" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én meg képzeld el úgy jártam, hogy a 3 éve ültetett 1 termő és 1 porzós kivim végül is mindkettő termő lett, véletlenül amikor szállítottam, összecseréltem őket! Már múlt évben is gyanús volt, hogy a porzónak szánt egy db virágot nem hozott, holott mindig hamarabb hoz virágot a porzó, mint a termő! Az idei viággombok megjelenésének kezdetén is árulkodó jel volt, hogy a porzónak hitt kivin csak egyes gombok vannak! Aztán amikor most kinyíltak, biztossá volt, hogy mindkét tő termő! Elsőre bosszús és mérges voltam magamra és a figyelmetlenségemre, de miután 3 napja méhét játszok, és hordom vödrökben, vízbe mártva a porzós kiviágakat, és a beporzásuk tökéletesnek tűnik, így most már örülök neki! Mert így duplaannyi kivim lesz, még idén mellécsórok egy porzóst, még jövő éven én leszek a méh, utána pedig már valódi méhek poroznak majd! Ha két porzóra cserélem össze a kiviket, na akkor lettem volna igazán mérges, de igy még jól is jártam!
Több példát láttunk arra is, hogy a kivit a szőlő közelébe teszik, vagy azzal közös lugason próbálják termeszteni. A kivi azonban egy nagyon őszinte növény (a szőlővel ellentétben). Világosan megmondja, hogy a szőlőbetegségek ellen használt szerek ronda mérgek. Nem tudtuk eldönteni, hogy tudják-e minek tulajdonítani ezeket a levéldeformációkat és égéseket, mivel a vegyszerek hatására ezeknek kezdettől fogva jelentkezniük kellett, vagy erről tudomást nem véve erőltetik-e a kivit a szőlő mellé.
Bizony, Lendva-hegy kis túlzással tele van kivivel, és ami számunkra nagy öröm volt, egyik sem volt magyarosan lekaszabolva, megcsonkítva, mind-mind szépen lugasként, kordonra felfuttatva!
A szakmai kirándulás lendvai hegyi borkóstolóval zárult. A helyszín tervezetlenül is további szakmai példákkal szolgált. Egy óriási kivilugasra leltünk, aminek ugyanaz volt az erénye, ami a hibája: alagútnak volt kialakítva, de teljesen metszetlenül hagyva éveken (évtizedeken) keresztül. Ez a körülmény ahhoz vezetett, hogy a megújuló termőrészek alatt óriási tömegű letermett és leszáradt ág gyülemlett fel az évek során, az évek számának megfelelő számú rétegben. Ugyanakkor a metszetlenség biztosította az összes termőrész sértetlenségét, ami minden évben garantálta a termést. Természetesen a leírt állapotok azt eredményezték, hogy a termés szürete rendkívül nehézkes lehetett. A sűrű ágak között még mindig elég sok, messziről épnek tűnő gyümölcs függött a letermett és örökre otthagyott tavalyi vesszőkön. A szakszerűtlenségtől eltekintve egy dolog biztos: az elmúlt kb. 20 évben a haja szála nem görbült ezeknek a növényeknek semmilyen időjárási körülmény következtében. Abszolút bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy ezen a klímán a kivi teljes biztonsággal működtethető gyümölcsfaj!
A már leírt gondjaim miatt nincs se lehetőségem,se időm a környéken fiúkivit keresni,most még olyan sok virág sincs rajta,úgyhogy nagy veszteség nem ér.Jövő tavaszig meg lesz időm keresni vkit akinek esetleg van...most sokkal jobban zavar,hogy le kéne ritkítani a sokat kötött gyümölcsfáimat iil. a veteményest ki kellene operálni a gazból,a rengeteg eső ugyanis nem csak a kultúrnövényeket teszi bujává...csak hát az időtényező véges.
Nagy kár egy potenciálisan termőképes növényt termés nélkül hagyni. Szerencsére itt a környéken eljutottunk már oda, hogy könnyen hozzá lehet férni virágzó kiviágakhoz. Néhány év múlva pedig elmondhatjuk, hogy a megyében, de legalábbis annak délnyugati részében a kivi eléggé elterjedt növény. Éppen ma mutattunk be Flooval élő példákat a tófeji kertbarátoknak (27 résztvevő), akik mind kezdő kivitulajdonosok és példás érdeklődést tanúsítanak a "korlátozottan téltűrő" növények iránt. Ez egyben azt is jelenti, hogy jó úton haladunk afelé, hogy egyre több "elkivisített" falu legyen.
Az idén úgyis nagy átalakuláson esett/esik át az öreg bokor,megelégszem ha csak virágzik és a megfelelő formába alakítva nődögél.Jövőre -ha meg tudjuk oldani-nagyobb fiúval próbálkozok /hacsak a sárga fiú nem segít vmi csoda folytán/. Virágzó fiú ágat nemigen tudnék szerezni,mert Marcali ha fügében teljesen nem is,de kiviben nagyon lemaradt.Esetleg olyannál kellene körülnéznem,aki szintén önporzóst vett anno,csak neki fiú jutott...de aligha lesz időm keresgetni,a hagyományos gyümölcsfáim most eléggé ellátnak munkával,ráadásul a sok eső is megnehezíti a dolgomat /az nem baj hogy sok,csak az a gond,hogy igazán csak a hétvégéken tudok a fáimmal foglalkozni -és most sáros minden,pedig létráznom is kellene a gyümölcsritkítás miatt-,az meg kevés.../
Egy hete Flooval azon fáradozunk, hogy pizzafutárhoz hasonlóan szállítjuk házhoz a virágos hímkiviágakat a kivi-single-girl-ök gazdáinak, nehogy termés nélkül maradjanak. Neked is oda kéne tenned vízben egy nagy kanágat a nőstényed közelébe, ha még nem késő és rendelkezésre áll ilyen.
Az alig 25cm-es Licopersicum három virágot is hozott. Tavaly télen vettem.Némi védelem mellett kint telelt. A felső 3 cm lefagyott.Most indult meg.Mi lesz vele három év múlva?.Szerintem nem lesz vele gond. Lesz rajta termés. Természetesen a három virágot le fogom szedni.Nem szakítom meg a kicsikét.
Ezért is mondtam, hogy a dohányzókról sem mondunk le. Ha a rablóból lesz a legjobb pandúr, akkor a dohányzóból is lehet akár a legjobb kivitermesztő is. Dohányzója válogatja.
Nana, nálam kevesen szívnak többet (minden értelemben), mégis itt figyelnek a kivik..:) Már "csak" a lakatosnak kell udvarolnom, hogy szerkesszen egy "ruhaszárítót" nekik..:)
A példa jó megértéséhez jobb is, ha nem vagy dohányzó. Talán egy olyannal nehéz is lenne érzékeltetni az értékek ilyetén összevetését, aki azon a szinten van, mint akikről apám számolt be háborús élményeiben: képesek voltak az éhhalál küszöbén a falat kenyerüket cigarettára cserélni. Ezekből lehet, hogy nem is lenne túl jó kivitermesztő. De azért róluk se mondjunk le!
Nem is annyira a kivi ügyét viselem a szívemen, mint a nemzetét. Szeretném megértetni az önellátás és a hazai üzemi termesztés jelentőségét az általam eddig megismert leghálásabb gyümölcstermő növényfajjal.
