsönözte a szlovák (Trenčín). A szlovák irodalom szerint az alapnév a Trenka volt és a szlk. Trenčín „eredeti”, nem visszakölcsönzés. Én itt nem teszek igazságot, mert mindkét változatnak van gyenge pontja. A várhegy alatt Laugaritio néven római katonai tábor állt itt a kvádok elleni háború alatt (említése Kr. u. 179).
Túróc: [1113: „in aqua Turc”] Víznév, a Vág bal oldali mellékfolyója. Szláv nevei az eredetiek: szlk. Turiec, ukr. Турець (< ószl. *Turьcjь), a magyar ezek átvétele hangrendileg igazodva és a gyakori -óc (< szlk. -ovьcь) végű magyarosodások hatása alá kerülve. A víznév a szl. turъ ’tulok; ökör’ -ьc kicsinyítő és -jь birtokos képzős származéka.
Zólyom: [+1135/1262/1566: Zolium; 1150 k./XIII–XIV. sz.: Zouolon; 1231/1262: Zolum]. A városnév szláv eredetű, rekonstruált eredeti formája: *Zvoleň. Ez egy szláv Zvolen ’kiválasztott, kiváló, nevezetes’ személynév -jь birtokos képzős származéka. A magyar forma a szókezdő torlódás hangkivetéses feloldásával (vö. szlk. Svorad > m. Szórád stb.), hangrendi illeszkedéssel és szóvégi n(y) > m elhasonulással (vö. szl. mlyn > m. malom, ill. a gyakori korabeli lat. -um > m. -om szóvégek analógiás hatása) alakult. A mai szlovák kemény végű Zvolen alak a melléknévi zvolenský forma visszahatása.
De te nem város és vízneveket kérdeztél, hanem vármegyék neveit. A korai, „eredeti” vármegyék neve az ispánjuk székhelyéül választott vár nevéből alakult, önálló nevűk nem volt, csak X-vár megy[éj]e, azaz ’X-vár határa’ néven nevezték, amelyben a jelöletlen birtokos X-vár megye szerkezet idővel átértelmeződött X vármegye tagolássá, és ezzel lett a vármegyéknek nevük, de így lett maga a vármegye szó is. Az átértelmezést segíthette, hogy gyakran nem a névadó székhely vár alatt volt a legjelentősebb település, és ilyenkor idővel az ispáni székhely és áttelepült egy nagyobb helyre. így a vármegye neve elszakadhatott a központ nevétől.
Az első megyeközpontok tehát mindig várak voltak, nem települések, és a várak nevéről vannak ezek a megyenevek. Az irodalom szerint a központi vár neve utalhatott a vár alatti település nevére, vö. a mai Budavár, az építtető, későbbi jelentős úr (pl. az ispán) nevére, a vár alatti folyó nevére stb.
Pozsony vm.: István korában (vagy valamivel később) létesült határőrispánság, amely a környék legjelentősebb, a frank hűbéres szláv Braszlav által a IX. sz. legvégén épített várköré szerveződött. Pozsony esetén maradt meg a legtovább (égészen az újkorig) az, hogy a várnagy és a megyeispán tisztsége összekapcsolódott. (Az első ispánok a székhely várba kinevezett várnagyok voltak.)
Trencsén vm.: Szintén a XI. sz.-ban alapított határőrispánság a székhelyről elnevezve.
Túróc vm.: Az 1330-as években vált ki a zólyomi erdőispánságból és önállósodik Túróc vára központtal, azonban létéről (mint elkülönült várispánság) egy évszázaddal korábbról van adat.
Zólyom vm.: A XI. sz.-tól ismert, mint erdőispánság**, vármegyévé a XIII. sz. legelején (első írásos adat: 1222) válik. A XIV. sz.-ban királyi birtok lesz, és ekkor válik ki belőle Árva, Liptó és Túróc vm. A mai, XIV. sz.-ban épült zólyomi vár nem a névadó ispánsági központ: annak romjai ma Pusztavár néven találhatók meg a várostól DNy-ra, a Garam és a Szalatna összefolyásánál.
------ * Azt, ha egy személynév önmagában lesz településnév bármilyen képző, ill. további összetételi tag nélkül, akkor azt magyarok által adott névnek tartja a magyar névtani irodalom, még akkor is, ha a személynév etimológiája nem magyar. — A Wrocław típusú szláv helynevek esetén, amelyek látszólag semmi képzőt nem tartalmaznak, is úgy vélik, eredetileg a végükön volt egy -jь birtokos képző. Ez aztán később az előző lágyulás formájában „beleolvadt” az előző mássalhangzóba. Még később – az egyes szláv nyelvekben eltérő mértékben – bizonyos lágy mássalhangzók keménnyé váltak, így mára eltűnhetett az eredeti rag. A keleti szlávban a palatalizált v után beszúródott egy l, így ott a -slav végű helyneveken az eredeti képzőt egy -ľ őrzi: vö. or. Ярославль (Jaroszlavl), de le. Jarosław.
** Erdőispánság: várközponttal, várszervezettel nem rendelkező, önálló (korábban gondnok, majd ispán igazgatta), alapvetően erdőgazdálkodási feladatokat végző gazdasági területi egység, amely a király magánbirtoka volt. Az Árpád-kor végeztével vagy vármegyévé alakultak, vagy más vármegye részei lettek. Határőrispánság: gyepű- és vámőri feladatokat ellátó katonai területi egységek; egyesek szerint nem voltak speciális alakulatok, csak „szakosodott” várispánságok. Várispánság: várközponttal, várszervezettel rendelkező, önálló ispán vezette katonai területi egység. A XII–XIII. sz.-ban 72 ilyen volt. Vita van, hogy a királyi vármegyék azonosak voltak-e a vár- (ill. egyéb) ispánságokkal, azaz azok közigazgatási formái voltak, vagy több várispánságot fogtak egybe.
Bars: A mai Óbars (Stary' Tekov) területén épült várat [1075/+1124/+1217: Borsu] egy Bors nevű személyről nevezték el, aki talán honfoglaláskori nemzetségfő volt.A . Bors szn. a török eredetű m. bors fn.-ből alakult.
Hont: [+1075/+1124/+1217: silvam Huntiensem; 1156: Chunt] puszta szn.-ből keletkezett m. névadással. Az alapjául szolgáló szn. német eredetű. (n. Hunt 'száznagy, hadnagy' <kfn. hunt 'száz') Így hívták azt a lovagot is, aki feltehetőleg Gizella királynékiséretében jött az országba Pázmán lovaggal együtt, s aki első ispánja lett az itteni várnak. A királyi birtokban levő honti vár körül alakult ki Hont vármegye.
Liptó: [1575: Vármegye, à Liptouiai 'Liptó'; de lásd 1230/1283: Lyptou is] A Liptó hn. szlovák eredetű, ennek előzménye egy szlovák régies *L'ubtov grad 'egy L'ubtov nevű személy vára', amely a vidék egykor legfontosabb várára vonatkozott.
Nyitra: [1111: in civitate Nitrie 'Nyitra városban'] Az ószlovákban Nitrava-nak hívott helység arról a folyóról [1075/+1124/+1217: Nitra] kapta a nevét, amely mellett fekszik. A folyónév forrása egy germán (kvád) *Nitrahwa lehetett. Ennek előtagjában bizonyára az ie. *neid. ~ *nid- 'folyik, áramlik' rejlik, utótagja feltehetőleg a gót ahva 'folyó, víz'. A szlovák régies Nitrava a magyarban Nyitrá-vá fejlődött, s visszakerült a szlovákba.
Gömör: Egykori székhelyéről a ma szlovákiai Gömör > Sajógömörről lett elnevezve. [1240: in Comitatu Gumuriensi 'Gömör vármegyében'] A Gömör hn. [1150 k./13-14. sz.: Gumur] a szn.-ként és hn.-ként is egyaránt használatos ótörök kömür 'szén' fn.-ből keletkezett. A névadó a vármegye első ispánja lehetett.
Árva: Itt az azonos nevű folyóról kapta a nevét először egy település Árva(váralja), majd erről a vármegye. Árva folyó [1287: Arua] neve talán preszláv ősiségű, és az ie. *er- ~ *or- 'megmozdul, megindul' tő rejlik benne, de más szláv forrásból is próbálják magyarázni. A település [1267: Arwa] szlk. Oravsky' Podzámok, az árvai uradalom, majd a vármegye [1347: comitatus de Arwa] központja.
