Köszi, valami ilyesmire gondoltam én is, csak belül gipszkartonnal. De előbb felméretjük az ablakossal, és ha meg tudja oldani, akkor csak az ablakos részek lennének kibontva...
Egyet tudok, statikai kiviteli terv olcsóbb, mint amennyit lehet spóróolni az elhagyásával. Az "E" gerenda régen sem felelt meg földrengésre, csak nem kellett vizsgálni.
Ha nem vagy 3 szint fölött, és/vagy 300 m2 fölött, és/vagy 1000 m3 fölött, akkor nem kell kiviteli terv.
Statikánál a monolit áthidaló szerkezetekre és monolit födémekre kell, valamint az előregyártottnál 5.40 felett, valamint a tetőszerkezetnél ha 5.40-nél nagyobb a talpszelemenek távolsága, és nincs letámasztás.
De egy alapozási terv pl 40e Ft, a koszorúk 30-40e, és akkor van komplett vasszerelési és mennyiségi adatod, valamint van egy rajzod, ami alapján felelősséget vállal valaki.
Ha épitkezel, és kiviteli terv nélkül csinálod, vezess már naplót légyszi :)
Igérem ingyen csinálok a kész épületről egy hőkamerás felmérést a végén.
Én gyakran találkozok olyan engedélyezési tervekkel, ahol egyszerűen nem készitenek statikát, mert 5.40 alatti fesztávra nem kötelező (ha nem monolit a szerkezet), vagy pedig a legújabb, hogy a statikus "elfelejti" a földrengésvizsgálatot elkésziteni.
Utóbbi esetben hatóság annyit lát, hogy van ott statikai számitás, aláirva, tehát a felelősség nem az övé, kiadja rá az engedélyt.
Aztán folytatásban nem kötelező a kiviteli terv szintén 540 fesztáv alatt, tehát a kutya nem ellenőrzi, hogy megfelel-e a födém földrengésvizsgálatra. Mert ha bármelyik fázisnál készült volna erre ellenőrzés, előjön a bibi.
És igen, az EUROCODE gyakorlatilag csak szigoritott a feltételeken (~20%-ot), de a körülmények nem változtak ettől függetlenül.
De mondjuk a hőszigetelési szabvány is egyre szigorodik, aztán a 20 évvel ezelőtti kemény telek már sehol sincsenek... szóval nem ez a mérvadó.
-
Most is van egy ügyfelem, aki mással készitteti el az engedélyezési tervet, velem majd a kivitelit. Szerencsére átküldte beadás előtt az engtervet átnézésre, és az "E" gerendás födémet ki tudtam cseréltetni LMF-re, hogy a kiviteli tervnél ne legyen belőle gond.
A hagyományos E gerenda nem alkalmas tetőtérbeépitésre a jelenlegi szabványok szerint, szóval felejtsd el.
Két választási lehetőséged van:
- Porotherm gerendás födém, a hozzá való kerámia béléstesttel
- LMF gerendás födém, beton béléstesttel
Az LMF gerendás födém jobb, mert a szigoritott szabványok miatt a Porotherm gerendás födémbe több erősitő sávot kell belerakni, ami drágább és bonyolultabb, mint az LMF.
(van olcsón LMF gerendám egyébként, ha Pest megyébe kell)
Tető:
9-10 méteres fesztávon le kell támasztanod székoszlopokra a tetőt mindenképpen (erre méretezni kell a födémet, vagy úgy kiosztani a székállásokat, hogy főfalakra essen).
A 10x15-ös szarufa elég, de a szarufa hossza ne nagyon menjen 5 méter fölé (az alátámasztás nélküli rész), mert ott már hajlik erősen.
10 méteres szelemenköznél, 35 fokos tetőnél a nettó szarufahossz 630 körül van, tehát 7 méteresből megvan az eresztúlnyúlás is, ha nem túl nagy. Ennél hosszabbat nem nagyon érdemes beépiteni egyben (szarufának), mert erősen vetemedik. Ilyenkor a székálláshoz berakott derékszelemennél van darabolás, és a felső szakasz eltolva kerül be a másik mellé sikban.
Födém árak és tetőszerkezet tekintetében lenne szükségem tanácsra.
- A hagyományos vasbeton E gerandás födém béléstesttel mennyivel olcsóbb fajlagosan, mint a porotherm kerámia burkolatú vasbeton gerenda kerámia béléstesttel?
- 120 m2 födém esetén (falköz kb. 320-480 cm között lenne) van érezhető árkülönbség?
- A kerámia rendszer miben jobb, mint a hagyományos E grendás födém?
- 9-10 m-es szelementávolság és 35 fokos tető hajlásszög (nyeregtető) esetén a mostani előírások alapján elég a 10x15cm-es szarufa? Vagy van valami előírás plusz megerősítésre? (Padlástér beépítést szeretnék a felső szinten.)
Nem tudnak megbízhatóan, én két féle verzióra kaptam ajánlatot
- teljes csere és műanyag betétfal arra megy az ablak és ajtó melléje
- teljes csere és végig teli ablakos ajtós megoldás (egyszárnyú helyett kétszárnyú és egy bukó megoldás) ez volt a kisebb költség csak a beépítési részen a végeredmény kb azonos.
Ez OK, de érdemes-e megcsinálni? Mert ha az új ablak beépíthető a régi helyére, akkor felesleges szétverni a meglévő falat, elég lenne kívülről szigetelni...
kimehetnek. de nem ez a kerdes. hanem hogy az ytongra csereles utan is kimehetnek-e. (mikozben a festes miatt a huto is ki van pakolva, es eppen kisebb foldrenges van.)
Köszi mindkettőtöknek! Pont emiatt kérdezem, hogy szabad-e, és ha igen, milyen vastag ytong fallal szabad kiváltani? Vagy inkább csak tegyünk kívülre 10cm EPS-t és maradjon a jelenlegi fal? Ebbe a falba műanyag ablakot be tudnak építeni?
A loggia és szoba közti válaszfal általában fából van. Lécvázon furnér lemez. Ennek megváltoztatása lehet, hogy nem engedély köteles épitészeti oldalról, de a panel terhelésénél nem szémitottak az Ytong fal súlyára. 10 cm. vastag, egy méter magas Ytong fal súlya csak 80 kg, de 2-2,5 m hosszban ez már 200 kg. többlet.
Még egy kérdés. Panel lakásról van szó, a nagyszobához tartozik egy erkély, és a szoba erkély felőli fala nem betonból van, hanem valami "könnyűszerkezetes" építménynek tűnik. Ha ehelyett rendes falat szeretnénk, ahhoz kell valami engedély? Illetve ytongból milyen vastag fallal lehetne ezt helyettesíteni?
