" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezek rododendronok a budafai arborétumban. Ez a néhány kép ki sem meríti a teljes színskálát. Van belőlük fehér is, sárga is és ki tudja még, hogy hányféle szín.
Az első és egyetlen mézbogyóm jó ha volt 10mm de leszüreteltem,tapintásra puha volt de ízre fanyar ,savanykás.
Zadarban kertészetben vásárolt lilánk vettem fügecsemete , azt hittem nem él vissza is vágtam mert száraz volt de bíztam benne és íme törekszik rendesen !!
Béla! Ilyen most az én kákim. Az előző fotók közül a középső szintén erről készült. Csináltam felvételt a gyümölcskezdeményről is, de az homályosra sikerült
Köszönöm Arth ur a tanácsot! Ma le is fényképeztem a kis szerencsétlent, és a képen jól látszik a levelek szélén a száradás. Képen még jobban, mint a valóságban. Engem is meglepett.
Egy kis olvasni-nézegetni való:http://www.dofi.unifi.it/frutmin/database/LISTA1.htm Káki adatbázis,nagyon sok fajta-leírással/nem tudom képbe került-e ez már/
Hát azt hiszem én nemigen fogok a palackos ,előnevelős módszerrel próbálkozni a fügénél.Vhogy nem igazán sikerültek.Visszatérek a régi ,nomád módszerhez,eddig azok mindenféle pátyolgatás nélkül is szinte mind megeredtek amiket úgy csináltam.
Mivel ezek nem oltványok, alany kihajtással nem lehet probléma. Ezek a kivik mikroszaporított növények. A mikroszaporítás (eredményét tekintve) olyan mint a dugványozás, azaz vegetatív szaporítás, ami fajtaazonos, genetikailag változatlan utódokat (klónokat) eredményez. Viszont sokkal gyorsabb, biztosabb, és garantáltan vírus és betegségmentes utódokat ad ha a kiinduló növény is az volt, mivel sterilen, laboratóriumban csinálják.
Talán egy kis tápanyag jól jöhetne nekik. A sima N-P-K-n kívül még magnéziumra gondolok, a savanyúkedvelőnek, mészkerülőnek tartott növények többsége meghálálja, ha több magnéziumot kap (pl. keserűsó formájában), ugyanis semleges/lúgos, vagy meszes talajon sokszor az hiányzik nekik.
Nálam, sajnos új levelek nincsenek, úgy látom, megtorpant mind a három.Vagyis, az egyik kislány, ami miatt tavasszal aggódtam, életrevalóbbnak látszik. Ő tőből hajtott újat, azok a levelek más színűek is. Megfordult a kérdés a fejemben, hogy ha ezek oltottak, lehet hogy az alanyról hajt? De lehet hogy nem is oltottak, akkor ez a kérdés érvénytelen.
A másik kettő inkább sárga mint zöld, de Nino megnyugtatott, hogy ez természetes. Viszont némi növekedést azért elvárnék tőlük, ehelyett inkább száradnak a levélszélek. Emiatt folyamodtam az árnyékoláshoz, gondoltam, a tűző nap zavarja.
Szóval, nem úgy néznek ki, mint akik jól érzik magukat, inkább "elvannak".
A fügedugványok szépen nőnek, eljött az ideje a szétültetésüknek. (A kérdés csak az, hogy mikor jut rá időm.) A kipusztult kiviket konténeresből/földlabdásból nyugodtan lehetne pótolni, a gond inkább az, hogy hogyan tudsz Ninótól újabbakat kérni. Úgy néz ki, hogy sima zöldet (Hayward) a fügékkel együtt adok majd be hozzád (szépen erősödnek a tavaly meggyökeresedett dugványok). De a tieiddel egyidős, Ninótól kapott sárgákból legfeljebb évek múlva próbálkozhatok szaporítással.
Isten őrizz, dehogy bántom, csak először rám is a frászt hozta az eltérő szín. :) Azóta figyelem, hogy van-e változás, de stabilan tartja a színét, és hoz új, ugyanolyan, de egészséges leveleket. És ha jól nézem, a növekedési erélye is neki a legkisebb.
Írtam már, hogy a sárgakivi töveim mintha szenvednének egy kicsit.Aztán úgy gondoltam, árnyákolom őket valamelyest, talán nem kérnek annyi napot, amennyi jut nekik mostanában. A napokban kivágott tujám ágaiból szúrtam le melléjük egyet-egyet, és most figyelem őket.
Ugye, jól emlékszem, hogy a kivi nem szereti az állandó napsütést? És ráadásul ezek még csak bölcsisek.Mi a véleményetek?Talán nőni is kezdenek?
H.J! Én is megfigyeltem jobban a fügéimet, nálam is általában ekkorák. A növekedésük is ennyi, vagy talán több is, a 15 cm sem ritka. Azt hiszem, ezek nem különösebben korai fügék, csak a megszokott helyükön a megszokott tempóban teszik a dolgukat:) És ez se semmi:)
Ma csinálok is fotókat, csak mindig itthon felejtem a gépemet.
Köszi a meghívást,de még nem merem ígérni,bár szívesen mennék és végigenném megint a bokraidat (na tudom ezzel nem lehet megijeszteni),de a lányom esküvőjére készülünk a nyáron,olaszban lesz,így gondolhatod minden fillérnek helye van az idén, ill.miről beszélek,már itthon sincs fillér hát még ott,de ezt te nagyon jól tudod. Egyébként engem is meglepett,hogy több fajtán is olyan hatalmas levelek nőttek az idén,amit eddig még nem tapasztaltam.Azt hittem,hogy a tavalyi tápoldatozás eredménye,de te nem tápoldatoztad őket,ezek szerint ez a nagy levelek éve lesz.
Igen, a bejáratnál a nagy almafa alá "szorult" fügéről van szó, az látható a képen. Ez minden évben ilyen, azonnal hatalmasra növő gyümölcsökkel indít. Az idén az alsó, fekete gyümölcsű nagy fának vannak borzalmas méretű levelei. Olyan nagyok, vagy talán nagyobbak is, mint amilyet együtt fényképeztünk. Remélem, éréskor az idén meglátogatsz.
Szia János! Ez az a sárga óriás (a totya sárga)ami mindjárt a bejáratnál van,vagy ez más? A totya sárga az beérve nem ilyen hosszúkás,de zölden az is ilyen,legalábbis úgy emlékszem. Egyébként hihetetlen variabilisak a fügék,mind méretet,szint v.akár a termésérés idejét tekintve,a levelekről pedig végképp elmondható ugyanez. Már sokszor elhangzott,hogy micsoda különbség tud lenni az első és a másodtermések közt színben,méretben,ízben egyaránt. Csak egy példa:van két hegyifüge néven hozzám került növény,amelyik tavaly először termett,azon még nyoma sincs gyümölcsnek,míg a másik tavaly nyár végén kezdett gyümölcsöket hozni(be sem értek),az idén az már hatalmas gyümölcsökkel az élen van. Megközelítőleg egyidős,hasonló fejlettségű növények.Ő az,kb két héttel ez előtti fotó:
