" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A kivi ebben az időszakban hatalmas hajtásokat növeszt, amelyek egy ideig (a szőlőhöz hasonlóan) erős szél hatására könnyen letörhetnek. Ezért a kivilugast lehetőleg szélvédett helyre tanácsos telepíteni. Tökéletesen megfelel a célnak egy magas sövény még a szélnek leginkább kitett területeken is, úgy mint ahogy ez ennél a muraszemenyei kis kétnyaras pergolettánál látható. Kár, hogy a kelleténél egy kicsit alacsonyabbra nyírták. (Előterében a fekete fólián már javában érik az eper.)
Akkor groowe-val együtt neked is lehozzuk a csillagokat ha hozzásegítesz egy ilyen szőlőhöz :!!
:)))))))))))))
Üdv
Béla
Ja ma voltam Sárszentmihályon barátoknál babanézőben és sikerűlt elültetnem a káki és a füge meg a kivi termesztés morzsáit a házigazda fülében !!! Hihetetlen de teljesen fogalmatlanok az említett növényekkel kapcsolatban :))))))))))))))de én motiváltam őket ::)))
Látom hasonló élményben volt részed,én meg a Jely arborétumban jártam hasonló gyönyörűségeket láttam,aki még nem volt ott érdemes egy kirándulást tenni. Szinte valószínűtlen virágözön,a színskála minden árnyalatában.Nagy tömeg és az amatőr fényképészek mindenütt puffogtatták masináikat,velem együtt.
Ezek rododendronok a budafai arborétumban. Ez a néhány kép ki sem meríti a teljes színskálát. Van belőlük fehér is, sárga is és ki tudja még, hogy hányféle szín.
Az első és egyetlen mézbogyóm jó ha volt 10mm de leszüreteltem,tapintásra puha volt de ízre fanyar ,savanykás.
Zadarban kertészetben vásárolt lilánk vettem fügecsemete , azt hittem nem él vissza is vágtam mert száraz volt de bíztam benne és íme törekszik rendesen !!
Béla! Ilyen most az én kákim. Az előző fotók közül a középső szintén erről készült. Csináltam felvételt a gyümölcskezdeményről is, de az homályosra sikerült
Köszönöm Arth ur a tanácsot! Ma le is fényképeztem a kis szerencsétlent, és a képen jól látszik a levelek szélén a száradás. Képen még jobban, mint a valóságban. Engem is meglepett.
Egy kis olvasni-nézegetni való:http://www.dofi.unifi.it/frutmin/database/LISTA1.htm Káki adatbázis,nagyon sok fajta-leírással/nem tudom képbe került-e ez már/
