" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sokba lesz addig még kilója, tudnék mesélni..:)) Dejó, ott már van cseresznye?? Itt a West-End-en még csak kis zöld bogyók vannak..:(( Ha kiette a szomszédot a készletéből, jöhet ide is, bevállalnám a kis gazfickót egy időre szívesen..:)) A lányaimnál úgyis max. kiskecske, kismacska, kisnyúl formájában lesz unokám, ahogy elnézem..:))
A szabadföldre tervezett palántáim már elöregednek lassan ha igy folytatódik ,a locsolás nem ugyan az.Kiadós eső kellene ,még a füvet sem merem levágni mert hamarabb kiszárad ha még az árnyékoló részét levágom róla és hét ágra süti a nap eső meg sehol.
Itt is eseget,bár inkább csak a dörgést hallom/ a hülye...most ébresztette fel a gyerkőcöket.../...jó lenne egy tisztességesebb eső /hogy a hordók is teljenek,mert pénteken paprika-paradicsom ültetést tervezek fóliába is és szabadföldbe is/
De jó nektek Pesten reggel esett de még a port sem verte el remélem eljut a telkemig is .A kakik között van pár lassu nekem is előbb talán a gyökere erősödik mielőtt kihajt mert él mindegyik a lusták is.
Hát...sajnos úgy néz ki,hogy a kicsi kivifiú megadja magát.Míg a többi nagy leveles és fejlődik ,addig ez két levelet ugyan hozott,de az meg is állt kb 2 cm-es nagyságnál,most pedig az is kókad.Pedig ültetés előtt talajfertőtlenítőztem is és vizet is kapott....Hát ez nem túl jó. A kákik-ha nem is rohamosan,de -hajtanak,mind a három. Szaquaro zsolti fügéiből a véznábbak hajtanak,az erősebbek /még ?/nem,bár még nem fonnyadt,úgy hogy még reménykedek.Jozsó fügéivel kevés szerencsém van,betudható ez annak,hogy a palackos nevelésre nem voltam igazán felkészülve.Jobb lett volna később kérnem és a hagyományos módon dugványozni...sajnos már késő bánat/bár a fele azért él és hajt.../Extrém Peti fügéit-mivel azok jöttek legkésőbb-már feles megoldással duványoztam,jó hatásfokkal. Jövőre másképp fogok a dugványozásba,mert a fügesort-mint elképzelést-nem adom fel. A hagymányos gyümikkel több a sikerélményem/eddig legalább is.../
Abban még van bőven. A Kerkába is onnan vándorol föl ívni, a helyi állománytól függetlenül, amennyiben rablóhálókkal nem akadályozzák az útját és ejtik zsákmányul orv módon.
5-6 éve egy almalé üzem beleengedett valami levet, ami nullára csökkentette az oldott oxigén tartalmat és totális halpusztulást okozott. A víz tele volt menyhaltetemekkel, kiderült, hogy ez volt a folyó fő halfaja. A tetemek között nem egy országos rekord méretű példány (2,7-2,9 kg). Azt mondják, azóta ismét fölbukkantak, de nekem, az erre a területre is kiterjedő banditizmus miatt végképp elment a kedvem a horgászattól, így nem vagyok naprakész és már többé nem is leszek.
