A vízfogyasztás szempontjából a kazán gőztermelőképessége számított, az pedig nem függ a gépezettől, csak a kazán méreteitől - meg persze a tüzelőanyag fűtőértékétől. A 601-es kazánjának méretei (így gőztermelő-képessége is) nemcsak hogy meghaladták a 301-eséit, de építése idején Európa legnagyobb gőzmozdonykazánja volt az akkor szintén tekintélyes kazánnyomással.
Nagyobb szerkocsi persze mindig nagyobb hatótávolságot jelent, de ebben az esetben a rendelkezésre álló legnagyobb szerkocsi (az S32) egyben a szükséges minimumot is jelentette.
Elnézést, de ugye a négy hengerből kettő " fáradtgőzzel " működött ?
Igen, ugyanúgy, mint a 301,501-502 esetében. Mégis ugyanazt a "sok köbméteres szerkocsit" kapták a kompaund 301-esek, mint az iker 301-esek, úgyhogy mégis inkább a kazán méretei, teljesítménye volt a mérvadó a szerkocsi kiválasztásánál.
" ekkora kazánnál szükség is volt . " Elnézést, de ugye a négy hengerből kettő " fáradtgőzzel " működött ? Ez esetben inkább a hatótávolság növelése lehetett a cél a " sok köbméteres " szerkocsival..., ami amúgy a 303 - nál egyértelmű .
jav.: "Ez volt a legnagyobb víztartány-űrtartalmú szerkocsitípusa a MÁV-nak a 303-asok öttengelyes szerkocsijainak megjelenése előtt, amire egy ekkora kazánnál szükség is volt."
Nem, a 601-esekhez csak S32-es (MÁV S-jelleg) szerkocsikat szállítottak. Ez volt a legnagyobb víztartány-űrtartalmú szerkocsitípusa a MÁV-nak a 303-asok öttengelyes szerkocsijai, amire egy ekkora kazánnál szükség is volt. Később pedig a 203-asok részbeni leállításával tartalék is lehetett belőlük.
A rajzon az S34-re való utalás az adott alkatrészre vonatkozik, hogy mindkét szerkocsijellegen ugyanez a vonóhorog volt. A magas pályaszámú 327-eseknél is előfordult a 324-esekével közös alkatrészrajz.
Úgy látom a gugli térképen, hogy az állomás, az épület és még a tető is megvan ma is. Menjen már ki valaki, készítsen egy képet az adott pontról, akkor látszik a háttérben a domborzat (a guglin nem lehet jól megnézni)! De elismerem, jó eséllyel itt vagyunk. "I stand corrected".
Máriabesnyőt én is néztem, csak a perontető-kereszttartók egymáshoz képesti távolsága (sűrűsége) tűnt eltérőnek meg a peronon a téglaépítményt nem tudtam megfeleltetni a képeslapon lévőnek.
Azt én távíró vezetéknek és oszlopának gndolom és valóban az is idegen. Megjegyzem, abból a korból ritka az olyan, vasút melletti kép, amin nem a szabványos MÁV kerítés látható.
A perontetőt én acélszerkezetűnek látom, az oszlopán látszik a szegecssor is (az eredeti képet javítgatva). Ezt csak azért írtam, hogy a helyszín azonosításában esetleg segíthessen. Nekem a környezet szinte összes részlete, főleg a távvezetékoszlop porcelánszigetelőinek kis konzolai olyan idegennek tűnnek.
Melyik országban nem volt a mozdonyon homlok oldali pályaszám tábla akkoriban? Nálunk csak az '50-es évek második felétől. De mintha a németeknél, osztrákoknál már a II. vh. előtt/alatt is lett volna.
Volt a németeknél is hasonló lámpa. Bizonyos eltérésekkel, de azok nem nagyon látszanak.
De a G-kocsikon nem látom a magyar kocsik jellegzetességeit. A felirat is másképp van elhelyezve. Persze mindezek nem látszanak egyértelműen. Más: hol volt nálunk viszonylag kis állomás konzolos, vasbeton esőtetővel? (1945 és 1959 között) A kerítés is érdekes, volt, van ilyen nálunk, de vajon abban az időben is volt-e? A jelző hátulról lehet magyar, de akár osztrák vagy régebbi német is. Emellett a jező felső kicsappantó mechanikája is szokatlan nekem: a himba lejjebb szokott lenni. Bár lehet, hogy valami újabb vagy átépített szerkezet.
