Lenne egy kérdésem, ami nem tisztázódott bennem, ez pedig a filiszterré válás kérdésköre. Ugye, ha valaki elvalétál, elhagyja az egyetemet, akkor az filiszterré válik, de az egyben Firma is, vagy amint búcsút int az iskolának úgy elveszti csodálatos jelzőit is?
Ej kicsilány... azzal bezzeg nem dicsekszel mennyire jó a szemed. Vártunk egy 3. emberkét hogy elindulhassunk végre Újvárosba. Várakoztunk a kocsiban, várakoztunk a friss levegőn, várakoztunk benn a váróban... Bianka kissé már idegesen: - Mennyi az idő? Elnézek a válla mellett kicsit fel a falra arra a kb 20 méter átmérőjű órára, majd szólásra nyitottam volna a szám, de ő persze megelőzött. Hetykén, lekezelően és teljesen magabiztosan: - Nyugi.... (hatás szünet hogy még hülyébbnek nézhessen) már néztem... ott nincs óra. Majd kicsit még le is hunyta a szemét hogy nyomatékosítson, majd kiélvezve a pillanatot várta a válaszom. Mikor én vissza néztem az órára akkor elbizonytalanodott. Vigyor. -Ja, az az előbb még nem volt ott... tényleg megnéztem.
Egyébként Biankán a gruben kb olyan mint egy űrhajóson a szkafander... :)
Hja... én tegnap előtt a rendszámomat hagytam el a kocsimosóban... hülyének is néztek és harsányan kinevettek mikor kijöttem a kútról.
Nedves est. Kenu túrán egy homok padon tartottunk nedves estet... annyira belemélyedtünk hogy elfelejtette a szakács hogy a bográcsban fő a bab... majd sül... majd már mindegy. Bár a bab nagyon sikeres lett, mondjuk szerintem ennek nagyon nagy oka volt az elfogyasztott alkohol mennyiség. :)
Tegnap ünnepeltük meg egy kedves bursch cimboránkat szülinapja alkalmából. Az ünneplés olyan jól sikerült, hogy elhagytam kedves daloskönyvemet. Az Avasi Borházból lemásztunk a Szinva-teraszra, ahol elhatároztuk tartunk hárman:D egy nedvesestet, ami sajnos meglehetősen rövidre sikerült, mivel a megválasztott elnök nem volt hajlandó felemelni a fejét a szabadtéri padról. Valószínűleg, hogy jelen leszek még pár nedvesesten, de bátran ki merem jelenteni, hogy ez volt, illetve lesz a legrövidebb.
Talán még visszakapom a könyvemet, mert sok ismerős volt a Borházban és a tulaj is nagyon rendes fickó. Remélem...
Ha már egyenruha, vasút, szakestről hazafelé sztori:
Egy szép napon elmentem Dunaújvárosba szakestezni (fórumos barátság következménye Antenna meghívott). Hazafelé a keleti pályaudvaron a vonatom mellett álltunk és beszélgettünk (én grubenben) amikor 2 srác lélekszakadva rohan oda hozzánk és közlik: "ne haragudjak már a zavarásért, de meg tudnám mondani hogy ez a kocsi is végig megy Miskolcig?Nem csatolják le?"- mondtuk nem nyugodtan szálljanak fel. A vonat elindult jött a kalauz. általában nem kérik a diákom, mert kb 50 kg vagyok és az arcom nem árulja el a korom, néha 18 nak se néznek. Most odaért a kalauz rámnéz végigmér: rajtam egyenruha, álmos arc előttem sör cigi. Komoran rámnéz a diákját is ....
Hehehe. Amúgy szerintem azért dicsérte meg, mert a ugye a kalauzok életéhez is hozzátartozik az egyenruha, a mostani nekem nem tetszik igazán, de a régi díszes egyenruháik nagyon jól néztek ki.
Hétvégén sörözés közben felemlegettünk néhány sztorit. A sok közül ezt osztanám meg veletek:
Történt hogy egy Kisújszálláson tartott szakestélyről tartottak haza Firmámék vonaton. Mindenki álmosan, hulla fáradtan és persze még aznaposan ült, vagy éppen lefolyt a székről mikor kinyílt a fülke ajtaja és megjelent a kalauz. Hangosan és vidáman beköszönt: - Jó reggelt! Fasza az egyenruhátok!!!
