" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
újjra hasonlító levelű fügét keresek.nem tudjátok merre lehet kapni?
a másik kérdésem,tavaly vettem konténeres fügét,télen takartam,már hozza a leveleit,de termést nem látok rajta.mitől lehet?a füge most olyan kb 50 cm magas vagy annál is nagyobb.
Islandnál kint lakik, ha hasonló a klíma nálad is, akkor kibírja. Talán kellene kísérletezni: csinálj dugványokat, és egy része kint, másik része bent telel.
Zsolti, nálad mekkora termést ígér a kivi? Mindenhol rekordmennyiségű virág van, ez a kivi és a kajszi éve lesz. (Bár minden gyümölcsből rengeteg van.) Az átoltott kákidon sok a virág?
Nem tudom, hogy a találkozó résztvevői, vagy az egyébként Fityeházat jártak fölismerik-e a kép alapján a most harmadéves Rojo-Sharon-Tipo ültetvényt. (Még csak 5 napja léptük át május közepét, a növekedés jó része még hátravan!)
Ma az ültetvényben dolgozgattam. A Rojo-val kapcsolatos kérdésedre hoztam egy fényképes példát. Ezek itt tavalyi gyengécske Rojo oltványok, amelyek a telet itt kinn, az iskolában töltötték. Talán nem is igényelnek további kommentárt.
Igen, ebben a nagy melegben gyorsvonati sebességgel kivirágzik és elvirágzik. Ezért fontos tényező a porzós fürtös jellegű virágzata, ami lehetővé teszi, hogy az egyébként a Haywardénál egy vagy két nappal előbb induló virágzás ellenére is legyenek még nyílásban lévő virágpéldányok. Íme:
Ezek, az általam "németekkivije2" névvel beazonosítható növények jól mutatják a Hayward és a Tomuri fejlődésében tapasztalható eltérést. A Tomuri egy évvel korábban ivarérett általában és a növekedési erélye is nagyobb. Itt is látható, hogy a Tomuri már tele van virággal, a Haywardnak (azon is van mindösszesen 2 virág) pedig még csak most igyekszünk kifejleszteni azokat az erőteljes hajtásait, amelyekből abban a magasságban megfelelő erősségű vázkar(oka)t alakíthatunk ki, amelyek jövőre (életük első évében) termővesszőként fognak működni. Ezért szoktam mondani, hogy a porzós akár a termős után egy évvel később is telepíthető, mert fejlődésben utoléri azt.
Hát, én a bodzát is inkább magam gyűjtöm..:) Egészen jól elboldogultam ma is egyedül ezzel.:) Trükkös az epred méretéről készült fotó, kész számtan-feladat..:)) Növesztesz majd gyereket ebből a fajtából? Elférne a rózsaszínű akácfa alatt..:))
Néhány kép a magoncaimról, szépen beindultak, élmény látni a növekedésüket....
1.kiwi
2.d.kaki
3. földi cseresznye
aztán a füge dugványaim is gyökeresednek...
és néhány kép a kertben most virágzó mediterrán területekről származó jeneszterről és az enyvesmagról, fantasztikus illatuk van. Nino a babérod mellé ültethetnél ilyeneket!!!!
Inkább a kezed egy lakatosnak. :)) Vagy állj a sarkadra,mond a párodnak,-ennyit nem érek meg neked? Erre normális férfi csak nyelni tud és elintézi neked.
Szia HJ.! Ez akár fajtakérdés lehet, mert az én két tavaly összel telepített gránátalmám, ami egy déli védett fekvésben egy fal előtt van Pécs egyik legmelegebb részén még csak most bontja a leveleit, amíg az egyetem kertjében levő díszgránátalmák már virágoznak - egy sokkal hűvösebb fekvésben..