30 éve jelent meg először rajtam e kórság. Történelme során elég sok mindent kipróbáltam, néha egész jó erdménnyel (PUVA, MTX...). Az elmúlt időszakban viszont annyira berobbant, hogy a korábbi kb 10 %-os testfelület érintettség most már több mint 50-60 %-ot érint. Szakemebr, góckutatás....gyulladt mandula, eltávolítása javasolt. 46 éves vagyok, 50. életéig javasolt a mandula eltávolítása.
Műtétre előjegyeztek, de nem vagyok teljesen nyugodt.
Kérdésem: Te hány évesen élted túl a mandula eltávolítást?
Altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végezték? Mennyi mideig tartott, mit éreztél? Milyen volt a felépülésed? Egyáltalán hogyan élted meg?
Pár hónapja néztem a személyi adókedvezmény kapcsán a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló korm. rendeletet, ahol emlékeim szerint láttam a pszori egyes izületi betegségeit a felsorolásban, mint adókedvezményre jogosító betegséget. Most viszont sehol nem találom. Tudtok erről valami pontosabbat? Valóban kikerült ez a betegség ebből a körből? Érvényesítette már valaki? Mi a tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?
Minden ember cipel valamilyen keresztet. Van akinek nem látszik, a miénk meg néha nagyon, néha kicsit, esetleg egy ideig egyáltalán nem látszik. Ettől még szerencsésebbek vagyunk sok millió mozgássérült, vagy mentálisan sérült embertársunknál. Cserélnének velünk. Na ezt tartsd szem előtt és élvezd az életet a családoddal.
Mi van a gyerekekkel, akiknek 3-4 éves korukban jelenik meg? Ők sem fordulnak befelé? Tömik magukba a káros orvosságokat, stresszelnek, nem meditálnak? Nehogy azt írd, hogy karmikus, hogy a szülők problémáit viszik tovább, mert a kardomba dőlök! Annyira egysíkúan látod ezeket a dolgokat! Már a face-n is kiakasztottad a társaságot ezzel a hozzáállással. Itt vagyok például én. Egyáltalán nem stresszelek. Tök biztonságban élek, minden kerek nálam. A pohár nekem mindig félig tele van. Imádom a családom és ők is engem. Sok barátom van, akik szeretnek, elfogadnak úgy, ahogy vagyok. Egészségesen élek, rendszeresen sportolok. Az anyagi javak nem nagyon érdekelnek. Pont elég, annyi, amennyi van. Nem vagyunk gazdagok, de szegények se. Mindig nagyon szerencsésnek érezzük magunkat. A férjemnek is és nekem is ez az alap hozzáállás. Emiatt nem éljük meg stresszesen az életet, amit imádunk. A legnagyobb ajándéknak tekintjük, hogy megadatott nekünk. Sokat meditálok, olvasok, kirándulok. Csak egy kis hiba csúszott ebbe a rózsaszín álomba. Ez a kibaszott sömör.
Nekem jó a cukrom és a vérnyomásom.Nem cigiztem soha életembe,nem iszom,csak módjával.napi 1-2 sör meg néhanapján egy feles,ha fater meglátogat.1 évben 1-2-szer lealjasodás:) Az igaz,hogy eszek mindent ami jólesik.Mozgok eleget,mert építőiparban dolgozom.Elhízni soha nem fogok 20 éve ugyanannyi a súlyom.Régebben mikor fiatalabb voltam,és bírta a tüdőm akkor sportoltam is.Jártam síelni,biciklizni.Ma már elég a meló is sportnak:)Nemrég halt meg egy volt osztálytársam rákban.Ha le kell adni a rendszámot,akkor úgysem tudunk mit tenni :)
Nincs véletlenül Google, vagy Windows fiókod? Ezeknek van ingyenes felhő tárhelye a Google Drive vagy a One Drive. Ezekre feltéve már linkelheted bárhová és onnan korlátlanul letölthető.
Nekem novemberben vették ki a mandulámat. Teljes testen (szórtan) volt sömim. 4-5 évet szenvedtem vele és mindíg visszajött. Azóta eltelt 3 hónap és jelenleg 98%-os tünetmentes állapotban vagyok. Eszem-iszom mindent....:-)
Biztosan rendebejössz Te is. Én saját otthoni lámpával segítettem a gyógyulást, amikor elfehéredett akkor meg 4-5 alkalom szolárium. Jelenleg már a fehér pöttyök sem látszódnak.
Lehet védekezni, főleg, ha megcsap a baj szele. Mikor kiderül, itt vannak a jelek, cukor, vérnyomás, emésztési problémák, infarktus. Ilyenkor szaladunk az idővel, ha még van idő, próbáljuk a cigit letenni, pur pur kenyeret enni, letenni a poharat, nulla cukor, fogyni, mozogni. Legalábbis a lelkesebbje, meg akinek marad még ideje. Az infarktust elsőre, (persze szerencse, akinek időben jön a rohamkocsi, meg nem egyedül van) amikor elzáródik az ér...szóval a katéteres túlélők 65 %-a öt éven belül meghal. Statisztika, tehàt előbb utóbb, de hamar. Azt hiszem még fiatalon kell odafigyelni, nem szétdagadni, szétfüstölni stb. az egészséget. Ehhez kellene egy jó orvos, aki előre figyelmeztet és legalább labort csináltat, hogy lehessen tudni az állapotot. Ma már tudom mondani a gyerekeimnek, mire vigyázzanak, menjenek a dokihoz, de amíg az ember a saját vackain nem tapasztalja meg, addig el sem hiszi, vele is megtörténik. Úgysem lehet túlélni...de legalább teszünk magunkért.
Hagyjuk az ősembert! Ma sokat tudhatunk, egészségről,ételekről, kémiáról, betegségről... és ki törődik vele? Zabálunk amit elénk raknak, ami szépen van csomagolva, és amit szeretünk, függetlenül káros-e vagy sem. Mindenből rengeteget.
Meg néha megettek olyan bogyót is amit nem kellett volna:) Azt sem tudták,hogy nappal világos van.Azért a nyers állat is hozzájárult a 25 évhez.Akkor még nem voltak betegségek,hiszen orvosok sem éltek akkor:)
igen :D Ezzel szoktak poénkodni a paleo ellen, bár az a 25 év se a táplálkozás miatt volt, hanem egyszerűen az életük veszélyes volt, illetve az intelligenciájuk sem állt még azon a szinten, hogy harcolni tudjanak akár a "legapróbb" betegségekkel is.
Nem mondja senki, hogy az alkoholtól van. Viszont ha kialakult, az alkohol segíti a tünetek fokozott meglétét. Ez sem mindenkinél igaz. Viszont az átgondolt egészséges életforma mindenkinél használ, de nem biztos, hogy tünetmentesít. Hát ez van.
Jahogy te a google összesítőből merítesz! Én nem. Mivel ezt a vitát állatorvossal vettem fel, hát kénytelen voltam a 607 ezer találatba belenézni. :) Tények sehol nincsenek, csak állítások.
Egyébként csináltam, a kilencvenes évek nálam erről szólt. :) A psori meg szép lassan nyomult akkor is.