A válasz egy álmos: - Apád fasza!
A kalauz azzal a lendülettel ki is ment, és még a jegyekre se volt kíváncsi. Azóta a csapat bármilyen fasza jelzőre apád faszával és vidám emlék felidézéssel reagál. :)
A köszönésről csak annyit, hogy mi annak idején azt tanultuk és azt is tanítottuk, hogy az Egyetem területén MINDENKINEK ELŐRE köszönj. Ha nem tudod, hogy mit, mert nem ismered, akkor "Jó Szerencsét!"-tel. És függetlenül attól, hogy waldenban, aufban, rövid gatyában vagy strandpapucsban van az illető. A városban pedig "csak" annak KELL ELŐRE köszönni, akit ismersz.
Szerintem nem túl bonyolult megjegyezni.
Egyébként pedig vannak ellentétes tapasztalataim. Tavaly feleségemmel sétáltunk sötétedéskor a botankertben és több egyenruhás is ránk köszönt. Úgyhogy vannak kivételek. Hál' Istennek.
Nem kell :) Ez a topic, ha alaposan végignézed, néha felfut, és akkor van benne élet, néha meg alszik. Most, pláne, hogy húsvét van/jön, tippelem, hogy átmegy alvósba :-)
Mondjuk ez a kettő pont nem csak a selmeci diákokra vonatkozik, hanem az egész társadalomra, de nekünk itt van a lehetőség arra, hogy felvegyük a köszönést, mint szokást, ha már nem tudták megtanítani nekünk a szüleink, hogy magától értetődő legyen.
Ha a közgazdászok ismerik, annak ellenére hogy nem mutatkozik be a tanszék előtt minden közgazdásznak, akkor az erdész/fás balekok miért képtelenek rá? Bár szerintem ez tök hidegen hagyja karriert, mert nem szeret ő annyira az előtérben mozogni. :D
Mikor egyszer voltunk családi látogatáson karrieréknél akkor felhívta a figyelmünket hogy ne csodálkozzunk ha nem köszönnek vissza az egyetem területén. Nem hittem el, mert hát biztos megint az erdész csipkelődés szól belőle... igaza volt. Az első ember aki köszönt, az a balek unokája volt aki nem akart hinni a szemének és a meglepetéstől csak annyit mondott: Jó szerencsét baszd meg mi a faszt kerestek ti itt?! :D
Csak úgy lelke mélyéről! Heh akkor még milyen kis Harry Potter feje volt. :)
Mi kifizettük a munkadíját, ahogy kérte előre. Abban bíztunk, hogy a nagy Bárándy überügyvédcsászárguru tudja a feladatát elsőre. Kiderült, hogy nem. Ennyi. Nekem ez elég bizonyíték. Nincs ezen mit szépíteni.
Ezt írtam és ezt is értettem. A közgazdászok ráköszönnek pedig valóban a köszönés fogadást, visszaköszönést jelentette, kicsit értelemzavaró voltam. Megkövetlek.
A játék az, hogy én (öregfirma, veterán) köszönök rájuk, hangosan hogy Jószerencsét!, amire ők nem válaszolnak. Csak a pontosság kedvéért.
De az is fura, hogy a közgazdász balekok tudják hogy ki vagyok, nem? Mert mondjuk ők előre is tudnak köszönni. Ellentétben a saját szakom balekjaival, ill. erdész balekokkal. :)
Csináltunk egy alapítványt, amihez, mint mindenhez szükség volt ügyvédi feladatokra. Gondoltuk megbízzuk a Bárándy irodát, mégha méreg drágán is, de zökkenőmentesen bonyolítsák le az ügyet. Elsőre nem sikerült eleget tenniük a követelményeknek, ami nekünk idő és rengeteg pénz is volt. A pénz befizetését előre kérték, vagyis a feladatot leszarták a lóvé legyen meg. Tehát nem hozzáértők, hanem nyakkendős rablók.
Az lehet, hogy a bűnözőket felmenteti a jogi csürés-csavarással, de az én szememben egy leszerepelt senki, akinek magas körökben mozgó ugyanolyan senki haverjai vannak. Az más kérdés, hogy hatalmuk van a kisemberekkel kitolni.
Az öntödémben én is bárkit meg tudok égettetni a kemencével.